Új Néplap, 2004. december (15. évfolyam, 280-305. szám)

2004-12-07 / 285. szám

12 2004. DECEMBER 7., KEDD ERDEKESSEGEK INNEN-ONNAN UTÁLJA, HA HOLMIJÁBAN TURKÁLNAK. Nem tudja elviselni Renée Zellweger, hogy a repülőtéri hatóságok részletesen átvizsgálják a csomagjait, és a fehérneműjét sem kímélik: a becses ruhadarabok is áldozatul esnek a kutatás­nak. - Utálom, ha az orrom előtt turkálnak a személyes holmimban, pláne, ha a bugyimról van szó - idézi a színésznőt a London Sun című lap. Renée szerencsére megtalálta a megoldást: holmija nagy részét postán szokta maga után küldetni, így legalább nem szemtanú­ja a matatásnak. Persze azt is megtehetné, hogy minden városban új fehérneműt vesz magának, Renée azon­ban nem pazarló fajta, és különben is ragaszkodik ahhoz, amit már megsze­retett. Ebben kétségtelenül Bridget Jonesra hasonlít... A VÉGÉN SITTRE VÁGJÁK. David Hasselhoff életében visszatérő probléma az alko­hol. Káros szenvedélye miatt legutóbb a nyáron gyűlt meg a baja a törvénnyel, amikor ittas vezetésen kapták. Hasselhoff nem jelent meg a közelmúltban lezajlott tár­gyaláson, ezzel a szabályok értelmében automatikusan beismerte, hogy bűnös. Az ítélet a távollétében is megszületett: kilencven napra elvették a jogosítványát, és mintegy kétszázezer forintnyi pénzbüntetésre és három év felfüggesztett börtönre ítélték. A színésznek ezen­túl jobban kell vigyáznia, mert újabb kihágás esetén rács mögött találhatja magát. Ez az, amit nem lehet megunni! vonatéval, vagy szilikonossal. Mindkettő remekül működik, utóbbi annyiban más, hogy használatához nem kell kü­lön muffinpapírt vásárol­nunk, mivel falához nem ta­pad oda a tészta. 2. Béleljük ki a muffinsütőt a hozzá való papírkosárkákkal. Választhatunk színes vagy fe­hér papírkosárkákat, de papír nélkül is süthetünk, ha mar­garinnal bekenjük a sütőfor­mát. Ha nem szeretünk mo­sogatni, inkább vásároljunk egy csomag sütőpapírt, és fe­lejtsük el az utálatos sikálást. 3. A hozzávalókat gondosan mérjük ki, dobáljuk bele egy mély tálba, és konyhai robot­géppel keverjük össze az egé­szet. Ezután kanalazzuk bele a masszát a papírral kibélelt sütőbe. Ügyeljünk arra, hogy nagy igyekezetünkben is csak háromnegyedig töltsük meg a formát, hogy a muffi- noknak legyen helyük meg­nőni a melegben. 4. Előmelegített sütőben, recept­től függően, 12-25 perc alatt süssük készre muffinjainkat. Tűpróbával ellenőrizzük, hogy a belsejük is átsült-e, és ha elkészültek, tiszta konyha­ruhával béleljünk ki egy szal­makosárkát, helyezzük el benne muffinjainkat, és kí­náljuk meg velük barátain­kat, családtagjainkat! Közelednek az ünnepek. Az ajándékozás mellett fejtö­rést okozhat a háziasszony­oknak az is, hogy mivel kí­nálják meg vendégeiket. Megoldást jelenhet a muf­fin, a világ legkönnyebben elkészíthető süteménye. Mennyei illata, változatos ízvüága, mutatós külseje mindenkit elvarázsol — rá­adásul még elrontani sem lehet. Hazánkban is egyre népszerűb­bek az amerikai, francia és né­met családok körében méltán kedvelt muffinok. Ezek a for­mában kisült apró sütemények rendkívül egyszerűen és gyor­san elkészíthetők: a hozzávaló­kat konyhai robotgéppel össze- turmixoljuk, papírformával ki­bélelt sütőbe kanalazzuk, 15-20 perc alatt megsütjük, majd a kész aranybarna, gusztusos, il­latos süteménykölteményünk­kel barátaink előtt büszkélke­dünk - már ha marad belőle, mire odaérünk... Muffinsütés lépésről lépésre 1. A boltokban hat- vagy tizen­kettő darabos muffinformát vásárolhatunk. Két fajtával találkozhatunk: teflonos be­Fagyasztható Elkészült és kihűlt muffinjainkat lefagyaszthatjuk, egy-két hónapig is elállnak így. A közhiedelemmel ellentétben, fogyasztás előtt ne mikro­bán olvasszuk fel a megfagyott muffinokat, hanem egyszerűen tegyük ki egy tóim jöliástul, és hagyjuk magától kioIvadnL Reggel tegyük fel két percre, a kenyérpirítóm, hogy újm mpogós és forró legyen! Ehető díszek a fenyőfán Nagyon szép fenyőfadí­szek kaphatók, de talán nagyobb az öröm, ha ott­hon készített sütemények teszik még szebbé a kará­csonyfát. Hozzávalók: kb. 40 darabhoz: 50 dkg liszt, 20 dkg vaj, 15 dkg porcukor, 1,2 dl mézsűrűségű cukorszirup (1,5 dl víz 10 dkg cukorral beforralva), 1 evőka­nál citromlé, 2 tojás, valamint cukormáz. Nagyobb tálban a lisztet, a va­jat, a cukrot, a cukorszirupot, a citromlét és a tojásokat nagyon jól (ha van, robotgéppel) kike­verjük (kevés kakaóport is tehe­tünk hozzá). Az elkészült tész­tát letakarjuk, 2 órára a hűtő- szekrénybe tesszük, hogy jól tudjunk dolgozni vele. Liszte­zett deszkán, lisztezett sodrófá­val 3 mm vastagra nyújtjuk a tészta 1/4-ét, a többit vissza­tesszük a hűtőszekrénybe. A lisztezett formákkal harango­kat és fenyőfákat szaggatunk, majd tortalapát segítségével egymástól körülbelül 1 cm tá­volságban kizsírozatlan sütőle­mezre rakjuk őket. Fémtűvel ki­sebb lyukat szúrunk mind­egyikbe, hogy majd cérnát át­fűzve rajtuk a fára akaszthas­suk. 180 C-fokra előmelegített sütőben aranysárgára sütjük (5-7 perc), majd fémrácsra rak­juk a kis süteményeket, és itt hagyjuk kihűlni. A maradék tésztát hasonló módon dolgoz­zuk fel. Elkészítjük a cukormázat. Egy nagy tálban kemény habbá verünk 45 dkg cukrot, 5 evőka­nál meleg vizet és 3 tojásfehér­jét. Akkor van készen, ha késsel „utat” tudunk vágni benne. Kis tálkákba öntjük, majd szükség szerint ételszínezőt teszünk be­le. A tálra tegyünk nedves ken­dőt, hogy a máz ne száradjon be. A sütőlemezre sütőpapírt terí­tünk, és erre kirakjuk a sütemé­nyeket. Széles, lapos kés, vé­kony ecset, keskeny nyomócsö­vű habzsák segítségével feldí­szítjük őket a színezett cukor­mázzal. (Ha a máz túl sűrű, és nem tudjuk kenni, ke­vés vízzel hígítjuk.) A süteményeken a máz­nak teljesen meg kell száradnia, ehhez leg­alább 2 óra szükséges. A süteményt felhasz­nálásig szorosan záró fém- vagy műanyag dobozban tároljuk. (Forrás: Kiskegyed Konyhája) Ne dőlj be! - Az álláskeresés csapdái Az álláskeresők zöme rendszeresen olvassa az apróhirdetéseket. Mivel a lapok nem vállalnak fele­lősséget az ajánlatok hite­lességéért, érdemes kö­rültekintően válogatni a lehetőségek közül. Tesz­teltünk néhány gyanús hirdetést: íme az ered­mény. Egy népszerű hirdetési újság és egy internetes lap állásajánlata­it böngészem. Elsősorban azok érdekelnek, amelyek elsőre igen csábítóan hangzanak, ám konkrét, megbízható informáci­óval nem szolgálnak sem a munkáról, sem a hirdető szemé­lyéről. Az az ajánlat is gyanús, amelyben a felkínált káprázatos lehetőségek nem arányosak a