Új Néplap, 2005. február (16. évfolyam, 26-49. szám)

2005-02-12 / 36. szám

A megyei önkormányzat mezőgazdasággal foglalkozó alelnöke, Lóczi Miklós részt vett február 9-én Szolnokon a Huntraco Rt. földmunkagé­pekkel és mezőgazdasági gépekkel foglalkozó újabb telephelyének át­adásán. Képünkön Grosz Péter vezérigazgató (jobbról) ismerteti cége tevékenységét az alelnökkel Jótékony célra fordítják a bevételt Ha az államtitkár mikrofont ra­gad, Vass Lajos A hangulattal nem volt gond Tokár István megnyitója Az elmúlt hét végén 13. al­kalommal rendezte meg Szolnokon a megyei ön- kormányzat a hagyomá­nyos jótékonysági bált, amelynek bevételéből a megye szociális intézmé­nyeinek lakóit támogat­ják, de jut egészségügyi intézmény fejlesztésére is. H. V. Czapkó Gábor, a megyei önkor­mányzat ellátószolgálatának igazgatója elmondta, hogy a megye minden településéről ér­keztek bálozók. Kétszáztíz ven­dég személyes jelenlétével, tombolajegyek vásárlásával, a távolmaradók egyéni adomá­nyokkal járultak hozzá a rászo­rulók támogatásához. Egy kft. a pusztataskonyi Harmatcsepp Közalapítványon keresztül százötvenezer forint értékben cipőket ajánlott föl a Tóparti Szociális Otthon lakói számára. A bál bevételéből a DAN-TON Kiemelten Közhasznú Egyesület kezdeményezésére a megyei He- tényi Géza Kórház gyermekosz­tálya is részesül. Újabb lélegez­tetőkészülék megvásárlását se­gíti a megyei önkormányzat ál­tal szervezett mulatság. Az el­múlt évben a rendezvény bevéte­le nyolcszáznegyvenezer forint volt. Még tart az elszámolás — mondta Czapkó Gábor —, de vél­hetően az idén is hasonló összeg áll majd rendelkezésre a kitűzött célok megvalósításához. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége február 9-én fóru­mot tartott Szolnokon a megyeházán az önkormányzatokat érintő területfejlesztési lehetőségekről. A fórumot Herbály Imre, a közgyűlés alelnöke nyitotta meg. Beszédében elmondta, hogy a megyei önkor­mányzat segíti, koordinálja a megye településeinek pályázatait, terület­fejlesztési céljaik megvalósítását, a többcélú társulások tevékenységét. Az iratkérésnek is van divatja A levéltárak a múlt meg­ismerésének fontos intéz­ményei, kutatók számára igazi kincsesbányák, de nemcsak ők fordulnak meg a kilométeres polc­sorok között. Bistey András- Az iratkérésnek is van divat­ja - mondta dn Zádorné dr. Zsoldos Mária. - A ’90-es évek elején a kárpótlással kapcsola­tos iratokat keresték. Most pél­dául azok jönnek nagyobb számban, akik a 70-es évek­ben az NDK-ban dolgoztak, és nyugdíjba készülődve össze­szedik a szolgálati idejükre vo­natkozó papírokat. Mivel őket cégek szervezetten küldték ki, a szükséges anyag rendelke­zésre áll. Egyébként nem sok izgalmas dolog történik ná­lunk. Gyűjtjük, rendezzük az iratokat, ezek minden évben is­métlődő feladatok. Munkánk fontos része a ki­adványok szerkesztése. Tavaly megjelentettük Zounok című évkönyvünk 19. kötetét, és Papp Izabella könyvét, amely­nek a címe Görög kereskedők a Jászkunságban. Ez a könyv a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei című so­rozat ó. kötete. Idén is megjele­nik az évkönyv, a közlemények 7. kötete pedig Szikszói Mihály Jász-Nagykun-Szolnok megye közlekedéstörténetéről szóló könyve lesz. Munkánk fontos támasza a kiépült számítógépes hálózat, amely a kutatókat segíti a le­véltár anyagának áttekintésé­ben, de oklevélgyűjteményünk is hozzáférhető CD-n magyar és német nyelvű összefoglalók­kal. Restaurátorműhellyel is gazdagodtunk, ez az iratok ál­lagmegóvásában segít. Legré­gibb oklevelünk például 1422- ből származik, bár az iratok ál­laga nem mindig a kortól függ. Móricz Zsigmond egyik dolgo­zata például a restaurálás előtt rosszabb állapotban volt, mint sok régebbi irat. Minden évben pályázunk, tavaly ilyen módon mintegy ötmillió forinthoz ju­tottunk, ebből technikai felsze­reltségünket javítottuk. Dr. Zádorné dr. Zsoldos Mária igazgató a levéltár raktárában A levéltár elsőrendű szakmai feladatai mellett közművelődé­si feladatokat is ellát, ezekről Czégény Ist­vánná igazga- tóhelyettes beszélt.