Új Néplap, 2004. november (15. évfolyam, 255-279. szám)
2004-11-30 / 279. szám
4 MEGYEI TÜKÖR 2004. NOVEMBER 30„ KEDD Az ukrán választási csalások nyomában Leplezetlen és tömeges választási visszaélések előzték meg azt a polgár- háborús közhangulatot, amely napok óta anarchiával fenyegeti Ukrajnát — állítja dr. Füle István. A szolnoki országgyűlési képviselő egy siófoki honatyával együtt parlamenti megfigyelőként vett részt a szomszédos ország kétfordulós referendumán, és megdöbbentő tapasztalatairól hazatérése után lapunknak is beszámolt. Bugány János- Hogyhogy a megfigyelők egyikeként éppen önt jelölték erre a feladatra? — A parlament külügyi bizottsága döntött delegálásunkról. Azt hiszem a kormányoldal képviseletében két nyomós érv szólt mellettem. Amellett ugyanis, hogy tagja vagyok a szocialista frakció külügyi munkacsoportjának, felső fokon beszélek oroszul. Bár eredetileg úgy tűnt: ennek nem lesz különösebb jelentősége, utóbb Gruber Attila képviselő- társammal együtt rájöttünk, az adott körülmények között bizony jól jön a nyelvtudás.- Veszélyes volt a küldetésük?- Eleinte a legkevésbé sem tűnt annak. Függetlenül attól, hogy már az október 31-i első fordulón is feltűnt, ahol az ungvári magyar konzulátus két konzuljának kíséretében megjelentünk, perceken belül egyenruhás és civil rendőrök özönlötték el a környéket. Ez egyedül azért okozott számunkra némi meglepetést, mert tisztában voltunk vele, hogy rajtunk kívül még több mint négyezer külföldi megfigyelő figyeli árgus szemekkel az eseményeket.- Később fordult a kocka?-Annyiból feltétlenül, hogy a máig vitatott eredményű november 21-i második forduló során nyilvánvaló választási csalások egész sorának lehettünk szemtanúi. Munkács egyik részében például szervezetten szállították a voksolás helyére a szavazópolgárokat, akik közül sokan olyan részegek voltak, hogy karhatalommal kellett kordában tartani őket. A város egy másik választóhelyiségének környékén pedig „saját zsebre dolgozó” mozgóurnára lettünk figyelmesek. Jó néhány polgármesterrel folytatott beszélgetésből az is kiderült: utasításba kapták, hány százalékos részvételt kell elérniük a referendumon. Az arányokat pedig tömegesen kiadott ideiglenes szavazási engedélyek és az időközben elhunytak adatait is tartalmazó — még a nyolcvanas évek végén összeállított — névjegyzékek befolyásolták. A szavazatszámlálás számítógépes hálózat hiányában ugyancsak kaotikus körülmények között zajlott.- Milyen következtetéseket vont le a látottakból és hallottakból?- Kárpátalja magyarlakta területein is megtapasztaltunk, hogy a választások nem elsősorban politikai irányzatok erőfelmérői voltak. Ukrajnában ma is két kőkemény gazdasági érdekcsoport csatázik egymással a javak újraelosztásáért. Reménykedő biodízelgyártó Amikor szerelték a gyárat, még minden szépnek bizonyult. Most valóra válhatnak a tervek Kunhegyesen már nagyon várják, a kormány határozzon arról, hogy metil-észtert lehessen keverni gázolajba. Tóth András A kunhegyesi Közép-tiszai Mezőgazdasági Rt.-ben másfél éve hever parlagon az a nagy értékű, köznyelven biodízel előállítására alkalmas gyár, amelyben korábban 200 ezer liter metil-észtert már legyártottak. Sas János, az rt. közgazdasági igazgatója lapunknak elmondta, a termelésben még mindig látnak lehetőséget, sőt most igazán, ha valósak a hírek, hogy a vele kapcsolatos jogszabály megváltozik. Kisebbfajta történelmi áttekintés kell ahhoz, hogy miért is nem termelnek másfél éve az ország egyetlen biodízel előállítására képes gyárában. A gyár berendezései napraforgóból és repcéből hidegen sajtolnak olajat, amelyből egy eljárás során metil-észtert állítanak elő. Ez motor hajtására képes üzemanyag. Csakhogy a magyar törvények szerint ezt a biodízelt csak a mezőgazdaságban értékesíthették, mert akkor volt csak jövedékiadó-mentes. Igen ám, de a magyar termelők a megvásárolt gázolaj árából visszaigényelhetik a jövedéki adó 80 százalékát és az áfát. Egy mondjuk 230 forintos gázolajárból ezek alapján 125 forintos