Új Néplap, 2005. március (16. évfolyam, 50-74. szám)

2005-03-18 / 64. szám

7 2005. MÁRCIUS 18., PÉNTEK VILÁGTÜKÖR Oszama figyeli a világot Róma Az olaszok fokozatosan kivonják katonáikat Irakból Az al-Kaida vezérének európai kapcsolatai Nagy-Brltannla London polgármestere szerint „több száz, Bin Ladenék által kiképzett terrorista" él a sziget- országban. TTl Hollandia Elfogtak egy marokkóit, aki robbantást akart végrehajtani a schlpholl repülőtér és egy atomerőmű ellen. . i __ ................: Sv édország Pakisztáni és afganisztáni kiképzőtáborok kapcsolatot ápolnak a skandináv országban élő támogatóikkal. 400 km Németország Ittál Európában a legtöbb iszlamlsta. 2004 ősze óta több tucatot kiutasítottak közülük. Franciaország Iszlamlsták tavaly karácsony­kor próbálkoztak Strasbourg- ban merénylet végrehajtásával. 1 " ................ Au sztria fűként az Internetkávfzókból Irányítják a harcosokat. Spanyolország Sikerült szétverni több terrorista csoportosulást a Madridban el­követett merényletek óta. Olaszország 1 Az Abu Hafsz al-Maszrl cso- ! port Róma lerombolásával fé­lj nyegetőzlk. 1 . 1 —-* Bosznia-Hercegovina „Allah harcosai" közül sokan húzzák meg Itt magukat. Alvó ügynököknek nevezik őket. Törökország Az elmúlt két évben bombame­rényieteket hajtottak végre brit és zsidó létesítmények ellen. Biztonsági szakértők rossz elő­jelnek tartják, hogy Oszama bin Ladennek Afganisztánban nyo­ma veszett. Az al-Kaida vezéré­nek igen sok a segítője, a terro­rista szervezet hatalmas hálóza­tot épített ki világszerte. Emberei beépültek a különböző terrorista csoportosulásokba, így például az Abu Szajaf nevű szervezetbe. Ennek önkéntesei bin Laden „távirányításával" nemrég újabb gyakorlatokat hajtottak végre. Európa védtelen és felvértezet- len a terrorizmussal szemben. A földrész annyira félti békéjét és biztonságát, hogy ennek fejé­ben hajlandó engedményekre. Ám ha a meghátrálás folytatódik - jósolják a borúlátok -, akkor az al-Kalda és a hozzá hasonló szervezetek dönthetik el, hogy hol, kik kormányozzanak. A ter­rorszervezet tavaly fényes sikert aratott a madridi kormány „levál­tásával” és az Irakban szolgáló spanyol csapatok visszahívásá­val. Olaszország lett a következő célpont. A miniszterelnök, Sllvlo Berlusconi a napokban jelentet­te be, hogy az Iraki biztonsági helyzet javulásával párhuzamo­san megkezdi az arab országban szolgáló olasz csapatok kivoná­sát. Április elején önkormányza­ti választások lesznek Olaszor­szágban. Megfigyelők ezzel hoz­ták összefüggésbe, hogy az olasz kormányfő a népszerűtlen Iraki ÖT EMBERT meg­ölt, további harminckettőt pedig megsebe­sített egy út szélén elhelye­zett pokolgép a dél-afganisztáni tartomány székhelyén. A merényletei ak­kor hajtották végre, amikor az úton egy taxi haladt el, benne katonai szerepvállalás fokozatos megszüntetéséről beszélt. ■ Toronyi Attila négy nővel és két gyermekkel. A robbantások a tállbok egy­kori tűzfészkében akkor történ­tek, amikor condoleezza rice amerikai külügyminiszter meg­kezdte Kabulban tárgyalásait az afganisztáni demokrácia el­mélyítéséről. Megfigyelők sze­rint a támadást a bin Laden- hez közel álló tállbok hajtot­ták végre. Gyilkos pokolgépet robbantottak Kandahárban Magyarország és Románia az európai úton Romániának és Magyarország­nak közös a sor­sa Európában - ezeket a gon­dolatokat fej­tette kl TRAIAN basescu román államelnök a Krónika tegnapi számában Basescu úgy vélte: a Romániai Magyar Demokrata Szövetség te­vékenysége érettséget sugall. Az RMDSZ által