Új Néplap, 2005. január (16. évfolyam, 1-25. szám)
2005-01-27 / 22. szám
12 2005. JANUÁR 27., CSÜTÖRTÖK A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL HULL A HÓ, IRÁNY A SÍPÁLYA. Bár lassan már kifelé tartunk a télből, Magyarországon még csak most köszöntött be Igazán. Régiónk iskolái nem véletlenül január végére, február elejére szervezik immár évek óta téli sítáboraikat. Ki a Mátra, ki Szlovákia, de akad olyan oktatási intézmény, mely Ausztria, illetve Olaszország havas lejtőin próbálja megszerettetni a téli sportokat a gyerekekkel, akik óriási lelkesedéssel vetik bele magukat a síelésbe a hófedte hegyeken. (Beküldött fotó) Az értelem kora véget ért? vélemény A gazdasági tendenciák mutatják a helyes irányt Mostanában egyre többet beszélnek és írnak arról, hogy milyen Magyarországot akarunk csinálni, milyennek szeretnénk látni hazánkat és mi kell ahhoz, hogy a mainál élhetőbb gazdagabb, biztonságosabb, igazságosabb társadalmat építsünk? Hogy milyen sorsot szán, s akar magának egy település - legyen az jász, kun, vagy tiszazugi város vagy község -, az attól is függ, hogy milyenek a benne lévő rendszerek működésének és fejlődésének létező, általános tendenciái vagy törvényszerűségei, milyen értékűek és fontos, hogy ezeket nem hagyhatják figyelmen kívül a mindennapos működésért felelősséget vállalók. Településeink sorsának tudatos alakításában meghatározó tény, hogy a gazdasági tendenciák - termelési módok - mutatják az irányt, az irányváltozást. Hiszen a társadalom, az életmód, a kultúra alapvetően a termelésre épül. Az ipar, a mező- gazdaság, a kereskedelem, a szolgáltatás, a sokféle turizmus, mind az anyagi, mind a szellemi j Kulcs a jövőhöz : A társadalom, az életmód, : a kultúra alapvetően a tér- \ \ melésre épül, amely telepü- ■ : léseink sorskérdése, fenn- : : maradásunk alapfeltétele. : élet termelése — településeink sorskérdése, fennmaradásunk alapfeltétele: kulcs a jövőhöz. Évtizedes problémáink kezelésében és megoldásában tudnunk kell jól bánni a létviszonyainkat alakító olyan fogalmakkal, mint verseny és szolidaritás, az árupiac és a pénz, a munka és a tőke viszonya. Minden területen a tudás, a szellemi termelési mód is az alap. Az internet és a globális világgazdaság korában a tudás, mint tőke felértékelődik a pénztőkéhez és a kapcsolati tőkéhez képest. A modern vállalatoknál élesedik a verseny a magasan képzett szakemberekért, diplomásokért, akikből szinte állandóan hiány van. Az elhelyezkedés, a munkavállalás alapvető feltétele a tudás, melynek ön- és közértéke van, hiszen a tanulás útján szerzett ismeret beruházás az emberi tőkébe, melynek értéke az elhelyezkedésnél gyorsan kiderül. Nem jó irány Magyarországon, hogy a rendszer- váltás óta drámaian leépült a szakoktatás, ezen belül a szakmunkásképzés, ami összefügg a felsőoktatás pazarló és felesleges mennyiségi túlfejlesztésével. Am a tudáshoz való hozzájutás, a felsőoktatás különböző okok miatt nem hozzáférhető, ez a hátrány Öröklődik nemzedékről nemzedékre, és a települési környezetben mindig konkrét. Mert például a családban, az óvodában, az iskolában alapozódik — vagy éppen nem alapozódik — meg a kulturálistudás-tőke. Hazai kutatók, elemzők jelezték azt a negatív tendenciát is, mely arra utal, hogy az értelem kora véget ért. A tudás, a gondolkodás helyét az érzelem, a hit, a szimbolikus, illuzórikus gondolkodás, a hazudozás váltotta fel. Aggasztó az az indulat, ami ma uralkodik. Sok