lesz. Ezzel szemben 170-180 forintért plusz áfáért képes előállítani biodízelt a kunhegyesi gyár. Ez összesen 220 forint, amiből nem lehet visszaigényelni, csak az áfát. Tehát a biodízel a 170 forintjával nem volt versenyképes a gázolaj 125 forintjával, még úgy sem, hogy eredetileg 60 forintos támogatást ígértek hozzá, amiből csak 30 valósult meg. Ez is megszűnt idővel, így nem volt gazdaságos az előállítása. A kunhegyesiek kérték, hogy ha már támogatás nincs termékükhöz, akkor szabad forgalomban hadd adhassák el, jövedékiadó-mentesen. Ez a törvény azonban még nem jelent meg. Ami törvény januártól várható, arról úgy tudják, azt mondja majd ki, hogy a nagy gázolaj-forgalmazók 5 százalékos mértékig jövedékiadó-mentesen belekeverhetik a normál gázolajba a biodízelt. Ezzel a nagy forgalmazóknak értékesíthetővé válik a kunhegyesiek terméke. Ha a biodízel 170 forintos áron kerül a gázolajba, akkor az lehetőséget ad arra, hogy a gyártónak, illetve a kiskereskedőnek is hasznot biztosítson. A törvény megjelenését már nagyon várják Kunhegyesen, mert az újra lendületet adhatna számukra, újra beindulhatna a metil-észter termelése. Természetesen ehhez még meg kellene találni azt a partnert, legyen az a Mól, az OMV vagy más gázolaj-forgalmazó, amelyik hajlandó lenne terméküket belekeverni a gázolajába. Technikailag bármikor készek újraindulni a termeléssel, igaz, ahhoz alapanyag is kellene. A metil-észter gyártáshoz meg kell termeltetni a napraforgót, a repcét. Ez integrációban volna megvalósítható, az meg egy évvel meg kell, hogy előzze a tényleges felhasználást Vagyis jelenleg csak úgy lehet termelni, ha vesznek hidegen sajtolt olajat, amiből észterezéssel biodízelt állítanak elő. A gyár évente 3 ezer tonna végtermék kibocsátására képes. Ez 3 millió 400 ezer liter biodízelt jelent. A rendszert azonban úgy építették ki, hogy a termelés megháromszorozható. A biodízel gyártása nem csak a Közép-tiszai Mg. Rt.-re hatna ki, hanem a térségre is. A metil-észter alapanyagát, a napraforgót és a repcét körülbelül a 3 ezer tonna végtermékhez 4,5 ezer hektáron kellene megtermelni. Ha azonban a termelést megháromszoroznák, akkor 13 ezer hektár termését tudnák feldolgozni, ami a környék mezőgazdaságán is lendítene, hiszen a gazdák biztos piacra tudnának termelni. Lehet utazni a Szentföldre Szolnok. - David Admon Izrael Állam budapesti nagykövete örömmel értesített bennünket arról, hogy négy év, az intifáda kirobbanása óta először izraeli-palesztin egyezmény született. Jeruzsále- mi sajtóértekezleten jelentette be Gideon Ezra izraeli és Mitri Abu Aita palesztin idegenforgalmi miniszter, hogy egyezményt írtak alá az idegenforgalmi és a gazdasági együttműködésről, és abban fölszólítják a világ keresztényeit, hogy ünnepeljék a karácsonyt a Szentföldön. David Admon izraeli nagykövet felhívta a figyelmet arra, hogy a zarándokok teljes biztonságban érezhetik magukat, és zavartalanul meglátogathatják a szent helyeket - mondta Királyházi Andor, a hét éve létrejött szolnoki magyar-izraeli baráti társaság elnökhelyettese, ta Iskolák a „szakadék" szélén A megyei önkormányzat munkatársai hamarosan a megye kistelepülései tanintézményeinek helyzetét is felmérik. Mészáros Géza Csökkenő gyermeklétszámmal, illetve gazdasági okokkal indokolja az oktatási intézmények átszervezését a szolnoki polgár- mesteri hivatal. Nagy valószínűséggel hasonló sorsra juthatnak egyes kistelepülések általános iskolái is. Toldi Attila irodavezető-helyettes elmondta, tisztában vannak a kisiskolák helyzetével, melyek közül ez idáig még egyetlenegy sem kért irodájától szakvéleményt intézményrendszerük racionalizálásáról. A kistelepülések mindegyike ragaszkodik iskolája fenntartásához, még akkor is, ha egy-egy osztályban már csak egy számjegyű a gyermeklétszám. Mezőhéken például már csak kilencen járnak egy tanulócsoportba, Örményesen is alig jobb a helyzet. Kengyel, Tiszapüspöki és Tiszatenyő azért van bajban, mert érződik Törökszentmik- lós elszívó hatása. De lehetne még hosszasan sorolni