- Évente többször jön­nek hozzánk általános és középiskolás csoportok bemu­tatóra. Megnézik az állandó ki­állításunkat, megmutatjuk ne­A történelmi évfordulókra kiállításokat rendezünk, és 1997 óta minden évben meg­tartjuk a levéltári napot a me­gyeháza dísztermében, ahol le­véltárosok, történészek gyűl­nek össze, és előadásokat hall­gatnak meg. Ilyenkor megem­lékezünk az évfordulókról is, például ilyen volt a pest-szol­noki vasútvonal felavatásának évfordulója, az 1848—49-es for­radalom és szabadságharc, idén pedig a jászkun redernj)­A megyei levéltárban hétezer folyóméternyi iratot őriznek, és ez az állomány évente négyszáz folyóméterrel gyarapodik. 2002-ben új raktárot avattak, így most lehetővé válik a mint­egy 4000 folyóméter úgynevezett kintlévőség bevitele a levéltár­ba, ahol 21-en dolgoznak, beleértve a technikai munkatársa­kat is. kik a történelem és az irodalom nagy alakjainak, Thökölynek, Rákóczinak, Mária Teréziának, Kazinczynak, Kossuthnak, Jóka­inak, József Attilának a kézírá­sát, ami közel hozza hozzájuk a történelmet és az irodalmat. A középiskolások forrásfeldolgo­zó órákat tartanak itt, ezeken eredeti dokumentumokat ol­vasnak, elemeznek. tióról is lesznek majd előadá­sok. Papp Iza­bella levéltá­rost, a Görög kereskedők a Jászkunság­ban című könyv szerző­jét arról kérdeztük, hogy a le­véltárban lévő rengeteg infor­máció hogyan jut el az érdeklő­dőkhöz, hogyan válik a köztu­dat részévé.- Évente 130-150 olyan láto­gatónk van, akik településtör­ténetet, szakdolgozatot, dokto­ri disszertációt írnak, sokan rendszeresen visszajárnak hozzánk. Most készül például Törökszentmiklós története, amelyhez mi is adunk adato­kat. Az évfordulók fellendítik a kutatómunkát, és családtör­téneti adatokért is gyakran fölkeresnek minket. Anya­könyvek 1827-ig találhatók nálunk, az ennél régebbieket az Országos Levéltárban vagy a parókiákon lehet meg­találni. Gyakran keresik a holokauszt és az ’50-es évek kitelepítéseinek iratait, de még a tiszazugi arzénes gyil­kosságok iránt sem szűnt meg az érdeklődés. Nemrég svéd fiatalok voltak itt, aki­ket ez a téma érdekelt. A közreműködésünkkel ké­szült könyvek és egyéb publi­kációk vagy szakdolgozatok egy példányát elküldik ne­künk, ezeket a mintegy tízezer kötetet őrző könyvtárunkban elhelyezzük. Megyénket is képviselték A Jász-Nagykun-Szolnok j Megyei Mezőgazdasági, Kereskedelmi és Vendég­látó-ipari Szakképző Isko­la és Kollégium küldöttsé­ge február elején részt vett az Eurexpón a fran­ciaországi Lyon- Chassieux-ben. Bátor Judit A jászapáti középiskola hetedik alkalommal küldte delegációját j „A szakmák világa” elnevezésű pályaválasztási és szakképzési börzére, illetve kiállításra. Ebben az esztendőben négy tizenkettedik osztályos tanuló, | Busái Zsuzsanna és Túróczi Tí­mea nőiruha-készítő, Borics Dá- | niel szakács és Únyi Ferenc cuk­rász vett részt a rangos esemé­nyen. A tanulókat az igazgató- j helyettes - Urbán János -, két | tanár — Agócs Csaba és Szenes | László —, valamint egy tolmács - Lados Rita - kísérte el. A jászapáti delegáció Tímea és Zsuzsanna főként azt mutatták be, hogyan lehet a magyar kézi hímzéseket fel­használni a mai öltözködéskul­túrában, és prospektusokkal népszerűsítették iskolájukat, Jászapátit, valamint megyénket és országunkat. A fiúk jellegze­tes magyar ételeket készítettek. Legnagyobb sikerüket a rétes­tésztába töltött lazaccal érték el.- Milyen tapasztalatokkal gazdagodtatok külföldön? A szót elsőként Timi ragadja magához.- A franciák szeretik a ma­gyarokat. Magukról ugyan azt mondják, hogy feleannyira sem vendégszeretők, mint mi, en­nek ellenére semmiben sem szenvedtünk hiányt.- Rengeteg fortélyt sikerült ellesnünk, illetve átadnunk, és csak ámultunk azon, hogy a le­hető legmodernebb eszközöket használhattuk a sütéshez-főzés- hez - tette hozzá Dani.- Bizonyára sok más nemzeti­ségű fiatallal ismerkedtetek meg.- A katalánokkal kerültünk a legjobb viszonyba, de összeba­rátkoztunk németekkel, lengye­lekkel és franciákkal is. Az oldal a megyei önkormányzat és a kiadó együttműködése alapján jelenhetett meg. A költségeket az intézmény viseli.

Next

/
Oldalképek
Tartalom