Új Néplap, 2004. december (15. évfolyam, 280-305. szám)
2004-12-14 / 291. szám
6 2004. DECEMBER 14., KEDD MEGYEI TÜKÖR Az évszázadok alatt sokat változott az általunk ma Is használt naptár Megkezdődött a próbaüzem Befejeződött Jászfénysza- run a város szennyvíztelepének kapacitásbővítése. Banka Csaba Az önkormányzat a regionális környezetvédelmi célelőirányzat pályázati támogatásának fel- használásával kezdhetett hozzá a beruházáshoz, a munkálatok összköltsége a települési önerővel együtt meghaladta a 160 millió forintot. A beruházás kivitelezését közbeszerzési pályázaton az Akvi Patent Rt nyerte. A sikeres pályázat egyik legfontosabb eleme volt, hogy a kivitelező két és fél hónapos határidőt jelölt meg a munkák elvégzésére. Rendkívül magas szintű szervezési munka szükségeltetett ahhoz, hogy a szoros határidőt tartani tudják. A szennyvíztisztító telep napi kapacitása 400 köbméterrel bővült, amivel megduplázhatták a telep teljesítményét. A szerelési munkák befejezését követően a minap megkezdődhetett a próbaüzem. A műszaki átadás a szerződésben foglaltak szerint december 15-én lesz. Zajlanak az ünnepi előkészületek Javában folynak már a falukarácsonyi ünnepség előkészületei Abádszaló- kon. Farkas István A kilenc éve hagyományosan visszatérő rendezvény helyszíne idén is a polgármesteri hivatal előtti főtér lesz, amely a jeles alkalom miatt - a fenyőfához hasonlóan - szintén feldíszítve, ünneplőbe öltözve várja majd a helyieket, S ha már a karácsonynál tartunk: az üdülőtelepülésen már hagyomány, hogy minden esztendőben más ajánlja fel a szeretet ünnepének ezt a talán legfontosabb szimbólumát A tervek szerint idén december 17-én állítják majd fel a község fáját, amely várhatóan mintegy öt-hat méteres lesz. Ami pedig a továbbiakat illeti, a nagy érdeklődésre számot tartó december 20-i falukarácsonyi ünnepséget negyvenöt perces műsor színesíti majd. A rangos programban az abádi óvodások, valamint a Kovács Mihály Általános Iskola növendékei mellett a Csillaghúr népdalkor is tevékenyen részt vesz. Vajon hogyan próbálták őseink kezdetben mérni az időt, milyen számítási, számolási rendszereket alkalmaztak? Miért háromszázhatvanöt napra osztották fel az évet? Ezek olyan kérdések, amelyeket így az esztendő vége felé érdemes átgondolni. Valamikor réges-régen a napi időszámításban a tizenkettes beosztást kezdték alkalmazni, tudtuk meg Újlaki Csabától, a szolnoki^ TIT zonnyal az lehet, hogy egy esztendőben nagyjából tizenkét telihold van. Eleinte az egész napot tizenkettő részre osztották, majd inkább tizenkét nappali és tizenkét éjszakai órára tagolták. Akkoriban egy adott nap a napnyugtával kezdődött és azzal is fejeződött be. Az óra és perc felosztásában mára a hatvanas rendszer honosodott meg. Ennek oka az lehetett, hogy a sumérok a hatos számrendszert használták, amelyre később nagy hatást gyakorolt a tízes. A kettő egybeolvadásából pedig megszületett a most is érvényes hatvanas rendszer. A hét felosztása történelmi gyökerekre nyúlik visz- sza. Minden istennek megvolt a maga napja. A hétfő a Holdé, a kedd Marsé, a szerda Merkúré, a csütörtök Vénuszé, a péntek Jupiteré, a szombat Szaturnu- szé, míg a vasárnap a Napé volt. A hónap hosszát a két telihold közötti időtartam adta, amely mintegy huszonkilenc nap. A legkorábbi csillagászati feljegyzés is éppen holdfázisokra vonatkozik, amelyeket egy csontdarabba vésve találtak egy dél-franciaországi barlangban. A lelkes ősi csillagász nagyjából tizenhárom ezer évvel ezelőtt véste bele alkotását a csontdarabba. Az év hosszát már kezdetben is úgy határozták meg, hogy a Föld megközelítően 365 nap után látható az égbolt ugyanazon pontján. Lényegében ez a felismerés lett az alapja a kör 360 fokos felosztásának is. A naptárkészítés egyre sürgetőbbé vált a mezőgazdasággal foglalkozó népek körében. Annyit ma is tudhatunk, hogy az időszámításunk előtti VIII. században a legtöbb kultúrkörben március 21-én, a tavaszi napéjegyenlőség idején kezdődött az esztendő. A mai naptárrendszerünket végül a rómaiaknak köszönhetjük. Kezdetben tíz hónappal és háromszáznegyven nappal számoltak egy évben. A fennmaradó időszakkal nem foglalkoztak. Március elsején Mars-ünnepségekkel indult az év. Később bevezették a januárt és a februárt is. Előbbit a kétarcú Janus istenről nevezték el, aki egyszerre tekint az óesztendőre és az újra is. A február egy ruhadarabról kapta a nevét. Fokozatosan átalakult az évkezdés időpontja. Miután a szenátus január 1-jén kezdte a munkáját, ez vált az egyik legjelentősebb dátummá. A naptárreform fontos lépése volt, amikor Julius Ceasar egy korrekciókra nem szoruló naptár kidolgozására utasított egy egyiptomi tudóst. Ez alapján az év már 12, felváltva 30 és 31 napos hónapokból állt. A február 29, a december 30 napos volt. Időszámításunk előtt 45-ben vezették be ezt a naptárt, amikorra már olyan kaotikus volt a számítási mód, hogy rögtön nyolcvan napot ki kellett hagyni az addigi naptárhoz képest A hetedik hónapot Ceasar magáról nevezte el, míg Augusztus császár később a nyolcadiknak adta a saját nevét. Ám azt akarta, hogy az éppen olyan hosszú legyen, mint a július. Ezért a februárt hosszát 28 napra csökkentette, míg az augusztus 31 napos lett. Szeptemberből és novemberből is elvett egy-egy napot, míg ugyanennyivel megtoldotta az októbert és a decembert. Időszámításunk szerint 325-ben azután a niceai zsinaton szentesítették a hétnapos hetet, s a napnyugta helyett az éjfél lett a nap kezdete. Később már az időszámítás kezdetét is igyekeztek meghatározni. A keresztények Jézus születésének időpontját javasolták ennek alapjául. A végül elfogadott időpont azonban nem esik egybe a csillagászok elméletével, amely az időszámí- * tásunk előtti 7. évre teszi ennek dátumát. Gergely pápa azután 1582-ben újabb naptárreformot hajtott végre. Mivel a Julius Ceasar-féle naptár évente 11 percet késett, ez addigra tíz napot tett ki, amit ki kellett hagyni. Már a rómaiak is használtak szökőnapokat négyévente, február 24-én. Gergely pápa azonban azt javasolta, a százzal osztható évek közül csak azokban legyenek szökőévek, amelyek 400-zal is oszthatók. Az így elkészített naptár háromezer évig nem szorul módosításra. Molnár G. Attila Újlaki Csaba a naptártörténet egyik érdekességeként rámutatott: mindenki nagyon gondolja át, hogy szeretnee a fentiekhez hasonló forradalmi változtatásokat végrehajtani. Akik ugyanis az emberiség történetében eddig jelentős naptárreformra adták a fejüket, még mindannyian erőszakos halállal vesztették életüket. Megbízónk a Reca Kft. 10 éve eredményesen tevékenykedik a magyarországi piacon. Nemzetközi konszern leányvállalataként professzionális szerelés- és rögzltéstachnikai cikkeket értékesít ipari vevők részére. Részükre keresünk ÜZLETKÖTŐ - ÉRTÉKESÍTŐT Szolnok megye területére. Feladatok: kötőelemek, szerszámok, segédanyagok eladása ipari végfelhasználók részére, rendszeres vevőlátogatás, új vevők felkutatása, szaktanácsadás. Ideális pályázónk: legalább középfokú műszaki végzettséggel vagy 2-3 éves műszaki területen szerzett munkatapasztalattal rendelkezik; eladási érzék, határozottság, dinamizmus, önállóság jellemzi. Következetes, kedveli a felelősséggel, kihívással járó feladatokat. Értékesítésben szerzett tapasztalat, Szolnok és vonzáskörzetében, valamint Jászság területén lévő lakhely előnyt jelent. Ajánlatunk: alapfizetés + forgalomarányos jövedelem; megállapodás szerint cégautó vagy saját gépkocsi költségtérítéssel; mobiltelefon, alkalmazotti jogviszony, színvonalas munkakörnyezet, szakmai képzés, jó piaci lehetőségek, nemzetközi háttér. Ha felkeltettük érdeklődését, kérjük, küldje el fényképes önéletrajzát bizonyítványmásolatokkal a megjelenést követő 6 napon belül címünkre: D-TRACE Személyzetfejlesztési tanácsadó Bt., 1055 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 72., tolefon/fox: 06-1/311-2004, e-mail: dtrace@axelero.hu Céginfó: www.reca.hu Mestereket avatott a kamara A megyei kereskedelmi és iparkamara évek óta szívén viseli a mester- képzés ügyét. Idén a köztestület szervezésében negyvenegy mesterjelölt tett sikeres mestervizsgát. Az újdonsült mesterek a napokban ünnepség keretében kapták meg mesterleveleiket. Laczi Zoltán A kamara követelményrendszere szerint a mester nem csupán magas fokú szakmai tudással rendelkezik, hanem tapasztalatát és tudását megalapozott pedagógiai és szakmai módszertani kultúrával adja át tanítványainak, életvitele pedig mintaként szolgál a környezete számára - mondta lapunknak Szabó Károly, a kamara szakképzési osztályvezetője. A kézművesszakmák területén jelentős történelmi hagyományokkal rendelkező mesterképzést idén is folytatta a kamara: fodrász, kozmetikus, gázvezeték- és készülékszerelő, kéményseprő és tüzelés- technikai karbantartó, valamint szakácsszakmákban szervezett mestervizsgákat A mesterjelöltek közül negyvenegy tett sikeres vizsgát, köztük Békés, Csongrád, Pest, Szabolcs- Szatmár-Bereg megyeiek is. A mesterleveleket négy éve bensőséges ünnepség keretében adják át, így volt ez most is. A minap megrendezett eseményen dr. Sziráki András, a kamará elnöke méltatta a mesterek tudását és szólt azokról az elvárásokról, amelyekre a megszerzett cím mindig is kötelezte annak viselőjét. Az* újdonsült mesterek a mesterlevél mellett Szűts M. Csilla keramikusművész által készített, névre szóló emléktárgyakat vehettek át A középkori Magyarországon a céhes szakképzésben kulcsszereplő volt a mester. Később az 1884-ben, törvénnyel létrehozott ipartestületek kaptak lehetőséget és jogosultságot a mesterképzésre, bár országosan egységes mesterképzésről ekkor még nem beszélhetünk. A kamarák 1932-től, az ipartestületi országos hálózat kialakításától kezdve kaptak mesterképzési jogosultságot és-az 1948-1994 közötti időszak kivételével - végzik is ezt a munkát FOTÓ: CSABAI ISTVÁN Év ezredekre visszanyúló naptártörténet —