ember érzi, hogy több a veszély, mint az esély arra, hogy megismerje, ne csak a felszínt, hanem a hallgató mélyt is, és el tudjon igazodni a veszedelmes viszonyokban, és tudjon helyesen dönteni, mit tegyen. DR. BÁLINT SÁNDOR, SZOLNOK A levelekből válogatunk. A kiválasztott írások - a levélíró hozzájárulása nélkül, mondanivalójának tiszteletben tartásával - szerkesztett, rövidített formában jelennek meg. Az itt olvasható vélemények nem feltétlenül azonosak a szerkesztőség álláspontjával. Névtelen vagy címhiányos írások közlését mellőzzük. Szerkesztőségünk fenntartja a jogot, hogy a meg nem rendelt cikkeket is olvasói levélként kezelje. Az írásokat a rimoczia@axels.hu e-mail címre is várjuk. vélemény A másik oldalról. Az Új Néplapban megjelent „Elviszik a multik a törzsvásárlókat” című cikkre szeretnék reagálni a másik oldalról (vásárló). Én állandó vevő vagyok a piacon - egyelőre. A hibát abban látom, hogy kevés az őstermelő, aki pedig van, az már kora délután hazamegy. Egy termelő uralja a piac 70 százalékát, aki több különböző helyre pakol ki. Szolnokon szinte minden nagyobb üzletnél ingyenes a parkoló, ezzel szemben a piac melletti fizetős (megjegyzem, legalább az első óra lehetne ingyenes a parkolásnál). A piac előtt, oldalt, szinte az úttest mellett vannak kipakolva az árusok, ahol nem szívesen vásárolok, hiszen a rengeteg por, benzingőz átjárja az árukat! Miért nem tudnak ők is a piac területén árulni, rögtön nem lenne olyan üres a csarnok?! Végül, de nem utolsósorban a piacfelújításon gondolkodtam el, igazán ráférne egy kis korszerűsítés a megyeszékhely csarnokára. DR. PÉTER JÓZSEF úttalan utakon? Az Új Néplap január 20-án, a szerkesztőség postájából elnevezésű oldalon megjelent, „Úttalan utakon... évtizedek óta” című cikkre szeretnénk reagálni. Tisztelt zártkert- tulajdonos! Gondolom, Ön is szolnoki lakos és a közelmúltban történtek hatással voltak soraira. A zártkert történetét, úgy tűnik ismeri, azonban szeretném pontosítani az Ön által leírtakat. A kerttulajdonosok önmaguk erejéből nagyon kevés és csekély dolgokat tudnak megvalósítani, ezért hozták létre a Tószegi Kerttulajdonosok Egyesületét 1998-ban. A szervezet első tervei között szerepelt a tó belső oldalának villamosítása önerőből. Ez olyan költségterhet jelentett, hogy az áldozatos szervező- munka ellenére fel kellett adni. 2002 tavaszán újra felmerült a villamosítás lehetséges megvalósítása. A villamosítás kivitelezése 2004 őszén kezdődött, és bizonyára az enyhe télnek köszönhetően elkészült. Tisztelettel tájékoztatom Önt, hogy a villamosítás 520 telektulajdonost érintett. A hálózat már működőképes, a teljes és végleges átadására 2005. január végén kerül sor. Az út állapotában is várható javulás, mivel a földutat a temető sarkától a vasúti rámpáig kiépítik. A fénykép jogos, hiszen a dolgozó erőgépek tovább rontották az utakat, de ezeket várhatóan tavasszal „legyaluzzák”. Én azt hiszem, jó úton haladunk, Önnek nem kell egyetérteni, de ennek ellenére is tisztelettel hívom tagjaink közé. HAJAS KÁROLY, ELNÖK CSINGER GYULA, ELNÖKSÉGI TAG-------a: 1 r. A —K Jt-----------------JCL3E.