Új Néplap, 2004. december (15. évfolyam, 280-305. szám)

2004-12-01 / 280. szám

6 2004. DECEMBER 1, SZERDA MEGYEI TÜKÖR A koncepció még nem költségvetés A szolnoki közgyűlés csü­törtök este a jövő évi költ­ségvetés koncepciójának részeként elfogadta a kommunális fejlesztési adóra vonatkozó javasla­tot. Fölkértük Treffler Ta­mást, a költségvetési bi­zottság elnökét, hogy ad­jon további információkat a tervezett kommunális fejlesztési adóról. Bistey András Treffler Tamás a vála­szát azzal kezdte, hogy az önkormányzat bevé­telei alapvetően három forrásból, az állami költségvetésből, a va­gyonhasznosításból és a helyi adókból szár­maznak. A helyi adó gyűjtőfogalom, magában foglal­ja legnagyobb tételként az ipar­űzési adót, ide tartozik továbbá az építményadó, és a maga 1,5 milliós nagyságával nem szá­mottevő idegenforgalmi adó, amit a vállalkozók fizetnek. Ezekhez járul a koncepció sze­rint új adónemként a kommu­nális fejlesztési adó. Treffler Tamás nyomatéko­san hangsúlyozta, hogy ez még nem maga az adóról szóló dön­tés, a koncepció csupán irányel­veket tartalmaz, és számba ve­szi a kötelezettségeket és a lehe­tőségeket a jövő évi költségve­tés elkészítéséhez. Miután még nincs elfogadva az ország költ­ségvetése, és a beterjesztett vál­tozathoz mintegy 2600 módosí­tó indítvány érkezett, nem lehet tudni, hogy annak végső válto­zata milyen föltételeket teremt a város költségvetésének elké­szítéséhez, így az sem biztos, hogy szükség lesz-e a koncepci­óban fölvázolt minden lehető­ség valóra váltására. Arra a közbevetésre, hogy igazságosnak tartja-e, hogy a la­kások nagyságától függetlenül azonos összeget tartalmaz a kommunális fejlesztési adó, amennyiben sor kerül a beveze­tésére, a költségvetési bizottság elnöke megjegyezte, hogy nem lakossági építményadóról van szó, az adóbevétel fejlesztési cé­lokat szolgálna, olyanokat, amelyeket mindenki egyfor­mán élvezhetne. Az adóbevétel felhasználásá­ról szólva magánvéleményként elmondta, hogy a kommunális fejlesztési adót olyan cé­lok megvalósítására kel­lene fölhasználni, ame­lyek rövid időn belül lát­ható, az egész lakossá­got érintő, érzékelhető eredményeket hoznak. A közgyűlés ülésén azt javasolta, mint adófize­tő, hogy az így befolyt pénzt a leromlott főutak és a járdák fel­újítására és a csomópontok ki­építésére használják a közleke­dési koncepcióban meghatáro­zott elvek szerint. A javasolt programnak az ad különös jelentőséget, hogy a költségvetési javaslatban a kor­mány elkülönített egy bizonyos összeget a városok belterületi útjainak felújítására, s ebből az alapból megfelelő önrész esetén jelentős további támogatást le­hetne szerezni.- Hosszabb távon Szolnok közlekedési gondjait csak to­vábbi elkerülő utak és egy új Ti- sza-híd oldhatja meg, ám addig sem lehet ölbe tett kézzel ülni, amíg ez megvalósul - mondta Treffler Tamás. - A jól karban­tartott utak, a jól megtervezett és kiépített csomópontok, bele­értve a Kossuth tér és a betor­kolló utcák hamarosan napi­rendre kerülő felújítását, az új híd építéséig is enyhíthetik a közlekedés gondjait. HÍRSÁV Szolnoki pályázati sikerek A Magyar Tudományos Aka­démia Regionális Kutatások Központjának Alföldi Tudo­mányos Intézete Szolnoki Társadalomkutató Csoportja munkatársai (Jász Krisztina, Kálmán Éva, T. Hargitai Judit, Patkós