Új Néplap, 2005. március (16. évfolyam, 50-74. szám)
2005-03-10 / 58. szám
12 2005. MÁRCIUS 10., CSÜTÖRTÖK A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL fí I ff te 4 Rá* i 1 »■ j, .... Jk jj Idén először szervezett eítébort a Gépipari, Közlekedési Szakközép- és Szakiskola Jendraaslk György Tagintézménye. A harmlnefős csoport Szlovákiában, a Magas-Tátra lábánál fekvő, festői szépségű Batlzovco nevű településen töltött el néhány napot Az első két napon nagyon hideg volt, aztán enyhülni kezdett ez Idő, mindenki kiváló minőségű hóban tudta elsajátítani a síelés tudományát, az Igazi sfparadlosomban a gépiparisok megmutathatták, hogy kik Is a „lejtő ördögei" (persze azért a legközelebbi téli olimpián senki nem fog Indulni közülük). Azonban nem csupán a síeléssel foglalkoztak, a sportolás közben láthatták milyen pusztításra képes a természet, megdöbbenve nézték a tavalyi vihar eredményeit a Magas-Tátrában. A mindennapi testmozgás után a szálláshelyen egyébként Jókat beszélgettek a diákok, és kipihenték a napi fáradalmakat. Illendő illemhely? 1934-ben az egyik városi közgyűlésen felvetették, hogy Szolnokon nincs nyilvános utcai Illemhely. Azaz volt egy, az 1927- ben felépített csarnokok közeié- [ ben,deaztcsakacsarnokhelyl-' ségek bérlői használhatták. Akkor vita bontakozott ki, hogy hol épüljön Illemhely. Vita volt, |)énz nem. Aztán eldöntötték, hogy a Kossuth téren lesz a bizonyos létesítmény, meg Is kezdték az alapozási munkákat, de néhány nap múlva abba kellett hagyni, mert valakik tiltakoztak az építés ellen. 1935- ben mégis felépült a tér másik oldalán. Tizenhat év múlva épült még egy az Eötvös téri park szélén, ebben az évben, így már három utcai Illemhely volt a megyeszékhelyen. Ma, több, mint ötven év után Szolnokon Ismét nincs nyilvános Illemhely. Vagy talán mégis? Az autóbusz-pályaudvar mögötti parkrész, a Rádió környéke, sajnos... SZUROVECZ PÁL, SZOLNOK Ki kell jelölni az egységes, jó irányt! demokrácia Vannak nyertesek, de a többség vesztes? A minap olvasva szíven ütött, hogy húszezer gyermek éhezik. Szembesültem ezzel a kérdéssel, mikor egy munka nélküli fiatal barátom azt nyilatkozta, hogy napok óta nem evett rendesen* pedig dolgozna, ha lenne munkája. Napjainkban a különböző lapokban, újságokban tájékoztató jelent meg politikai vezetőink Juttatásairól. Ekkor elgondolkodtam... A pártok több százmillió forintot „kivesznek" az államkasszából, pedig ezekre az összegekre máshol talán nagyobb szükség lenne. A politikusok a jelek szerint huszonnégy órából huszonötöt dolgoznak, hiszen egy-két jól menő pénzforrás kevés, gyakran három-négy Is van nekik. Ország- gyűlési képviselő, emellett megyei, városi képviselő, polgár- mester, ilyen-olyan címen pár százezer még leesik. Ez pedig nagyon sok ember számára bizony rendkívül Irritáló tud lenni. Méghozzá pártállástól függetlenül, akár jobbról, akár balról nézzük az egészet. Vannak nyertesek, de a többség mindig vesztes marad. Az a véleményem, nem pártprogramokban kell gondolkodni, hanem egységes túlélési, majd felemelkedési program- lelyben benne van a bal- a Jobboldal, a szabad, a keresztény... egységes jó Irány kell. Nincs tökéletes, de egy közösen elfogadott jót ki kellene jelölni, és arról a nyomról letérni nem lenne szabad. Emlékezzünk a mondásra: együtt, egymásért. A nagy demokráciában az Igazi lényeg elveszik. Nevezetesen az, hogy mindenki jól éljen. Véleményen szerint erre kell