Új Néplap, 2004. október (15. évfolyam, 230-254. szám)

2004-10-27 / 251. szám

FOTÓ: SÁRKÖZI JÁNOS 20 04. OKTÓBER 27., SZERDA 13 Ifjú bélyeggyűjtők seregszemléje Az Európai Unióhoz csat­lakozott országok ifjú fi- latelistáinak első' találko­zója is volt egyben a na­pokban Jászberényben megszervezett 35. Orszá­gos Ifjúsági Bélyegkiállí­tás. Banka Csaba Több száz tablón mintegy há­romezer bélyeget tekinthettek meg az érdeklődők a Déryné Művelődési Központban meg­szervezett nagyszabású bélyeg­kiállításon az elmúlt hét végén. A filatelisták legjobb hazai kép­viselői mellett a környező or­szágokból is több fiatal bélyeg- gyűjtő tartotta érdemesnek a jászberényi bemutatót saját gyűjteményének közönség elé tárására. A pénteken délelőtt megszervezett megnyitón Kur- dics Sándor, a Magyar Bélyeg- gyűjtők Országos Szövetségé­nek (Mabeosz) elnöke hangsú­lyozta: rendkívül fontos szerve­zetük számára a herényihez ha­sonló kiállítások szervezése, hi­szen a filatelisták táborának utánpótlása egyre nehezebben biztosítható manapság az inter­net világában. A résztvevők egyaránt a jász­berényi szervezők alaposságát dicsérték, hiszen a három és fél évtizedes jubileumhoz méltó nagyságrendű és színvonalú ki­állítási anyagot sikerült összeál­lítaniuk. A kiállításhoz termé­szetesen katalógust is szerkesz­tettek, s a Magyar Posta egyedi bélyegzőt is kiadott erre a nap­ra. Érdeklődőkből nem volt hiány a jászberényi bélyegkiállításon Fiatal önkéntesek Farkas István Az Európai Információs Pont szervezésében Fiatalok Európá­ban címmel tartottak előadást a minap a Verseghy Ferenc Me­gyei Könyvtárban, melynek so­rán az Ifjúság 2000-2006 prog­rammal ismerkedhettek meg az érdeklődők. Huszti László, a Mobilitás Észak-alföldi Regio­nális Ifjúsági Szolgáltató Iroda munkatársa a program által kí­nált lehetőségekből elsősorban az ifjúsági cseréket és az euró­pai önkéntes szolgálatot emelte ki. Utóbbival kapcsolatban el­mondta, hogy a kikerülő önkén­tes nem kötelezhető nyolcórás munkára, viszont a fogadó szer­vezettől szállás, nyelvtanfo­lyam, étkezési lehetőség, vala­mint zsebpénz illeti meg. Az előadó szerint nyelvtanulás szempontjából például ideális megoldás egy ilyen lehetőséget kihasználni. Önkéntes szolgálatra 18 és 26 év közötti fiatalok pályázhat­nak annak a szakterületnek a megnevezésével, ahol dolgozni szeretnének. Ilyen lehet példá­ul a környezetvédelem, a gyer­mekekkel való foglalkozás, vagy az öregek mindennapjai­nak a segítése. Az első lépések az Internetezés útján Sokak szerint néhány év múlva azok, akik nem tudják használni a szá­mítógépet és az interne­tet, úgy fogják érezni ma­gukat, mint azok, akik nem tudnak olvasni. Bátor Judit A Jászapáti Városi Könyvtár ok­tóberben félórás számítógépes foglalkozásokat szervezett „Nem harap az egér!” címmel, amit szerda délelőttönként, az intézmény nyitvatartási idején kívül vehet igénybe a település felnőtt lakossága. A kezdemé­nyezés célja a számítógép- és az internethasználat népszerű­sítése, hiszen még mindig na­gyon sokan idegenkednek ­különösen az idősebb generá­ció — a modern technika e vív­mányaitól. Ez a félelem viszont leküzdhető, különösen akkor, ha olyan segítséget kapnak az érdeklődők, mint amilyet Gu­lyásáé Csintó Etelka, a helyi könyvtáros nyújt a helybeliek­nek. — Négy éve kezdtem számító­gépet használni, és ha vissza­gondolok a kezdetekre, bizony még az egérhez is alig mertem hozzányúlni. Ekkor a lányom rám szólt: „Fogd meg bátran, nem harap!” Ez a mondat ihlet­te a tanfolyam címét - mondta a könyvtárosnő. Szerinte a foglalkozásnak több előnye is van. Itt teljesen az alapoktól - mégpedig a szá­mítógép bekapcsolásától - kez­dődik az oktatás, szemben a számítógépes tanfolyamokkal, ahol feltételezik azt, hogy a résztvevők rendelkeznek az alapismeretekkel. Sokan vi­szont szégyellik járatlanságu­kat, kisebbrendűségi érzést éb­reszt bennük az, hogy mások milyen természetességgel be­szélnek az informatika világá­ról, és a következőképpen hárí­tanak: „Nem nekem való ez!” vagy „Én ehhez buta vagyok!” Holott egyáltalán nem ilyesmi­ről van szó, csupán gyakorlat­lanságról. Az egyéni foglako­zással a szégyenérzet is ki­küszöbölhető. A tízéves tanítói múlttal is rendelkező Gulyásné végtelen türelemmel és megértéssel se­gíti át a kezdeti nehézségeken a jelentkezőket, akik aztán büszkén újságolják, hogy ami­óta internetet használnak, ki­nyílt előttük a világ, és unoká­ik, gyermekeik sem nézik már le őket maradiságuk miatt. A foglalkozásokat hatalmas érdeklődés kíséri, csakúgy, mint a közelmúltban lezajlott kis csoportos, 20 órás számító- gépes tanfolyamot, amelynek szervezését a könyvtár a Ma­gyar Kulturális Örökség Mi­nisztériumához benyújtott nyertes pályázatának fejében vállalta. Egy éven belül 60 hely- j beli képzését kellett megoldani- j uk, a tervet viszont túlteljesítet- j ték, hiszen összesen 87-en -1 köztük hetven éven felüliek — | sajátították el a számítógép- és j internethasználat alapjait. Nagy döntésekhez elkél a segítség pályaválasztás Immár a negyedik kiállítást rendezték meg Az élet egyik legfonto­sabb döntésében szeret­tek volna segítséget nyúj­tani a szervezők annak a több ezer diáknak, aki Jászberényben megláto­gatták az immár negye­dik alkalommal megszer­vezett pályaválasztási ki­állítást. Banka Csaba A Bercsényi Sportcsarnokban tizenkét középiskola, tizenkét munkáltató, hat főiskolai, egye­temi kar, illetve öt felnőttképző intézmény mutatkozott be a pá­lyaválasztás előtt álló fiatalok­nak. Egy országos programsorozat részeként a Munkaügyi Minisz­térium pályázati támogatásával szervezték meg Jászberényben a negyedik, pályaválasztást se­gítő kiállítást. A rendezvény - ahogy azt Bacher Konrádné, a megyei munkaügyi központ jászberényi kirendeltségének vezetője megerősítette - egyre népszerűbb mind a képző intéz­mények, mind a munkáltatók, s nem kevésbé a diákok körében. A Jászságban leginkább a strukturális munkanélküliség a jellemző. A munkaadók által kí­nált álláslehetőségek nem talál­koznak a munkavállalók kép­zettségével. A kiállítás lehetősé­get adhat arra, hogy már a pá­lyaválasztáskor figyelembe ve­gyék az általános iskolás, kö­zépiskolás diákok, hogy a képző intézményekből kikerülve a munkaerőpiacon milyen szak­mákkal felvértezve lehet esé­lyük az elhelyezkedésre. A kistérségben túlkínálat mu­tatkozik varrónőkből, bolti el­adókból, ugyanakkor