Új Néplap, 2004. november (15. évfolyam, 255-279. szám)
2004-11-23 / 273. szám
4 MEGYEI TÜKÖR 2004. NOVEMBER 23., KEDD Jogsegélyszolgálat, ma is változatlan helyen és időben A Szakszervezetek Országos Tanácsa 1976-ban indította el a megyékben a szakszervezeti jogsegély- szolgálatot. Szolnok megyében akkor egy fiatal ügyvéd, dr. Szegedi Károly kezdte ezt a munkát, és végzi azóta is ugyanabban az idó'ben és ugyanabban az épületben, bár a világ alaposan megváltozott azóta. Bistey András A szakszervezetek Szapáry úti székházában találkoztunk. Néhány percet várni kellett, mert éppen volt nála valaki, aki nem örült volna, ha egy újságíró is jelen van a beszélgetésükön. Azután egy félórás szünet következett, ennyi idő volt az interjúra.- Az MSZOSZ és a Pedagógusok Szakszervezete megyei szövetsége tartja fönn ezt az ingyenes szolgáltatást, az érdeklődőket is az MSZOSZ irodájában fogadom - kezdte tevékenységének bemutatását dr. Szegedi Károly.- Beszéljünk egy kicsit a kezdetekről.- 1976 előp a nagyobb üzemekben, hivatalokban már volt jogsegélyszolgálat, a miénket elsősorban azok számára hozták létre, akik kisebb munkahelyeken dolgoztak. A kezdetekkor többen jöttek az egész megyéből, például gyermektartási, örökösödési, válási ügyekben kértek tanácsot. Most viszont a munkaügyi kérdések vannak túlsúlyban. A munkám tanácsadásból és beadványok írásából, egyszerűbb iratok elkészítéséből áll. Útnak indítom az ügyet, de jogi képviseletet nem látok el.- Milyen jellegűek az említett munkaügyi problémák?- A rendszerváltás utáni években sok megdöbbentő eset tanúja voltam. A legszörnyűbb időszakot a tiszafüredi hajógyár bezárásakor éltem át. Ezernél több ember került az utcára úgy, hogy nem volt pénz a felmondási idő kifizetésére, sem a végkielégítésre. A gyár csarnokában összegyűlt vagy négyszáz ember, akik tőlem vártak segítséget. Az emberek kétségbe voltak esve, ott álltak pénz nélkül, tájékozatlanul, alig akarták elhinni, hogy ez történhet velük. Sírni szerettem volna, hiszen láttam, hogy elárulták őket, és én csak nagyon keveset tudtam segíteni. Politikai segítség kellett volna, de azt az akkori kormánytól nem kapták meg, sőt egy akkori kormánypárti politikus megjegyezte cinikusan, hogy „Legalább megtudják, hogy vége a munkáshatalomnak.”- Mára változott-e a munka- vállalók helyzete?- Félnek fellépni az érdekeik védelmében, sőt egyáltalán félnek belépni a szakszervezetbe. Néhány éve az egyik kereskedelmi cég alkalmazottai fölkerestek, hogy a munkaadó mél- taüanul bánik velük, de megriadtak, amikor azt tanácsoltam, hogy együttesen lépjenek föl az érdekeik védelmében. Okkal tartottak tőle, hogy aki szót emel, azt rövid úton kirúgják. Azt javasoltam, alakítsanak szakszervezetet, mert a jelenlegi munkaügyi jogszabályok szinte lehetetlenné teszik, hogy a szakszervezeti bizalmit vagy pláne a titkárt elbocsássák, és ő szót emelhet az érdekükben. Másnap megalakították a szakszervezetet, bizalmit választottak, aki évek múlva a cégtől ment nyugdíjba, és a helyzetük jelentősen megváltozott. Néhány hete szinte megismétlődött az eset egy másik cégnél, ott is azt tanácsoltam, alakítsanak szakszervezetet, ez most van folyamatban. A munkaadó figyelmét pedig fölhívtam, hogy ilyen esetekben nemcsak munkaügyi perek lehetségesek, de milliós büntetést kaphat a munkabiztonsági és munkaügyi főfelügyelőségtől is. Ahol a végtelen látóhatárig szalad a tekintet tanyavilág Nem való a panelház azoknak, akik hozzászoktak a puszta szabadságához Virág Lajos a kocsiról nézi meg, a puszta melyik részén legel éppen a gulya Vadregényes környezetbe épült a nagyiváni Virág Lajos tanyája a Hortobágyon, az úgynevezett Mérges puszta közepébe, egy kilométerre a bom- batértől. D. Szabó Miklós- A Saját felelősségére készítette ezt a tanyát. Javasoljuk, bontsa le, ha marad, garanciát nem vállalunk az életéért! - közölte vele egy sokcsillagos főtiszt. Nem bontatta le. Igaz, 1988- ig sokszor remegett erre is a föld: zörögtek az ablakok, a kutyaólba bújt az eb, rikácsoltak a gyöngyösök. A bombázások elmaradtak, a bombatölcsérek megmaradnak örök emlékezésül. A legközelebbi tanya lehet egy órai gyaloglásra, a szomszédokat egy vaddisznókonda jelenti. Lehetnek tízen-tizenketten, sokszor a tanyaudvar széléig merészkednek. Jókora túrásokat hagyva maguk után: az édes, ehető fagyökerekért, de a répát meg a krumplit sem vetik meg. Beljebb, az 53 éves egyéni vállalkozó tanyájáig már nem mernek eljönni, mert azt öt akkora eb védi, mint egy ólajtó. Akad köztük kaukázusi, félig kuvasz még a puli is. A gazduram se senki, éhgyomorra is üti a 122 kilót: elmondása szerint a kedvenc étele a slam- buc meg a jó kacsacomb. A há- pogókból is volt negyven darab, meg harminc liba, de úgy elfogytak mint, a gyertyaláng. Maradhatott még belőlük vagy öt. Tévedések elkerülése végett nem a róka vitte el őket, az asztalon végezték mindahányan. Virág úr igazi pusztai ember: minden nap kikocsikázik a tanyára, ott van, dolgozik, nyaranta sokszor kinn alszik a család. Tizenegyes petrólámpa sugározza a fényt, tévé is akad telepes, a konyhában sparhelt. Jó étvágyú, minden gallyat elropogtat. Nyolcvan birka, tizenhat borjú, ötven húsüsző, bikák kérik, kapják a porciót. Mintegy 200 hektárt bérel a Hortobágyi Nemzeti Parkból, legeltet az irdaüan területen. Benn a falon egy gulyásbot: a végén akkora bunkó, hogy akit egyszer csak módjával is fejbe kó- lintanak, örökre leteszi a kanalat. Nyáron négykor kel, ilyenkor valamivel később, hiszen a pusztai ember a szürkületig dolgozik, majd etet. Virág úr korábban a téeszben lehúzott vagy 24 esztendőt, mivel juhász, ezért is szereti az állatokat, meg a végtelen pusztaságot.- Meg is bolondulnék, ha panelházban élnék, de nekem még a falu is zárt. Itt az igazi, kinn a Mérgesben, ahová addig szalad a tekintet, ahol az ég a földet éri. A nagy magyar puszta azon részén, ahová telente, amikor napokig havazik, négy ló húzza a kocsit, hogy kijusson. De arra is akadt példa, hogy még a kocsi se gurult, és ilyenkor errefelé a világ legpraktikusabb közlekedési eszköze, a nagyszánkó elé fogja be a lovakat... Végleges hely az állatotthonnak Mészáros Géza Amennyiben a szolnoki képviselő-testület megszavazza, úgy a jövő év első felében végleges helyet kap a Készentléti Mentőkutyás Egység Szolnoki Egyesülete, valamint a Szolnok Városi Állatotthon Alapítvány. Valószínűleg a Besenyszögi út mentén elterülő tartalék temető helyén épülne meg jövőre a két „kutyás” szervezet telephelye. Fodor György, a Szolnok Városi Állatotthon Alapítvány kuratóriumának tagja érdeklődésünkre elmondta, egy dokumentációt állított össze, amely szerint, ha a Mester úti egykori magyar laktanya önkormányzati tulajdonba kerül, úgy az eddig a létesítmény területén ideiglenes jelleggel működő állatotthon ugyanott kapna végleges elhelyezést is. Az állatotthon jelenlegi bázisa a Mester úti egykori magyar laktanya kerékpártárolója, s ezt a szolnoki önkormányzat nemrégen megkapta a Honvédelmi Minisztériumtól. Azonban a városgazdálkodási és városüzemeltetési bizottság nem támogatta a helyben maradást. Mivel a városnak más tervei vannak a telekkel, a városi főépítész a közelben elhelyezkedő tartalék temető területét jelölte ki a két szervezet székhelyévé. Jövőre elköltözhet mostani helyéről az állatotthon TELEPÜLÉSEINK ÉLETÉRŐL abádszalók. Az idén mintegy kétmillió forinttal járult hozzá a különböző feladatok, tervek megvalósulásához az Abádszalók kultúrájáért és sportjáért elnevezésű alapítvány. Bordás Imre polgármester, aki egyben az alapítvány elnöke, érdeklődésünkre elmondta, az adott összegből többek között hozzájárultak a belsőfalusi református templom felújításához, de segítséget nyújtottak az idegenforgalmi szempontból jelentős szabadtéri színpad kialakításában, valamint a könyvkiadás feltételeinek megteremtéséhez. Emellett támogatták a hagyományőrző népi játékcsoport munkáját, illetve a községi sportegyesületet a versenysport népszerűsítése érdekében végzett munkájában. Az elnök hangsúlyozta, hogy az 1992-ben létrejött alapítvány a jövőben is célként tűzi ki a népi kultúra segítését, a sport támogatását.' fi cibakháza. Összesen hetvenhét helybélinek tudott munkát adni az önkormányzat a közcélú foglalkoztatási program segítségével. Ezek az emberek átlagosan hatvannyolc napot dolgoztak fejenként, a bérköltségek fedezésére tizenkilenc és fél millió forintot nyert a község. PE fegyvernek. A helyi képvi- selő-testület módosította a tulajdonában lévő utak forgalomszabályozásáról szóló rendeletet. Eszerint a Hunyadi úton, a Felszabadulás úttól a Hunyadi úti gyógyszertárig, illetve a Hunyadi úti étterem előtt teljes szélességben tilos megállni. A fentiekkel egyidejűleg az étterem melletti betonozott területet parkolóvá minősítették. A változásokat az előforduló balesetveszélyes helyzetek miatt hozta meg a település képviselő-testüle- te. mg
