Új Néplap, 2004. november (15. évfolyam, 255-279. szám)

2004-11-03 / 256. szám

2004. NOVEMBER 3., SZERDA 4 MEGYEI TÜKÖR Egy tragikus időszak személyes történetét vetette papírra visszaemlékezés A múlt árnyai ma is megkeseríthetik életünket Ceausescu diktatúrájá­nak legkeményebb idő­szakában, a falurombolá­sok idején Búzás László öt évet húzott le a szeku- ritáté börtönében. A sze­mélyi kultusz titkosrend­őrsége élet-halál ura volt, s mint állam ellen szer­vezkedő bűnözőt akár fő­be is lőhették volna. Az emlékeit papírra vető székelyföldi magyarral Jászdózsán találkoztunk. Banka Csaba- Milyen szálak fűzik a jászsá­gi településhez? Miért itt tartot­ta meg könyve, A szekuritáté karmai között című munka be­mutatóját?- 1989 októberében felesé­gemmel hivatalosan kiteleped­tünk Erdélyből Magyarország­ra. Állást biztosítottak szá­munkra a nagytétényi Húsipa­ri Hizlaló Vállalatnál, közgaz­dászként helyezkedhettünk el. Itt munkatársam volt Kovács István, aki most a jászdózsai Tarnamenti Mezőgazdasági Rt.-t vezeti. Sokat beszélget­tünk, s lassan, szinte észre­vétlenül barátokká váltunk. A barátság akkor is meg­maradt, amikor néhány hónappal később vissza­tértünk Erdélybe.-*■ Milyen indokkal zár­ták börtönbe?- Legnagyobb bű­nünk, hogy - két tár­sammal létrehoztuk az Erdélyi Magyarok Egye­sületét - megvádoltuk az államot az erőszakos „romá- nosítással”. Mint kiderült, már korábban is megfigyeltek, le­hallgattak bennünket. Végül, amikor már aktivizálódtunk volna, s próbáltuk felvenni a kapcsolatot az anyaországi ma­gyarokkal, sőt röplapokat is szerkesztettünk, a hatalom nem nézte tovább, s „lekap­csoltak bennünket”. A hivata­los vád állam, a román szocia­lista rendszer elleni összees­küvés volt. 1983. február 28-án tartóztattak le. Éveken át fogva tartottak, de talán a legnehe­zebb a kivizsgálási időszak 11 hónapja volt. Akadt, akit meg­vertek, megkínoztak, nekem ebben nem volt részem. A helyzetem viszont kilátástalan volt. A felhozott váddal a leg­szigorúbb büntetést is rám ró- hatták volna. De, ha nem is lő­nek főbe, akár 25 évre is bör­tönbe zárhattak volna. Végül barátaimmal együtt 5-6-7 évet kaptunk. A kivizsgálás után egy évig voltam Bukaresten az „elosztóban”, majd három évet töltöttem a nagyenyedi börtön­ben. Letöltöttem a büntetést, de már akkor tudtam, hogy ez­zel nincs vége. Alig engedtek ki, négy napra rá már ismét berendeltek a szekusok. Amíg 1989 októbe­réig el nem hagytuk az országot a zaklatás tovább folyta­tódott. A székelyföldi magyarok közül Búzás László először vetette papírra „börtönélményeit”. Személyes sorsáról ír, mégis kortörténettel találjuk szemben magunkat- Sokat várt a könyv megírá­sával. — Valóban eltelt másfél évti­zed, de előbb aligha írhattam volna meg saját történetemet. Az emlékeim ugyan megvol­tak, de hiteles dokumentumok nélkül mindaz csak üres be­széd lett volna. Kizárólag úgy tudtam hitelessé tenni mon­dandómat, hogy azt a szekuri­táté megmaradt irataival, jegy­zőkönyveivel alátámasztom. Csak 1998-ban nyílt arra törvé­nyi lehetőség, hogy betekint­sünk az iratokba, s két év kellett, hogy ezt valóban meg istehessem. Ráadásul még a könyv kiadásának költségeit is elő kellett teremteni, ami tá­mogatók nélkül aligha történ­hetett volna meg. Most végre megvan a könyv, kiírtam magamból ami fájt, ami bántott. Azt azonban nem tudom, hogy lesz e folytatása a kötetnek. TV-NOTESZ Megint Mega VALKÓ MIHÁLY Ha szerda, akkor mostanában újra Megasztár a TV-2-ben, illetve még csak válogatás abból a több ezer jelentkezőből, akik úgy gon­dolják magukról, akár még belőlük is lehetne Oláh Ibolya vagy Gáspár Laci, ha felkarolja őket a televízió; azok nyomdokába lép­hetnek, akik lemezükkel már ott ékeskednek a szórakoztatóipar piacán. A csatorna tehát ismét belevágott, hogy tehetségek után nézzen, s ez még mindig jobb, mi tagadás, mint amikor ugyanitt holmi idióta versenyekkel hülyítenek bennünket, lásd a Csaó, Darwin. Más kérdés, hogy úgy kellene-e megtalálni őket, akikben ott van valóban a tehetség szikrája, hogy csak lángra kelljen lob­bantam, ahogyan az történik. Mert az bizony: kész kabaré! Nem­csak azért, mert olyanok is veszik a bátorságot maguknak, hogy mikrofon elé álljanak, kiknek se hallásuk, se hangjuk sincsen, s amikor meg mozogni próbálnak, teljesen ügyetlenek, esetlenek, hanem azért is kész cirkusz ez a válogatási „ceremónia” ahogyan a zsűri „értékel”, ahogyan elviseli és nyugtázza a történteket. Az öttagú „ítélőszék” tagjai igencsak produkálják ezúttal magukat, szinte egymást múlván felül abban, miként unatkozzanak, illetve szórakoztassák egymást és magukat. Közben pedig el-elereszt- vén egy-egy mélyen megszégyenítő megjegyzést is. Hallottad már magad kívülről? avagy Mintha vöröskereszteseknek gyűjtenél, úgy énekelsz - hangzik el többek között és más effélék is hallha­tók. Van zsűritag, aki unalmában cipőjétől szabadul meg. Egy másik akkora szemeket mereszt, mintha nem akarna hinni a sze­mének; van, aki türelmetlenségében erősen veri a taktust az asz­talon; van, aki kétségbeesésében a fejét vakarja; van, aki arcát ta­karja el teljesen, hogy ne is lásson... S ahogy telik az idő, a zsűri még egyre „kreatívabb”. Már nemcsak egyénileg szórakoznak, közösen is produkálják magukat, vad nótázásba fognak, mintha valamiféle kocsmában lennénk, ahol ugyebár mindent szabad. Van aztán, aki gázsiemelést is emleget, mondván jobban meg ké­ne fizetni az átélt kínokat. A zsűri egy kicsit problémás — jegyzi meg a műsorvezető. Nem kicsit, nagyon is! Főleg rajtuk múlik, hogy a tehetségek keresése már-már cirkusszá válik. Miért kell (kérdem fölényesen) így szórakozni szerencsétleneken, akik le­het, hogy nem eléggé tehetségesek, ámde jó szándékú, becsületes emberek. Miért kell üy módon őket méltóságukban is megalázni? Hisz ők csak azt tették, amit a televízió felkínált nekik: éltek az alkalommal, a felelősség azoké, akik a széles körű válogatásnak ilyen nyilvánossági formáját választották, rögvest a képernyőt, ahelyett, hogy előszűréssel élve megóvták volna őket, a „tehetség­teleneket” a csúfos bukás igen kellemetlen élményétől. Tehetsé­gek kerestetnek, de miért oly módon, hogy közben súlyos lelki se­bek is ejtetnek. Hogy azok, akik egy álom reményével érkeznek, végül is a megszégyenítés bélyegével távozzanak? Mire jó ez? Olcsóbb változat a közösségi házra Pókász Endre Csökkenteni kellett a kunszent­mártoni közösségi ház építésé­nek műszaki tartalmát, hogy a megnyert pályázati forrásból kivitelezhető legyen a beruhá­zás. Hosszú évek próbálkozása vált valóra, amikor címzett álla­mi támogatást nyert a város ön- kormányzata a közösségi ház építésére. Az egy sportcsarno­kot is magában foglaló épület nagyon hasznos feladatokat lát el, multifunkcionális létesít­ményként kulturális rendezvé­nyeket és sporteseményeket is tarthatnak benne. Ám a nyert összeg még messze nem ele­gendő a kivitelezéshez, így az önkormányzat úgy döntött, hogy új, a közbeszerzési tör­vénynek megfelelő nyílt tárgya­lási eljárást írnak ki, melyben egy már némileg módosított, ily módon olcsóbb változat kivi­telezését várják a jelentkező cé­gektől. Amennyiben minden a tervek szerint alakul, úgy a majdani nyertes építőipari vál­lalkozás nevét már november­ben kihirdethetik. Néhány is­mert vállalkozó és önkormány­zati képviselő kezdeményezésé­re pénzt gyűjtenek a városban, ezzel is megkönnyítendő az ön- kormányzati önrész előteremté­sét. Uj, közös program keretében találják ki Szolnokot 2002-ben alakult meg a Szolnoki Szalon Netegye- siilet, amelyet lokálpatri­óták azért hoztak létre, hogy az internet segítsé­gével eszmét cseréljenek a Szolnokot érintő témák­ról, erősítve ezzel is a kö­tődést a városhoz. Bistey András Véleményük szerint Szolnok­nak világos, a helyi társadalom­mal megvitatott programmal kell rendelkeznie ahhoz, hogy a tudás évszázadában sikeres le­gyen. E cél érdekében indítot­ták szombatonként a Tisza mo­ziban a Találjuk ki Szolnokot! programot. Ezzel párhuzamo­san működtetik a program web­oldalát (szolnok.uw.hu), ame­lyen az érdeklődők megismer­kedhetnek a programmal ösz- szefüggő véleményekkel, néze­tekkel. Egyúttal 12 pontba foglalták össze, hogy miről kellene be­szélni a következő esztendők­ben. Ezen felsorolásban egye­bek mellett szó esik a felzárkó­zás vagy leszakadás kérdéséről, a hagyományos vagy tudásala­pú fejlődés dilemmájáról, az épített és természetes környe­zet megóvásáról, a közlekedés­ről, a társadalmi erőtartalékok mobilizálásáról, a Szolnok-kép változtathatóságáról, az idegen- forgalomról, a városfejlesztési stratégiák realitásáról és egy körülbelül másfél évtizedes jö­vőkép felvázolásáról. Ebben az évben három ren­dezvényt terveznek. December elején a tervek szerint Hankiss Elemér szociológus, a Találjuk ki Magyarországot! mozgalom alapítója találkozik az érdeklő­dőkkel. RÖVIDEN TELEPÜLÉSEINK ÉLETÉRŐL csépa. Az önkormányzat kül­területi út megépítésére adott be pályázatot, melynek sike­res elbírálása után megkez­dődhetett a 62 millió forintos beruházás, lá JÁSZBERÉNY. Dobók István jászberényi önkormányzati képviselő kilépett a képviselő- testület MSZP frakciójából. A városatya döntését azzal indo­kolta, hogy a szocialista párt helyi elnöksége elutasította felvételét a jászberényi MSZP- szervezetbe. A képviselő sze­rint ezek után nincs értelme tovább folytatni munkáját a szocialista frakcióban. A pénz­ügyi bizottság elnöki posztját is ellátó képviselő független­ként dolgozik tovább, bcs jászjákóhalma. Hatvan évvel ezelőtt, 1944. október 30-án bombatámadás érte a telepü­lést. A hadianyagot szállító né­met egységeket támadó légicsa­pásnak tólenc helybéli civil is áldozatul esett. Az elhunytakra a hét végén emlékeztek az ön- kormányzat, az elszármazotta­kat tömörítő Jákóhalmiak Bará­ti Köre, illetve a helyi honisme­reti szakkör közös szervezésé­ben tartott ünnepségen, bcs jászkisér. A Víziterv Consult Kft. minisztériumi tájékozta­tót tart a hanyi-tiszasülyi árví­zi vésztározóval kapcsolatban november 10-én délután hat­kor a helyi művelődési ház­ban. A Vásárhelyi-terv kereté­ben öt tározó építését tervezik a térségben, amelyből az egyik közvetlenül Jászkisér mellett kapna helyet. Bái jászszentandrás. Az önkor­mányzat tájház kialakítását tervezi a régi iskolaépületben, amelynek termei helytörténe­ti kiállításnak és különféle rendezvényeknek adnának helyet. Az ingatlan parkjában EU-konform játszótér és sza­badtéri színpad szolgálná a helybeliek és az idelátogatók igényeit. A felújítás és átalakí­tás költségeinek hetvenöt szá­zalékát pályázati pénzből sze­retnék fedezni. A támogatás iránti kérelmet jövő év elején nyújtják be az Agrár- és Vi­dékfejlesztési Operatív Prog­ramhoz. Bál

Next

/
Oldalképek
Tartalom