Új Néplap, 2004. november (15. évfolyam, 255-279. szám)
2004-11-26 / 276. szám
4 2004. NOVEMBER 26., PÉNTEK A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL Az építőművészet múltjának kincsestárában A Szolnok Városi Klubok és Nyugdíjasok Érdekvédelmi és Kulturális Egyesülete a közelmúltban Pannonhalmára szervezett kirándulást, amelyen tíz nyugdíjas klub képviselői vettek részt. A látogatás filmvetítéssel tárban és képtárban. A védett apátsági arborétumban a séta- utak szépsége, ápoltsága, gondos kezek munkáját dicséri. A millenniumi emlékmű a honfoglalás ezeréves évfordulójára készült, falán Aba Novák Vilmos freskóit csodálhattuk. A sok séta után Győr szépségével autóbuszos városnézésen ismerkedhettünk meg. Az élményben gazdag, hosszú úton hazáig szólt az ének... (Beküldött fotó) DEÁK JÁNOSNÉ, SZOLNOK kezdődött, bemutatták a főapátságot. Idegenvezető irányított a XIII. századi bazilikában, az 1001. évben felszentelt altemplomban, hazánk egyetlen épségben maradt középkori kerengő- jében, a 400 ezer kötetes könyvÉljünk „szertelenül" Az Életesély Alapítvány drog-prevenciós programot valósít meg Szolnok, négy általános iskolájában, valamint a Városi Kollégiumok öt tagintézményében. A program mentálhigiénés-egészségfejlesztési szemléletű iskolai drog-prevenciós elmélet és módszertan kialakítására és működtetésére irányul. A résztvevő intézmények olyan magas szintű drog-prevenciós szolgáltatáshoz jutnak, mely modell értékű a régióban. Az általános iskolák 7-8. osztályát, valamint a kollégiumi diákság 9-12. évfolyamát vonják be a csoport folyamatba, mely egy kortársképzés, továbbá egy témacentrikus filmklub és kiscsoportos szeminárium. A szerfogyasztás szempontjából különösen veszélyeztetett serdülők csoportja egy újszerű kezdeményezés a drog-prevenció területén, valamint a gyermekek szülei részére szervezett szülők csoportja is a tevékenység részét képezi. A program minőségbiztosítását több irányból erősítik a szervezők. Egyrészt az iskolák tanárai részére akkreditált pedagógus- képzést biztosítanak, másrészt a pályázati program megvalósítását folyamatos esetmegbeszélő csoportok segítik. A megvalósítók között az Alapítvány munkatársai mellett a tavalyi évben az akkreditált képzésben résztvevő és sikeresen vizsgázó, az Alapítvány által kiképzett drogügyi-koordinátorok vesznek részt. A program monitorozását szociológus kollégák végzik a minőségbiztosítás további elemeként. Az Életesély Alapítvány 1999 óta végzi komplex egészségmegőrző prevenciós és nagyobb részt drog-prevenciós munkáját. Az Alapítvány szakembereinek szándéka, hogy egy megyei szintű egységes drog- prevenciós- szakmai protokoll alapjai körvonalazódhassanak, a pedagógusok ez irányú szakmai képzése, valamint a felnövekvő diákság emberközpontú, mentálhigiénés, kommunikációt fejlesztő módszer specifikus megközelítése révén. CZAKÓNÉ MOLNÁR ÁGNES, SZOLNOK A levelekből válogatunk. A kiválasztott írások — a levélíró előzetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójának tiszteletben tartásával — szerkesztett, rövidített formában jelennek meg. Az itt olvasható vélemények nem feltétlenül azonosak a szerkesztőség álláspontjával. Névtelen vagy címhiányos írások közlését mellőzzük. Szerkesztőségünk fenntartja a jogot, hogy a meg nem rendelt cikkeket is olvasói levélként kezelje. Éljünk tudatosabban! Ezt a gondolatot fogalmazta meg programjában a Vasutas Cukorbetegek Klubja. Előadásain mindig rádöbbenünk arra, hogy keveset tudunk betegségünkről, az alattomos kórról, mely szövődményeivel együtt súlyos lepelként terülhet ránk. Fontos az orvos és a beteg együttműködése, főorvosnőnk sokat tesz értünk. A közelmúltban emlékeztünk meg az inzulin feltalálójáról, a cukorbetegek életmentőjéről. Játékos vetélkedők színesítették a programot, többen jutalomban részesültek. Ez erőt ad nekünk, számunkra fontos, hogy egy közösséghez tartozzunk, hogy ösz- szefogásban éljünk. ORBÁN JÓZSEFNÍ, KLUBVEZETŐ Hetven évvel ezelőtt — november 11-én — adták át Szolnokon az akkori Gr. Apponyi Albert (Táncsics M.) utcában egy városi bérház alagsori helyiségében a város első közkönyvtárát. A bibliotéka három helyiségből állt, ebből egy az olvasóterem. Megnyitáskor több mint ötezer kötet állt az olvasók és a kölcsönzők rendelkezésére, a könyvek magánkönyvtárakból, felajánlásokból, hagyatékokból gyűltek össze. Egy szolnoki cipészmester mintegy ezer kötetet ajánlott fel. A megnyitás napjától az év végéig - 35 nap alatt - 417 látogatója volt az intézménynek, ami bizonyította, hogy milyen fontos tényező egy város életében a kultúrmisszió. Ezt a szerepet a könyvtár betöltötte, hiszen annak fő célja a nevelés, a lelki kultúra terjesztése. Méltán tiszteleghetünk tehát dr. Balogh Béla előtt, aki hetven évvel ezelőtt „elvetette a magot”, és ma már, sok év után a város olyan könyvtárral rendelkezik, amely minden igényt kielégít, amire büszke lehet minden polgár. SZUROVECZ PÁL, SZOLNOK A közelmúltban újra találkoztak Tiszaföldváron az Ó-Szőlői Általános Iskola 1958-59-ben végzett tanulói. Volt, akit azóta nem láttunk. Örömünkre eljött az akkori igazgatónk és az az akkori osztályfőnökünk. Sajnos kilenc osztálytársunk már nem lehetett közöttünk, róluk koszorúval emlékeztünk. Elhatároztuk, hogy az ötven éves évfordulón is találkozunk. (Beküldött fotó) KISS GYULA, TISZAFÖLDVÁR Az esély megteremtéséhez közös akarat kell Egy kisebbségi képviselő számára nincs örömtelibb érzés annál, mint olyan eseményről beszámolni, mellyel örömet, elégedettséget idéz elő választóiban. A Tiszaörsi Kisebbségi Önkormányzat jó időzítéssel szervezett meg egy ünnepek előtti jó minőségű gyermek- és felnőtt ruha és cipő osztást, a helyi művelődési otthonban. A ruhaválogatást nagy érdeklődés kísérte és fegyelmezetten ment végbe. A két éve működő kisebbségi önkormányzat költségvetési kereti nem teszik lehetővé, hogy minden rászorult családot megfelelőképpen támogasson. Éppen ezért értékelendő az a szándék, mely segítségével sikerült megvalósítani ezt a sikeres adományozást. Mindenek előtt dicséretet és elismerést érdemel az ön- kormányzat vezetője, aki példamutató módon megszervezte, kapcsolatai révén maga is adományhoz juttatta a rászoruló családokat. Természetesen elismerés illeti a képviselőket is, akik mindenben segítettek. A rászoruló családok élete nehéz, ezt tudjuk. Mindannyian gondokkal küszködünk, de mégis úgy gondolom, hogy mindenkinek - belülről is - akarni kell a változást, és támogatni kell minden kezdeményezést, ami segíthet a fel- emelkedésben. Most úgy érzem, én is segítettem azon a zord, novemberi délelőtt, amikor az önkormányzat testületének tagjaival közösen lebonyolítottuk az adományosztást. Hazafelé jövet a viharos szélben gyermekkorom jutott eszembe. Mennyire örültünk volna, ha valaki megajándékoz bennünket, de akkor nem volt rá mód! De az a világ elmúlt, a jelenben kell élnünk. Remélem, minden család örömmel veszi, amit kapott és használja is azokat. Ez a nap példaértékű volt, melyért köszönettel tartozom a kisebbségi önkormányzat minden tagjának, és azoknak, akik lehetővé tették, hogy emberi körülmények között valósuljon meg ez az esemény. SZABÓ GYULÁNÉ, TISZAÖRS sála a mä
