Új Néplap, 2005. március (16. évfolyam, 50-74. szám)

2005-03-09 / 57. szám

12 2005. MÁRCIUS 9„ SZERDA • • •• MEGYEI TÜKÖR kritika Egy színielőadás, mely méltán hoz lázba bennünket, nézőket: az idei évad egyik jelentős eseménye AZ OTHELLO A SZIGLIGETI SZÍNHÁZBAN Valkó Mihály Ha színházban Shakespeare-rel van találkozásunk, mindig ámulatba ejt a nagy angol pá­ratlan emberismerete; hogy mi mindent tud rólunk, az életről, az emberi viszonyokról, érzé­sekről és szenvedélyekről, akár a házasságról is; hogy milyen sebezhető az is, amit - megle­het - saját tapasztalataiból Is leszűrhetett; hogy mennyi ve­szély leselkedik rá, mennyire sérülékeny lehet két ember kapcsolata, még ha szerető szívvel szeretik Is egymást. Mérgezheti társadalmi különb­ség, kikezdheti az idő, a rút megszokás, árthat neki az em­Úristen, hová is vezethet az elvetemült gonoszság, a vérig sértett ember bosszúja! béri természet esendősége, a túlzott bizalom, netán a túlzó bizalmatlanság, önmagunkban is. És megtámadhatja rút ár­mánykodás, ahogy az az Othel- lóban is történik. Amikor Is Ja- go, a „jó barát" sértetten - nem őt nevezi ki a mór hadnagyá­nak - és megcsalt férjként Is féktelen önzésében és gyűlöle­tében őrült tervet eszel ki, s mindent elkövet, csak hogy Othello boldogságát tönkre te­gye, féltékenységbe kergetvén, hogy gyilkosságba Is „kénysze­rítse”. Amikor ezt a szörnyű tet­tet látjuk, ahogy az előadás vé­gén előbb megöli feleségét, majd magával Is végez - miu­tán kiderült az Igazság -, s Ot­hello ott tartja ölében Immár halott feleségét, a látványra bi­zony elborzadva szorul ökölbe kezünk: Úristen, hová Is vezet­het az elvetemült gonoszság, a vérig sértett ember bosszúja: egy szebb sorsra méltó házas­ság tragédiáját okozta. És min­den gyűlöletünk az aljas csaló­ra zúdul, akit kifeszítve a hát­térben ott láthatunk. Kétségte­lenül míves, Igényes, következe­tesen egységes előadás ez, Teli- hay Péter ihletett rendezésé­ben. Aki érdekes produkciót hoz létre, hitét és lelkesedését másokba, a szereplőkbe is át­plántálván, kik teljes szívvel és mélységes intelligenciával ad­ják át magukat a tragikus shakespeare-1 játéknak. Amely­ben meglehetősen zord világ tá­rul elénk a maga mindent elön­tő és uraló feketeségével (Vi­szont Othello nem fekete!) hide­get lehelő rideg vasszerkezetei­vel, magasba emelkedő lépcsők (tervező Menczel Róbert) - a színpadot átszelő sínpár azon­ban Inkább zavaró és felesleges -, borongós, esős hangulatával, melyet Lajkó Félix érdesen szép muzsikája is erősít; sűrű, Igen feszült atmoszférájával, a törté­nések drámaiságát kifejező erős mozgásokkal, kiélezett helyzetekkel. Előadás, melyet a Kardos László-féle fordítás szövegének rövidítései sem érintenek hát­rányosan (Vörös Róbert és a rendező szabta színpadra), s nem rontott a Bolond szerepé­nek elhagyása sem, sőt a lé­nyegre törő megvalósítást segí­tik, melyet a módjával tett kor- szerűsítés-stllizáció is jellemez, s amely az ésszerűség jegyében fogan, ami korántsem jár a drá­ma érzelmi kiszikkasztásával: tüzes Játék ez, az Izzó szenvedé­lyek olykor még lángra Is kap­nak, lásd Othello és a mór egy- egy heves „összecsapását". Es amelyben Jago viszi-Játssza a prímet, Alföldi Róbert zseniális megformálásában. Nagy Játé­kos ez a gyűlölködő gazember, úgy játszik környezetével -né­mi túlzással - mint oroszlán a kisegérrel, Othellóval Is. Végte­lenül alattomos és színlelő, fon­dorlatossága határtalan, aljas­sága azonban nem ördögtől va­ló, nagyon Is emberi, azaz hite­les. Hideg és fagyos, majd szikrá­kat lövell ki magából, felelőtlen­Jago (balra, Alföldi Róbert) és Othello (Czapkó Antal) sége határtalan (Az ilyen em­bertől kell életünkben legjob­ban tartanunk, aki másnak mu­tatja magát, mint valójában amil). Káprázatos, ahogy Alföl­di feketére is képes feketével színesen festeni; ő a játékot él­vezi, tobzódik benne, ml pedig őt, ahogy lenyűgöz bennünket. Mellette, illetve szemben vele Czapkó Antal Othellója, a fiatal színész első igazán nagy szere­pe - feladata ez. Magas, délceg alakjával je­lentős, tekintélyes tábornok, akit nagy becsvággyal és tehet­séggel alkot meg. Főképp a ben­ne elhatalmasodó féltékenység szülte düh ábrázolásában érez­ni erejét, szerelmes férjként vi­szont lehetne árnyaltabb, gyen- gédebb, ugyanakkor a finálé­ban Jól tartja távol magát az esetleges érzelgősségtől. Nyers gyémánthoz hasonlítanám őt, mely Idővel tovább csiszolódik, s lesz csillogóbbá. Gubik Ági Desdemonája nem holmi földre szállott angyal, nagyon Is a föl­dön jár; határozott nő, szembe­száll apja akaratával Is, aki helyteleníti házasságát a „feke­te” Othellóval. Érzelmei termé­szetesek, sorsát nem viseli affé­le mártíromságként. Más Des- demona ez, mint megszoktuk: izgalmas. Kovács Frigyes a lá­nya tettét megbocsátani nem tudó apa (Brabantío), Egri Már­ta Emília szerepében akkor vá­lik emlékezetessé, amikor kide­rül férje, Jago gazembersége, és kitör belőle a keserűség meg a jogos öntudat. Császár Gyöngyi nő létére is férfias herceg, miu­tán rá ez osztatott (?). Elisme­rést érdemel Dévai Balázs (Casslo), Harsányt Attila (Rodrigo), Huszárik Kata (Blanca), Petridisz Hrisztosz (Montana, a kormányzó), Zelel Gábor (Lodovlco) valamint Hor­váth Gábor és Tárnál Attila mint tanácstagok. Mindannyi­an, kiket nem említettem, de ré­szel az előadásnak, ők is jól ját­szottak. Egy színházi est, mely mél­tán hoz lázba bennünket, néző­ket: az Idei színházi évad egyik jelentős eseménye. A térség turisztikai lehetőségeit mutatták be A Tisza-tó értékeit népszerűsítették turizmus A nyugalom érzékeltetésére helyezték a hangsúlyt A Tisza-tavi Regionális Tu­risztikai Projekt Iroda kép­viseletében két helyszínen, a budapesti fegyver, horgá­szat, vadászat nemzetközi kiállításon, illetve a pécsi turizmus utazási börzén is megismerhette a nagykö­zönség a hét végén a Tisza- tó élményadó vízi világát. Farkas István Mint azt Szendy Mónikától, az iroda megbízott igazgatójától megtudtuk, a fővárosi részvétel a horgászturizmus szempontjából kiemelkedő jelentőségű volt, már csak azért is, mert legna­gyobb számban ezen a kiállítá­son érhetők el a halak és a vízi világ szerelmesei. Elmondta to­vábbá, hogy a 24 négyzetméte­res, egyedi megjelenésű standon ez alkalommal a Tisza-tó termé­szetességének, nyugalmának a bemutatására helyezték a hang­súlyt Az érdeklődésre egyéb­ként most sem lehetett panasz, a régiós kiadványokból ugyanis 25 ezer, a társ kiállítókat, így a füredi Szabics kikötőt, az Abád- szalókot és Kiskörét bemutató szóróanyagokból pedig több ezer példány fogyott el. Fontos hely­szín volt a hét végén Pécs is, ahol szintén ízelítőt kaphattak a je­lenlévők a Tisza-tó gazdag ide­genforgalmi kínálatából, a kem- pinges üdülések, a falusi, az egészség-, az öko-, a horgász-, U- letve a lovas turizmus nem min­dennapi lehetőségeiből. A térség természeti adottságaival az Uta­zás kiállításon találkozhatnak majd legközelebb az érdeklődők, ahol a színes kiadványok mellett már kézműves-bemutató és nép- művészeti produkciók is szere­pelnek a kínálatban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom