Új Néplap, 2005. március (16. évfolyam, 50-74. szám)

2005-03-14 / 61. szám

4 2005. MÁRCIUS 14., HÉTFŐ FIGYELŐ HÍRSÁV Bővülő kivitel a Henkelnél TIZENKILENC SZÁZALÉKKAL nö­velte tavaly exportból szárma­zó bevételét a Szolnokon mo­sópor üzemet működtető Hen­kel Magyarország Kft. így a cég árbevételének már majd­nem a fele, 48 százaléka a ki­vitelből származik. Négy ha­zai üzemében pedig majd másfél milliárd forintot fordí­tott beruházásokra. Új raktá­rát építettek, porleválasztót, homokrakodó gépet, nagytel­jesítményű csomagoló-, töltő- és fúvógépet, keverőtartályt állított üzembe. 77 Nem kell az autógáz az elmúlt két évben folyama­tosan szűkült a magyarorszá­gi autógázpiac. A gázforgal­mazók szerint fellendíthetné a keresletet, ha az autókeres­kedők gyárilag benzin-gáz üzemű modelleket is árusíta­nának. A gépjármű-forgalma­zók szerint azonban a jelenle­gi helyzetben nincs fizetőké­pes kereslet a hibridjármű­vekre. (VG) Közmunkások az erdőben KELET-MAGYARORSZÁG Összes állami erdőgazdasága részt vehet az idei erdőművelési közmunkaprogramban. A résztvevők száma is megkét­szereződik, a tavalyi ezer fő­vel szemben kétezer munkát kereső ember számíthat fog­lalkoztatási lehetőségre. A szaktárcánál a többi közmun­kaprogram előkészítése is fo­lyik, rövid időn belül várható­an újabb pályázatokat hirdet­nek meg a vízgazdálkodás és a parlagfűirtás területén. 77 Versenyképes pályázatok három hét alatt százezren keresték fel a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium honlapját, hogy megnézzék és letöltsék az idei gazdasági versenyképesség javítását cél­zó GVOP pályázatokat. A feb­ruár közepén kiírt 16 pályá­zat elsősorban a beruházás- ösztönzést, a kis- és középvál­lalkozások erősítését, a kuta­tásfejlesztést és az innovációt szolgálják. Az összesen ren­delkezésre álló 45,5 milliárd forintra az év végéig lehet pá­lyázni. 77 Sereghajtók között internet A régióban még keskeny a szélessáv Teleki József Magyarország csak úgy tarthat­ja meg vezető pozícióját a tér­ségben, ha valódi tudásgazda­ságot alakít ki, ehhez pedig el­engedhetetlen a számítástech­nika, és a szélessávú internet biztosítása - jelentette ki a kö­zelmúltban éppen Szolnokon Kovács Kálmán hírközlési mi­niszter. Ám a megyénket is magában foglaló Észak-alföldi régió eb­ben a tekintetben is lemaradt az ország többi részétől — olvas­ható ki a szaktárca által készít­tetett felmérésből. A térségben ugyanis a lakosság 62 százalé­ka számára érhető el a gyor­sabb hozzáférés a világhálóhoz. Ezzel pedig csupán az észak- magyarországi régiót előzi meg a sorban. Valamivel jobb a hely­zet a szélessávra „kapcsolt" te­lepülések számát vizsgálva, így ugyanis a derékhadba sorolha­tó az Észak-Alföld. Bár Közép-Magyarországtól vagy éppen a Dél-Alföldtől mondhatni korszaknyi a kü­lönbség. SZÉLESSÁVÚ LEFEDETTSÉG (SZÁZALÉKBAN) Régió települések arányában lakosság arányában Közép-Mo. 82,3 98,4 Közép-Dunántúl 20,1 69,8 Nyugat-Dunántúl 11,1 65,5 Dél-Dunántúl 11,9 62,5 Észak-Mo. 17,9 56,8 Észak-Alföld 14,7 61,9 Dél-Alföld 67,3 88,6 Országos átlag 22,9 76,3 Kártyás vállalkozók Teleki József Ez idáig közel ezer vállalkozás élt megyénkben a Széchenyi - kártya kínálta lehetőségekkel - tudtuk meg a kereskedelmi és iparkamarától. Országo­san meghalad­ja a 27 ezret a programhoz csatlakozott vál­lalkozások szá­ma. Az igénylőké pedig hónapról hó­napra növekszik. Bár tavaly július­ban a felvehető hitel összege tízmillió forintra emelkedett, szűkebb hazánkban a legtöbb vállalkozás ennél jóval kisebb kölcsönre tart igényt. A kama­ránál 4—5 millió forint közé te­szik az átlagos hitelnagyságot. Arról azonban nincs adatuk, mennyire pontosan törleszte- nek a vállalkozások. Mint meg­tudtuk, azt a bankok tartják naprakészen nyil­ván. A programot működtető Ka- Vosz Rt. interne­tes oldalán lévő fekete listán azonban mind­össze három megyénkbéli vállalko­zás neve olvasható. A Széchenyi-kártya-tulajdo- nosok hamarosan több szolgál­tatást is kedvezményesen ve­hetnek majd igénybe, így áren­gedménnyel vásárolhatnak bi­zonyos autókat, számítógépe­ket. Közérdekű bejelentések Évente több száz közérdekű bejelentés érkezik a megyei adóhivatalhoz, ezek kivizs­gálása kötelező. A számítástechnika nem csak a bevallások feldolgozásában nélkülözhetetlen, hanem az ellenőrzésben, a vizsgálatokra történő kiválasztásban Is (Felvételünk illusztráció) forgalmazása okán tavaly 46 esetben kellett a törvény által meghatározott hosszabb-rövi- debb időre bezárni az érintett üzleteket. Tavaly eddig soha nem ta­pasztalt mértékben tártak fel adóeltérést. A revizorok megkö­zelítőleg ötmilliárd forint nettó adókülönbözetre bukkantak, amelyből majdnem kétmilliárd általános forgalmi adó volt, 1,3 milliárd pedig a megváltozott munkaképességűeket foglal­koztató vállalkozások jogosulat­lan támogatása. A személyi jö­vedelemadóval összefüggő adó- különbözet elérte a 280 millió forintot, a társasági adónál ugyanez 130 millió forint volt. Gáli Eszter arról is beszá­molt, hogy az ellenőrzések so­rán szükség szerint éltek a bün­tetőfeljelentésekkel is. Ezek száma változatlanul magas, megközelíti a százat, és az elkö­vetési érték is jelentős: tavaly együttesen mintegy 700 millió forint volt. Az ilyen ügyek dön­tő része adócsalás alapos gya­núja miatt keletkezett, de több­ször előfordult közokirat-hami­sítás, csalás vagy gazdasági adatszolgáltatás elmulasztásá­nak alapos gyanúja is. Óriási ; a feketegazdaság : Becslések szerint a szürke és : : feketegazdaság teljesítménye \ • eléri a magyar GDP 30 szá- \ : zalékát Ez mintegy 6600 : milliárdot tesz ki évente, az : : ehhez kapcsolódó adó- és já- j ■ rulékkiesés pedig 3000 mii- '■ ■ liárd forintra rúg. ■ Az adóhivatali vezető szerint a vizsgáltak döntő többsége ha­tékonyan együttműködik, nem csökken azonban azok száma, akik valamilyen módon meg­próbálják elkerülni vagy elo­dázni a revizorok „közeledését”. Gyakran előforduló példaként említette, hogy a vállalkozások bejelentett székhelyükön egyál­talán nem lelhetők fel vagy ép­pen egy tizedik emeleti 40 négyzetméteres lakás ad „ott­hont” 10-20 vállalkozásnak. Az sem ritka, hogy ötévnyi adózási dokumentumot éppen az ellen­őrzés előtt lopnak el a nyitva fe­lejtett gépkocsiból. A törvényes szankcionálási lehetőséggel élnek valamennyi ilyen esetben, emellett a fellel­hetetlen vállalkozások meg­szüntetését is kezdeményezik a Cégbíróságnál, vagy a vállalko­zói igazolvány bevonására hoz­nak intézkedést. Gyakorta úgy tűnik azonban, hogy ez sem eléggé visszatartó, mert itt vagy ott, de újra és újra felbukkan­nak az ismerős nevek — állítot­ta Gáli Eszter, majd hozzátette: ezek természetesen munkatár­saik memóriájában is tárolód­nak és legtöbbször a büntetőfel­jelentések egyébként sem kis számát szaporítják. Tavaly eddig soha nem ta­pasztalt mértékben tár­tak fel adóeltérést a me­gyében az APEH ellen­őrei. Többek között erről beszélgettünk Gáli Esz­terrel, az APEH megyei igazgatóságának ellenőr­zési igazgatóhelyettesé­vel, akit pénteken a Haj- dú-Bihar megyei igazgató­ság vezetői teendőinek el­látásával bíztak meg. Laczi Zoltán Az elmúlt esztendőben az APEH megyei revizorai az el­várt szintet meghaladó mérték­ben vizsgáltak kis- és közepes vállalkozásokat, egyéni vállal­kozókat és magánszemélyeket. Több ezres nagyságrendben vé­geztek úgynevezett egyszerűsí­tett ellenőrzéseket, amikor a magánszemélyek bevallását és a kifizetők által szolgáltatott kontroliadatokat „asztal mel­lett” vetették össze. Az utólagos ellenőrzések Körében megha­ladta a nyolcszázat az áfára vo­natkozó vizsgálatok száma. Több mint 2600 ellenőrzés tör­tént a különböző visszaigénylé­sek kiutalása előtt, döntően az áfával kapcsolatosan. Mintegy 2300 operatív vizsgálat is sze­repel az adóhivatal múlt évi sta­tisztikában, ennek fele a bi­zonylatadási kötelezettség telje­sítésére terjedt ki, de megköze­lítően kétszáz esetben a foglal­koztatottak bejelentésének sza­bályossága került az ellenőrzés fókuszába. Gáli Eszter elmondta: tovább­ra is gyakran találkoznak azzal, hogy az értékesítéseket egyálta­lán nem, vagy nem megfelelően bizonylatolják. Ilyen esetek mi­att, valamint be nem jelentett foglalkoztatott alkalmazása, to­vábbá ismeretlen eredetű áru Adóellenőrzés: mérlegen a valóság feketegazdaság Továbbra is gyakori a számla nélküli értékesítés Időzavarban a gazdálkodók agrárium A támogatási szabályokat hiányolja a MOSZ Az agrárium idei szabály­zóinak mielőbbi meghir­detését sürgeti az Agrár­kamara és Mezőgazdasá­gi Szövetkezők és Terme­lők Országos Szövetsége (MOSZ). Minderről a na­pokban egyeztettek a földművelési miniszter­rel. Laczi Zoltán Elfogadhatatlan, hogy még nem ismertek az éves támogatási szabályok, holott az eddigi ter­vek szerint a termelőknek már május elején be kell adniuk tá­mogatási igényüket - mondta Magyar György. A MOSZ titkára szerint az ez éyi, uniós forrás­ból fizetett területalapú támoga­tás meghirdetése azért sem tűr halasztást, mert a késedelmes benyújtást, illetve a hiánypót­lást büntetik. Az érdekképviselet ugyan­csak kéri a hazai forrásból fize­tett kiegészítő támogatás lehető legrövidebb időn belüli meghir­detését is. A MOSZ álláspontja szerint az idei évre, kizárólag nemzeti forrásból fizetett támo­gatások keretén belül biztosíta­ni kell az állatjóléti támogatá­sok (sertés és baromfi) fenntar­tását, az állategészségügyi, gyógyszerköltségek részleges megtérítését, az állati hulla és hulladékmegsemmisítés, a ter­melői csoportok, tészek, bészek támogatásának fenntartását, valamint a foglalkoztatási támo­gatás további folyósítását. Az AVOP keretén kívül új for­rások bevonása szükséges leg­alább egymillió tonna gabona termelői tárolásának megoldá­sához. Az AVOP keretén belül megvalósítandó intervenciós gabonatárolók felépítéséhez pe­dig mintegy ötmilliárd forintot kellene elkülöníteni. A MOSZ álláspontja szerint a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv végrehajtása során felül kell vizsgálni a kedvezőtlen adottsá­gú területek besorolását, a kör­nyezetgazdálkodási programot teljes egészében újra át kell te­kinteni. munkavállalók Magyarországon jelenleg 5,9 százalékos a munkanélküliségi ráta, az aktív korúak foglalkoz­tatottsága 57 százalék. A 3,5 millió inaktív közül 700 ezren nincsenek kapcsolatban egyet­len munkaügyi és szociális szervezettel sem. De 900 ezer olyan ember él Magyarorszá­gon, aki nem rendelkezik szak­mával. Ugyanakkor a vállalko­zások több mint 14 százaléka egy év óta nem talál megfelelő szakembert. Mindez miatt fel­értékelődni látszik a felnőttkép­zés jelentősége. A szakképzési hozzájárulás új rendszerű fel- használásnak köszönhetően megnőtt a vállalaton belüli kép­zések száma is. így jelenleg 800 ezer felnőtt tanul szerve­zett formában. A Nemzeti Foglalkoztatási Stratégia ugyanakkor azt tűzte ki célul, hogy nyolc év múlva a foglalkoztatás hazánkban elérje a 65 százalékot, amely megha­ladná az uniós átlagot. A MEZŐGAZDASÁG ARÁNYA A NEMZETGAZDASÁGBAN (SZÁZALÉK) év a GDP-termelésben az exportban a foglalkoztatásban 1998 4,9 10,5 7,5 1999 4,2 ■BS'4,0 7,1 2000 3,7 6,9 6,5 2001 ■HP 3,8 7,5 6,2 2002 3,3 6,8 6,2 2003 3,0 . 6,5 5,5 FORRÁS: KSH 1 FOTÓ: MÉSZÁROS

Next

/
Oldalképek
Tartalom