Új Néplap, 2004. december (15. évfolyam, 280-305. szám)

2004-12-11 / 289. szám

December 9-én az Axon Rt. tulajdonában lévő új épületben megnyílt a Coop Szolnok Rt. szandaszőlősi áruháza. Fotónk a nyitás pillanatát örö­kíti meg. A képen balról Kun Zoltán, az Axon Rt vezérigazgatója, Lóczl Miklós, a megyei közgyűlés elnökhelyettese és Benedek Fülöp, a Föld- művelési és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára A régiókról tanácskoztak A Tóparti Otthon példát mutat A konferencián előadást tartott Myriam Santhuna, aki a franciaországi tapasztalatokat ismertette Bécsben 2004. november 25-én és 26-án 14 ország 21 régiójának képviselői tanácskoztak az Európai Régiók Gyűlésének köz­gyűlésén. A rendezvényen megyénkből Tokajiné De- mecs Katalin, a megyei közgyűlés alelnöke és dr. Ürmössy Ildikó, az euró­pai integrációs iroda veze­tője volt jelen. Tokajiné Demecs Katalint az ERGY új irányító testületének tagjává választották. Az ERGY tag­jai örömmel nyugtázták, hogy az Euró­pai Alkotmány aláírása vilá­gosan jelzi az elmozdulást a szubszidiaritás elvének alapján működő új unió létrehozása felé. Ez a régi­ók szerepének növelését jelenti. A tanácskozás során fölme­rült, hogy az európai régiók je­lentős része ellenzi az EU olyan törekvését, mint például az álla­mi támogatások felülvizsgálata és reformja. Liese Prokop, a le­köszönő elnök ezt úgy fogal­mazta meg, hogy „Sok régió nem ért egyet azzal az EU-aka- rattal, hogy a társadalom egé­szét a verseny és a szabadke­reskedelem logikájának rendel­jük alá.” A közgyűlés zárónyilatkoza­tot fogadott el, amelyben az ERGY tagjai felszólítják az Eu­rópa Tanácsot és a nemzeti kor­mányokat, hogy erősítsék meg az európai szociális modellt és a tudásalapú gazdaság koncep­cióját a Tanács 2005. tavaszi ülésén. Dr. Riccardo Illy, az ERGY újonnan megválasztott elnöke kijelentette: „Követeljük, hogy az unió támogassa azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a ré­giók tesznek a társadalmi kire­kesztettség és a szegénység el­len, a jólét megteremtéséért.” A közgyűlés résztvevői elle­neztek minden olyan felülről jö­vő, központosító kezdeménye­zést, amely a közszolgáltatások területén az EU-jogszabályok harmonizálását tűzi ki célul. Követelik, hogy a versenyre és az állami támogatásokra vonat­kozó szabályozást olyan nyüt konzultációk során értékeljék, amelyekbe bevonják a régiókat. A közgyűlésen megválasztot­ták az Európai Régiók Gyűlése új irányító testületének a tagja­it. Magyarország képviseleté­ben Tokajiné Demecs Katalin, a megyei közgyűlés alelnöke is tagja lett a testületnek. A megyei önkormányzat és a pusztataskonyi „Tó­parti Otthon” Jász-Nagy- kun-Szolnok Megyei Fo­gyatékosok Otthona és Rehabilitációs Intézmé­nye szervezésében no­vember 25-én francia és lengyel vendégek közre­működésével nemzetközi konferenciát tartottak Szolnokon, amelyen a fo­gyatékosok ellátásában dolgozók továbbképzése volt a fő téma. A résztvevőket Györgyi Lajos, a megyei önkormányzati hivatal művelődési és népjóléti irodájá­nak vezetője köszöntötte, majd négy előadás hangzott el. König Éva az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium főosztályvezető­helyettese a továbbképzési rendszer jogi szabályozásáról és szervezeti kereteiről, Kocsis Emília , a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet Képzési Központ osztályvezetője a fo­gyatékosok ellátásában dolgo­zók képzésének és továbbkép­zésének rendszeréről és ma­gyarországi tapasztalatairól be­szélt. Myriam Santhuna, a francia- országi Pas-de-Calais megye Regionális Szociális Munka In­tézetének igazgatóhelyettese a fogyatékosok ellátásában dolgo­zók továbbképzésének rendsze­réről és a franciaországi tapasz­talatokról, Miroslaw Przewoznik , a Kárpátaljai vajdaság Szociá­lis Irodájának igazgatóhelyette­se a lengyelországi továbbkép­zésekről és a tapasztalatokról számolt be. A program délután szekció­ülésekkel folytatódott, ezeken is a képzések és továbbképzé­sek kérdései kerültek napi­rendre. Mint Nagyné Gulyás Anna, a Tóparti Otthon igazgatója el­mondta, a tanácskozás jól szol­gálta a kitűzött célt, azaz hogy a résztvevők megismerjék a fo­gyatékosok ellátásában dolgo­zók továbbképzési rendszerét, a francia—lengyel-magyar ta­pasztalatokat. Az akkreditált konferencia 17 intézményből érkezett 60 résztvevője tovább­képzésében kreditpontokat kap. Ez volt az első olyan konfe­rencia, ahol megkérdezték a résztvevőket, hogy saját isme­reteik bővítéséhez a továbbkép­zésükben milyen előadásokra volna szükségük. Az igényfól- mérés eredményét felhasznál­ják a házi továbbképzések szer­vezésekor. Felmerült például, hogy a gyakorlati munkát irá­nyító munkavezetőknek a szak­mai képzettség mellett szüksé­ges volna pedagógiai és pszi­chológiai ismereteket is szerez­ni, ez megkönnyítené és haté­konyabbá tehetné a munkáju­kat. Felmerült továbbá az igény személyiségfejlesztő és önisme­reti programokra az otthon la­kói és dolgozói részére is. Tavasszal egyeztetik a prog­ramokat a testvérintézmények­kel, majd novemberben bead­ják minősítésre a Nemzeti Csa­lád- és Szociálpolitikai Intézet­hez szakmai minősítésére. A program megvalósítása, házi to­vábbképzéssel, tanulmány­utakkal, tréningekkel történik. Ennek fő anyagi forrása a to­vábbképzési normatíva lesz, amit esetenként pályázatokon is ki lehet egészíteni. Nagyné Gulyás Anna a kü­lönböző országokban folyó munka összehasonlításáról el­mondta, hogy Magyarországon az erre alkalmas fogyatékosok lakóotthoni elhelyezésének ta­pasztalatai keltették fól legin­kább a külföldi szakemberek fi­gyelmét. Miután ma az egész­ségügyi ellátás fejlődése nyo­mán a fogyatékosok is egyre hosszabb ideig élnek, sürgető­en merülnek föl az idős korú la­kók ellátásának speciális kér­dései. Ezt a franciák például a magyarországi ellátásban ta­nulmányozták. Az Intézetek közötti kapcsolatokhoz a lakók kölcsönös látogatásai Is hozzátartoznak. Képünk a Tóparti Otthon táncosainak tavalyi franciaor­szági látogatásakor készült, amikor Dleppe-ben egyórás műsor kereté­ben palotást mutattak be Vásáron Londonban Tíz év tapasztalatait összegezték Csima Péter egyetemi tanár is összegezte a tapasztalatokat „Tájvédelem -Tájépíté­szet” címmel szakmai ta­nácskozást tartottak Ti- szakürtön november 26- án a Jász-Nagykun-Szol- nok Megyei Önkormány­zat és a Budapesti Corvi- nus Egyetem Tájvédelmi és Táj rehabilitációs Tan­széke szakembereinek részvételével. A megyei önkormányzat és az egyetem jogelődje tíz évvel ez­előtt együttműködési megálla­podást kötött, amelynek alapján az egyetem diákjai részt vettek a megye egyedi tájértékei szak­szerű kataszterének elkészíté­sében. Egyedi tájértéknek mi­nősül az adott tájra jellemző ter­mészeti érték, képződmény és az emberi tevékenységgel létre­hozott tájalkotó elem, amelynek természeti, történelmi, kultúr­történeti, tudományos vagy esz­tétikai szempontból a társada­lom számára jelentősége van. Ilyen lehet például egy régi fa, amelyhez helyi legenda fűző­dik, kút vagy híd, de szinte bár­mi másnak lehet jelentősége egy közösség számára. Az egyetem oktatói, diákjai és a megyei önkormányzat munkatársai most értékelték a munka eredményét. A tapaszta­latokat Hídvégi Péter, a megyei térségfejlesztési iroda irodave­zető-helyettese ismertette. El­mondta, hogy az együttműkö­dés mindkét fél számára elő­nyös. Elkészülnek a megyei érték- felmérések, amelyekre rá is irá­nyul a figyelem, a regiszter egyes elemei beépülhetnek a te­lepülésrendezési tervekbe, illet­ve helyi rendeletek alapjául szolgálhatnak. A diákok megis­merkednek a vizsgált térség sa­játosságaival, látják a gyakorla­ti szempontból nyilvánvalóan hasznos munkájuk értelmét, és a gyakorlat ideje kellemesen te­lik a számukra. Hídvégi Péter tapasztalatokat összegző előadás után Csima Péter egyetemi tanár, a tájvédel­mi tanszék vezetője is összegez­te a tapasztalatokat. Mint el­mondta, a tanszék munkatársai 15 évvel ezelőtt készítették el országosan az első egyedi tájér- tékkatasztert Azóta a tanszé­ken összesen 61 település ka­tasztere készült el, közülük hét Jász-Nagykun-Szolnok megyé­ben (Jászdózsa, Karcag, Jászjá- kóhalma, Jászágó, Jásztelek, Ti- szakürt, Tiszainoka). A diákok azonban ennél több megyei településen dolgoztak, mint ez az előadásokból is ki­tűnt. A továbbiakban ugyanis egy-egy részterületen végzett munkát mutattak be az egye­tem oktatói, illetve diákjai. Szó volt a Tiszakürti Arborétum­ban, továbbá Jászalsószentgyör- gyön, Kengyelen, Martfűn, TiszainoRán folytatott felmérés­ről. Végezetül Tálas László, a Ti­szakürti Arborétum igazgatója vetítettképes-előadásban ismer­tette meg az arborétumot, ame­lyet később be is jártak a szak­mai tanácskozás résztvevői. A kedvező tapasztalatok alap­ján folytatják a mindkét fél szá­mára hasznos közös munkát. A következő időszakban főleg a Tisza-tó térségében végzik el az egyedi tájértékek felmérését és megörökítését. November 8-a és 11-e kö­zött Londonban tartották a Nemzetközi Idegenfor­galmi Vásárt, amelyen részt vett Herbály Imre, a Tisza-tó Térségi Fejleszté­si Tanács elnöke, a me­gyei közgyűlés elnökhe­lyettese. Londoni tapasz­talatairól kérdeztük.- A vásáron 601 standon 5105 kiállító jelent meg a világ szá­mos országából. A magyar pavi­lon installációjában a legna­gyobb sikert a Herendi Porce­lángyár és a Tisza-tó üdülőkör­zetéből az abádszalóki Babamú­zeum aratta.- Az utóbbi években történt-e változás a világ idegenforgalmá­ban?- A turizmus egyre fonto­sabb üzletággá válik, és új or­szágok kapcsolódnak be az egy­re élesedő versenybe.- Magyarország hol áll ebben a versenyben?- Az ország vonzerejét prog­ramokkal kell erősíteni, és ki kell használni a sajátos lehető­ségeket, példá­ul a termáltu­rizmust, az ökoturizmust kell fejleszteni, és természete­sen moderni­zálni kell az infrastruktúrát, emelni a vendéglátás színvona­lát. Ha a színvonal csökken, a borok, az ételek minősége, a ki­szolgálás romlik, a vendég csa­lódottan távozik, és nem tér vissza.- A Tisza-tó őrzi-e idegenfor­galmi vonzerejét?- 2003-ban fóllendült a Ti­sza-tó idegenforgalma, nőtt a vendégéjszakák száma, idén vi­szont némi csökkenés követke­zett be. Ennek fő oka az időjá­rásban keresendő, ami arra fi­gyelmeztet, hogy több jó prog­ramra van szükség, amivel ak­kor is itt tartjuk a vendégeket, ha az időjárás nem kedvező. A másik tapasztalat, hogy a Tisza­iénak önállóan kell megjelen­nie az idegenforgalmi kínálat­ban. Eddig ugyanis általában az Alföld részeként jelent meg, de így nem kapott elég hangsúlyt. Az oldal cikkeit Bistey András írta, a fotókat Hanga Valéria készítette Az oldal a megyei önkormányzat és a kiadó együttműködése alapján jelenhetett meg. A költségeket az intézmény viseli.

Next

/
Oldalképek
Tartalom