Új Néplap, 2005. február (16. évfolyam, 26-49. szám)

2005-02-14 / 37. szám

2005. FEBRUÁR 14., HÉTFŐ 9 TÜKÖR Változatlan erőviszonyok PÁfiTOK Két százalék alá csökkent a Fidesz előnye a biztos pártválasztók között. Orbán népszerűsége meghaladja Gyurcsányét. Hétfőnként új eredmények lapunkban A Budapesti Corvinus Egyetem (korábban Budapesti Közgazdaságtudomá­nyi és Államigazgatási Egyetem) Marketingkutatás és Fogyasztói Magatar­tás Tanszéke az ASM Kiadói Kft.-vel együttműködve közvélemény-kutatást végez a lakosságot foglalkoztató közéleti kérdésekről. A megkérdezettek a napilapot vásárló, felnőtt magyar lakosságból kerülnek ki Budapesten és az ország különböző városaiban. A minta ugyan nem reprezentálja a teljes felnőtt lakosságot, de alkalmas arra, hogy a 18 év feletti napilapvasárlókról következtetéseket vonjunk le. A mintavételi hiba az adott kérdésre vála­szolók számától függően +/- 3-6% között mozog. Kérdéseinkre ezen a héten 701 napilapvásárló adott választ. Ha tegnap lettek volna a választások ön melyik pártra szavazott volna? Fidesz MSZP SZDSZ MDF Kisebb pártok Nem Nem menne összesen döntött el szavazni Ha most vasárnap lettek volna a válasz­tások a Fidesz 27%-os, az MSZP 25,1%-os támogatottságot ért volna el a február második heti megkérdezésünk alapján. Az előző héthez viszonyítva a Fidesz támogatottsága alig változott, az MSZP viszont növelte szavazóinak arányát. Ezért kevesebb mint 2%-ra csökkent a különbség a két párt között. Az MDF-re szavazók aránya csökkent mind a múlt heti, mind az egy hónappal ezelőtt mért adatokhoz képest, az SZDSZ-nek ezzel szemben sikerült 6% feletti részesedést elérnie. A kis pártoknál nem történt szá­mottevő változás. Csökkent a Fidesz előnye a biztos pártválasztók körében 40 30 ; 20 ! io! 40,3 Fidesz MSZP Kisebb pártok összesen A biztos pártválasztók körében a Fidesz támogatottsága 1,8%-kal csökkent, az MSZP-é pedig csaknem változatlan maradt az előző héthez képest A különb­ség a két párt között a biztos választók körében 4,7%-ról 2,8%-ra csökkent. Az MDF egy most vasárnap megrendezett választás esetén szorosan az 5%-os küszöb fölé került volna. Szavazóinak aránya több mint 2%-kal kevesebb ezen a héten, mint február első hetében volt. A biztos pártválasztók közel 10%-a szavaz­na az SZDSZ-re, mellyel az idén a legma­gasabb támogatottságot érte el. Az MSZP és az SZDSZ együttes eredménye ezen a héten 1,9%-kal meghaladja a Fidesz és az MDF által összesen elért 45,4%-ot. Ha közvetlenül lehetne miniszterelnököt választani, ön kire szavazott volna? A felsőfokú végzettségűek Orbánt, a középfokú végzettségűek inkább Gyurcsányt választanák Felsőfokú Középfokú Alapfokú 0« 25« 5051 75« 100« ***' Gyurcsány Ferenc Mii Más személy Orbán Viktor Nem tudja A Gyurcsány Ferencet választók aránya alig változott az előző héthez képest, míg az Orbán Viktorra szavazók száma 2,4%-kal nőtt. így ezen a héten Orbán Viktor nép­szerűsége csupán fél százalékkal ugyan, de meghaladta Gyurcsány Ferencét. FORRÁS: BUDAPESTI CORVINUS EGYE A felsőfokú végzettségűek közül Orbán Viktort választanák j a legtöbben (37,6%) egy képzeletbeli közvetlen miniszterel- I nök-választás esetén. A középfokú végzettségűek körében ; Gyurcsány 2,8%-kal népszerűbb nála. Az alapfokú végzett- : ségűek között a legmagasabb a bizonytalanok aránya. A KUTATÁS VEZETŐI: DR. SIMON JUDIT ÉS DR. HOFMEISTER-TÓTH ÁGNES MARKETINGKUTATÁS ÉS FOGYASZTÓI MAGATARTÁS TANSZÉK - REGGEL-GRAFIKA Az SZDSZ szavazóinak aránya Budapesten a legmagasabb öt régióra osztva a minta adataira, a különböző régiókban élők