— JE LES SPORTSZAKEMBER VOLT 77 éves korában elhunyt Fejes Zoltán atlétaedző, Jászjákóhalma szülötte és díszpolgára. A jeles sportszakember tevékenysége az Újpesti Dózsához és a Magyar Atlétikai Szövetséghez kötődött, az ő tanítványa volt az olimpiai negyedik helyezett Szabó Dezső atléta. A kép a díszpolgári címet jelentő oklevél átvételét örökítette meg a két évvel ezelőtt, a Jászjákóhal- mán megrendezett Jász Világtalálkozón. A kiváló mesteredzőt február 4- én 9 órakor búcsúztatják Budapesten, a Bartók Béla úti római katolikus templomban. (Beküldött fotó) Hogyan javítható a város közlekedési rendje? Tudom, nem egyszerű, de azt hiszem néhány kezdeményezéssel jobbá lehetne tenni Szolnok város közlekedési rendjét, csökkenteni lehetne a forgalmi dugókat és a közúti baleset számát. Nekem eszembe jutott néhány javaslat. 1 1. A Szabadág téri körforgalom részleges átalakítása és az áteresztőkapacitás növelése. A tér körforgalma nagymértékben túlterhelt, négy irányból érkező gépkocsiáradat zúdul rá. A zsúfoltságot jelentős mértékben - egyszerű átalakítással lehetne csökkenteni az alábbiak szerint:- Jelenleg a Kossuth úton, a körforgalom előtti két sávot egy sávra terelték, ezt vezetik be a körforgalomba. Ezt az egy sávot újra két sávra kellene kiképezni és a külsőt úgynevezett „osonó sávvá” kellene kialakítani. Megvalósításához el kellene bontani a kiemelt terelőszigetet. — A Pólya Tibor utcából a körforgalom kihagyásával lehetővé kellene tenni a balra kanyarodást a MÁV Kórház felé. Megvalósítása egyszerű: a Pólya Tibor út torkolatánál és a Zagyva-híd előtti kiemelt terelőszigeteket kellene elbontani.- A Verseghy út felől (Zagyva híd) érkező gépkocsikat egy stoptábla elhelyezésével lehetne irányítani, így a torkolat forgalma jól szabályozott lenne. —A Tisza hídnál lejövő forgalmi rend jó, az változatlan maradna. 2. A Szapáry út-Kossuth út- Ságvári krt kereszteződésében a Szapáry útról és a Ságvári kőrútról a balra kanyarodás lehetősége egyszerűen megoldható lenne a közlekedési lámpák átszabá- lyozásával, a burkolatfestések módosításával és néhány tábla elhelyezésével. A lehetőség adott, úgy mint az Ady Endre út-Ságvári krt. kereszteződésében. (Az út szélessége elegendő a kanyarodó sáv kialakítására). 3. Az autóbusz-pályaudvarról történő kihajtás gyorsítható lenne a Kolozsvári utcából a lámpák szabadjelzésének növelésével. Az Ady Endre út (mint fogadó út), mindkét irányban kettőkettő, illetve egy balra fordulható harmadik sávban tudja fogadni a kikanyarodó buszokat és személygépkocsikat. A kikanyarodás után mindkét irányban újra meg kell állni és várakozni. A Kolozsvári utcából mindkét irányban csak három, maximum négy gépkocsi tud kihajtani szabad jelzésnél, ezt a számot duplázni lehetne a szabadjelzési idő növelésével. 4. Az Alcsiszigeten a régi és az új 4-es főút torkolatánál történt súlyos és halálos balesetek meg előzése érdekében szükséges — legolcsóbban megvalósítható - átépítést javaslom.- A Szajol felől érkező és jobbra, Szolnok felé (a régi 4-es útra) kanyarodó gépkocsik részére külön sávot kellene biztosítani, távolabb a jelenlegi torkolattól. Szerintem erre a célra legalkalmasabb lehetne a régi 4-es deltájában lévő lezárt út a jelenleg üzemelő jobbra kanyarodó sávot az előbb említett út forgalomba helyezése után le kellene zárni, terelő burkolati jelekkel és táblával meg kellene tiltani a jobbra kanyarodást a benzinkúthoz. Szajol felől ugyancsak az elsőként említett új úton lehessen behajtani, amit a leágazás előtt kell jelezni. A régi 4-esről az új 4-esre stoptáblával és burkolati jellel szabályozottan lehet kihajtani a jelenlegi módon, míg az új 4-esről Budapest felől balra kanyarodni a jelenlegi módon lehetne. Ezek az én javaslataim... VÍGH LAJOS, SZOLNOK
