Új Néplap, 2004. december (15. évfolyam, 280-305. szám)
2004-12-04 / 283. szám
6 2004. DECEMBER 4., SZOMBAT MEGYEI TÜKÖR Nehéz méretes gerendákat találni A képen látható mintegy kétszázötven éves, elkorhadt gerendákat ugyanolyan méretűekre cserélik. A műemlék épület tetőzetének felújítása nagy pontosságot és szakértelmet igényel Felújítják Szolnokon a Belvárosi plébánia tetőszerkezetét. Mivel műemlék épületről van szó, a felújítás nem egyszerű feladat. Bistey Az 1700-as évek kpzepe táján épült tető gerendái elkorhadtak, csoda, hogy eddig is elbírták a rájuk nehezedő súlyt. A Váci egyházmegye beruházásában készülő felújításnak azonban akadályai vannak. Mint a munkák menetét figyelemmel kísérő ifi. Sisa Béla, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Budapesti Regionális Irodájának Jász-Nagykun- Szolnok megyei műemléki felügyelője elmondta, a teljes felújítást az eredetivel megegyező anyagokkal és az eredeti méreteknek megfelelően kell elvégezni. Jelenleg a szükséges hoszszúságú és vastagságú gerendák beszerzése okoz gondot. Az idő sürgeti az építőket, a csapadékos őszi időben minél hamarabb szeretnék újra tető alatt tudni a barokk műemlék épületet. Védelem a penész ellen Mostantól segítik őket Pénzt kapnak az önkormányzattól B. Gy. A levéltárakban egészséget veszélyeztető penészgombák is ronthatják a dolgozók egészségét az anyagok kezelése során, így veszélyességi pótlék illeti meg őket. Nem mindenhol gondolták azonban ezt így: a Csongrád Megyei Levéltárban- mint a híradásokból kiderült- a dolgozók csak peres úton juthattak hozzá az őket megillető veszélyességi pótlékhoz visz- szamenőlegesen. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltárban — 1998. július 1-jéig visszamenő hatállyal - 1999 óta kapja meg ezt a pótlé- kot minden dolgozó. Az összeg nagysága jelenleg havonta 18 200 forint - mondta érdeklődésünkre dr. Zádomé dr. Zsoldos Mária igazgató. Annak idején egyébként a szakszervezet kezdeményezte a pótlék fizetését, amellyel a vezetőség egyetértett. Az ÁNTSZ által készített felmérés jegyzőkönyvével támasztották alá a pótlék szükségességét, amelyet aztán meg is szavazott a megyei közgyűlés. Az igazgató asszony elmondta, hogy a dolgozóknak időközben vettek védőmaszkokat, amiket régebbi, poros, szennyezett, penészes iratokkal való munkánál viselnek. Nemrég azonban sikerült beszerezni egy elszívóberendezést is, így a kialakítandó restaurátorműhelyben - ahol a rosszabb minőségű anyagokkal végezhető majd a munka - már ez fog működni. Daróczi Erzsébet A berekfürdői önkormányzat, mint a Karcag Városi Önkormányzat Hivatásos Tűzoltósága működési körzetében lévő, ahhoz tartozó település, három évvel ezelőtt egyszeri, 200 ezer forint vissza nem térítendő támogatást biztosított a tűzoltóság költségeihez. Azóta nem kaptak a községtől támogatást a lánglovagok. 2004. őszén a tűzoltóság egyeztetést folytatott dr. Hajdú Lajos polgármesterrel, aki a be- reki képviselő-testület előzetes támogatásával , vállalta, hogy a község a tűzoltóság működésével kapcsolatos költségek finanszírozására, valamint anyagitechnikai eszközeinek fejlesztése céljára idén 250 ezer forint, 2005-től minden évben, évente 360 ezer forint vissza nem térítendő támogatást biztosít Ezt az összeget, az infláció mértékével növelve, minden év április 30-ig a berekiek átutalják a karcagi önkormányzat - mint a tűzoltóság fenntartója - részére. A tűzoltók a jogszabályokban meghatározott