Új Néplap, 2004. október (15. évfolyam, 230-254. szám)

2004-10-07 / 235. szám

2004. OKTÓBER 7., CSÜTÖRTÖK 7 AHOL ÉLÜNK A település arculatát alapvetően meghatározza megyénk egyik legszebb főtere ipartelepet is privatizálták, még mindig meghatározó szerepet tölt be a foglalkoztatásban.- A cipőipar komoly gondok­kal küszködik Európa-szerte. Mennyire változott meg az ága­zat súlya Martfűn?- Szerencsére jól működő vállalkozások vették át a nagy előd helyét. Jelenleg a Salüsz, az osztrák Legero, a Magyar Ci­pőgyártó Kft. összesen mintegy 1500 embert foglalkoztat. Ezen túlmenően pedig az ipartelepen belül található kisebb vállalatok és vállalkozások további ötszáz főnek biztosítanak megélhetést. Ehhez jön még két további nagyüzem, a növényolajgyártás meghatározó piaci szereplője, a Bunge Rt. és a sörös Brau Union Rt. A részvénytársaság­ok modern gyáraiban további ötszáz főt foglalkoztatnak. Ha pedig hozzávesszük, hogy közel 400 kisebb-nagyobb vállalko­zás található városunkban, me­lyek szintén nagymértékben hozzájárulnak az itt lakók min­dennapi megélhetéséhez, jól látszik, hogy erős az ipari ága­zat mifelénk. — Sokan irigyelik a kiváló martßi ellátást.- Ma minden szerénytelenség nélkül elmondhatjuk, hogy a vá­ros közműellátottsága száz szá­zalékban kiépített. Ezen nagy beruházások döntően az 1990- es években valósultak meg, 2000-ig bezárólag. Emellett vá­rosunk igen fejlett intézményhá­lózattal rendelkezik, beleértve a bölcsődei, óvodai, általános isko­lai és középiskolai ellátásokat. Az elmúlt években, talán évtize­dekben kiemelten kezeltük az egészségügyi ellátás biztosítá­sát, a magasabb szintű kultúra, a művelődés elérhetőségét.- Az új városközponttal megin­dult a település képének formáló­dása. Hol tartanak ezen az úton? — A polgármesteri hivatalt, valamint a két templomot ma­gában foglaló városközpontunk egységessé tette a település szerkezetét. A centrum további kialakítását segíti elő a közeli jövőben megépülő új bevásárló- központ, valamint a lakások to­vábbi építése az itt található kö­zel öthektáros, közművel ellá­tott területen.- Milyen úton képzeli el a vá­ros jövőjét?- Az idegenforgalom és a tu­risztika fejlesztésében nagy sze­repet játszhat az élő Tisza közel­sége, valamint a vállalkozói tőke bevonásával megkezdett ter­mál- és gyógyturizmus kialakí­tása. Örömteli, hogy egy erős építőipari cég, a Torna Bau Rt. fantáziát lát Martfűben, e válla­lat beruházásaiban valósul meg számos turisztikai fejlesztés.- A fejlődést mennyire akadá­lyozzák az önkormányzat anyagi gondjai?- Mint az ország legtöbb ön- kormányzata, úgy a martfűi ön- kormányzat is itt az új évezred küszöbén komoly anyagi prob­lémákkal küszködik, melynek elsősorban az állami finanszíro­zás az oka. Nevezetesen az, hogy a részükre biztosított nor­matívák az elmúlt három-négy évben szinte változatlanul ma­radtak, míg a kötelezően ellá­tandó feladatok nőttek. Ennek ellenére a város működőképes­ségét megtartva a beruházáso­kat, illetve fejlesztéseket a kü­lönböző pályázatok útján el­nyerhető forrásokkal tudjuk biztosítani. Mindent a gyerekekért A város központi játszóparkja 1998-ban épült, a Tisza-part- hoz közel, csöndes zöldövezet­ben, a bölcsőde és az óvodák közelében. A több mint hat­ezer négyzetméteres gyer­mekparadicsom területének fele füves, míg a fennmaradó részen játékok, szociális épü­let találhatók. Többtucatnyi fát is ültettek, növekedő lomb­koronájuk mára hűs árnyékot biztosít a parkba látogatónak. A gyermekjátékok a kor köve­telményeinek megfelelően esztétikusak, a biztonsági elő­írásoknak megfelelnek. Külön öröm, hogy a martfű­iek is óvják, védik a gyönyörű létesítményt, s nem csupán a kerítés jelent visszatartó erőt a rongálások ellen. Ilyen kör­nyezetben pedig az év minden napján öröm a játék. A pusztából virágzó város lett Martfű a megye egyik leg­fiatalabb települése. Mondjuk ezt azért, mert 1950-ben lett önálló köz­igazgatású település, és ekkor vált ki Tiszaföldvár közigazgatásából. Dinami­kus fejlődését mutatja, hogy 1970-ben nagyközsé­gi, majd 1989. március l-jétől városi címet kapott. Martfű puszta tulajdonképpen egy vállalkozónak köszönheti te­lepüléssé válását. Az egykori Cikta Cipőgyár tulajdonosa, a cseh Julius Bata megtalálta ál­mai helyszínét egy gyárváros felépítéséhez, a Tisza, a vasúti és közúti közlekedés csomópontját. Az üzemmel párhuzamosan sor­házakat építettek a dolgozók­nak, akik egyre nagyobb szám­ban telepedtek le Martfűn. A la­kónépessége rohamosan növe­kedett, 1950-ben mindösszesen 800-an éltek itt, jelenleg pedig már több mint 7500-an vallhat­ják magukat helybélinek. Mu­tatja a város fiatalságát az is, hogy az itt élő emberek átlag- életkora mindössze 34 év.- Martfű tisztán ipari jellegű település, ami azt jelenti, hogy az itt élők megélhetésének leg­főbb forrásai a nálunk működő külföldi és hazai vállalatok és vállalkozások - beszélt lapunk­nak az adottságokról Kozma Im­re polgármester. - A régi Tisza Cipőgyárnak, mint az ország egyik legnagyobb cipőgyárá­nak meghatározó szerepe volt a település fejlődésében, az em­berek munkahelyének biztosí­tásához. Annak ellenére, hogy a rendszerváltást követően ezen A KULT ÚRIGAZ GATO Asztalos Ár- pádné a me­gye egyik leg­színvonalasab­ban működő kulturális in­tézményének a vezetője. A Városi Művelődési Központ és Könyvtár igen népszerű a hely­béliek között.- Városunkban évtizedek óta magas színvonalú kulturá­lis élet folyik, köszönhető ez a kultúrát kiemelten támogató önkormányzatnak és nagy­részt az itt élő embereknek. A környezet mellett fontos volt az a szellemi közeg, melyet az ok­tatás és a kultúra nyújt, növel­ve ezzel a település megtartó erejét is. Szeretnénk hinni ab­ban, hogy minden korosztály számára marad idő és energia a művelődésre, a szórakozásra. A DOKTORNŐ Dr. Solt Mag­dolna közel három évtize­de dolgozik a településen háziorvos­ként. — Ez idő alatt figyelemmel kísérhettem a vá­ros fejlődését, elsősorban az egészségügy területén. Szeret­ném, ha ez a folyamat a jelenle­gi nehézségek ellenére nem torpanna meg. Az önkormány­zat mindig kiemelten kezelte a lakosság egészségügyi ellátá­sát, és a sok éve itt élő orvosok, egészségügyi dolgozók is szív­ügyüknek érzik ezt. Szeret­ném, ha a város pályázata nyerne, s a lakosság helyben vehetne igénybe ingyenes szakrendeléseket. Jó lenne még, ha minél hamarabb elké­szülne a martfűi gyógyfürdő. AZ ISKOLA- IGAZGATÓ Szikszainé An­gyal Mária a Városi Általá­nos Iskola igazgatója.- Pedagógi­ai progra­munk szelle­mében alsó tagozaton nagy hangsúlyt fektetünk az alap­készségek elsajátíttatására, felsőben az informatika és az idegen nyelv oktatására. Vég­zőseink alaposan felkészülnek a középiskolai felvételire, dön­tő többségük az elsőként meg­jelölt középfokú intézménybe jut be. A visszajelzések alapján meg is állják helyüket, ami vé­gül is a nyolcéves hatékony és eredményes munkát igazolja vissza. A jövőt illetően szeret­ném, hogy minél több gyermek szülessen a városban. AZ ..ŐSLAKOS” Deák Miklós Martfű meg­alapításától kezdve itt élt és dolgozott, élő tanúja a fi­atal város tör­ténelmének, iratgyűjteményével őrzője a múltnak.- Felvidéki születésű va­gyok, ám életem nagy részét már itt töltöttem Martfűn. Na­gyon szép évtizedek állnak mö­göttem, a gyár építése, majd a háború már önmagában is elég eseménydús emlék. Ez a tele­pülés ezer szállal kötődik a ci­pőgyártáshoz, remélem, hogy a ma meglévő gondok megol­dódnak, s még sokáig működ­het ez az iparág a településen. Szeretném, ha Martfű megőriz­né fejlődésének ütemét, csen­dességét és nyugalmát. A BEFEKTETŐ Ifjabb Toma- sovszki László cége, a Torna Bau Rt. évek­kel ezelőtt fan­táziát látott a városban, s ko­moly beruhá­zásokba kezdett.- A jövőben sok boldog arcot szeretnék látni Martfűn, olyan várost, ahol az emberek elis­meréssel szólnak a településen zajló fejlesztésekről. Erre azért is lenne nagy szükség, mert csak a helybéliekkel együtt si­kerülhet az előrelépés. Fontos lenne, ha zöldebb lenne a vá­ros képe, ezen a téren az élen szeretnénk mi magunk is jár­ni. Az üzleti életben az a vá­gyam, hogy három éven belül megépíthessük a gyógyvizű strandunk szállodáját és a me­dencéket. Polgármester: Kozma Imre Alpolgármester: Gonda Istvánná Jegyző: Balogh Edit A képviselő-testület tagjai: Bakó László, Bíró András, Bujdosó Lajos, dr. Despotov Svetozár, Farkas Roland, Kécskeiné Vad Ibolya, Kovács Jánosné, dr. Kiss Edit, Rusvai Béla, Tarjányiné Tasnádi Edit, Tóthné dr. Gallyas Katalin. Városháza 5435 Martfű, Szent István tér 1. Telefon: 56/450-222 Telefax: 56/450-853 Vállalkozások száma: 479 Helyi adók: Vállalkozók kommunális adója: korrigált átlagos statisztikai létszám: 2000 Ft/fő/év Iparűzési adó: 2 százalék/év Gépjárműadó 1200 Ft/100 kg Civil szervezetek: Kulturális: 6, Sport: 13, Oktatás: 3, Egészségügy: 6, Környezet- védelem: 1 Jeles napok: Augusztus: martfűi ünnepi napok Történelem: A település kialakulásában és fejlődésében legnagyobb szerepe a kedvező földrajzi adottságának volt, az ember megtelepedése azonban a Ti­szának köszönhető. A terület a történelmi leletek tanúsága szerint ősidők óta lakott hely volt. Martfű nevét először 1467-ben faluként tüntették fel. A hódoltság során telje­sen elnéptelenedett. 1658- ban dúlta fel a vidéket a tatár kán. A XIX. század közepétől folyamatosan cserélődtek a birtokosok, akik majorüze­meket, tanyaközpontokat hoztak létre a martfűi határ­ban. Területén először a martfűi Téglagyár Rt. telepe­dett meg (kb. 1896-ban). Az 1920-as évek végére már or­szágos hírű vállalkozás lett, jelentős mennyiségű téglát és cserepet termelt. Az 1930- as évek végén a csehországi Bata cég megalapította a martfűi CIKTA Cipőgyárat. A gyár alapítására olyan helyet kerestek, ahol vasúti, ország­úti, vízi úti olcsó száüítási le­hetőségek mellett, szinte kor­látlan mennyiségben állt ren­delkezésre az olcsó munka­erő. A gyárban 1942-ben in­dult meg a termelés. A munkaerővonzás hatá­sára a település gyorsan nö­vekedett. Közigazgatásilag Martfű mint tanyaközpont Tiszaföldvárhoz tartozott, 1950-ben lett önálló község. Az oldal az önkormányzat és a kiadó együttműködése alapján jelenhetett meg. A költségeket az önkormányzat viseli. Kozma Imre

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom