Új Néplap, 2005. március (16. évfolyam, 50-74. szám)
2005-03-09 / 57. szám
12 2005. MÁRCIUS 9„ SZERDA • • •• MEGYEI TÜKÖR kritika Egy színielőadás, mely méltán hoz lázba bennünket, nézőket: az idei évad egyik jelentős eseménye AZ OTHELLO A SZIGLIGETI SZÍNHÁZBAN Valkó Mihály Ha színházban Shakespeare-rel van találkozásunk, mindig ámulatba ejt a nagy angol páratlan emberismerete; hogy mi mindent tud rólunk, az életről, az emberi viszonyokról, érzésekről és szenvedélyekről, akár a házasságról is; hogy milyen sebezhető az is, amit - meglehet - saját tapasztalataiból Is leszűrhetett; hogy mennyi veszély leselkedik rá, mennyire sérülékeny lehet két ember kapcsolata, még ha szerető szívvel szeretik Is egymást. Mérgezheti társadalmi különbség, kikezdheti az idő, a rút megszokás, árthat neki az emÚristen, hová is vezethet az elvetemült gonoszság, a vérig sértett ember bosszúja! béri természet esendősége, a túlzott bizalom, netán a túlzó bizalmatlanság, önmagunkban is. És megtámadhatja rút ármánykodás, ahogy az az Othel- lóban is történik. Amikor Is Ja- go, a „jó barát" sértetten - nem őt nevezi ki a mór hadnagyának - és megcsalt férjként Is féktelen önzésében és gyűlöletében őrült tervet eszel ki, s mindent elkövet, csak hogy Othello boldogságát tönkre tegye, féltékenységbe kergetvén, hogy gyilkosságba Is „kényszerítse”. Amikor ezt a szörnyű tettet látjuk, ahogy az előadás végén előbb megöli feleségét, majd magával Is végez - miután kiderült az Igazság -, s Othello ott tartja ölében Immár halott feleségét, a látványra bizony elborzadva szorul ökölbe kezünk: Úristen, hová Is vezethet az elvetemült gonoszság, a vérig sértett ember bosszúja: egy szebb sorsra méltó házasság tragédiáját okozta. És minden gyűlöletünk az aljas csalóra zúdul, akit kifeszítve a háttérben ott láthatunk. Kétségtelenül míves, Igényes, következetesen egységes előadás ez, Teli- hay Péter ihletett rendezésében. Aki érdekes produkciót hoz létre, hitét és lelkesedését másokba, a szereplőkbe is átplántálván, kik teljes szívvel és mélységes intelligenciával adják át magukat a tragikus shakespeare-1 játéknak. Amelyben meglehetősen zord világ tárul elénk a maga mindent elöntő és uraló feketeségével (Viszont Othello nem fekete!) hideget lehelő rideg vasszerkezeteivel, magasba emelkedő lépcsők (tervező Menczel Róbert) - a színpadot átszelő sínpár azonban Inkább zavaró és felesleges -, borongós, esős hangulatával, melyet Lajkó Félix érdesen szép muzsikája is erősít; sűrű, Igen feszült atmoszférájával, a történések drámaiságát kifejező erős mozgásokkal, kiélezett helyzetekkel. Előadás, melyet a Kardos László-féle fordítás szövegének rövidítései sem érintenek hátrányosan (Vörös Róbert és a rendező szabta színpadra), s nem rontott a Bolond szerepének elhagyása sem, sőt a lényegre törő megvalósítást segítik, melyet a módjával tett kor- szerűsítés-stllizáció is jellemez, s amely az ésszerűség jegyében fogan, ami korántsem jár a dráma érzelmi kiszikkasztásával: tüzes Játék ez, az Izzó szenvedélyek olykor még lángra Is kapnak, lásd Othello és a mór egy- egy heves „összecsapását". Es amelyben Jago viszi-Játssza a prímet, Alföldi Róbert zseniális megformálásában. Nagy Játékos ez a gyűlölködő gazember, úgy játszik környezetével -némi túlzással - mint oroszlán a kisegérrel, Othellóval Is. Végtelenül alattomos és színlelő, fondorlatossága határtalan, aljassága azonban nem ördögtől való, nagyon Is emberi, azaz hiteles. Hideg és fagyos, majd szikrákat lövell ki magából, felelőtlenJago (balra, Alföldi Róbert) és Othello (Czapkó Antal) sége határtalan (Az ilyen embertől kell életünkben legjobban tartanunk, aki másnak mutatja magát, mint valójában amil). Káprázatos, ahogy Alföldi feketére is képes feketével színesen festeni; ő a játékot élvezi, tobzódik benne, ml pedig őt, ahogy lenyűgöz bennünket. Mellette, illetve szemben vele Czapkó Antal Othellója, a fiatal színész első igazán nagy szerepe - feladata ez. Magas, délceg alakjával jelentős, tekintélyes tábornok, akit nagy becsvággyal és tehetséggel alkot meg. Főképp a benne elhatalmasodó féltékenység szülte düh ábrázolásában érezni erejét, szerelmes férjként viszont lehetne árnyaltabb, gyen- gédebb, ugyanakkor a fináléban Jól tartja távol magát az esetleges érzelgősségtől. Nyers gyémánthoz hasonlítanám őt, mely Idővel tovább csiszolódik, s lesz csillogóbbá. Gubik Ági Desdemonája nem holmi földre szállott angyal, nagyon Is a földön jár; határozott nő, szembeszáll apja akaratával Is, aki helyteleníti házasságát a „fekete” Othellóval. Érzelmei természetesek, sorsát nem viseli afféle mártíromságként. Más Des- demona ez, mint megszoktuk: izgalmas. Kovács Frigyes a lánya tettét megbocsátani nem tudó apa (Brabantío), Egri Márta Emília szerepében akkor válik emlékezetessé, amikor kiderül férje, Jago gazembersége, és kitör belőle a keserűség meg a jogos öntudat. Császár Gyöngyi nő létére is férfias herceg, miután rá ez osztatott (?). Elismerést érdemel Dévai Balázs (Casslo), Harsányt Attila (Rodrigo), Huszárik Kata (Blanca), Petridisz Hrisztosz (Montana, a kormányzó), Zelel Gábor (Lodovlco) valamint Horváth Gábor és Tárnál Attila mint tanácstagok. Mindannyian, kiket nem említettem, de részel az előadásnak, ők is jól játszottak. Egy színházi est, mely méltán hoz lázba bennünket, nézőket: az Idei színházi évad egyik jelentős eseménye. A térség turisztikai lehetőségeit mutatták be A Tisza-tó értékeit népszerűsítették turizmus A nyugalom érzékeltetésére helyezték a hangsúlyt A Tisza-tavi Regionális Turisztikai Projekt Iroda képviseletében két helyszínen, a budapesti fegyver, horgászat, vadászat nemzetközi kiállításon, illetve a pécsi turizmus utazási börzén is megismerhette a nagyközönség a hét végén a Tisza- tó élményadó vízi világát. Farkas István Mint azt Szendy Mónikától, az iroda megbízott igazgatójától megtudtuk, a fővárosi részvétel a horgászturizmus szempontjából kiemelkedő jelentőségű volt, már csak azért is, mert legnagyobb számban ezen a kiállításon érhetők el a halak és a vízi világ szerelmesei. Elmondta továbbá, hogy a 24 négyzetméteres, egyedi megjelenésű standon ez alkalommal a Tisza-tó természetességének, nyugalmának a bemutatására helyezték a hangsúlyt Az érdeklődésre egyébként most sem lehetett panasz, a régiós kiadványokból ugyanis 25 ezer, a társ kiállítókat, így a füredi Szabics kikötőt, az Abád- szalókot és Kiskörét bemutató szóróanyagokból pedig több ezer példány fogyott el. Fontos helyszín volt a hét végén Pécs is, ahol szintén ízelítőt kaphattak a jelenlévők a Tisza-tó gazdag idegenforgalmi kínálatából, a kem- pinges üdülések, a falusi, az egészség-, az öko-, a horgász-, U- letve a lovas turizmus nem mindennapi lehetőségeiből. A térség természeti adottságaival az Utazás kiállításon találkozhatnak majd legközelebb az érdeklődők, ahol a színes kiadványok mellett már kézműves-bemutató és nép- művészeti produkciók is szerepelnek a kínálatban.
