Új Néplap, 2004. december (15. évfolyam, 280-305. szám)

2004-12-18 / 295. szám

8 2004. DECEMBER 18., SZOMBAT GAZDASÁGI TŰKOR A BUX-index 2004. december 17-én Változás: *0,20% 14820 _ záró érték:: 14 780 n l 14708 i (Zárt értét]! ..... 1 14738 Pk 14 820 N 14711 1« 580 15.30, * Ne» <ork4ó 145»» __tiizsde nyltísj/j 09 .00 11.00 13.00 15.00 16.30 FORRÁS: BÉT NYERTESEK 2004.12.17. \Msam Utolsó ár (R)Változás(%)M«tó Ft Pannonftax 849 4.6 íi Mól 12 690 1,2 5 087 Zwack 8 505 0,7 11 Richter 22 000 0,5 2 344 Synergon 339 0,3 7 VESZTESEK FORRÁS: BUDA-CASH rvCatVCLiy in* Démász 14 980-0,1 232 BorsodChem 1885-0,3 197 Matáv 865-0,4 1760 OTP 5 638-0,5 6 673 Antenna 3 700-4,6 501 A BÉT indexe az ebnólt napokban MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2004. december 17-én €/Ft $/Ft €/$ f t i 246,33 185,25 1,33 +0,54 Ft +2,06 Ft-lcent fazakas Péter, a Buda-Cash Brókerház Rt. elem­zője. Forgalma alapján a hatodik legnagyobb brókerház, magyar magántulajdonban van. A Mól és a Richter húzott A BUX szerény 0,2 százalkos emelkedéssel 14 738 ponton zárta a hetet. A kereskedésben a Mól és a Richter vezette az emelkedést. Az olajipari cég az utolsó egy órában tornászta fel 70 forinttal a papír árát. A Matáv ára lényegében nem változott, az OTP kis­mértékben gyengült. Kevés Szent Márton fél köpenye Az EU borjogának csak a főbb elemei voltak hozzáférhetők fordításban a szüret előtt A szőlőtermelők gazdasági helyzetének jellemzésére Szent Márton legendáját idézte fel Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkárhelyettese. Mint mondta, a szent férfiú a fél köpenyét odaadta a koldusnak, ám ha ezt a koldust a szőlőtermelővel he­lyettesítjük be, oda kellene adnia a lovát is, de még az is kevés lenne hozzá, hogy a gondjaitól megszabadítsa. Szőlő-bor ágazat Természetesen komolyan veen­dő tényeket is bőséggel tartal­mazott a HNT főtitkárhelyettes­ének előadása, amelyet „A sző­lő-bor ágazat helyzete, gondjai, tennivalói az EU-csatlakozás után” címmel Kecskeméten mondott el a Kiskunsági Mező- gazdasági Szövetség és a Duna borrégió VI. borankétján.- A bor jogharmonizációja fáziskésésben van, ez is hatott az idei szüret hangulatára - szögezte le Horváth Csaba. Közvetlenül a szőlőtermés be­takarítása előtt olyan kérdések vártak még válaszra, mint pél­dául: milyen mértékben lehet javítani a mustot? Ugyanis az EU május 1-jétől érvényes bor­joga „felülírta” a korábbi nem­zeti szabályokat. Az ilyen kér­désekben való bizonytalanság kihat a készülő termék minősé­gére, piacosságára. A 2004. évi XVIII. törvényről, az új nemzeti bortörvényről szólva kifejtette, hogy csak ak­kor tudjuk helyesen s egyben maximálisan a magunk javára alkalmazni, ha ismerjük az EU borjogát. Ám magyar fordítás­ban annak egyes részei meg sem voltak még a szüret előtt, csupán a főbb elemek voltak is­mertek. Horváth Csaba kritika alá vette az ágazatra vonatkozó végrehajtási rendeleteket is, így például a szőlőfeldolgozás és borkészítés során keletkező melléktermékek lepárlásáról és kivonásáról szóló 75/2004. (V.4.) számú FVM-rendeletet. Mint mondta, előre világos volt, hogy a kötelező lepárlás végrehajtásának feltételei nin­csenek meg 2004-ben. Az éves hazai törkölymennyiség 72 ezer tonna, ezzel szemben a rendelkezésre álló lepárlóka­pacitás 41 ezer tonna volt a szüret kezdetén. A HNT han­goztatta: ha kötelezik valamire a termelőt, akkor a teljesítés­hez teremtsék meg a föltétele­ket. Magyarországnak derogá- ciót kellett kérnie ebben az ügyben, ami szerencsére sike­rült: az eredeti 80 hektoliter helyett csak az 500 hektónál több bort előállító pincészetek­re vonatkozik a kötelező le­adás. Brüsszel már november 20-án közzétette a - csupán er­re a borpiaci évre megadott - kedvezményt, ám az FVM internetes honlapján ez csü­törtök reggel - az ankét nap­ján - még nem volt olvasható. Tehát az ellenőrzött megsem­misítésre vonatkozó kedvez­ménnyel nem tudnak jogsze­rűen élni az 500 hektoliter alatti termelők. A HNT főtitkárhelyettese elő­adásában sorra vette a termelők és az államigazgatás feladatait. Felhívta a szőlő- és bortermelők figyelmét arra az alkalmazkodá­si kényszerre, amely abból adó­dik, hogy az EU éves bortermé­se - nélkülünk - 180 millió hek­toliter, Magyarországé pedig 4,5 millió. Szorgalmazta, hogy az érzelmi alapú gazdálkodást vált­sák fól a piaci szemlélettel s le­gyenek aktívabbak az informá­ciószerzésben. Az államigazgatástól várt számos lépés közül kiemelte a termelői érdekek megjeleníté­sét. Szerinte a jelenlegi agrárpi­aci rendtartásról szóló törvény Gm-kukorica az európai bizottság engedé­lyezte az NK 603-as, genetika­ilag módosított kukorica élel­mezési célú forgalomba hoza­talát a közösség piacán, így az, illetve az abból készült ter­mékek (például a kukorica­olaj) megjelenhet hazánkban is. A döntés azonban nem je­lenti az említett gm-kukorica termesztésének jóváhagyását is. Magyarországon egyéb­ként eddig még nem forgal­maztak gm-termékeket. HIESAV Alkoholpiac KÉSZÜL AZ ALKOHOL-, PIACI RENDTARTÁS­RÓL szóló rendelet. Ez szabályozza majd, hogy Ma­gyarország milyen adatokat szolgál­tat az Európai Unió­nak a belföldi szeszeladásról és -forgalmazásról. A rende­letre azért van szükség, hogy az Európai Unióval közölt adatok nyomán a jövőben a magyar szeszesital-piac is át­látható legyen, továbbá védel­met élvezzen egy esetleges uniós túltermelés esetén. Árszintcsökkenés A MEZŐGAZDASÁGI TERMELŐI Árak szintje októberben 9,9 százalékkal elmaradt a 2003 októberitől - közölte a KSH. A kiemelkedően jó termés ha­tására az árak július óta es­nek, ezért a január-októberi átlagos árindex is 0,5 százalé­kos csökkenést mutat. annyit sem ér, mint az a papír, amelyre kinyomtatták. Mert a termelő számára nem tartal­maz semmi garanciát. Az FVM adja ki az információkat több csatornán. Arra egyelőre még ne alapozzon, hogy Julis néni előbb megeteti a kendermagos tyúkjait, aztán pedig fólmegy az internetre szörfözni. Horváth Csaba kihasználan­dó területekről is szót ejtett: Magyarországon 191 ezer hek­tár olyan terület van, amely el­ső osztályúan alkalmas szőlő- termesztésre. (A jelenlegi ter­mő szőlőte­rület 87 ezer hektár.) Ezt az adottságot mi- b i nél jobban ki kellene használni^,, a pozitív ország- imázs kialakításában. A. TÓTH SÁNDOR Likviditási és adózási gondok a 2004-es esztendő végén Agrártámogatások Az idei évre járó egységes területala­pú támogatást a gazdálkodók egy je­lentős része még nem kapta meg, ami súlyos likviditási gondokat okoz. Mindezt tetézi, hogy nem tudják, hogy a december 20-ig esedékes tár­sasági adófeltöltés során hogyan kell számolniuk ezzel a támogatással. Az erre az évre járó egységes területalapú tá­mogatásról (SAPS) a gazdálkodóknak no-^ vember 30-ig kellett volna határozatot kapniuk a Mezőgazdasági és Vi­dékfejlesztési Hivataltól. A ter­melők egy része a határoza­tot nem, de a támogatást már megkapta, míg mások továbbra is várva várják a| pénzt. A csúszás természete­sen likviditási gondokat okoz a ter­melők többségénél. Ezért a társas agrár­vállalkozások érdekképviselete kezdeményez te, hogy vagy határozatot, vagy bármilyen, azt helyettesítő papírt kapjanak az érintettek, amely alapján a pénzintézetek meghitelezik a számukra járó támogatást. (Az idei területala­pú támogatások kifizetésének végső határide­je egyébként jövő év április 30., de az FVM ígéretei szerint február közepéig-végéig letud­hatják ezt) A gazdálkodóknak amiatt is fontos lenne tudniuk, mikor kapják meg a támogatást, hogy a 2004-ről szóló mérlegbeszámolójukban fi­gyelembe vehetik-e annak összegét, illetve a december 20-ig esedékes társasági adófeltöltés során kell-e számolniuk ezzel. Az agrártárca elismerte, hogy a több mint 200 ezer termelőt érintő támogatási kérelmek átvizsgálásának, a hibák kijavításának idő­igénye által okozott késedelem az adóelőleg megállapítása, illetve a mérleg összeállítása szempontjából problémákat okoz. A Pénzügy­minisztériummal történt egyeztetést követő­en arról tájékoztatták az érdekképviseleteket, hogy azok a számviteli törvény hatálya alá tartozó vállalkozások, amelyek az uniós terü­letalapú támogatást, továbbá az ahhoz kap­csolódó kiegészítő nemzeti támogatást a mér­legforduló napjáig (december 31-ig) megkap­ják, azok mind a 2004. évi számviteli beszá­moló, mind a 2004. évi társasági adóelőleg megállapítása során kötelesek ezt az összeget figyelembe venni. Az adóelőleg feltöltés viszont kockázattal íjár, ennek mértéke attól függ, hogy az érintett vállalkozás milyen pontosan hatá­rozza meg a várhatóan neki járó támogatás összegét. A számviteli szabályok szerint a társasá­gi adóelőleg feltöltést minimá­lisan a várható éves adó 90 száza­lékára kell teljesíteni. Amennyiben valamely vállalkozás a mérlegkészítés napjáig megkapja a támogatást és nem töltöt­te fel ennek megfelelően az adóelőleget, mu­lasztási bírságot köteles fizetni. A támogatást igénylő természetesen tisztá­ban van azzal, hogy mekkora területre adott be kérelmet, azt viszont nem tudja - határozat hí­ján -, hogy mekkora a jogosult támogatási te­rülete. A támogatást pedig csak akkor tudná ki­számítani, ha ismerné, hogy mennyi az orszá­gos összes jogosult terület, illetve ez alapján mennyi az egy hektárra jutó támogatás pontos összege. Ha az Uniónak bejelentett területtel azonos lenne a jogosult terület, úgy hektáron­ként 17 ezer 993 forint támogatás járna. Ám az FVM-ből származó információk alapján a jogo­sult terület magasabb a bejelentett területnél, tehát a támogatás fajlagos összege ennél ala­csonyabb lesz. LACZI ZOLTÁN

Next

/
Oldalképek
Tartalom