bármikor munkát tud találni a vasas szak­mákban jártasságot szerzett munkavállaló. A bemutató al­kalmával nemcsak a lehetősége­ket vázolják fel a fiataloknak, hanem különböző tesztek kitöl­tésével feltérképezik az adott fi­atal érdeklődési köréhez legin­kább passzoló szakmákat is. Az óriási érdeklődést látva a szer­vezők gondolkodnak azon, hogy jövőre kétnapos kiállítást tarta­nak Jászberényben. Az idén először nemcsak a Jászságból, hanem a környező kis­térségekből is érkeztek középiskolák, hogy megmutassák ma­gukat a jászsági fiataloknak. A munkáltatók jelenlétének azért volt különös jelentősége, mert így a fiatalok nemcsak az­zal ismerkedtek, hogy az egyes szakmákat hol lehet elsajátíta­ni, hanem azt is, hogy mindez hol váltható át munkalehető­séggé. Harminckilenc éve pásztor Galántai Imrének tágas a mun­kahelye. Harminckilenc éve a végtelen puszta: Tomaj és Kun­hegyes között. D. Szabó Miklós Mostanság sok eső áztatta a környé­ket, így nem csak tapossa, kapkodja is 131 fekete és 44 szürkemarha a dús le­gelőt. Az 56 éves pásztor nincs egye­dül: Mester és Csibész, a két szőrmók lesi a szavát, hogy nekiiramodjon a messzeségnek, visszahajtani az alkal­mi elbitangolókat. Egyik társával felváltva őrzik a gu­lyát. A virradattal kel, de hát nem csak a világosság, hanem az idő is meghatá­rozza az aznapi legeltetést. Ha szép, kellemes a világ, irány a legelő. Imre a botjára támaszkodik, nézi a messzesé­get, amelyből egy-két hófehérre me­szelt tanya fala villan ki. Délben harap valamit, a melegtől függően naponta kétszer, háromszor itatja a jószágokat, amelyek között akad vagy nyolcvan hasas üsző. Ők lassan bekerülnek a té­li szállásra, mert novembertől elkezdő­dik az ellés. A legeltetésnek általában az esti szürkület vet véget: a két kutya meg Imre befelé, a karámok felé hajtja őket. Itt éjszakáznak, a gulyás pedig abban a kis kunyhóban, amelyben két sezlon, asztal, szék meg egy jó étvágyú kályha van. Megeteti fával, és bő fer­tályéra után barátságos a levegő. A petrólámpa vagy a gyertya ad annyi fényt, amennyi neki kell. Közben ki-ki- néz a jószágra, az ebek éberen szundí­tanak, rögtön jeleznek, ha idegen, ne- talántán róka settenkedik a környé­ken. Ravaszdi még csak-csak előfor­dul, de idegen a fehér hollónál is rit­kább. Szóval ki-kinéz, ha nincs kedve, hideget: szalonnát, füstölt kolbászt, pa­radicsomot, paprikát harap. Ha ráéhe­zik, jobb a meleg: falósabb, tovább áll az ember gyomrában. Lebbencs, papri­kás krumpli fő a tűzön, ami felséges fi­nom egy kis kolbásszal, netalántán 5 szalonnával megspékelve. Jól betörölközik, bekapcsolja a Kos-1 suthot, és rövid ideig hallgatja. Innen J az álmok mezejére kerül. Hamarosan 1 elnyomja, kikapcsolja az egé­szet, mert arra is gondolni kell: itt a reggel, és az álmok mezejéről egy másik mezőbe kell mennie. Mindaddig, amíg a dér és a fagy magá­val nem cipeli a füvet. Ez leginkább novemberben esedékes, de már arra is adódott példa, hogy a Mikulást is itt töltötte kinn a pusztán, mert annyira enyhe volt az év utolsó ember hó­napja. A bot minden pusztai embernek, így Galántai Imre gulyásnak Is fontos munkaeszköze, kelléke „Nem harap az egér!"

Next

/
Oldalképek
Tartalom