törekedni, pártpolitikák nélkül és akkor nem lesznek éhezők. PRÉDA ISTVÁN, SZOLNOK Izgalmas farsang az óvodában Vidám farsangi programokon vehettek részt a szandaszőlősi Munkácsy úti óvoda apróságai. A február 18-án megtartott ünnepség legizgalmasabb mozzanata a klszebáb égetése volt. Szandaszőlős, Munkácsy Mihály út 17. Bál az oktatásért Az elmúlt hét végén rendezte meg Jótékonyeógl béljót a szolnoki Kassal Úti Általános Iskola Érteni Egymást Alapítványa a tlszallgetl Garden Hotalben. Az esemény keretében árverést Is tartottak, amelyen az Intézmény régi tórgyalra - így például hajdani úttörő- raj- és csapatzászlókra - licitálhattak a vendégek. Az est bevételét az oktatás tárgyi feltételeinek Javítására fordítják. Képünk a diákok műsora közben készült. A levelekből válogatunk. A kiválasztott írások - a levélíró hozzájárulása nélkül, mondanivalójának tiszteletben tartásával - : szerkesztett, rövidített formában jelennek meg. Az Itt olvasható vélemények nem feltétlenül azonosak a szerkesztőség álláspontjával. Névtelen vagy címhiányos írások köz- j lését mellőzzük. Szerkesztőségünk fenntartja a jogot, hogy a meg nem rendelt cikkeket Is olvasói levélként kezelje. Az írásokat a rimoczia@axels.hu e-mail címre is várjuk. Indián csomózás és csuhéfonás A Szolnoki Városi Kollégium Béla király úti tagintézménye második alkalommal rendezte meg készségfejlesztő bemutató szakköri délutánját. A résztvevők a Napsugár Gyermekház munkatársainak Irányításával készíthettek karkötőt indián csomózással, állatokat csuhéfonással. A kollégiumi nevelők segítségével megismerhették a foltvarrás technikáját, batikolással felújíthatták régi pólóikat. A sportkedvelők megtanulhatták a frisbee csapatjátékot, összemérhették ügyességüket, csapatszellemüket. A versenyt a Gyermekváros úti tagintézmény csapata nyerte meg. Minden vendég megkóstolhatta a házigazdák frissen sült csörögefánkját. (Beküldött fotó) Foglalt hely - a templomban? Elhatároztam, hogy két és fél éves unokámmal elmegyek a templomba lakóhelyemen, Jászbol- dogházán. El is mentünk, csendben vártuk a mise kezdetét. Nem telt el sok Idő, megjelent egy Idős asszony és közölte, hogy a hely, ahol ülünk, az ő foglalt helye. Próbáltam neki megmagyarázni, hogy a kislány nem biztos, hogy végig üli a misét, ezért szeretnénk a padsor szélén maradni, hogy gyorsan kimehessünk, ha úgy alakul. Ez persze az idős hölgyet nem érdekelte, követelte a helyét, amit ezek után átadtunk. Átültünk egy másik pádba, kis idő múlva újabb aszszony érkezett, aki hasonlóan a helyét akarta, nem vitatkoztam, továbbültünk. Közben eltűnődtem, hogy elég régen járok templomba, de Ilyennel még nem találkoztam. Foglalt hely a moziban, vagy az Intercity vonatokon van, ott Is jegyvétel ellenében. Vártam, mikor érkezik ismét valaki, aki a helyét követeli, nem kellett sokáig várni,' mert megérkezett. Ekkor azonban már nem álltunk fel ( már nagyon bosszantott, hogy mi fél nyolctól ott ültünk, az idős asszonyok pedig néhány perccel nyolc óra előtt érkeznek és követelik „foglalt” helyüket). Nemrégiben misét mondattam az elhunyt rokonaimért. A szertartás kezdete előtt negyed órával már be akartunk menni, de az asszonyok az ajtóban ültek, nem fértünk be. A tisztelendő úr szólt nekik, hogy tegyék szabaddá a bejáratot - amit ők zokon vettek. Nem értem! Azt gondolom, hogy mindenkinek jár a tisztelet, különösen a templomban. Becsüljük meg egymást! SIMON OTTÓNÉ, JÁSZBOLDOGHÁZA i
