Új Néplap, 2004. december (15. évfolyam, 280-305. szám)

2004-12-07 / 285. szám

2004. DECEMBER 7., KEDD 7 MEGYEI TÜKÖR Egy szolnoki az ukrán Sok rosszat lehet hallani manapság Ukrajnáról, az ottani választások miatt kialakult polgárháborús hangulatról. Gulyás Jó­zsef mindezt személye­sen élheti meg nap mint nap, ugyanis ott dolgo­zik. Pókász Endre A szolnoki fiatalember alig egy hónapja költözött Kijevbe, az ukrán fővárosba. Cége már­kaképviseletet nyitott, az otta­ni Iroda vezetője lett. Hivata­los ügyei rövid időre hazaszó­lították, ekkor beszélgettünk vele.- Ukrajnáról annyi rossz hír kering mostanság, ezeknek azonban szerencsére csak tö­redéke igaz - mesélt a kijevi hangulatról Gulyás József. - A kíváncsiság engem is kivitt a Kresatyik térre, Kijev központ­jába. Hihetetlen volt látni egy­millió embert, de talán még ennél is fantasztikusabb volt, hogy micsoda nyugalomban és békében tüntetnek. A két miniszterelnök-jelölt­tel egyúttal két út közül is vá­laszt az ország, Európa, avagy Oroszország szorosabb barát­sága a kérdés.- Sokan féltek egy esetle­ges polgárháborútól, de béke honol Ukrajnában. Az embe­reknek nem a két markáns je­lölt okoz fejfájást, sokkal in­kább a választási csalásokból van már elegük. Igazságot, törvényességet akarnak az emberek, emiatt vonultak az utcára. A kijeviek barátságo­sak a vidékről érkezőkkel, te­át főznek, enni adnak nekik a kemény téli hidegben, koncer­teket tartanak, egymás mel­lett állnak Jukasenko és Janu- kovics hívei. Elbeszélgetnek a nézeteikről, megölelik egy­mást, nincs vita közöttük. Megható volt nézni az össze­tartásukat, azt, hogy mennyi­re eggyé vált a nemzet a közös cél érdekében. Gulyás József biztonságban érzi magát, a napokban a menyasszonyával együtt uta­zott vissza Kijevbe.- Ha csak egy egészen mini­mális esélyt látnék arra, hogy veszélyessé fordulhat a hely­zet, akkor hazajönnék, de any- nyira nyugodt a város még az állandó tüntetés ellenére is, hogy nem félek kivinni a páro­Gulyás József néhány Igazi ereklyét Is kapott a békés kijevi tüntetők­től tüntetők között Mindenkinek jár egy esély Letenyei Ágnes A szolnoki Esélyek Háza össze­fogja a megyében működő, az esélyegyenlőség profiljába tar­tozó szervezeteket. Fő célja, hogy az élet valameny- nyi területén megelőz­ze a hátrányos megkü­lönböztetést. Ennek az intézménynek a vezető­je augusztus elseje óta Mihály Éva.- Amikor az Esélyek Háza elindult, mint munkatárs vett részt a munká­ban. Hogyan került az intézmény élére?- Három hónappal ezelőtt fel­ajánlották a vezetői széket, mert megüresedett a hely, én pedig elvállaltam.- Jelenleg hányán dolgoznak itt?- Van egy jogászunk, aki az intézménynél felmerülő jogi esetekkel foglalkozik, tanácsadást végez; a két szociális munkás pedig a szakmai fel­adatok megvalósítá­sáért felelős. Fő fel­adataink a progra­mok, rendezvények szervezése, pályáza­tok koordinálása, generálása, információáramlás elősegítése, együttműködés kialakítása, kapcsolattartás más szerveze­tekkel, intézményekkel.- Milyen célcsoportokkal, problémákkal foglalkoznak?- Hat csoportot tudok meg­említeni. Leginkább a nők esélyegyenlőségi problémáival, fogyatékkal élőkkel, romákkal, időskorúakkal, gyermekekkel, és a hátrányos helyzetű telepü­léseken élőkkel foglalkozunk.- A ház megnyitása óta eltelt egy fél év. Mire volt elegendő ez az idő?- Arra mindenképpen, hogy felvettük a kapcsolatot társin­tézményekkel, civil szerveze­tekkel. Az eltelt időben progra­mokat szerveztünk, közös ren­dezvényeken vettünk részt. Au­gusztusban a hátrányos helyze­tű kisiskolások számára gyűj­töttünk adományokat, legin­kább tanszereket, és azt mond­hatom, hogy sikeres volt, és na­gyon jó helyre került a sok füzet és ceruza. Októberben az esély­egyenlőségi terv elfogadásával kapcsolatosan tájékoztatót tar­tottunk olyan munkáltatók szá­mára, akik ötvennél több em­bert foglalkoztatnak.- Milyen távlati célokat tud megfogalmazni?- Célunk, hogy szakmai munkánk, kommunikációnk, valamint az általunk szervezett programok következtében meg­induljon a megyében egy pozi­tív szemléletváltás a diszkrimi­nációt elszenvedett rétegek iránt. Szobrok sorsa Egy évvel ezelőtt a szol­noki közgyűlés határoza­tot fogadott el a város köztéri szobrainak hely­zetéről, állapotáról, új szobrok elhelyezésének lehetőségéről. A határo­zatban többek között szó volt a rossz állapotú szob­rok restaurálásáról is. Berta István alpolgármes­tertől arról érdeklődtünk, mi történt az elmúlt egy év alatt ezen a téren. Bistey A közgyűlés egyebek mellett kötelezettséget vállalt arra, hogy 2004-től négy éven át évi hatmillió forintot biztosít a ha­tározatban foglaltak végrehajtá­sára. Ugyanakkor fölkérte a Damjanich múzeumot és a Szol­noki Művészeti Egyesületet, hogy készítsen javaslatot a köz­téri szobrok restaurálásának sorrendjére. A javaslat ez év februárjában elkészült. 2004-re három szo­bor restaurálása szerepelt ben­ne. A költségvetési rendelet azonban némileg fölülírta a közgyűlési határozatot. A jel­zett célra mindössze kétmillió forintot irányzott elő, plusz két­milliót a Balogh Béla-szobor el­készítésének támogatására, fél­millióval pedig a tervezett repü­lősemlékmű pályázatának ki­írásához járul hozzá az önkor­mányzat. Tehát a hatmillió he­lyett 4,5 millió jutott szobrokra, és ennek az összegnek a nagy részét nem a határozatban megjelölt célra használták föl, bár az összeg köztéri szobrok felállítását szolgálta. Mindezek ellenére támoga­tásból, a tér rendezési program­jának részeként megvalósult a Szentháromság téri Kálvária­szoborcsoport tervezett áthelye­zése és felújítása. A másik, ez évre tervezett munka a Szent István téren álló Nepomuki Szent János-szobor restaurálása volt, amelyre a Nemzeti Kultu­rális Örökség Minisztériumától várható 1,8 millió forint hozzá­járulás, amelynek átutalása azonban szeptember óta késik. Ha a pénz megérkezik, elkez­dődhet a munka. Az idei évre tervezték az egy­kori Szentháromság-szoborból megmarad, és most a Belvárosi templom mellett álló oszlop fel­újításának megkezdését is. Ez egyelőre csak tisztítást, konzer­válást jelentene, de a munka még nem kezdődött el. Az egy­kori Szentháromság-szobor új­raalkotása többéves munkát igényel. A Kálvária-szoborcsoport áthelyezése és felújítása a tér rendezésének programjában valósult meg Közel egymilliós beteglétszám Megtartották a megyei önkormányzatnál az év vége felé hagyományos­nak számító intézmény- vezetői értekezletet, ame­lyen az intézményveze­tők a következő költség- vetési év őket érintő ter­veiről, koncepcióiról kap­tak tájékoztatást, és szó esett a szakmai tevékeny­ségről is. Ez utóbbiról kérdeztük dr. Györgyi Lajost, a Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Önkor­mányzati Hivatal Műve­lődési és Népjóléti Irodá­jának vezetőjét. Bistey András — Kezdjük a közoktatással. A megyei önkormányzat középis­kolákat, valamint