Új Néplap, 2005. január (16. évfolyam, 1-25. szám)

2005-01-04 / 2. szám

6 2005. JANUÁR 4., KEDD FIGYELŐ HÍREK Munkacsoport a fejlesztésért regionális munkacsoport alakult az Európai Unió kö­vetkező, 2007-2013 közötti költségvetési időszakához kapcsolódó fejlesztési progra­mok elkészítésére. A szerve­zetet - egy kormányhatározat nyomán - az elmúlt év végén a szakmai-társadalmi egyez­tetés érdekében hozták létre. A 47 fős testületben a társa­dalmi-gazdasági és szakmai partnerek, az ágazatok, vala­mint a tudomány képviselői kaptak helyet, ti Emberibb roma telepek JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOKBÓL nyújtották be a második leg­több pályázatot a roma tele­peken élők életkörülményei­nek javítására. A tizenhat igénylőből tizenhármat támo­gatott a környezetvédelmi mi­nisztérium, összesen csak­nem 13 millió forinttal. A bí­rálóbizottság országosan 119 projektnek szavazott meg anyagi segítséget, összességé­ben több mint 117 millió fo­rintot. TI Kevesebb pályázó ültetvényre A megyei FM-hivatalhoz tavaly a korábbi évekhez képest ke­vesebb, mindössze öt pályázat érkezett ültetvénytelepítésre. Mint ismert, az EU-csatlako- zást követően az ültetvénytele­pítés nemzeti forrásból már nem támogatható, e célra az AVOP keretéből lehet pályáz­ni, ám csak meghatározott nö­vényekre, jelenleg almára, körtére és őszibarackra, u. A párbeszéd ára az ágazati párbeszéd finan­szírozására idén 440 millió fo­rint áll rendelkezésre a Mun­kaerő-piaci Alap irányító tes­tületé elé kerül tervek szerint. Egyes szakterületek munkál­tatóinak, illetve munkavállaló­inak képviselői ez idáig 29 ágazati (szakágazati) bizott­ságban alakítottak ki együtt­működést kollektív szerződé­sek, bérmegállapodások elő­készítésére, megkötésére, az adott terület bértarifa rend­szerének kimunkálására, ti Vesztett lendületéből a gazdaság A magyar gazdaság tavaly 4 százalékkal, vagyis mintegy 1 százalékponttal gyorsabban fej­lődött, mint 20034)an. A GKI Gazdaságkutató Rt-nek az Erste Bank együttműködésével készült előrejelzése szerint a harmadik negyedévben a növe­kedés némileg vesztett lendüle­téből. A gazdaság lassulásában fontos szerepe volt az európai — ezen belül német — konjunk­túra korábban vártnál is szeré­nyebb mértékének. Ehhez já­rul hozzá a kivitelt és a belföldi értékesítést is nehezítő meg­erősödött forint, a lakossági vá­sárlóerő-kiáramlás stagnálása, s a magas kamatok. Mindez kissé rontja a 2005. évi növeke­dés lehetőségeit is. ti Több a problémás hitel a bankszektor hitelportfolió­jának minősége érezhetően romlott 2003 'Végéhez képest. A problémás minősítésű téte­lek aránya a 2003 végi 1,75 százalékról 1,94 százalékra módosult, és a külön figye­lendő tételek aránya is 4,21 százalékra növekedett - derül ki a Pénzügyi Szervezetek Ál­lami Felügyeletének beszá­molójából. A kedvezőtlen ten­dencia a hitelezési aktivitás lassulásával, másrészt a prob­lémás tételek gyors növekedé­sével magyarázható. <vg> A pályázatok éve volt rop: Három és fél milliárd érkezett a megyébe Az észak-alföldi régióban fogalmazták meg a máso­dik legtöbb pályázatot a Nemzeti Fejlesztési Terv Regionális Operatív Prog­ramjához (ROP). A térség­be 12 milliárd, megyénk­be 3,5 milliárd forintnyi fejlesztési forrás érkezett. Teleki József A Regionális Operatív Program első pályázatait tavaly február­ban hirdették meg. A program országszerte népszerűnek bizo­nyult, ám különösen a keleti ré­giók éltek a pályázatok kínálta lehetőséggel. A legtöbb tervet ugyanis az észak-magyarorszá­gi és a megyénket is magában foglaló észak-alföldi régióban fogalmazták meg. Hajdú-Bihar­A Vörösmarty Mihály Általános Iskola látványterve. A Regionális Operatív Program forintjaiból újulhat meg a újszászi intézmény is ból, Szabolcsból és Jász-Nagy- kun-Szolnokból