Új Néplap, 2005. január (16. évfolyam, 1-25. szám)

2005-01-17 / 13. szám

2005. JANUÁR 17., HÉTFŐ MEGYEI TŰKOR 13 Jól működik az iskolai gyermekvédelem A gyermekek védelme napjaink egyik legössze­tettebb feladatává vált. Az iskolákban gyermekvé­delmi felelősök tevékeny­kednek. Lapunk munká­juknak járt utána. Letenyei Ágnes Sok olyan gyerek él hazánkban, akikről környezetük nem gon­dolja, hogy segítségre lenne szükségük. Ha viszont kiderül, hogy segítség kell, nagyon so­kan nem tudják, hová fordul­hatnak. Ha az iskola észlel problémát, hogyan cselekszik? És a gyermek kihez fordulhat segítségért az iskolán belül? Ezekre a kérdésekre kaptunk választ két szolnoki általános iskola igazgatójától. Ábelné Egyed Eleonóra, a Tal­linn Általános és Művészeti Is­kola igazgatója elmondta: az is­kolában két gyermekvédelmi felelős tevékenykedik heti 10 órában. Az egyik az alsó, a má­sik a felső tagozaton.- A gyermekvédelmi felelő­sök tartják a kapcsolatot a csa­ládokkal, a gyermekjóléti szol­gálattal, a rendőrséggel, a neve­lési tanácsadóval, így amennyi­ben az iskolán belül észleljük a problémát, a szükséges szerve­zethez fordulunk, és megtesz­szük a megfelelő lépéseket. Ha a diák kér segítséget, akkor az osztályfőnökhöz, a gyermekvé­delmi felelőshöz, a legkedve­sebb szaktanárjához, a védőnő­höz és hozzám is fordulnak. A legfontosabb az őszinteség, és a bizalom kialakulása. A szülők is megkeresnek bennünket szo­ciális és családi gondokkal, ne­velési problémákkal - tette hoz­zá az igazgató. A Fiumei Úti Általános Isko­la igazgatója, M. Román Béla hangsúlyozta: a gyermek- és if­júságvédelmi felelőst „kulcs­embernek” tartja, hiszen fon­tos, hogy tudjon bánni a gyere­kekkel, megbízzanak benne a tanulók, és legyen kommuni­katív.- Szerencsére az iskolánk­ban ilyen karakterű pedagógus látja el a feladatot. Hetente 10 órában tevékeny­kedik, alsó és felső tagozatban egyaránt. A gyerekek, azon kí­vül, hogy rendszeresen fogadó­órát tart, bármikor felkereshe­tik a gyermekvédelmi felelőst, aki rendszeresen tartja a kap­csolatot az osztályfőnökökkel, szülőkkel, gyermekjóléti szol­gálattal. A problémákat mindig megbeszéljük, és közösen orvo­soljuk. Ezt csak így, csoport- munkában lehet megoldani - mondta az igazgató. Meghatalmazással a postán Egy olvasónk azzal a problémával kereste meg lapunkat, hogy beteg fele­ségének a nyugdíját nem, illetve igen körülménye­sen tudta felvenni. Letenyei Ágnes írtak kézzel egy meghatalma­zást otthon, két tanúval azt alá­íratták, majd a férj bement a postára, ahol közölték vele, hogy a meghatalmazás nem jó. A postán kapott egy forma- nyomtatványt, amelyet szintén kitöltöttek. Ez eddig nem lett volna gond, de a meghatalma­zást a területen illetékes kézbe­sítővel is alá kellett íratni.- Valóban nehézkes és körül­ményes lehet a meghatalmazás­sal járó ügyek elintézése - mondta Búbon Ferenc, a szolno­ki I. számú posta vezetője. Amikor a posta küldeményt vesz fel, kötelezettséget vállal, hogy azt a címzetthez eljuttatja. A közönséges levelet a kézbesí­tő a címzett levélszekrényébe Vannak olyan esetek, ami­kor Mába ko­pog a postás dobja. Vannak azonban olyan szolgáltatások, amelyeknél a kézbesítő csak az úgynevezett jogosult átvevőnek adhatja át a küldeményt. Ilyen a belföldi utalvány is. A jelenlegi üzlet- szabályzat, és kormányrendelet kimondja: az értéknyilvántar­tással ellátott küldemény és utalvány összege nem fizethető ki magánokirat típusú megha­talmazásra. A jogszabályi előírásokat fi­gyelembe véve a posta az utal­ványok átvételéhez postai alkal­mazott vagy közjegyző által hi­telesített meghatalmazást fogad el. Ez igen körülményes eljárás, hiszen ha valaki fekvőbeteg, és nem tudja felvenni a pénzét a postástól, meghatalmazást kell írnia. A nyomtatványt ebben az esetben postai alkalmazottal kell hitelesíttetni, vagy a terüle­ten illetékes kézbesítővel. Ez abban az esetben okozhat gon­dot, ha az ügyfél nem tartózko­dik otthon, amikor a kézbesítő az utalványt viszi.- Nem ragaszkodunk a for­manyomtatványhoz, de a meg­hatalmazásnak tartalmilag megfelelőnek kell lennie. Lehet, hogy ez a fajta ügyintézési mód nehézkesnek és körülményes­nek tűnik, de fontos, hogy telje­sen egyenlően érvényesüljenek az ország területén ezek a sza­bályok. Azokban az esetekben, ha a meghatalmazott folyamato­san felveszi például a nyugdíjat, akkor meghatalmazási igazol­ványt állítanak ki a ré­szére, tehát csak egyet­len egyszer kell a meghatalmazást kitölteni — tette hozzá Búbon Ferenc. A posták fő célja ezzel az in­tézkedéssel az, hogy annak a kezébe jusson a pénz, aki jogo­sult rá. JT Újra felfedezte az alkotás örömét Rendkívüli kézügyességet és milliónyi türelmet igényel a strucctojások megmunkálása Miklós Józsefről sokan tudják Tiszaigaron, hogy nem akármilyen kéz­ügyességgel rendelkezik. Farkas István Az 1938-ban Kolozsváron szüle­tett Józsi bácsi először a szülő­ket nyűgözte le gyerekkori raj­zaival, festményeivel, majd ahogy teltek-múltak az évek, a környezete is felfedezte tehetsé­gét. A szeretett festészet azon­ban jó ideig háttérbe szorult, munkája kitöltötte ugyanis a nap 24 óráját. Belekóstolt jó né­hány szakmába, volt többek kö­zött nyomdai gépszedő, mozi­gépész, dolgozott kirakatrende­zőként, grafikusként, lehúzott továbbá harminc évet címfestő­ként. Hobbiját, a természet szépségének ábrázolását, az al­kotás örömét nyugdíjasként fe­dezte fel újra. Születnek is hihe­tetlen tempóban a szebbnél szebb festmények, karácsony­kor például hat megrendelése is akadt. Emellett új tapasztala­tokat is szerzett az évek során, rájött ugyanis, hogy a különbö­ző anyagok megmunkálásához is van érzéke, na és ami szintén fontos, elegendő türelme. így je­lenleg hol varázslatos tájképe­ket fest, hol nyárfából farag el­képesztő motívumokat, hol pe­dig agyagból készít fejformákat. Gazdagodott továbbá a nem mindennapi paletta a struccto­jások festésével, díszítésével is. A könnyen megmunkálható anyagnak semmiképpen sem nevezhető tojásokon leggyak­rabban állatfigurákat, termé­szeti képeket, mesebeli jelene­teket ábrázol. A közelmúltban pedig már egy új megrendelő is jelentkezett, a Mikulás ugyanis egy unokával lepte meg Józsi bácsit, így a strucctojások, az elkészült remekművek helye valószínűleg már biztosított. Sportújságírónak készült, jegyző lett belőle Zsámba Éva már diákko­rában eljegyezte magát a sporttal. No, nem olyan módon, hogy napról nap­ra tréningezzen, hogy mi­nél jobb eredményt érjen el, mert ezt meghagyta a lányának. Inkább már fü­redi gimnazistaként is a sportújságírás érdekelte. Aztán meg a foci és az operett, de hát úgy lát­szik, a jó Isten meg egy aranyos diáklány útjai ki- fürkészhetetlenek, mert végül is Müller Lászlóné- ként tíz évet volt Tiszaörs jegyzője. Közmegelége­désre. D. Szabó Miklós Szóval mindez úgy történt, hogy az örsi tanácshoz ke­rült érettségi után. Itt szin­te állandóan tanult, el­végezte a kötelező és kiírt iskolákat: két évig az adóval, huszonhatig a gazdálkodással foglal­kozott, majd tíz évig jegyző volt. A férje kezdetben Pesten dolgozott, majd a GAMESZ-nél lett gépkocsivezető. A rendszervál­tás után vissza­kérték a családi földeket, és a párja ezen a 40 hektáron gazdálko­dott. Mire igazán kifizető­dő lett volna a rengeteg gürcölés, sajnos 2002 ele­jén meghalt. Két gyere­ket neveltek: a fiuk vámhivatal­nok, a lányuk főiskolai docens. Müllerné Éva összesen har­mincnyolc évet dolgozott a köz­ségházán. Kiváló dolgozó, de nem erre a legbüszkébb. Talán arra, ha kellett, kicsit pszichológus volt, ha kellett, bajos ügyek figyel­mes hallgatója, mert neki soha nem volt fogadóórája. Ha nem vett részt valahol, valamilyen hivatalos tárgyaláson, az ajtaja mindig nyitva állt a betérők, panaszosok előtt. Nem csak a gazdasági ügyek, az ap­parátus tartozott hozzá, de a sport is. Imádta, rajon­gott érte. 1999-ben ötven­éves volt a sportegyesület, és a férje akkor még, 68 évesen is focizott az öregfí­Jegyzőként Is reá hárult a házi­munka, most pedig minderre több Ideje jut Müller Lász- lóné Évának úk csapatában, sőt az első gólt ő rúgta. A tömegsport is a szíve csücskébe tartozott, a Fut a fa­lu-versenyt évről évre megren­dezték, amelyről végül a lányát lebeszélte, hogy induljon, hi­szen a kisasszony remek és edzésben lévő sportolóként mindig megnyerte a gyengéb­bik nem futását. November 1-jén hivatalosan is letelt a munkaideje, jelenleg hat hónapos felmentését tölti. Nem féltékeny típus, már hosz- szabb idő óta nevelgeti, sőt, ki­nevelte utódait: pénzügyi, gaz­dasági vonalon is és megvan az új jegyző is. Egy olyan szakem­ber személyében, aki itt dolgo­zott, tanult, képezte magát és remélhetőleg ha ő is innen ke­rül nyugdíjba, neki is meglesz a harminc-egynéhány éve. Hob­bija változatlanul a foci, ponto­sabban fogalmazva a jó foci. Ezt valamikor a Honvéd testesítette meg, most a Real Madrid. Pi­hen, olvas, hétvégeken várja a gyerekeket. Tulajdonképpen nagyjából már mindent megka­pott az élettől, csak még egy-két unokát nem. De ez már aligha az ő, inkább nagyfia, lánya gondja. Mostanában egyre többet olvas, elvan a ház körül, mindig tesz-vesz valamit, és a hivataltól sem akar teljesen elszakadni. Ráadá­sul ezekben a napokban ké­szül a 2005-ös költségvetés, és ennek a nem könnyű munkájában, folyamatában még segít utódainak. Jó szívvel, tiszta szívvel, természetesen in­gyen, mert az ilyesmit csak így lehet, szabad csinálni. Har­mincnyolc év után is. FOTÓ: A SZERZŐ

Next

/
Oldalképek
Tartalom