sajátos neve­lési igényű tanulókat nevelő-ok­tató általános iskolákat és szak­iskolákat tart fenn. Ezekben a közoktatási törvény módosítása nyomán el kellett készíteni az intézményi minőségirányítási programokat. A sajátos tevé­kenységi kör sajátos feladatokat ad. A gyógypedagógiai oktatás­ban az integrált oktatás és neve­lés került előtérbe, ami lehető­ség szerint a fogyatékkal élő és ép fiatalokkal történő együttes foglalkozást jelent. Újdonság a homoki intézetben a fogyaték­kal élő fiatalok szakképzésének szélesítése, elsősorban a mező- gazdaság területén. Ugyancsak a homoki intézet látja el a jelen­legi tanévben a tiszazugi peda­gógiai szakszolgálati tevékeny­séget, amely logopédiai foglal­kozásokat és nevelési tanács­adást foglal magában. A jász­apáti ipari-kereskedelmi szak- középiskola pedig részt vesz a Szolnokon szervezendő térségi integrált szakképzési központ munkájában, amely a pályázat megnyerése esetén lehetővé te­szi, hogy a legmodernebb be­rendezésekkel is megismerked­jenek a fiatalok. Sok változás történt az elmúlt időszakban a múzeumok terüle­tén is. A polgári szolgálat meg­szűnésével a múzeumok elve­szítették azt a lehetőséget, hogy fiatalokat munkaviszony nélkül foglalkoztassanak, őket helyet­tesíteni kell. A megoldásban se­gíthet a pályakezdők egyéves foglalkoztatása, melynek támo­gatására a munkaügyi közpon­toknál lehet pályázni. Megyénk­ben fontos esemény a jászberé­nyi múzeum alapításának 130. és a szolnoki alapításának 70. évfordulója, ezeket olyan mó­don ünnepük meg, hogy a ben­nük folyó tudományos munká­ról is képet nyerhet a szakmai és a nagyközönség. A könyvtá­rakban gyorsan teret nyer az elektronika, sok helyen oda te­lepülnek az eMagyarország- pontok, ami megkönnyíti az in­ternet-hozzáférést az olvasók számára. Reményeik szerint bővülni fog az a kezdeménye­zés, hogy a megyei könyvtár le­téti állományt biztosít időnkén­ti cserével a kisebb vidéki könyvtáraknak. Az egészségügyről szólva né­hány számmal kezdeném. A He- tényi Kórházban 2003-ban öt­venezer fekvőbeteget láttak el, a járóbeteg-ellátásban pedig, bele­értve a rendelőintézetet és a kórházi ambulanciákat is, közel egymillió alkalommal fordultak meg betegek. Az ezzel járó munkát 1250 dolgozó végezte el, de ebben már mindenki ben­ne van az orvosoktól a takarító­kig. A kórházra jellemző, hogy a béremelések nyomán megszűnt a szakápolói létszám csökkené­se, viszont sajnos változatlanul tart az orvosok elvándorlása, kevesebben jönnek, mint amennyien elmennek innen. A hiányt külföldiek fogadásával, ösztöndíjak adásával és szolgá­lati lakások kialakításával pró­bálják csökkenteni. A közeljövő­ben teljesen megszűnik a gyó­gyító tevékenység az úgyneve­zett Tüdőkórházban, az utolsó száz ágy is bekerül a Hetényi Kórházba. Az ingatlan eladásá­ból származó bevételt az egész­ségügyi ellátás fejlesztésére in­dokolt fordítani. A megyei önkormányzat nyolc szociális otthont tart fenn idősek, fogyatékkal élők, illetve pszichiátriai szenvedélybete­gek számára. Ez talán a legdi­namikusabban fejlődő terület. A helyek száma 13 év alatt 610- ről 1100-ra emelkedett. Elterjed a megyében is a fogyatékkal élők lakóotthoni elhelyezési for­mája, ami szakmailag is a ko­rábbitól eltérő munkát igényel. mat. Az ukránok számomra egy kiváló példát mutatnak ar­ról, hogyan lehet békésen hitet tenni a jogszerűség mellett.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom