Új Néplap, 2004. november (15. évfolyam, 255-279. szám)
2004-11-18 / 269. szám
2004. NOVEMBER 18., CSÜTÖRTÖK 7 DROGMEGELŐZÉS FÉLTELEK Féltelek, s már félek magam is az atomreaktorokkal szegélyezett, mikroprocesszorokkal cizellált és emberré vadult pitbullok korában. Amikor ledönt a drog, s fojtogat a szmog, s még esténként a sötétből virágok illata bújna elő, mételyként hull rájuk a nyálkás savas eső. Fejünk felett ózonlyuk tátong, s már szinte unjuk, pedig tudjuk, hogy vadul gázol át rajta a gyilkos, a lassan ölő sugár. Nincs tél se, nyársé igazi már és nagy szelet zsíros kenyér. Ha valaki becsületes, az hülye; Megérdemli sorsát, mondják. Ki jóságában naiv, az élhetetlen, s ebben a világban menthetetlen. Nem akarom az atomtemetőket, visszasírom a régi szép időket. Féltelek, s azért félek magam is, mert tudom, hogy valami elmúlt Tüdőm, hogy nagyanyám se főz már lekvárt és nem készít már soha életéről leltárt Az öreg a jó öreg se sodor már szakértőn cigarettát, s nem szundít napokat kalapját szemébe húzva a kiserdő lágy kerevetén. Nem hallik ebédutáni vad hortyogása a kisszobából, ami fülemben szelíd, halk muzsikaszó. A sarokból sem duruzsol már a kemence, s nem bújik már a kis Bence belőle elő. Klottgatyánk az enyészeté, az Igazság a Kis Hercegé, már nem szedjük a cseresznyét a tálba, s kialudt rég a petróleumlámpa. Az árpa, s a búzamezők zöldje se zöld már, ha érik se arany, csak sárga A spárga se feszül már az égen játékosan cikázó papírsárkány, s azt görcsösen, féltőn markoló gyerek kezek között Törött, kopott emlékeket őrzök én, s gondolkodom a múlt bölcs üzenetén, hogy nem szúrja már lábunkat a tarló, fekélyes korunk, talán ezért ilyen gyarló. Nincs már szüret sem, csak szőlőszedés, nyugodt álmunk sincs, csak félébredés. Tónikát iszunk és Mirindát, s már nem üljük teli a verandát Ezért féltelek, s ezért félek magam is. (Barhács László verse) A bajok gyökerei Marihuána A közhiedelem szerint veszélytelen szer, nem okoz függőséget. A Magyar Addiktológiai Társaság V. Kongresszusán részt vevő szakemberek, a tapasztalatok és szakirodalmi ismeretek alapján egyértelműen addiktív, tehát kóros szenvedélykeltő szernek minősítették a cannabisszármazékokat (marihuána, hasis, hasisolaj). Az addiktív hatásért a cannabis- származékokban jelen lévő delta 9-tetrahydro-cannabinol (THC) a felelős. Ez az egyik „legszemetebb” kábítószer, mely szinte észrevétlenül építi le, lehetetleníti el a személyiséget. Súlyos, általános egészség- romlást csak hosszabb távon okoz, ezért egészségügyi értelemben használata „kevésbé kockázatos”, bár ez a kijelentés is vitatható. Amennyiben a cannabisszár- mazékok hatását egy + - ötfokozatú skálán vizsgáljuk, akkor azt tapasztaljuk, hogy a fogyasztás következtében jelentkező kellemes érzetek, élmények a pozitív skálán 4-es szintű erősségűek, mely érzetek és élmények a fogyasztót az ismételt használatra ösztönözik. Úgy is fogalmazhatunk, hogy elindítják a használó sóvárgását a szer iránt. A fokozódó fogyasztás hatására a pszichés működés zavaraként azonban fokozatosan kialakul az úgynevezett amotivációs szindróma, mely a negatív skálán -4-es szintet ér el. Ennek hatására egyre jobban erősödik az „ej ráérünk arra még” „Pató Pál uras" késztetési zavar, melynek eredményeként a fogyasztó a teendőit halogatja. El-elmara- dozik például az iskolából, nem készíti el a leckét, nem tesz eleget kötelezettségeinek stb. A rövid távú memória is károsodik. A hiányzás, valamint a meg- jegyző képesség romlásának együttes hatására a tanulmányi eredmények látványosan romlanak. Mivel a realitáskontroll károsodik, a használó nem veszi észre, hogy szociális értelemben folyamatosan csúszik lefele, melynek következménye a későbbiekben a szociális és anyagi ellehetetlenülés lesz. Ekkor még - dr. Csernus Imre szavaival élve - „királykodik”. „Kézben tartom a dolgokat, engem nem irányít a drog. Tüdőm a mértéket" mondja, miközben fokozatosan elszigetelődik, és növeli az alacsonyan iskolázottak, a munkanélküliek táborát. Egyes esetekben más, súlyosabb kockázatú kábítószerekhez nyúl, illetve bűncselekmények elkövetőjévé válik. A leírtak alapján belátható, hogy a cannabisszármazékok alattomos kábítószerek, melyek a „mézeshetek” időszakában a szép orcájukat mutatva, a háttérben fokozatosan átveszik a személyiség irányítását. Hosz- szabb távon a marihuána rákos megbetegedést, idült hörgőgyulladást, állandósult köhögést, memóriaromlást okozhat. Az utóbbi időben a világ számtalan országában gerjeszt vitát a marihuána gyógyszerként történő alkalmazási lehetősége. A marihuána gyógyszerként való alkalmazásának felvetésekor fontos különbséget tenni a marihuána és a tiszta THC vagy más, cannabisból származó különleges kémiai összetevő között. A marihuána különböző kémiai anyagok százait tartalmazza, melyek közül sok veszélyes vagy veszélyes lehet az egészségre. Ezzel szemben a THC-tartalmú tabletták orvosi előírásra történő használatával egyetértenek az USA-ban egyes, például végső stádiumban lévő gyógyíthatatlan betegek esetében, amely betegségeknél a THC addiktív hatása mellékhatásként értelmezhető. Ecstasy Az amerikai NIDA (National Institute of Drug Abbuses) 2004-ben jelentette meg legújabb kutatási eredményét az ecstasyhasználat idegrendszert károsító következményeiről. Patkány- és majomkísérletek- kel igazolták az ecstasyhasználat idegrendszert károsító súlyos következményeit. Egy hét évig tartó utánkövetéses vizsgálat beigazolta, hogy az ecstasyfogyasztás legjellemzőbb következménye az ideg- rendszeren belül a szerotonin- termelés rendjének felborulása. A szerotonin egy agyi ingerületátvivő anyag (neurotransz- mitter), amelyet speciális idegsejtek termelnek, tárolnak és továbbítanak. Egyszerűen úgy is fogalmazhatunk, hogy az idegsejtek közötti kommunikáció általa (és még más neorutran- szmitterek által) biztosított. Ez az anyag az agyon belül számtalan folyamatban vesz részt, úgymint a kedélyállapot, érzelem, agresszió, alvás, étvágy, feszültség, emlékezés, érzékelés és az izomműködés szabályozásában. A kísérletbe bevont majmok négy napig, napi két ecstasy tablettát kaptak. Az adagolás után két héttel alig volt szerotonin az agykérgükben, és még hét év múlva sem állt helyre a szerotoninszint. Rossz családi légkör, az egyén fejlődését hátráltató családi minták, a megküzdési stratégiák hiánya, a szabadosság, a személyiség problémái, megoldatlan lelki problémák, az oktatásnevelés hiányosságai, a törvényi szabályozás semmibevétele, tradíciók, egzisztenciális problémák. A szakemberek szerint a drogfogyasztóvá válás többek között ezekre az okokra vezethető vissza. Az okok felsorolásából látható, hogy a kábítószer-problémák megelőzése, kezelése csak egy szűk területen érinti a bűnüldözést, illetve az egészségügyet. Az ő tevékenységüket egészíti ki és teszi teljessé az ellátórendszert a bűnüldözés, igazságszolgáltatás és az egészségügy. A fogyasztóvá válás rizikótényezői között tartható számon a családi konfliktusok kialakulása, a szülőkkel való rossz viszony, a bizalom hiánya a családban, a bántalmazás^ családi struktúra felbomlása, a szülők hiányos műveltsége, a társadalmi depriváció, a negatív kortárs- hatás, rossz iskolai teljesítmény, melynek következtében az iskolai környezettel kapcsolatos konfliktusos viszony és normasértő magatartás jelentkezhet Gyanús ez a gyerek! Jelek, amik gyanút ébreszthetnek bennünk, hogy gyermekünk kábítószert használ: Általánossá váló pénzzavar. Az iskolai programokra hivatkozva egyre többször kér pénzt, amit azután kábítószerekre költ. Elhagyja régi barátait, és új barátok tűnnek fel, akiket titkol a szülei előtt. Eltűnnek ruhadarabjai, tárgyai. Egyre több dolog kezd hiányozni a lakásból. Nagyobb összegekkel tartozik másoknak. Tanulmányi eredményei romlanak. Egyre többet hiányzik az iskolából. Eddig megszokott életritmusa, szokásai megváltoznak. Elhanyagolja iskolai és otthoni teendőit. Hullámzó a kedélyállapota. Ok nélkül változik a hangulata. Életritmusa lelassul, cselekedeteiben tétovává válik, testsúlya hirtelen lecsökken. A házipatika egyes gyógyszerei feltűnően gyorsan fogynak. Sokszor üres a habszifonpat- ron doboza. Kerüli a beszélgetést szüleivel, testvéreivel, társaival. A diszkóból hazatérve feldobott állapotban van, nagy a sze- retetmegnyilvánulása. A hét elején nagyon fáradt, izomláza van. Az iskolában képtelen figyelni, koncentrálni. Feledékennyé válik. Lehelete vegyszerszagú, ace- tonos, arca beesett, arcszíne sárga, szürke. Járása imbolygó, rendezetlen. Étvágytalan, szeme duzzadt, vörös. Állandóan napszemüveget visel. Pupillái szűkek vagy tágak, s nem reagálnak a fény változására. Tabletták, porok, fecskendők, alufóliadarabkák, citromosflakonok, hajlított, az alsó oldalán korommal szennyezett kanál, letépett cigarettaszűrők, cigaretta- papírok, vattacsomók, gyertyanyomok tűnnek fel a lakásban. Szúrásnyomok vannak a karján vagy egyéb testrészén. A legnagyobb melegben is hosszú ujjú inget, ruhát visel, hogy a szúrásnyomokat eltakarja. Indokolatlanul bezárkózik a szobájába. Orra állandóan folyik, szipog. Ingerszerűen sokat köhög. Amennyiben ezen a tünetek közül több együttesen jelentkezik, kérje szakember segítségét! Keresse Szolnokon a HSZK Drog Konzultációs és Információs Központját, vagy az ország bármelyik drogambulanciáját, addiktológiai osztályát! Egy kis drogtörténelem A kábítószerek, illetve kábító hatású növények használata az emberiség történetében körülbelül 5000 évre tekint vissza. Számtalan tárgyi vagy írásos emlék bizonyítja ezt az európai, ázsiai, afrikai, vagy épp az amerikai földrészen. A sumérok ugyanúgy használtak kábító hatású anyagokat, mint az egyiptomiak, a görögök vagy az inkák. A hódító szerek egyrészt a természetvallások gyakorlóinál, másrészt a kínai (főleg az ópiumszívás), ületve az arab kultúrkörben terjedtek el. A természetvallásokban a sámánok a „biodrogok", általában gombákból készült főzetek segítségével kívánták a transzállapotot elérni. Az arab világban a drogok megjelenése szintén vallási eredetű. A drogok világméretű elterjedését a gyógyászatban való alkalmazás indította el, amikor a XIX. században felfedezték azok fájdalomcsillapító hatását. Ugyanebben az évszázadban kezdődött el a világméretű drogkereskedelem is, először az angol állam által, központilag szervezett módon, a saját kereskedelmi és hadügyi flottát felhasználva. Ezt a mintát azóta sokan átvették: nem csupán a dél-amerikai drogbárók, hanem annak idején a KGB, sőt a modernkori terrorizmus hálózata is a drogkereskedelemből befolyt pénzzel finanszírozza tevékenységét. A drogkereskedelemben rejlő hatalmas üzleti lehetőség, a könnyű és gyors pénzszerzés csábítása teszi mára a drogkérdést a világméretű társadalmi problémák központi témájává. A kínálati oldalon jelentkező roppant nyomás azonban csak az egyik ok. A másik a keresleti oldal rohamos bővülése, hiszen mára a kábítószerek az öröm-, a boldogság- , az izgalom- és élménykeresés, a felszabadultság és a szorongásoldás eszközévé váltak az azokat használók körében. Ezek olyan érzések, élmények, melyek az egészséges, érett személyiségű ember számára a hétköznapi emberi kapcsolatokban, tevékenységekben megtalálhatók, átélhe- tők, nem kellenek hozzá pótszerek. Őseink valamiért, míg napjaink fogyasztói valami helyett fogyasztanak jóval erősebb hatóanyag-tartalmú, természetes vagy szintetikus, félszintetikus kábítószereket Az oldalpár a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium, Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata és a kiadónk együttműködése alapján jelenhetett meg. A költségeket az intézmények viselik. Könnyűnek hitt veszélyes kábítószerek