szorgalmazott, de Basescu által vitatott észak-er­délyi autópályával kapcsolatosan az elnök elmondta: a Bechtel ame­rikai cég által kidolgozott autópá­lyatervet Románia nem veti el. Amíg azonban az ország nem ren­dezi európai kötelezettségeit, ke­vesebb forrást fordít az észak-er­délyi autópálya megvalósítására. Basescu szerint szavatolni kell a kulturális autonómiát az ösz- szes romániai nemzeti kisebbség számára. A román alkotmányra hivatkozva ugyanakkor leszögez­te: az autonómiának egyformá­nak kell lennie Bukarest, Arad, Tiimu Severin, Székelyudvarhely vagy Sepsiszentgyörgy esetében. Harc a munkanélküliséggel Németország A kancellár adócsökkentéseket ígért Adóreformokat jelentette be Gerhard Schröder né­met kancellár a vállalko­zások számára a berlini Bundestagban, a parla­ment képviselőházában. Délután válságtanácsko­zást tartott a parlamenti pártok vezetőivel a magas munkanélküliség miatt. Gyulay Zoltán Kormánynyilatkozatot olvasott fel Gerhard Schröder német szö­vetségi kancellár csütörtökön a berlini képviselőházban. Közvet­lenül parlamenti pártok vezetői­vel megtartott, „munkahely­csúcsnak" nevezett tanácskozás előtt a vállalkozások adóterhei­nek csökkentését jelentette be. A kancellár a társasági adó mér­séklését ígérte a jelenlegi hu­szonötről tizenkilenc százalék­ra, és alacsonyabb kulcsokat he­lyezett kilátásba a nyereségadó­nál is. Ugyanakkor szólt egy két­milliárd eurós programról is a közlekedési hálózat és létesítmé­nyek fejlesztésére. A vállalkozásokat sújtják a vi­szonylag magas adótételek - mondta Schröder. Elképzelé­sei szerint a jövőben évente tíz százalékot engednének el az örökösödési adóból, ameny- nylben a céget tovább mű­ködtetik. A kancellár a né­met gazdaság élénkítéséért és a munkahely-teremtésé­ért folyó erőfeszítések keretében tette meg javaslatát Németország­ban a munka- nélküliek szá­ma február­ban túllépte az 5,2 milli­ót, és márci­usban elér­heti az 5,3- 5,4 milliót is. A munka- nélküliek aránya 12,6 százalék. Ezért a kormány egy kétszázötvenmil­lió eurós program­mal kívánja segíteni a tartós munkanélküli­ség felszámolását. Joschka Fischer külügymi­niszter a Zöldek nevében közös cselekvésre szólította föl az ellenzéket. Arról van szó, hogy a szociális állam talpraálljon és szembe­nézzen a huszonegyedik század globalizációs ki­hívásaival - mondta. A délután folyamán Schröder az unió-pár­tok vezetőivel tanácskozott a kancellári hi­vatalban a munkanélkü­liségről. A megbeszélé­sen Joschka Fischer is jelen lesz, a szabad demokra­ták nem kaptak meghívást. Gerhard Schröder bízik a gazdasági reformokban Egyiptomnak ismét van nagykövete Izraelben DIPLOMÁCIA Négy év után újra van egyiptomi nagykövet Izraelben: Mohamed Ászem Ibrahim csütörtökön érkezett meg állomáshelyére, és hétfőn nyújtja át megbízó- levelét móse kacav Izraeli ál­lamfőnek. Az arab országok közül csak Egyiptom és Jor­dánia kötött békeszerződést és lépett diplomáciai kapcso­latra Izraellel, de visszaren­delte nagykövetét, miután 2000 szeptemberében kitört a második palesztin felkelés. Újra átível a Dunán az újvidéki Szabadság híd lebombázták Hat év után Is­mét összeköti a Duna két partját az újvidéki Szabadság híd. A hídépítők a tartósodro­nyok megfeszítése után beemelték a hiányzó, mint­egy 15 méter hosszú, több mint 100 tonnás hídelemet. Az Újvidék jelképének szá­mító építményt 1999-ben a Jugoszlávia elleni légi hadjá­rat Idején bombázta le a NATO. A romok a Dunában évekig gátolták a hajózást. A cseheknél bizonytalan az alkotmány sorsa