pályázókkal szembeni követel­ményekkel. „Uniós munka, uniós bér”—áll a figyelemfelhívó keretben, és egy mobilszám. Tárcsázok, ked­ves női hang a vonal túlsó vé­gén. Fő- és mellékállásban egy­aránt végezhető munkát aján­lok — mondja lelkesen, és sze­mélyes találkozót ajánl. Mégis milyen tevékenységről lenne szó, kérdem. Egészségi és élet­mód-tanácsadás - ennél többet telefonon nem hajlandó elárulni a titokzatos hölgy. Bevallom neki, hogy nem vé­geztem egészségügyi iskolát, bi­ológiából is gyenge voltam, és kétlem, hogy táplálkozásom, sportolási aktivitásom különö­sebben példaértékű lenne. Sem­mi gond - nyugtat meg beszél­getőpartnerem, tudás, végzett­ség, fitt életmód nem feltétel, elég, ha kitartó vagyok és lelkes. Még meggondolom — mon­dom, és gyorsan elköszönök. És már hívom is az újabb számot, amely egy ötszázezres havi fix­szel kecsegtető hirdetéshez tar­tozik. Kiderül, hogy itt is „ta­nácsadót” keresnek, akárcsak a „Mellékállás - nem ügynök!”, a kacifántosán megfogalmazott „Irányítsa tevékenységét ottho­nából” és a „Fogyni vágyóknak munkalehetőség” esetében. Ez utóbbit egy kellemes orgá- numú férfi ajánlja, aki szerint nemcsak a várható jövedelem miatt lenne érdemes (személye­sen) elbeszélgetnünk, hanem azért is, mert a segítségükkel le is fogynék. Szóval végre egész­séges lennék, karcsú, boldog és gazdag. Ehhez csupán el kell vé­geznem a tanfolyamukat, hogy megismerjem forradalmian új módszerüket és páratlan ter­mékcsaládjukat, amelyből per­sze akkor is vásárolhatok, ha az okításhoz és a forgalmazáshoz nincs kedvem. Nincs ember az országban, aki a kilencvenes években ne találkozott volna a hálózatos marketinggel. Ez egyébként egy legális áru­forgalmazási rendszer, a pira­misszerű terjesztői és fogyasztói hálózatot a rendszer tagjai szer­vezik ismerősi körükből. A ta­gok elvileg nemcsak az értéke­sítés, hanem az általuk belépte­tettek után is kapnak jutalékot. Többségük az ígéretek ellenére nem keres jól, ám szép hasznot termel a piramis csúcsán lévő vezetőknek. Az ilyen jellegű há­lózatok nagy része hamar össze­omlik, de a szisztéma időről idő­re újjászületik egy-egy termék körül. Mert mindig akadnak olyanok, akik hisznek a gyors, látványos, végzettségtől, szaktu­dástól független karrier lehető­ségében. A gyanús álláshirdetések má­sik nagy csoportját alkotják a fi­atal, dekoratív nőket (olykor fi­úkat) toborzók. A lap kiemelt helyen hívja fel olvasói figyel­mét arra: hogy a törvény értel­mében tilos szexuális szolgálta­tást hirdetni. így aztán a szám­talan hoszteszt, táncost, masz- szőrt, konzumlányt és - újab­ban - escortot (szó szerint: kí­sérőt) toborzó hirdetésből so­sem derül ki egyértelműen, hogy „szexmentes’’ munkát ajánl-e, vagy éppen ellenkező­leg. Az emberkereskedelemmel foglalkozó nemzetközi szerveze­tek adatai szerint Európában évente félmillió nőt adnak el prostituáltnak. A rendszervál­tás óta a nyugat-európai szex­piacon igen kelendőek a kelet­európai, ukrán, román és ma­gyar lányok. A sok pénz ígéreté­vel megszédített hiszékeny lá­nyokat a „munkaközvetítők” a beígért szexmentes vagy eroti­kus munka (tánc, konzumálás stb.) helyett külföldre csalják, és prostitúcióra kényszerítik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom