Új Néplap, 2005. január (16. évfolyam, 1-25. szám)

2005-01-27 / 22. szám

12 2005. JANUÁR 27., CSÜTÖRTÖK A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL HULL A HÓ, IRÁNY A SÍPÁLYA. Bár lassan már kifelé tartunk a télből, Magyarországon még csak most köszöntött be Igazán. Régiónk iskolái nem véletlenül január végére, február elejére szervezik immár évek óta téli sítáboraikat. Ki a Mátra, ki Szlovákia, de akad olyan oktatási intézmény, mely Ausztria, illetve Olaszország havas lejtőin próbálja megszerettetni a téli sportokat a gyerekekkel, akik óriási lelkesedéssel vetik bele magukat a síelésbe a hó­fedte hegyeken. (Beküldött fotó) Az értelem kora véget ért? vélemény A gazdasági tendenciák mutatják a helyes irányt Mostanában egyre többet beszélnek és írnak arról, hogy milyen Magyaror­szágot akarunk csinálni, milyennek szeretnénk lát­ni hazánkat és mi kell ah­hoz, hogy a mainál élhe­tőbb gazdagabb, biztonsá­gosabb, igazságosabb tár­sadalmat építsünk? Hogy milyen sorsot szán, s akar magának egy település - legyen az jász, kun, vagy tiszazugi vá­ros vagy község -, az attól is függ, hogy milyenek a benne lé­vő rendszerek működésének és fejlődésének létező, általános tendenciái vagy törvényszerűsé­gei, milyen értékűek és fontos, hogy ezeket nem hagyhatják fi­gyelmen kívül a mindennapos működésért felelősséget válla­lók. Településeink sorsának tu­datos alakításában meghatározó tény, hogy a gazdasági tendenci­ák - termelési módok - mutat­ják az irányt, az irányváltozást. Hiszen a társadalom, az élet­mód, a kultúra alapvetően a ter­melésre épül. Az ipar, a mező- gazdaság, a kereskedelem, a szolgáltatás, a sokféle turizmus, mind az anyagi, mind a szellemi j Kulcs a jövőhöz : A társadalom, az életmód, : a kultúra alapvetően a tér- \ \ melésre épül, amely telepü- ■ : léseink sorskérdése, fenn- : : maradásunk alapfeltétele. : élet termelése — településeink sorskérdése, fennmaradásunk alapfeltétele: kulcs a jövőhöz. Év­tizedes problémáink kezelésé­ben és megoldásában tudnunk kell jól bánni a létviszonyainkat alakító olyan fogalmakkal, mint verseny és szolidaritás, az áru­piac és a pénz, a munka és a tő­ke viszonya. Minden területen a tudás, a szellemi termelési mód is az alap. Az internet és a globá­lis világgazdaság korában a tu­dás, mint tőke felértékelődik a pénztőkéhez és a kapcsolati tő­kéhez képest. A modern vállala­toknál élesedik a verseny a ma­gasan képzett szakemberekért, diplomásokért, akikből szinte ál­landóan hiány van. Az elhelyez­kedés, a munkavállalás alapvető feltétele a tudás, melynek ön- és közértéke van, hiszen a tanulás útján szerzett ismeret beruhá­zás az emberi tőkébe, melynek értéke az elhelyezkedésnél gyor­san kiderül. Nem jó irány Ma­gyarországon, hogy a rendszer- váltás óta drámaian leépült a szakoktatás, ezen belül a szak­munkásképzés, ami összefügg a felsőoktatás pazarló és felesle­ges mennyiségi túlfejlesztésével. Am a tudáshoz való hozzájutás, a felsőoktatás különböző okok miatt nem hozzáférhető, ez a hátrány Öröklődik nemzedékről nemzedékre, és a települési kör­nyezetben mindig konkrét. Mert például a családban, az óvodá­ban, az iskolában alapozódik — vagy éppen nem alapozódik — meg a kulturálistudás-tőke. Ha­zai kutatók, elemzők jelezték azt a negatív tendenciát is, mely ar­ra utal, hogy az értelem kora vé­get ért. A tudás, a gondolkodás helyét az érzelem, a hit, a szim­bolikus, illuzórikus gondolko­dás, a hazudozás váltotta fel. Aggasztó az az indulat, ami ma uralkodik. Sok ember érzi, hogy több a veszély, mint az esély arra, hogy megismerje, ne csak a felszínt, hanem a hallga­tó mélyt is, és el tudjon igazod­ni a veszedelmes viszonyokban, és tudjon helyesen dönteni, mit tegyen. DR. BÁLINT SÁNDOR, SZOLNOK A levelekből válogatunk. A kiválasztott írások - a levélíró hozzájárulása nélkül, mondanivalójának tiszteletben tartásával - szerkesztett, rövidített formában jelennek meg. Az itt olvasható vélemények nem feltétlenül azonosak a szerkesztőség álláspontjával. Névtelen vagy címhiányos írások közlését mellőzzük. Szerkesztőségünk fenntartja a jogot, hogy a meg nem rendelt cikkeket is olvasói levélként kezelje. Az írásokat a rimoczia@axels.hu e-mail címre is várjuk. vélemény A másik oldalról. Az Új Néplapban megjelent „Elvi­szik a multik a törzsvásárlókat” című cikkre szeretnék reagál­ni a másik oldalról (vásárló). Én állandó vevő vagyok a piacon - egyelőre. A hibát abban látom, hogy kevés az őstermelő, aki pedig van, az már kora délután hazamegy. Egy termelő uralja a piac 70 százalékát, aki több különböző helyre pakol ki. Szolno­kon szinte minden nagyobb üzletnél ingyenes a parkoló, ezzel szemben a piac melletti fizetős (megjegyzem, legalább az első óra lehetne ingyenes a parkolásnál). A piac előtt, oldalt, szinte az úttest mellett vannak kipakolva az árusok, ahol nem szíve­sen vásárolok, hiszen a rengeteg por, benzingőz átjárja az áru­kat! Miért nem tudnak ők is a piac területén árulni, rögtön nem lenne olyan üres a csarnok?! Végül, de nem utolsósorban a pi­acfelújításon gondolkodtam el, igazán ráférne egy kis korsze­rűsítés a megyeszékhely csarnokára. DR. PÉTER JÓZSEF úttalan utakon? Az Új Néplap január 20-án, a szerkesztőség postájából elnevezésű oldalon megjelent, „Úttalan utakon... év­tizedek óta” című cikkre szeretnénk reagálni. Tisztelt zártkert- tulajdonos! Gondolom, Ön is szolnoki lakos és a közelmúltban történtek hatással voltak soraira. A zártkert történetét, úgy tű­nik ismeri, azonban szeretném pontosítani az Ön által leírta­kat. A kerttulajdonosok önmaguk erejéből nagyon kevés és cse­kély dolgokat tudnak megvalósítani, ezért hozták létre a Tósze­gi Kerttulajdonosok Egyesületét 1998-ban. A szervezet első ter­vei között szerepelt a tó belső oldalának villamosítása önerőből. Ez olyan költségterhet jelentett, hogy az áldozatos szervező- munka ellenére fel kellett adni. 2002 tavaszán újra felmerült a villamosítás lehetséges megvalósítása. A villamosítás kivitele­zése 2004 őszén kezdődött, és bizonyára az enyhe télnek kö­szönhetően elkészült. Tisztelettel tájékoztatom Önt, hogy a vil­lamosítás 520 telektulajdonost érintett. A hálózat már működő­képes, a teljes és végleges átadására 2005. január végén kerül sor. Az út állapotában is várható javulás, mivel a földutat a te­mető sarkától a vasúti rámpáig kiépítik. A fénykép jogos, hi­szen a dolgozó erőgépek tovább rontották az utakat, de ezeket várhatóan tavasszal „legyaluzzák”. Én azt hiszem, jó úton hala­dunk, Önnek nem kell egyetérteni, de ennek ellenére is tiszte­lettel hívom tagjaink közé. HAJAS KÁROLY, ELNÖK CSINGER GYULA, ELNÖKSÉGI TAG-------a: 1 r. A —K Jt-----------------JCL3E.