kötelező feladatokon túl az anyagi támogatás elismeréseként az általános tűzvédelmi tájékoztatáson és szakhatósági feladaton túl, pótszolgáltatást nyújtanak a községben. Ezeket a plusz dolgokat együttműködési megállapodásban rögzítik. Minta romaprogram Az országban is egyedülálló lehet a szolnoki roma integrációs program. A kisebbségi önkormányzat elnöke szerint ehhez persze az is kell, hogy megfelelő forrás is rendelkezésre álljon az elképzelé- sek megvalósításához. Teleki József A szolnoki önkormányzat leg-» utóbbi ülésén áment mondott a roma integrációs bizottság felállítására, márciusban pedig megszülethet cseng ' a kisebbségi képviselők által már idén januárban felvázolt programjavaslattal - állítja Balogh László, a kisebbségi önkormányzat elnöke. A Magyar Tüdományos Akadémia kutatói által készített helyzetelemzés számos kérdésben ugyanarra a következtetésre jutott, mint amit a roma ön- kormányzat már régóta szorgalmaz. így mindenekelőtt azt, hogy nagyobb szerepet kapjanak a cigányság életét érintő ügyekben. Éppen ezért kérték már korábban, hogy vonják be a kisebbségi képviselőket a szociális bérlakások odaítélésébe, vagy éppen a segélyezésbe. Balogh László szerint nem kívánnak újabb segély-kifizetőhely lenni, csupán beleszólást nyerni a döntésekbe. A szociális juttatásokra rászorulók többségét jelentő romákat ugyanis jobban aligha ismerik náluk. De évekkel ezelőtt kezdeményezték már azt is, hogy a telepek felújításában kapjanak szerepet. A kisebbségi önkormányzat által felvázolt elképzelés szerint a házak felújítását olyan roma vállalkozókra kellene bízni, akik vállalnák a telepeken élők alkalmazását. A szociológusok által készített tervet és a kisebbségi ön- kormányzat javaslatait összedolgozva olyan program alakulhat ki, mely az egész országnak példát mutathat - véli a kisebbségi vezető. Balogh László szerint ehhez azonban az is kell, hogy már a jövő évi költségvetésben meglegyen a fedezet a tervek megvalósítására. Sőt, az önkormányzatnak a következő évekre kezességet kellene vállalnia a szükséges forrásokra. Ellenkező esetben csupán papírhalom maradhat a program. „Gallyravágott”(?) akácsor Alaposan visszametszették a szolnoki Konstantin utcai gömbakácokat. Az utca néhány lakója felháborodott. anyagi nehézségei okán - díjmentesen végeztette a munkát, fizetés gyanánt pedig a tüzelőnek való gallyakat bocsátotta a vállalkozó rendelkezésére. A laMészáros Géza A szerkesztőségünkbe érkezett, jó néhány aláírással alátámasztott panasz után jártunk. A lakók felháborodtak, hogy soha nem tapasztalt, drasztikus módon vágták visz- sza a gyönyörű akácfákat. Szerintük ezzel nem csupán a szépségüket vették el, hanem a létüket is veszélyeztetik. A polgármesteri hivatal illetékesétől megtudtuk, az önkormányzat egy vállalkozót bízott meg a fametszéssel. A hivatal kók szerint a „vaskosabb” tüzelőfa reményében csonkolták meg ennyire az akácost. A szakemberek szerint viszont esztétikailag ugyan nem, szakmailag viszont eredményesen dolgozott a megbízott. Tavaszra kiderül, sikeres volt-e a beavatkozás. Ha nem, úgy kezdeményezik a fák cseréjét. Hivatása volt a tanítás Szőgyés Györgyné tanítónő a napokban a karcagi Kováts Mihály Általános Iskolában dr. Fazekas Sándor polgármestertől vette át aranydiplomáját. Irénke néni a jászberényi tanítóképzőben szerezte képesítését 1953-ban. Munkáját egész pályafutása alatt pre- cízség, lelkiismeretesség és a gyerekek iránti nagy- nagy szeretet jellemezte. Daróczi Erzsébet- Nagykőrösön születtem. Az elemi és a polgári iskola után 1947-ben az Arany János Gimnáziumban érettségiztem. Férjhez mentem, így Jászberényben fejeztem be a tanítóképzőt- idézte fel Irénke néni a kezdeteket, akinek pályaválasztása egyértelmű volt, hiszen már a polgári iskolában az egyik tanárnő rábízta a padtársát, segítsen neki matematikából. A tanítás, az átadáskészség egy életen át végigkísérte.