a problémás iskolákat. A helyettes biztos abban, hogy előbb-utóbb konszenzusra jutnak az önkormányzatok magukkal és egymással is. Az alagút vége a kistérségi társulásokban látható, amely egy helyre vonná össze több település egészségügyi, szociális és közoktatási ellátását. Újra varrnak a kastélyban Másfél esztendő után újra benépesült az örményesi Glaser-kastély régóta üresen álló szárnya, miután egy kenderesi vállalkozás a közelmúltban varrodát indított az épületrészben. Mészáros Géza- Nagyon megörültünk, amikor egy új vállalkozás jelent meg a községünkben - újságolta a jó hírt Kudelka Éva polgármester. - Egyrészt azért, mert a műemlék jellegű Glaser-kastély eme szárnya nem válik az enyészetté, másrészt a kft. munkalehetőséget biztosít a helyiek számára. A Glaser-kastély az államosítás következtében évtizedek óta a község tulajdonában áll, s jó ideje az épületben működik az idősek klubja, a családsegítő központ és a klubkönyvtár is. Az egyik szárnya korábban több időszakban is varrodai vállalkozásoknak adott helyet. Ezúttal a kenderesi székhelyű Anier Kft. bérelte ki hasonló tevékenységre az épületrész két helyiségét. Az önkormányzat a festést, a vállalkozás pedig a technikai átalakításokat vállalta magára. A villamossági felülvizsgálatot követően nemrégen beindult a munka a varrodában. Az önkormányzat tagtoborzót tartott a községben, s jelenleg tizenkét helyinek biztosítanak munkát, felében kisgyermekes anyukáknak, illetve leszázalékolt, mozgásukban korlátozottaknak. Mint azt Borókné Budai Anna, a kft. ügyvezetője elmondta, a kenderesi anyavállalattal együtt immáron harminc fő dolgozik a társaságuknál. Örményesi letelepedésüket hosszú távra tervezik, a közeljövőben létszámbővÍT téssel is próbálkoznak. Elképzeléseiket a kínai ruházati üzletek veszélyeztethetik, melyek már ezeken a kistelepüléseken is megjelentek: — Nem tudunk versenyezni a kínaiakkal. Ismereteink szerint géprongy címen hozzák be a gyenge minőségű ruhákat, s ezeket a pólókat idehaza kétszáz forintért árulják. A hatóságok pedig, úgy tűnik, nem tesznek különbséget géprongy és póló között - utalt gondjaikra Borókné. TELEPÜLÉSEINK ÉLETÉRŐL fegyvernek. Budai Tibor vezetésével a közelmúltban megalakult a nagyközségben a „Roma koordinátor segítő szolgálat”. A szervezet felmérést készít a településen élő kisebbség helyzetéről, segítséget nyújt a problémák megoldásában. A tervek szerint önálló helyi cigány újságot kíván létrehozni, valamint bevezeti a fogadóórákat, mg Jászberény. A jászberényi Sportegyesület véradó napot szervez. A város sportolói már korábban is szerveztek közösen véradást a vöröskereszt helyi szervezetével. A sikereken felbuzdulva idén, december 1-én délelőtt 8-tól déli 12-ig ismét váiják a véradókat a jászberényi Kossuth Mg Rt. irodájában, bcs jászkaraj enő. A Petőfi Művelődési Házban és Könyvtárban jelenleg több szakkör tevékenykedik: dzsesszbalett, aerobik, karate, kézműves és mazsorett. Kívülük még nyugdíjasklub is szerveződött, amelyet olykor negyvenen is látogatnak, dszm jászság. A Regio-Kom Társulás pályázatot kíván benyújtani. A pályázat célul tűzi a regionális hulladéklerakóba szállító 33 település felhagyott szeméttelepeinek rekultivációját, állati hulladékot gyűjtő, átrakó telepek építését, a szelektív hulladékgyűjtő szigetek építésének folytatását, bcs Karcag. A Déryné Művelődési és Ifjúsági Központ karácsonyi pályázatot hirdet kicsiknek, nagyoknak adventi koszorú, díszek és dekorációk természetes anyagokból, textilmunkák témakörben. Négy korcsoportot díjaznak: óvodás; alsó tagozatos; felső tagozatos; középiskolás, felnőtt. A beérkezett munkákat december 13-tól kiállítják, de kunhegyes. A Nagy László Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium nevelőtestülete valamint a szülői munkaközösség december 11-én szombat este hat órától jótékonysági bált rendez a helyi művelődési központban. A vacsorával egybekötött estet bál zárja. A rendezvény tiszta bevételét a diákság iskolai környezetének javítására fordítják, dszm