huzakodnak Továbbra sem tudják a csehek, hogy az európai alkotmányról a parla­ment vagy népszavazás fog-e dönteni. A cseh kormány szerdal ülésén csak arról ha­tároztak, hogy az alkotmány­nyal kapcsolatos kampányt Stanislav Gross szociálde­mokrata kormányfő fogja vezetni. Az ellenzéki Polgári Demokratikus Párt ezt azon­nal felelőtlen lépésnek és el-' fogadhatatlannak minősítette. Az iraki kormányfőjelöltnél jártadén miniszterelnök CSAPATKIVO­nAs Váratlan látogatást tett csütörtökön az Iraki fővá­rosban, Bagdadban ANDERS FOQH RASMUSSEN dán miniszterelnök. Ibrahim al- Dzsaafarl síita vezetővel és kormányfőjelölttel az Irak­ban Jelen lévő nemzetközi koalíció jövőjéről tárgyalt. Mindketten egyetértettek ab­ban, hogy jelenleg fontosabb az Iraki biztonsági erők ké­pességeiről beszélni, mint a külföldi csapatok kivoná­sának menetrendjéről. Bírálatot kapott Brüsszel Megtartotta alakuló ülését a Magyar Európai Parlamenti Képviselők Fóruma Brüsszel­ben. A képviselők megegyeztek abban, hogy a négy parlamen­ti pórt delegációjának vezetői havonta egyszer megbeszélést tartanak, és a fórum legalább negyedévente egyszer teljes lét­számmal összeül. A huszonnégy magyar euró­pai parlamenti képviselő egy­séges álláspontot foglalt el Hor­vátország tagfelvétele ügyében. Szerintük déli szomszédunk sorsát nem lehet egyetlen em­ber, a háborús bűnökkel vádolt, bujkáló volt horvát tábornok, Ante Gotovina helyzetétől füg­gővé tenni. „Horvátország nem lehet Gotovina áldozata." A Zágrábbal folytatandó csatla­kozási tárgyalások megkezdé­sének elhalasztása „rendkívül rossz üzenet nemcsak a horvát lakosság, hanem az Európai Unió összes polgára számára". Az EU amiatt döntött úgy, hogy elhalasztja a csatlakozási tár­gyalások megkezdését, mivel Zágráb nem képes letartóztatni és kiadni a hágai törvényszék­nek a háborús bűnökkel gya­núsított tábornokot. Putyin Kijevbe látogat Ukrajna Felmelegítik a hűvös viszonyt VLAGYIMIR putyin (balra) orosz elnök hol­nap első alka­lommal látogat Ukrajnába Vik­tor JUSCSENKO (jobbra) ukrán elnök hivatalba lépése óta, hogy megpróbálják lerakni az új együttműködés alapjait a két ország között. A Kreml jó viszonyban volt Leonyid Kucsma előző elnökkel, akit a nyugat rossz szemmel né­zett. A nyugatbarát ellenzéki Viktor Juscsenko megválasztása miatt azonban feszültté váltak az orosz-ukrán kapcsolatok. An­nál is inkább, mivel Moszkva nyíltan támogatta ellenfelét, az oroszbarát Viktor Janukovics volt kormányfőt, akinek Putyin sietve gratulált választási „győ­zelméhez". Az ukrán legfelsőbb bíróság később választási csalá­sokra hivatkozva semmisnek nyilvánította az eredményt. Be­iktatása után Juscsenko úgy ítél­te meg, hogy Oroszország súrol­ta az Ukrajna belügyeíbe való beavatkozás határát. Kinyilvánítot­ta, hogy Moszk­vától független politikát kíván folytatni, különös tekintettel országa európai uni­ós csatlakozására. Az új ukrán elnök, aki az ukrán sajtó szerint igen tiszteli orosz kollégáját, kí­sérletet tett arra, hogy rendezze kapcsolatait szomszédjával. Jelképes lépésként Juscsenko első hivatalos külföldi útja ja­nuárban, beiktatása másnap­ján Oroszországba vezetett. Vlagyimir Putyin februárban üdvözölte az új ukrán államfő­vel való kapcsolatok építő jelle­gét. Az ukrán fél több együtt­működési szerződést Is alá sze­retne írni, egyebek között a ho­nosítási eljárás egyszerűsítésé­ről. Meg kívánja vitatni az Ukrajnán keresztül Európába irányuló gáz- és kőolajszállítá­sok kérdését is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom