Új Néplap, 2004. november (15. évfolyam, 255-279. szám)
2004-11-03 / 256. szám
2004. NOVEMBER 3., SZERDA 4 MEGYEI TÜKÖR Egy tragikus időszak személyes történetét vetette papírra visszaemlékezés A múlt árnyai ma is megkeseríthetik életünket Ceausescu diktatúrájának legkeményebb időszakában, a falurombolások idején Búzás László öt évet húzott le a szeku- ritáté börtönében. A személyi kultusz titkosrendőrsége élet-halál ura volt, s mint állam ellen szervezkedő bűnözőt akár főbe is lőhették volna. Az emlékeit papírra vető székelyföldi magyarral Jászdózsán találkoztunk. Banka Csaba- Milyen szálak fűzik a jászsági településhez? Miért itt tartotta meg könyve, A szekuritáté karmai között című munka bemutatóját?- 1989 októberében feleségemmel hivatalosan kitelepedtünk Erdélyből Magyarországra. Állást biztosítottak számunkra a nagytétényi Húsipari Hizlaló Vállalatnál, közgazdászként helyezkedhettünk el. Itt munkatársam volt Kovács István, aki most a jászdózsai Tarnamenti Mezőgazdasági Rt.-t vezeti. Sokat beszélgettünk, s lassan, szinte észrevétlenül barátokká váltunk. A barátság akkor is megmaradt, amikor néhány hónappal később visszatértünk Erdélybe.-*■ Milyen indokkal zárták börtönbe?- Legnagyobb bűnünk, hogy - két társammal létrehoztuk az Erdélyi Magyarok Egyesületét - megvádoltuk az államot az erőszakos „romá- nosítással”. Mint kiderült, már korábban is megfigyeltek, lehallgattak bennünket. Végül, amikor már aktivizálódtunk volna, s próbáltuk felvenni a kapcsolatot az anyaországi magyarokkal, sőt röplapokat is szerkesztettünk, a hatalom nem nézte tovább, s „lekapcsoltak bennünket”. A hivatalos vád állam, a román szocialista rendszer elleni összeesküvés volt. 1983. február 28-án tartóztattak le. Éveken át fogva tartottak, de talán a legnehezebb a kivizsgálási időszak 11 hónapja volt. Akadt, akit megvertek, megkínoztak, nekem ebben nem volt részem. A helyzetem viszont kilátástalan volt. A felhozott váddal a legszigorúbb büntetést is rám ró- hatták volna. De, ha nem is lőnek főbe, akár 25 évre is börtönbe zárhattak volna. Végül barátaimmal együtt 5-6-7 évet kaptunk. A kivizsgálás után egy évig voltam Bukaresten az „elosztóban”, majd három évet töltöttem a nagyenyedi börtönben. Letöltöttem a büntetést, de már akkor tudtam, hogy ezzel nincs vége. Alig engedtek ki, négy napra rá már ismét berendeltek a szekusok. Amíg 1989 októberéig el nem hagytuk az országot a zaklatás tovább folytatódott. A székelyföldi magyarok közül Búzás László először vetette papírra „börtönélményeit”. Személyes sorsáról ír, mégis kortörténettel találjuk szemben magunkat- Sokat várt a könyv megírásával. — Valóban eltelt másfél évtized, de előbb aligha írhattam volna meg saját történetemet. Az emlékeim ugyan megvoltak, de hiteles dokumentumok nélkül mindaz csak üres beszéd lett volna. Kizárólag úgy tudtam hitelessé tenni mondandómat, hogy azt a szekuritáté megmaradt irataival, jegyzőkönyveivel alátámasztom. Csak 1998-ban nyílt arra törvényi lehetőség, hogy betekintsünk az iratokba, s két év kellett, hogy ezt valóban meg istehessem. Ráadásul még a könyv kiadásának költségeit is elő kellett teremteni, ami támogatók nélkül aligha történhetett volna meg. Most végre megvan a könyv, kiírtam magamból ami fájt, ami bántott. Azt azonban nem tudom, hogy lesz e folytatása a kötetnek. TV-NOTESZ Megint Mega VALKÓ MIHÁLY Ha szerda, akkor mostanában újra Megasztár a TV-2-ben, illetve még csak válogatás abból a több ezer jelentkezőből, akik úgy gondolják magukról, akár még belőlük is lehetne Oláh Ibolya vagy Gáspár Laci, ha felkarolja őket a televízió; azok nyomdokába léphetnek, akik lemezükkel már ott ékeskednek a szórakoztatóipar piacán. A csatorna tehát ismét belevágott, hogy tehetségek után nézzen, s ez még mindig jobb, mi tagadás, mint amikor ugyanitt holmi idióta versenyekkel hülyítenek bennünket, lásd a Csaó, Darwin. Más kérdés, hogy úgy kellene-e megtalálni őket, akikben ott van valóban a tehetség szikrája, hogy csak lángra kelljen lobbantam, ahogyan az történik. Mert az bizony: kész kabaré! Nemcsak azért, mert olyanok is veszik a bátorságot maguknak, hogy mikrofon elé álljanak, kiknek se hallásuk, se hangjuk sincsen, s amikor meg mozogni próbálnak, teljesen ügyetlenek, esetlenek, hanem azért is kész cirkusz ez a válogatási „ceremónia” ahogyan a zsűri „értékel”, ahogyan elviseli és nyugtázza a történteket. Az öttagú „ítélőszék” tagjai igencsak produkálják ezúttal magukat, szinte egymást múlván felül abban, miként unatkozzanak, illetve szórakoztassák egymást és magukat. Közben pedig el-elereszt- vén egy-egy mélyen megszégyenítő megjegyzést is. Hallottad már magad kívülről? avagy Mintha vöröskereszteseknek gyűjtenél, úgy énekelsz - hangzik el többek között és más effélék is hallhatók. Van zsűritag, aki unalmában cipőjétől szabadul meg. Egy másik akkora szemeket mereszt, mintha nem akarna hinni a szemének; van, aki türelmetlenségében erősen veri a taktust az asztalon; van, aki kétségbeesésében a fejét vakarja; van, aki arcát takarja el teljesen, hogy ne is lásson... S ahogy telik az idő, a zsűri még egyre „kreatívabb”. Már nemcsak egyénileg szórakoznak, közösen is produkálják magukat, vad nótázásba fognak, mintha valamiféle kocsmában lennénk, ahol ugyebár mindent szabad. Van aztán, aki gázsiemelést is emleget, mondván jobban meg kéne fizetni az átélt kínokat. A zsűri egy kicsit problémás — jegyzi meg a műsorvezető. Nem kicsit, nagyon is! Főleg rajtuk múlik, hogy a tehetségek keresése már-már cirkusszá válik. Miért kell (kérdem fölényesen) így szórakozni szerencsétleneken, akik lehet, hogy nem eléggé tehetségesek, ámde jó szándékú, becsületes emberek. Miért kell üy módon őket méltóságukban is megalázni? Hisz ők csak azt tették, amit a televízió felkínált nekik: éltek az alkalommal, a felelősség azoké, akik a széles körű válogatásnak ilyen nyilvánossági formáját választották, rögvest a képernyőt, ahelyett, hogy előszűréssel élve megóvták volna őket, a „tehetségteleneket” a csúfos bukás igen kellemetlen élményétől. Tehetségek kerestetnek, de miért oly módon, hogy közben súlyos lelki sebek is ejtetnek. Hogy azok, akik egy álom reményével érkeznek, végül is a megszégyenítés bélyegével távozzanak? Mire jó ez? Olcsóbb változat a közösségi házra Pókász Endre Csökkenteni kellett a kunszentmártoni közösségi ház építésének műszaki tartalmát, hogy a megnyert pályázati forrásból kivitelezhető legyen a beruházás. Hosszú évek próbálkozása vált valóra, amikor címzett állami támogatást nyert a város ön- kormányzata a közösségi ház építésére. Az egy sportcsarnokot is magában foglaló épület nagyon hasznos feladatokat lát el, multifunkcionális létesítményként kulturális rendezvényeket és sporteseményeket is tarthatnak benne. Ám a nyert összeg még messze nem elegendő a kivitelezéshez, így az önkormányzat úgy döntött, hogy új, a közbeszerzési törvénynek megfelelő nyílt tárgyalási eljárást írnak ki, melyben egy már némileg módosított, ily módon olcsóbb változat kivitelezését várják a jelentkező cégektől. Amennyiben minden a tervek szerint alakul, úgy a majdani nyertes építőipari vállalkozás nevét már novemberben kihirdethetik. Néhány ismert vállalkozó és önkormányzati képviselő kezdeményezésére pénzt gyűjtenek a városban, ezzel is megkönnyítendő az ön- kormányzati önrész előteremtését. Uj, közös program keretében találják ki Szolnokot 2002-ben alakult meg a Szolnoki Szalon Netegye- siilet, amelyet lokálpatrióták azért hoztak létre, hogy az internet segítségével eszmét cseréljenek a Szolnokot érintő témákról, erősítve ezzel is a kötődést a városhoz. Bistey András Véleményük szerint Szolnoknak világos, a helyi társadalommal megvitatott programmal kell rendelkeznie ahhoz, hogy a tudás évszázadában sikeres legyen. E cél érdekében indították szombatonként a Tisza moziban a Találjuk ki Szolnokot! programot. Ezzel párhuzamosan működtetik a program weboldalát (szolnok.uw.hu), amelyen az érdeklődők megismerkedhetnek a programmal ösz- szefüggő véleményekkel, nézetekkel. Egyúttal 12 pontba foglalták össze, hogy miről kellene beszélni a következő esztendőkben. Ezen felsorolásban egyebek mellett szó esik a felzárkózás vagy leszakadás kérdéséről, a hagyományos vagy tudásalapú fejlődés dilemmájáról, az épített és természetes környezet megóvásáról, a közlekedésről, a társadalmi erőtartalékok mobilizálásáról, a Szolnok-kép változtathatóságáról, az idegen- forgalomról, a városfejlesztési stratégiák realitásáról és egy körülbelül másfél évtizedes jövőkép felvázolásáról. Ebben az évben három rendezvényt terveznek. December elején a tervek szerint Hankiss Elemér szociológus, a Találjuk ki Magyarországot! mozgalom alapítója találkozik az érdeklődőkkel. RÖVIDEN TELEPÜLÉSEINK ÉLETÉRŐL csépa. Az önkormányzat külterületi út megépítésére adott be pályázatot, melynek sikeres elbírálása után megkezdődhetett a 62 millió forintos beruházás, lá JÁSZBERÉNY. Dobók István jászberényi önkormányzati képviselő kilépett a képviselő- testület MSZP frakciójából. A városatya döntését azzal indokolta, hogy a szocialista párt helyi elnöksége elutasította felvételét a jászberényi MSZP- szervezetbe. A képviselő szerint ezek után nincs értelme tovább folytatni munkáját a szocialista frakcióban. A pénzügyi bizottság elnöki posztját is ellátó képviselő függetlenként dolgozik tovább, bcs jászjákóhalma. Hatvan évvel ezelőtt, 1944. október 30-án bombatámadás érte a települést. A hadianyagot szállító német egységeket támadó légicsapásnak tólenc helybéli civil is áldozatul esett. Az elhunytakra a hét végén emlékeztek az ön- kormányzat, az elszármazottakat tömörítő Jákóhalmiak Baráti Köre, illetve a helyi honismereti szakkör közös szervezésében tartott ünnepségen, bcs jászkisér. A Víziterv Consult Kft. minisztériumi tájékoztatót tart a hanyi-tiszasülyi árvízi vésztározóval kapcsolatban november 10-én délután hatkor a helyi művelődési házban. A Vásárhelyi-terv keretében öt tározó építését tervezik a térségben, amelyből az egyik közvetlenül Jászkisér mellett kapna helyet. Bái jászszentandrás. Az önkormányzat tájház kialakítását tervezi a régi iskolaépületben, amelynek termei helytörténeti kiállításnak és különféle rendezvényeknek adnának helyet. Az ingatlan parkjában EU-konform játszótér és szabadtéri színpad szolgálná a helybeliek és az idelátogatók igényeit. A felújítás és átalakítás költségeinek hetvenöt százalékát pályázati pénzből szeretnék fedezni. A támogatás iránti kérelmet jövő év elején nyújtják be az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Programhoz. Bál