pártpreferenciá­jára vonatkozóan érdekes megfi­gyeléseket tehetünk. A két nagy parlamenti párt, a Fidesz és az MSZP támogatottsága a régió­kon belül hasonló, de a Fideszre szavazók aránya mindenütt 1-4%-kat magasabb. Érdekes, hogy mindkét nagy párt népsze­rűsége a régiók közül Budapes­ten a legalacsonyabb. A buda­pesti megkérdezettek 36%-a sza­vazna a Fideszre, 330/<ra pedig az MSZP-re. A Fidesz az észak­keleti régióban érte el a legma­gasabb támogatottságot a héten; a megkérdezettek 44,3%<i voksolna rájuk, míg az MSZP-re 40,5%. Az MSZP támogatottsága az északdunántúli régióban volt a legmagasabb, 42% - azonban a Fidesz szavazóinak aránya itt is 1%-kal magasabb. A budapes­ti válaszadók 14,50/<ra szavazna az SZDSZ-re, ami a többi négy régióhoz viszonyítva jelentősen magasabb. Más miniszterelnököt választanának az ország különböző régióiban A MMtMPÍim budapesti napilapvásárlók közül Gyurcsány Ferencet válasz­tanák a legtöbben (30%) min­iszterelnöknek február máso­dik hetében. Orbán 6,3%-kal van lemaradva mögötte eb­ben a térségben. A jelenlegi miniszterelnök Dél-Dunántúlon kevésbé nép­szerű, itt 20,4%-os a támoga­tottsága. Észak-Dunántúlon 5,7%, északkeleten pedig 6,4%-kal előzné meg Orbán Viktor Gyurcsány Ferencet. Amelyik régióban támogatott egy párt, korántsem biztos, hogy a miniszterelnök-jelöltje is nagy népszerűségnek ör­vend. A budapesti régióban például a megkérdezettek nagyobb arányban szavazná­nak a Fideszre, mint Orbán Viktorra, Gyurcsány Ferenc viszont itt a legnépszerűbb. A termelők 130 milliárdot követelnek Több szakmai szervezet álláspontja szerint az ag- ráriumot a likviditási gondok és a pénzhiány miatt az összeomlás fe­nyegeti. Az érdekképvise­letek ezért követelik a ter­melők elmaradt, százmil- liárd forintot meghaladó járandóságainak azonnali kifizetését. Tavaly ugyan­is a gazdák a beígért tá­mogatás alig több mint felét kapták meg. Laczi Zoltán A közvéleményt a kormányzat a gazdáknak juttatott támoga­tások évről-évre történő növe­léséről tájékoztatja, miközben a helyzet az, hogy a múlt év­ben 130 milliárd forintot nem kaptak meg a termelők, s ezzel támogatottságuk legfeljebb harmada az uniós gazdáké­nak, akikkel a bel- és külpia­con versenyezniük kell - állít­ja Magyar György, a MOSZ tit­kára. A feszültséget fokozza - tette hozzá —, hogy közel négy hónapja, nagyon fontos támo­gatási címek esetében nem működik a támogatási rend­szer. Az érdekképviselet sze­rint az elmaradt követelések azonnali kifizetésén túl meg kell hirdetni a 2005. évi támo­gatási rendszert, s érdemben fel kell gyorsítani az in­tervenciós felvásárlást. De mi okozta a rendkívüli el­térést a múlt évi költségvetés­ben megtervezett támogatási összegtől? A szakember rámu­tatott: az Agrár- és Vidékfej­lesztési Program (AVOP), vala­mint a Nemzeti Vidékfejleszté­si Terv (NVT) céljaira előirány­zott 36 milliárd forintból egyet­achád tíuiiifumir; núl ;o(H (Mimánti roniNt» noitiÁNV/ni iflm/ruv mtfINII rÁMOUMlíh ŰMVirorc Kirunr? NVT 21,4 0 SAPARD 18,8 14 AVOP 14,6 0 SAPS 76,3 13 feji. támogatások 25,5 28,3 jöved. tám. 105,5 96,1 piaci támogatások 17,9 0,5 egyéb 13 11,9 összesen 293 163,7 top up előleg­46 (FORRÁS: MOSZ) len fillért sem fizettek ki, a SAPARD előcsatlakozási-prog­ram tavalyra szánt forrásainak pedig csak a háromnegyedét utalták áh A folyó kiadások és jövede­lemtámogatások fejezet alatt 9 milliárd forinttal kevesebbet folyósítottak. Összegszerűen a legnagyobb, több 60 milliárd forint az elmaradás az uniós forrásból származó területala­pú támogatásnál (SAPS), mert az e célra járó összeg mindösz- sze egyhatodát fizették ki. Mindehhez jön még, hogy a ta­valyi költségvetés 18 milliárd forint, uniós forrásból szárma­zó piaci támogatással számolt, s ennek az összegnek keve­sebb, mint 3 százaléka került az érintettekhez. Módosítások az adórendszerben Január elsejével több vál­tozás történt az adószabá­lyokban. Ezeket foglaltuk össze. Laczi Zoltán-Tóth András Az eddig háromkulcsos szemé­lyi jövedelemadó-tábla kétkul­csosra változott. Az összevont jövedelmek 1 millió 500 ezer fo­rintig 18, efelett pedig 38 száza­lékkal adóznak. Nagyon fontos változás, hogy az éves összes jö­vedelembe nem kell beszámíta­ni az ingatlan értékesítéséből származó, az összevont adóalap­ba nem tartozó jövedelmet. En­nek az adókedvezmények érvé­nyesítésénél van nagy jelentősé­ge. Lényeges módosulás, hogy a külön adózó jövedelmek, így az ingó- és ingatlanértékesítés, az ingaüan-bérbeadás, a társasház jövedelme, az árfolyamnyere­ség, a vállalkozásból kivont jö­vedelem és a pénzbeli nyere­mény az eddigi 20 helyett 25 százalékkal adóznak. Változás az egyéni vállalko­zók esetében, hogy az eddigi 20 helyett 25 százalék adót kell fi­zetniük az osztalékalap azon ré­sze után, amely nem haladja vei, feltéve, hogy az év utolsó napján nem volt köztartozása. Az átalányadózás 8 millió fo­rintig, illetve kiskereskedők esetében 40 millió forintig vá­lasztható. A gazdasági társaságok ese­tében szűkül a fejlesztési tarta­lék terhére elszámolható beru­házások köre: ezentúl nem tar­tozik ide az olyan beruházás, amelyre nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés. ; Maximum százezer : forint adókedvezmény j • A magánszemélyek ettől az '■ esztendőtől tandíj, felnőtt­: képzési díj, számítógép-vá- : sárlási, őstermelői, szellemi ■ tevékenység, biztosítási és j • közcélú adomány kapcsán : összesen százezer forint adó- : : kedvezményt vehetnek igény- : I be hatmillió forint éves jőve- \ '■ delemig. Az év első napján mikrovállal- kozásnak minősülő társaság­nak, az egyéni vállalkozókhoz hasonlóan, létszámnövelés ese­tén adóalap-kedvezmény jár. Érkeznek az adóbevallások meg a vállalkozói kivét 30 szá­zalékát. Az egyéni vállalkozó létszámbővítési kedvezményt vehet igénybe az adóévi átlagos állományi létszámnövekedés után, feltéve, hogy az év első napján a nála munkaviszony­ban lévő dolgozók létszáma nem haladta meg az ötöt. Ekkor bevételcsökkentőként veheti fi­gyelembe az átlagos állományi létszámnövekedés és az adóév első napján érvényes havi mini­málbér tizenkétszeresének ősz- szegét. Ugyancsak bevételi csökkentőként lehet számolni a megfizetett iparűzési adó felé­Az általános forgalmi adó te­kintetében valamennyi élőállat (díszállat, kutya, macska kivé­telével) gondozása, tenyésztése és hizlalása, valamint a mező- gazdasági szolgáltalás esetén kompenzációs felárat lehet igénybe venni. Január 1-jétől adómentes termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás esetén a számlakibocsátónak a számlán jelezni kell a mentesség termé­szetét. Nem lehet levonni a tele­fon-, rádiótelefon-szolgáltatás áfájának 50 százalékát, kivéve ha a számlának legalább az 50 százalékát továbbszámlázták. Négy százalék vállalkozói járulék Az egyéni és a társas vállalkozóknak az egészségbiztosítási já­rulék alapját képező jövedelem után 4 százalék vállalkozói já­rulékot.kell fizetniük. Nem vonatkozik ez arra, aki öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül vagy ar­ra jogosulttá vált, továbbá arra, aki a vállalkozói tevékenység gél egyidejűleg heti 36 órát elérő munkaviszonyban áll

Next

/
Oldalképek
Tartalom