— JE LES SPORTSZAKEMBER VOLT 77 éves korában elhunyt Fejes Zoltán atléta­edző, Jászjákóhalma szülötte és díszpolgára. A jeles sportszakember tevékenysége az Újpesti Dózsához és a Magyar At­létikai Szövetséghez kötő­dött, az ő tanítványa volt az olimpiai negyedik he­lyezett Szabó Dezső atlé­ta. A kép a díszpolgári cí­met jelentő oklevél átvétel­ét örökítette meg a két év­vel ezelőtt, a Jászjákóhal- mán megrendezett Jász Világtalálkozón. A kiváló mesteredzőt február 4- én 9 órakor búcsúztat­ják Budapesten, a Bartók Béla úti római katolikus templomban. (Beküldött fotó) Hogyan javítható a város közlekedési rendje? Tudom, nem egyszerű, de azt hiszem néhány kezde­ményezéssel jobbá lehet­ne tenni Szolnok város közlekedési rendjét, csök­kenteni lehetne a forgal­mi dugókat és a közúti baleset számát. Nekem eszembe jutott néhány ja­vaslat. 1 1. A Szabadág téri körforgalom részleges átalakítása és az át­eresztőkapacitás növelése. A tér körforgalma nagymér­tékben túlterhelt, négy irányból érkező gépkocsiáradat zúdul rá. A zsúfoltságot jelentős mérték­ben - egyszerű átalakítással ­lehetne csökkenteni az alábbiak szerint:- Jelenleg a Kossuth úton, a körforgalom előtti két sávot egy sávra terelték, ezt vezetik be a körforgalomba. Ezt az egy sávot újra két sávra kellene ki­képezni és a külsőt úgyneve­zett „osonó sávvá” kellene ki­alakítani. Megvalósításához el kellene bontani a kiemelt tere­lőszigetet. — A Pólya Tibor utcából a kör­forgalom kihagyásával lehetővé kellene tenni a balra kanyaro­dást a MÁV Kórház felé. Megva­lósítása egyszerű: a Pólya Tibor út torkolatánál és a Zagyva-híd előtti kiemelt terelőszigeteket kellene elbontani.- A Verseghy út felől (Zagyva híd) érkező gépkocsikat egy stoptábla elhelyezésével lehetne irányítani, így a torkolat forgal­ma jól szabályozott lenne. —A Tisza hídnál lejövő forgalmi rend jó, az változatlan maradna. 2. A Szapáry út-Kossuth út- Ságvári krt kereszteződésében a Szapáry útról és a Ságvári kőrút­ról a balra kanyarodás lehetősé­ge egyszerűen megoldható lenne a közlekedési lámpák átszabá- lyozásával, a burkolatfestések módosításával és néhány tábla elhelyezésével. A lehetőség adott, úgy mint az Ady Endre út-Ságvári krt. kereszteződésé­ben. (Az út szélessége elegendő a kanyarodó sáv kialakítására). 3. Az autóbusz-pályaudvarról történő kihajtás gyorsítható len­ne a Kolozsvári utcából a lám­pák szabadjelzésének növelésé­vel. Az Ady Endre út (mint foga­dó út), mindkét irányban kettő­kettő, illetve egy balra fordulha­tó harmadik sávban tudja fo­gadni a kikanyarodó buszokat és személygépkocsikat. A kika­nyarodás után mindkét irány­ban újra meg kell állni és vára­kozni. A Kolozsvári utcából mindkét irányban csak három, maxi­mum négy gépkocsi tud kihaj­tani szabad jelzésnél, ezt a szá­mot duplázni lehetne a szabad­jelzési idő növelésével. 4. Az Alcsiszigeten a régi és az új 4-es főút torkolatánál történt súlyos és halálos balesetek meg előzése érdekében szükséges — legolcsóbban megvalósítható - átépítést javaslom.- A Szajol felől érkező és jobb­ra, Szolnok felé (a régi 4-es útra) kanyarodó gépkocsik részére külön sávot kellene biztosítani, távolabb a jelenlegi torkolattól. Szerintem erre a célra legalkal­masabb lehetne a régi 4-es deltá­jában lévő lezárt út a jelenleg üzemelő jobbra kanyarodó sávot az előbb említett út forgalomba helyezése után le kellene zárni, terelő burkolati jelekkel és táblá­val meg kellene tiltani a jobbra kanyarodást a benzinkúthoz. Szajol felől ugyancsak az első­ként említett új úton lehessen behajtani, amit a leágazás előtt kell jelezni. A régi 4-esről az új 4-esre stoptáblával és burkolati jellel szabályozottan lehet kihaj­tani a jelenlegi módon, míg az új 4-esről Budapest felől balra ka­nyarodni a jelenlegi módon le­hetne. Ezek az én javaslataim... VÍGH LAJOS, SZOLNOK

Next

/
Oldalképek
Tartalom