Csaba, Szarvák Tibor, Szoboszlai Zsolt) a közigazga­tás átalakításához kapcsoló­dó témákkal jelentős sikert arattak a Belügyminisztéri­um által meghirdetett, „A tu­dományos kutatás támogatá­sa a belügyi ágazatban” elne­vezésű tudománynapi pályá­zaton. Első díjat kapott a „Jász-Nagykun-Szolnok me­gye regionális kapcsolatai és lehetőségei” című tanul­mány. A közigazgatási hiva­talok egyik különdíjra java­solták „A regionális szintű szociális tervezési kapacitá­sok megerősítése, állapotfel­mérés, módszertani ajánlás” című szolnoki kutatási anya­got is. Épül a piaccsarnok Jól halad a mezőtúri piac re­konstrukciója. A fedett, kibő­vített csarnok várhatóan jövő nyárra készül el. Hónapok óta zajlanak a munkálatok a vá­ros központjában, melyeknek köszönhetően hamarosan megújula piaccsarnok. A 157 millió forintos beruházás so­rán tizennégy üzlethelyiséget alakítanak ki, de növekszik a standokon árusítók területe és a parkolóhelyek száma is. Az átadási határidő időköz­ben jövő év június 30-ra mó­dosult, ám addig is zavartala­nul folyik az árusítás, szs Addig megy, míg lehet A téli nemszeretem hetek, hónapok előtt alaposan fel­újították, a külső részeit víz­hatlan festékkel lefestették a tiszaroffi kompnak. A meg­újult, csinos külsőt felvevő jármű addig közlekedik a két part között, amíg az időjárás illetve a jégzajlás engedi. A felújítás, festés mintegy egy­millió forintba került. Egy nap, amit a túlélők és az áldozatok hozzátartozói soha nem felejtenek el Holnap lesz tíz éve, hogy súlyos vasúti szerencsét­lenség történt a szajoli vasútállomáson. Egy Deb­recen felől érkező vonat a váltókon kisiklott, majd több épületet letarolt. A halottak száma 31 volt. Tóth András A súlyos baleset 1994. decem­ber 2-án, pénteken ló óra 46 perckor történt. A váltó hibás ál­lása miatt az egyébként az állo­máson csak átrobogó gyorsvo­nat kisiklott. A szerelvény lesö­pörte a föld színéről a vasúti szolgálati lakást, amelyben négy család lakott. Egy nem volt odahaza. Aztán egy kétlakásos családi házat rongált meg, majd következett egy söntés, végül az állomás épületével egybeépült trafikba fúródott bele. A csodá­val határos, hogy az építmé­nyekben nem sérült meg senki sem, viszont egy férfit, aki nem sokkal a tragédia előtt a trafik­ban cigarettát vett, az épületek előtti úton tarolt le a vonat. A szerelvényen azonban már sokkal súlyosabb volt a helyzet. A vonaton sokan utaztak. Köz­tük számosán voltak diákok, akik a hétvégre igyekeztek haza szeretteikhez. A legtöbb áldozat a második vagonban utazott. A szerencsétlenségben har­mincegyen haltak meg. Egy közülük mint már emlí­tettük, nem a vonaton volt. Hu­szonnyolcán a helyszínen vesz­tették életüket, ketten a kórház­ban hunyták le örökre szemü­ket. A tragédia okán a váltókeze­lőt és a tolatásvezetőt ítélték el. Az áldozatok emlékére 1996 nyarán emlékművet avattak az állomáson. Kő Pál szobrászmű­vész mementójának mondani­valója: a megformált vasszerke­zetek a felhőzetet szimbolizál­ják. Az emlékmű maga pedig az égbolt egy letört darabját, ame­lyen a 31 csillag a 31 áldozat le­hulló csillagát örökíti meg. A kerek évfordulón 2-án, csü­törtökön 10 órától a szajoli ró­mai katolikus templomban Len­gyel István esperes szentmisét mond az áldozatok üdvösségé­ért és a hozzátartozók lelki bé­kéjéért. Ezt követően az