Új Néplap, 2005. január (16. évfolyam, 1-25. szám)
2005-01-29 / 24. szám
6 2005. JANUAR 29., SZOMBAT MEGYEI TÜKÖR hara elsodorta innen, de bízom benne, hogy ezt ő is így érzi. A fiatalok számára az ő díja azt is jelenti, hogy sok tanulással, szorgalommal el lehet érni mindent. A magyar értelmiség, tudósaink világhírűek. Lehetett volna itt is ilyen Az ünnepség Vasárnap 15 órakor ünnepi önkormányzati ülés keretében, a városháza dísztermében veszi át Avram Hersko Nobel-díjas akadémikus a Karcag Város Díszpolgára címet, dr. Fazekas Sándor polgármestertől. kutatást végeznie, ha meglettek volna a lehetőségek. Az, hogy a magyar tudósok esze, kutatómunkája világhírű, már eddig is több híres tudós eredménye bizonyította. A sor most Herskó Ferenc nevével gyarapodott. Ugyan nem itt érte el ezt a sikert, mert a lehetőségei nem voltak meg, én azonban akkor is szép és megbecsülendő eredménynek tartom. A szülői ház Mint a családtól megtudtuk, Herskó Ferenc szülői háza ma is áll a Püspökladányi úton. Az elmúlt évtizedek alatt több tulajdonosa volt már, így kisebb- nagyobb belső átalakításokat végeztek rajta, a külseje azonban nem változott. Karcag díszpolgári címmel köszönti Nobel-díjas tudósát ünnepség Példaképként tisztelik szülővárosában Avram Herskót A Karcag Városi Önkormányzat Képviselő-testü- lete Avram Hersko (Herskó Ferenc) professzornak, aki a sejtbiológia terén elért alapvető kutatásai eredményéért két társával 2004. október 6-án kémiai Nobel-díjban részesült, a Karcag Város Díszpolgára kitüntető címet adományozta. A tudós a kitüntetést vasárnap veszi át. Karcagiakat büszkék arra, hogy a városnak ilyen jeles tudósa van. bér 6-ána^ Aaron Ciechanover (Izrael), Avram Hershko (Izrael) és Irwin Rose (USA) kémiai Nobel-díjat kapott az ubikvitin által közvetített fehérjedegradáció felfedezéséért. Daróczi Erzsébet A Nobel-díjat hozó munka A nagyszülőkkel együtt 1950- ben Herskó Mózes és családja kivándorolt Izraelbe. A tanító édesapa Izraelben is folytatta pedagógiai tevékenységét, maga is tudós ember volt. A szülői indíttatásnak köszönheti en mindkét Herskó testvérből nemzetközi hírű orvos, kutató lett. Herskó László ma híres hematológus professzor, Herskó Ferenc a biokémia profesz- szora. Ő jelenleg a Haifai Egyetem Orvostudományi Tanszék Biokémiai osztályának - az elérhető legmagasabb tudományos fokozattal rendelkező - professzora. Kiemelkedő munkásságáért számos rangos kitüntetésben részesült. Avram Hersko két társával — az izraeli 57 éves Aaron Ciechano- verrel, a haifai Rappaport Intézet kutatójával és a 78 éves amerikai Irwin Rose-zal, a kaliforniai Irvine Egyetem orvosi kollégiuma fiziológiai és biofizikai osztályának szakértőjével a sejten belüli fehérjelebontás folyamatát tanulmányozva kimutatták, hogy egy kisméretű fehérje, az ubikvitin megjelöli a leépülésre váró fehérjemolekulákat. Felfedezték továbbá azt az enzimrendszert, amely a fehérje lebontását lehetővé teszi. Kutatásaik kiterjedtek a sejtek osztódási ciklusait szabályozó fehérjék lebontását szabályozó folyamatok megismerésére is, és lehetővé tették olyan új típusú gyógyszerek előállítását, melyek egyes daganatok, idegrendszeri, illetve immunrendszeri megbetegedések kezelésére eredményesen alkalmazhatók. E kutatási eredményért a Svéd Királyi Akadémia a legmagasabb tudományos elismerésben, a kémiai Nobel-díjban részesítette - társaival együtt - Avram Herskót, Karcag város szülöttét. A gyermekkori szomszéd- Személy szerint én is és a családom is nagyon örülünk és A Püspökladányi úti szülői ház. A Svéd Királyi Akadémia a legmagasabb tudományos elismerésben, a kémiai Nobel-díjban részesítette Avram Herskót, Karcag város szülöttét. Avram Hersko (Herskó Ferenc) 1937. december 31-én született Karcagon. Nagyapja Herskó Sámuel, az izraelita hitközség kántora volt, Tiszaszászfaluból települt Karcagra. Édesapjukat 1943-ban az orosz frontra vitték munka- szolgálatra. A család 1944-ben először a helyi gettóba, majd Szolnokra került. A transzKarcagnak ilyen szülötte van. Amikor a tévében be- mondták, nagyon örültem, a részleteket a fiamtól tudtam meg, mert ő a kórházban dolgozik műtősként, és ott hallotta Herskó Ferenc két unokatestvérétől, dr. Molnár Sándortól és dr. Herskó Gyulától, hogy miért is kapta meg a tudós a Nobel-díjat. Eddig minden cikket elolvastam róla, mert jó dolog, hogy ennek a kis Magyarországnak ilyen tudósai vannak. Darák Attila alkalmazott: - Amikor meghallottam a hírt én is nagyon örültem. Büszkeséggel töltött el, hogy egy karcagi születésű tudós kapta a díjat. Ez nem mindennapi esemény. Az elért kutatási eredményüknek is örülök, hiszen a tudománynak sokat jelentett az ő felfedezésük. Kívánom, hogy Karcagnak legyen még több ilyen nagy tudósa. Székely István mentős: - Örülök neki, hogy városunk hírnevét ilyen ismert személy öregbíti. Mindent elolvastam róla, ami eddig megjelent. Mondhatni, napi kapcsolatban vagyok a rokonságával, hiszen a kórházban a két orvos unokaöccsével mindennap találkozom. A róla olvasottak alapján az ember tiszteli Herskó Ferencet. Úgy vélem, példakép is lehet a mai fiatalok előtt. Bebizonyította, annak ellenére, hogy ilyen kisvárosban született, mégis elérte céljait, híres és elismert tudós lett. Farkas János: - Az eredményeinek elismerése mellett én arra is büszke vagyok, hogy szülővárosom díszpolgára lesz. Bárcsak több hasonló hírű tudós ember lenne Karcagon! Úgy gondolom, Herskó Ferenc példaként szolgál az ifjúság nevelésében, az itt élőknek, hogy lám-lám, egy kis település is adhat nagy tudóst. Az ismert mondás - senki nem lehet próféta a saját hazájában - azonban rá is igaz, de az a fontos, hogy sikeres lett. Én mindenképpen elmegyek a díjátadó ünnepségre, hogy személyesen is találkozhassam vele. Ébnerlózsef- né területi titkár: - Bár én nem itt születtem, de 35 éve itt élek, karcaid ginak vallom magam. Rendkívül büszke vagyok, hogy egy Nobel-díjas szülötte van a városnak. Talán az itt élő fiatalok előtt is példa lehet az ő munkássága, nagy tudása. S bár a történelem viportot, amelyben édesanyjával és testvérével együtt volt, Auschwitz helyett Ausztriába irányították. Ennek köszönhetően menekültek nem az emléke, aki nagyon szófogadó, jóra hajló kisfiú volt. Soha nem voltak apróbb csínytevései sem. Amikor a deportálásból visszakerültek, itt kezdte el az iskolát. Már gyerekként nagy volt benne a tudásszomj, nagyon érdekelte minden, édesapjától is sokat tanult. Örülök neki, hogy ilyen sikeres ember lett belőle, és nagyon várom már a vasárnapi találkozást. Példaképnek tartják Kirják Józsefné rokkantnyugdíjas: - Büszke vagyok rá, hogy büszkék vagyunk, hogy Karcagról kikerült egy Nobel-díjas. Gyermekkoromban a Püspökladányi úton, szemben laktunk Feriékkel - idézi a múltat dr. Cseppentő Róza gyermek- gyógyász. - A szüleim nagyon jó kapcsolatban voltak az ő szüleivel, rendszeresen összejártunk. A Herskó család minden tagja nagyon közvetlen volt, mi gyerekek is tartottuk a kapcsolatot. Feri akkor még nem járt iskolába. Egy kicsi, vékony, szőke, nagyon eleven gyerekként él benmeg. Egy Bécs környéki kisvárosban létesült munkatáborban túlélték a deportálást és a háború után visszakerültek Karcagra. Édesapja ötévi fog- i ság után \ szintén ha- ! zatért. A14. magyar Nobel-díjas életútja FOTÓ: A SZERZŐ