összesen 264 program tervet nyújtottak be az elmúlt év végéig. A legnépszerűbb az óvodák és iskolák korszerűsítésere ki­Iregionális operatív program az észak-alföldi régióban Pályázatok Támogatás száma (db) (milliárd Ft.) Szabolcs-Szatmár-Bereg 16 5,0 Hajdú-Bihar 12 3,2 Jász-Nagykun-Szolnok 10 3,5 Összesen 38 11,7 írt pályázat volt. Erre a célra a 18 nyertes igénylő közel 3 milli­árd forintot kapott. Nem volt ugyan túl sok jelentkező az inf­rastruktúrafejlesztést célzó be­ruházások támogatására, ám itt mutatkozott a legnagyobb for­rásigény: a tíz támogatott pályá­zatra csaknem 6 milliárd forin­tot ítélt oda a bírálóbizottság. A nagy pályázati kedv és az igé­nyelt támogatások magas ará­nya miatt ezt a két pályázati for­rást az észak-alföldi régióban már szeptember 24-én felfüg­gesztették. A régió három megyéje kö­zül a legkevesebb nyertes pá­lyázat Jász-Nagykun-Szolnok- ban volt. A harmincnyolc nyer­tes projektből csupán tíz kötő­dött megyénkhez. Igaz, a régió­ba érkező 12 milliárd forintból a második legnagyobb össze­get megyei pályázók könyvel­hették el. Újjászülető áruház-matuzsálem Kínaiból COOP-üzlet Műemléki környezetbe illő szupermarket épül az or­szág első önkiszolgáló élelmiszer-áruháza helyén Abony központjában. Bugány János Az 1960-as években még külön­legességként számon tartott üz­letmatuzsálem egykor a Dél- Pest Megyei ÁFÉSZ büszkesé­gének számított. Az elmúlt évtizedek azonban e létesítmény felett sem múltak el nyomtalanul. Éppen ezért már jó ideje felmerült az újjá­építés szükségessége - tudtuk meg a cég elnökétől. Sárik Jánosáé lapunk érdek­lődésére elmondta: közel két évig tartott a helyét elfoglaló Maxi Coop üzlet tervezése. Ez­alatt kínaiak bérelték az idő­közben lebontott régi épületet. A munka azért húzódott ilyen sokáig, mert az ingatlant mű­emlékek veszik körül. így a - jelenleg már csak önkormány­zati jóváhagyásra váró — kész koncepció meg kellett, hogy fe­leljen az Örökségvédelmi Hiva­tal által szabott szigorú feltéte­leknek. A kereskedelmi egység meg­valósítása azonban a szakem­ber reményei szerint jóval gyorsabb ütemben halad majd. A 700 négyzetméter alapterüle­tű komplexum kivitelezése vár­hatóan a tavasz folyamán el­kezdődik, és őszre be is feje­ződhet. A több mint 150 millió forin­tos beruházás eredményeként pedig — a barokk környezetbe illő homlokzattal — egy újabb Coop-üzlet áll majd az abonyi vásárlók szolgálatába. Erősödött a megye gazdasága Továbbra is gond az infrastruktúra fejletlensége és az erős forint Mérföldkőnek is nevez­hetjük az elmúlt eszten­dőt, hiszen hazánk az Eu­rópai Unió tagjává válva része lett egy óriási egy­séges belső piacnak. Szi- ráki Andrást, a megyei kereskedelmi és iparka­mara elnökét arra kér­tük, összegezze 2004 ese­ményeit a gazdaság sze­replőinek szemszögéből. Laczi Zoltán Az unió közel 450 millió fo­gyasztót számláló belső piaca jó esélyt és egyben nagy kihívást jelent megyénk vállalkozásai­nak. Ugyanakkor a hazai pia­con is minden korábbinál kiéle­zettebbé vált a verseny. A ter­jeszkedő multik például na­gyon megnehezítik a kiskeres­kedelem helyzetét — vélte Szir- áki András. A gazdasági szakember sze­rint a viszonylag kevés zöldme­zős termelő beruházás ellenére tovább nőtt a vállalkozói aktivi­tás szűkebb hazánkban, bővült a foglalkoztatás és csökkent a munkanélküliség. Az exportáló kamarai tagvállalkozások jelzé­sei alapján azonban a kivitel bő­vülése mérsékeltebb lesz az elő­ző évinél. Az erős forint fékezi a növekedést, nagymértékben csökkenti a vállalkozások jöve­delmezőségét és hosszabb távon ellehetetleníti az exportőröket, illetve a hozzájuk szorosan kap­csolódó beszállító kis- és közép- vállalkozásokat. A megye gyor­sabb ütemű felzárkózását, a tő­kevonzó képesség növelését je­lentősen akadályozza az infrast­ruktúra kiépítetlensége, s utalt a 4-es út szűk kapacitására. A kamara abban érdekelt, hogy sok és jól működő vállal­kozás legyen térségünkben - hangsúlyozta az elnök. A me­gye gazdasági teljesítményének kétharmadát a kamara mintegy 1100 tagvállalata produkálja, többségük a nagyvállalati, illet­ve a közepes méretű vállalkozói körbe tartozik. A kamara folya­Szlráki András matosan bővülő szolgáltatások­kal igyekszik megnyerni a vál­lalkozókat, azért dolgoznak, hogy minél többen belássák: ér­dekük kamarai tagnak lenni. A szolgáltatásokon belül kiemel­ten sikeresnek nevezte a szak­képzést és a mesterképzést, a Széchenyi-kártyát, az okmány- hitelesítést, valamint az Euro Info Központ tevékenységét. Rengeteg hasznos információ­val gazdagodnak a köztestület tagjai a különféle szakmaspeci­fikus rendezvényeken, amelyek száma idén megközelítette a százat. Elégedettek az unióval L. Z. Az európaiak optimistábbak a közösség jövőjével kapcsolat­ban, mint régebben. Az uniós tagsággal kapcsolatos elége­dettség jelentősen - 8 százalék­kal nőtt - a 25 tagállamban, va­lamint a csatlakozni kívánó or­szágokban (Románia, Bulgária, Horvátország és Törökország) - derül ki az Eurobarometer fel­méréséből. A legalacsonyabb értékeket Svédországban és az Egyesült Királyságban mérték. Nőtt a bizalom az Európai Bi­zottság és az Európai Parlament iránt is. Az unió további bővítését el­sősorban az újonnan csatlako­zott tagállamok támogatják, a régi 15 tagállamból 11-ben vi­szont elutasítóan nyilatkoznak e kérdésben (a franciák csupán 39 százaléka, a németek 36 szá­zaléka támogatná a további csatlakozókat). A legrosszabb mutatókat Ausztriában mérték. Kenyérharc Teleki Nem hisz a kenyér árának emelkedésben Csepeli Lajos, a Coop Szolnok Rt. vezérigaz­gatója. TA pékszövet­ség — mint f W arról már hírt adtunk — februártól 10-15 száza- 4 Ä *' lékkai sze­retné növelni a kenyér árát. Számításaik szerint ugyanis ilyen mértékű drágításra vol­na szükség ahhoz, hogy a sü­tödék ki tudják gazdálkodni emelkedő költségeiket. Az el­múlt években azonban már nemegyszer bukott meg a pékszövetség törekvése a ke­reskedelemnél. Ez most is előfordulhat. Csepeli Lajos szerint is más élelmiszerek­kel - például a tejjel és tejké­szítményekkel - összevetve valóban irreálisan alacsony a kenyér ára. Ám egy jelentő­sebb drágításhoz a pékek ösz- szefogására volna szükség. A gazdasági szakember szerint azonban erre vajmi kevés az esély, így a sütödék 25-30 százalékát használják ki ka­pacitásuknak. így mindig lesz ugyanis pékség, amelyik olcsóbban kínálja termékeit. Befolyásos magyarok - 2004 Előretörő jobboldali vállalkozók Egyre több, a politikai jobbol­dalhoz kapcsolt üzletember ne­ve szerepel a száz legfontosabb magyart tartalmazó listán. Az egyik gazdasági magazin által évről évre összeállított névsor közéleti barométernek is felfog­ható. A tavaly év végén elkészült listán új névként tűnt fel az uniós pénzek elosztásáért fele­lős Baráth Etele és a 40 évesen a legnagyobb kormánypárt el­nökévé avanzsáló Hiller István, vagy például Bor Zsolt lézerfi­zikus, aki a szemsebészet és a szuperlátás célját szolgáló lé­zerek fejlesztésén munkálko­dik. Az egy évvel ezelőtt még az ország meghatározó szemlélet- formálói között számon tartott rádiós műsorvezető, Bolgár György ma már nincs a listán. Szintén lekerült Gergényi Péter, Budapest rendőrfőkapitánya, Medgyessy Péter exminiszterel- nök is. A 25 legbefolyásosabb magyar között egyre több a po­litikai jobboldalhoz kapcsolt üz­letember. Ilyen a Hír TV új tu­lajdonosai közül a volt Vegyép- szer-vezér Nagy Elek és Töröcs- kei István bankár, de nem ma­radhatott le róla a gazdaságpoli­tikai elképzeléseit egyre mar­kánsabban képviselő Járni Zsig mond, a nemzeti bank elnöke sem.

Next

/
Oldalképek
Tartalom