emlékműnél a MÁV és a községi önkor­mányzat koszorút helyez el. A mese fontos a gyermek életében Gyermekkönyvtárosok ta­lálkoztak a Hild Viktor városi könyvtárban. A szakmai napot harmadik osztályos tanulók részvé­tele segítette, akik a hal­lott meséket bábokkal je­lenítették meg. Letenyei Ágnes A mese mindenkit elvarázsol és megbabonáz, ráadásul fejleszti a fantáziát, a képzelőerő pedig szárnyra kél. A mesék szóra- koztatóak és nevelnek is egy­ben: az életről tanítanak és ér­zelmi kapaszkodót nyújtanak, ugyanakkor segítik az énkép alakulását. A könyvtár rendezvényén részt vett a Hermann Ottó Álta­lános Iskola 3.a osztálya is, akiknek nem volt ide­gen a csoportos foglal­kozás. A tanulók a magyar nyelvet Zsolnay-mód- szerrel tanul­ják, és az óra- rendjükben szerepel az a tantárgy, amelynek kereté­ben mese- dramatizá- lást, nyelvi-iro­dalmi kommuni­kációt és könyvtár­ismereteket is ta­nulnak. A progra­mon a gyerekek Benedek Elek- meséket bá- boztak el, szó­lásokat és köz- mondásokat kerestek a mese szereplőiről, és még verset is tapsoltak ritmus­ra. A látványos órát a könyvtár egyik dolgozója tartotta a gyere­keknek, majd később a szakem­berekkel kiértékelték a látotta­kat. A találkozó a gyerekkönyvtá­rosok megyei műhelyének a harmadik összejövetele volt. Ez a műhely márciusban az or­szágban harmadikként jött lét­re Zalaegerszeg és Nyíregyháza után.- A megyében egyelőre még csak a városi könyvtárakat si­került bevonni a műhely műkö­désébe, de szeretnénk a községi könyvtárakat is megkeresni - mondta Fodor Judit, a karcagi könyvtár gyermekrészlegének szakembere. Változások a mentősöknél Még idén elkezdődhet a tiszafüredi mentőállomás felújítása, melynek költ­ségei közel 10 millió fo­rintba kerülnek. FI A legfőbb problémát jelenleg az épület megrepedt fala jelenti, emellett elengedhetetlen a gép- kocsibejáró megsüllyedt beton­jának javítása. A felújítás során lehetőség nyílik az épület belső festésére, a nyílászárók cseréjé­re, a pinceszint leszigetelésére, valamint a lépcsőfeljáró korsze­rűsítésére is. Október végén jó­tékonysági bált rendeztek az életmentésért, melynek bevéte­léből az esetkocsi felszereltsé­gét bővíthetik. Összevonás nem, létszámleépítés lesz Mészáros Géza Nagy valószínűséggel nem vonják össze a megyei önkor­mányzat által működtetett Gyermek- és Ifjúságvédő Inté­zetet, valamint a gyermekott­hont. Mint azt korábban Tokár István, a megyei közgyűlés el­nöke érdeklődésünkre kifej­tette, az önkormányzat azt vizsgálta, hogy a két intéz­mény párhuzamos feladatot lát-e el, ugyanis ebben az eset­ben - illetve költségmegtaka­rítás okán - egy szervezetbe tömörítenék a működtetést. Dr. Györgyi Lajos, a megyei művelődési és népjóléti iroda vezetője elmond­ta, vizsgálatot tartot­tak, és annak eredmé­nye azt támasztotta alá, hogy nem valószínűsít­hető az összevonás: — Az önkormányzatok je­lenleg azt keresik, hogy a 2005-ös eszten­dőt anyagilag hogyan vészel­jék át. Megyénk is ezt teszi, s gazdasági megfontolásból minden bizonnyal létszámle­építéssel is lehet számolni az intézményeinkben. Elképzelhetően ez érinti a gyermek­védő szolgálatokat is, azonban az ösz- szevonás szakmai­lag nem indokolt. Ám a december 17- i közgyűlés még ezt az álláspontot is felboríthatja - közölte az irodavezető. JANOS

Next

/
Oldalképek
Tartalom