- Nem voltam egy nagyhírű tanár, az átadás, a megtanítás volt az erősségem. Bizony nagyon szívesen vettek át kollégák tőlem ötödik osztályban, mert a matematika alapműveletekkel, a helyesírással sosem volt problémájuk éppúgy, mint az olvasáskészséggel. Hivatásszerűén szerettem tanítani, a gyerekek mindig azt mondták, de jó volt ez az óra, ne menjünk még ki. Nem lehetett unatkozni az óráimon.- Megszerette--e a Nagykunságot?- Nagyon nehezen váltam meg Nagykőröstől, mert nagyon gazdag, tevékeny város, teljesen más jellegű, mint Karcag. A férjem kunmadarasi volt, Nagykőrösön, a Dunamelléki Református Tanítóképzőben végzett, a háború után összeházasodtunk. Székesfehérváron kapott állást, de 1948-ban, amikor az iskolákat államosították, kihelyezték Karcag-Disznórét- re. Ez annyira megrendítette, hogy olyan betegséget kapott, ami végigkísérte 1982-ben bekövetkezett haláláig. A Szőgyés név nagyon ismert Kunmadarason, a templomban a harang őrzi a család nevét, de az úrasztalterítőn is a Szőgyés név szerepel. Nagyon sokáig fent fog maradni a neve. A Disznóréten nagyon szerettek bennünket A Zádor-hídtól 10 kilométerre volt az iskola. Bizony a sáron keresztül nagyon nehéz volt a közlekedés. A férjemnek 21 tanulója volt, én is segítettem neki. Tanítottam kicsiket vagy az ötödikeseket nyelvtanra, osztásra. Mindig nagy gonddal csináltam. A Kálvin úti iskolába az akkori igazgató, Szalagyi Endre hívott, aki férjemnek osztálytársa volt. Azonnal első osztállyal kezdtem. Férjem betegsége miatt az utolsó tíz évben napköziben voltam. Ott is nagyon szerettek a gyerekek. A szülőknek mindig azt mondtam, megtanultunk, elvégeztünk, odahaza ne tessék kérdezni, mi a lecke.- Milyen érzés volt az egykori diákokkal később kollégaként együtt tanítani?- Nagyon jó. Ahogy ma beszélgettem velük, akkor szembesültem azzal, milyen kis apróságokra megtanítottam őket. A szeretet volt a legfőbb dolog. Kaptam olyan fényképet, amelyben minden tanítványom feje szívbe volt építve. Akkori igazgatóm úgy jellemzett a szülőknek: nyugodjanak meg, kapnak egy olyan tanító nénit, akinek hatalmas szíve van. Az elmúlt három évtized nekem élmény és nem unalom volt Kedvenc tanítványom volt Wolf Gyuri, aki ma már külföldön atomfizikus. Ő az egyetlen zseni, akit én tanítottam. A férjem Vígh Zoltánt - aki a TV2-nél van - emlegette, mint zseniális irodalmárt, de nagyon sok kedves kollégám is van.- Hogyan telnek a nyugdíjasévek?- Két éve a fiamnál tartózkodom, szüksége van rám a munkája révén. Közben kézimunkázom, 28 keresztszemes párnám van, és van egy 110 csillagos te- -rítőm is. Rengeteget olvasok. A férjem könyvtárából azokat a könyveket, amelyek a fiamnak nem kellenek, most a Györffy István Általános Iskola részére - ahol ő tanított - hagyom, ha jó idő lesz, a gyerekek majd elviszik. Nagyon sok olyan kötet van, amit a gyermekek örömmel forgathatnak majd. Nem hiányzik más az életemből, csak talán az utazás. Nagyon örülök annak, hogy megélhettem az aranydiploma átvételét Szőgyés Györgynó
