Új Néplap, 2004. október (15. évfolyam, 230-254. szám)

2004-10-03 / 40. Vasárnapi szám

2004. október 3., vasárnap Közelről 3 Rengeteg áru, kevés vásárló Mostanra részben az ősz árnyalatai váltották fel a szolnoki vásárcsarnoki piac nyári színeit. Odalett a rikító kék meg vörös, harsogó zöld, helyettük szolidabb tónusok uralják az asz­talokat. E lőször is az almának meg a krumplinak ez az igazi ideje, szezonja. Az előbbinél maradva, bő- z séges az almakínálat: starkin- | gok, jonatánok, idaredek meg ® a jó ég a megmondhatója, mi- | lyen fajták kínálják magukat 8 mázsaszám, kilónként 80-158 R forint között. Ami a burgonyát ° illeti, zsákszámra hever a föl­dön, asztalokon, kilóját 40-60- ra tartják. Hagyma is akad annyi, hogy Tiszát lehetne re- keszteni vele, az árak se csilla­gászatiak, 60-80 között ve­szik, viszik. Az ősz kí­nálata közé még két fontos gyü­mölcs tarto­zik: az őszi­barack és a szőlő. A ba­rack nem olcsó, 268- 398 körüli az ára, a nagyságtól, küllemtől megfelelően. A szőlőé pedig nagyon szóródik, tengernyi termett belőle, ezért 58-ért A piac máshol sem ....... ol csóbb, de nálunk a keresetek mások _ A kínálattal nincs baj, inkább a fizetőképes kereslettel éppúgy lehet vásárolni, mint 158-ért, de aki a ropogós, nagy szeműt bírja, annak az ára kettő forint híján félezer fo­rint. A gazdák panaszkodnak, bár a termés hatalmas, az a fránya cukorfok hiányzik, ami a jó borhoz kell. Paprika is zöldell, sárgállik, sok helyen 180-400 között árul­ják. Egy idős asszony, Szitás Zoltánná négy darabot választ. — Vennék én többet, de a 46 ezer forint nyugdíj ezt diktál­ja. Elvégre a jövő hónaptól fű­tésre is le kell rakni havi tíz­ezernél többet — így indokolja azt, hogy nem vesz kilószámra a szép termésből. Feltűnik, mindenfelé temér­dek az áru, még hozzánk har sonló bámészkodó is akad, de a vásárló kevés. Pedig ezeket az árakat látná: paradicsom 68-300, zeller 160 darabja, zöldség 350 kilója, répa 100- Í20 kilója, uborka 180-200, gö­rögdinnye 48-68, birsalma 350, zöldbab 160, csöves ku­korica 20-60, mag nélküli gö­rögdinnye 100-120, a fokhagy­mának darabja 30-60, a retek csomója 50, fejes saláta 100 fo­rint. Tojás rengeteg kelleti ma­gát 17-20 forint között. Még a szilva is dacol az idővel, egy­két helyen lehet venni 118-160 között. Egy szandaszőlősi nyugdíjasnál akkorák vannak, hogy 7 darab belőle egy kiló! Hogy mi az oka a viszony­lag kevesebb vásárlónak, ezt Fodorné Tériké piaci ügyveze­tő így magyarázza: — Kevés a vásárló, legalább­is bizonyos napokon. Ennek több oka is lehet. Az egyik a parkolási lehetőség, amelyik itt fizetős, de bezzeg a nagy áru­házak körül ingyenes. Azután aki oda kocsival elmegy, bevá­sárol, ott gyümölcsöt is vesz. Ráadásul a szolnoki keresetek, nyugdíjak az országos átlag alattiak, legalábbis a statiszti­kák szerint. És mindez tükrö­ződik az itteni forgalmon is. — Ön szerint drága ez a pi­ac? — Még azt se lehet monda­ni, hiszen rendelkezünk össze­hasonlítási alappal. Máshol sem olcsóbb, de a keresetek mások. Maradjunk ennyiben . . . D. Szabó Miklós Hopaplan alatt pihen a város A nagyvárosok hőmérséklete az év jelentős részében magasabb, mint az ország más pontjain. A különbség ugyan nem minden esetben számottevő, de statiszti­kailag mégiscsak kimutatható. egyéb lehetséges indokokat amelyek részben valóban közrejátszhatnak a hőpap­lan kialakulásában. Gyakorlatilag minden olyan településen, ahol je­lentősebb emberi tevékeny­ség zajlik, egy, a közvetlen környezettől eltérő mikroklí­ma alakul ki, tudtuk meg Polgári Andrástól a szolnold katonai repülőtér meteoroló­gusától. Budapesten, illetve a megyeszékhelyeken ez akár két-három fokos különbsé­get is eredményezhet. Szol­nok esetében ugyanazok az okok játszanak közre a me­legebb hőmérséklet kialaku­lásában, mint a más hason­ló városok esetében. Az első helyen talán a közlekedést említ­hetnénk. Szolnokon ugyan viszonylag kevés ipari üzem működik, ám ezek is hozzájárulhatnak a hopaplan kialakulásához A Szolnok esetében is meglévő jelenségnek több összetevője lehet, vélik sokan. Általában megemlítik a város folyóit, közlekedési helyzetét, és még A rengeteg jármű jelentős hatást gyakorol környezetére, hiszen a kipufogógázok több száz fokosak. Nagyobb forga­lomban tehát már műszerek nélkül is érzékelhető módon fűtik maguk körül a levegőt. Emellett más településekhez képest jóval több fűtött épület található a nagyvárosokban, mint a kisebb településeken. Elég csak arra gondolni, hogy a hatalmas panelházak mekkora felületen érintkeznek a külvi­lággal. Falaikon keresztül né­miképp felmelegítik környeze­tüket. Azonkívül a legkisebb­től a legnagyobb lakóházig bármelyiknél megfigyelhető, hogy egy-egy rossz nyílászá­rón keresztül milyen nagy mértékben szökik ki a helyisé­gekből a meleg. A rengeteg aszfalt- és be­tonburkolatú út és tér is előbb- utóbb kibocsátja a magába gyűjtött hőt. Mindezek mellett azon városok, amelyekben je­lentős ipari tevékenység zajlik, hőmérsékleti pluszban is érzé­kelhetik üzemeik működésé­nek hatását. A fentebb említett emberi tevékenységek hatásait azután csak tovább erősíthetik a mete­orológiai tényezők, mutatott rá Polgári András. A légmozgás, a szél például jelentősen befo­lyásolja a hőmérsékletet, hőér­zetünket. Ez a különleges, a nagyvá­rosokat borító hőpaplan nagy­jából tíz, esetleg húsz méterig érzékelhető, legerőteljesebben a belvárosokban. Nincs jól kö­rülhatárolható széle. Ahogy a külterületek felé haladunk, egyre kevésbé tapasztalhatjuk a meglétét. Ha pedig elhagyjuk a település határát, nyomban kikerülünk e különleges, mes­terséges képződmény hatása alól. Molnár G. Attila JEGYZET Államháztartás-beli Az állam a legrosszabb gazda — tudjuk régóta. A központi büdzsé bevételeinek biztosítására hivatott szervezetek ugyan Ipa kellő szigorral igyekeznek beszedni min- H den forintot, ám úgy tűnik, hiányzik ez a j fj szigor akkor, amikor közös pénztárcánk Éjty kiadásait kellene kordában tartani. így az- ^ tán nem meglepő, hogy szinte naponta hallhatunk a költségvetésből elfolyó százmilliókról, feles­legesen elköltött milliárdokról, az államháztartás -dagadó hiányáról. Az ellenőrzéssel megbízott Állami Számvevő- szék gyakran számol be ablakon kidobott adóforintokról, következményekről, szankciókról azonban ritkán kapunk I hírt. Az államot ugyebár nem lehet megbüntetni azért, j mert rosszul gazdálkodik a pénzünkkel, de az esetlegesen | felelőssé tehető személyeket sem sújtják még ötven bot- I ütéssel sem. A tervezettnél nagyobb költségvetési és államháztatási deficit alapvető oka minden bizonnyal az,' hogy hiányzik az ország gazdasszonya. Ezért javasolnám az új kormány­nak, hogy hozzon létre egy új magas posztot, az államház- tartás-beli tisztséget. Ő lenne közös pénztárcánk őre, szi­gorúan ellenőrizné, mire költik adóforintjainkat, tisztára seperné az „állam házának” környékét, s pellengérre állí­taná mindazokat, akik lopni próbálnak közös zsebünkből. Személyi javaslatom is lenne. A szomszédságomban la­kó Margit néni szerintem tökéletesen alkalmas erre a fel­adatra, hiszen több évtizedes tapasztalatra tett szert ház­tartásbeliként, nagyítóval is alig látható nyugdíjával már- már lenyűgöző módon képes gazdálkodni, szinte a sem­miből is képes magának ebédet főzni, ráadásul jól bejára­tott seprűje van... Laczi Zoltán Százesztendős zongoratanárnő Két háborút, néhány forradalmat, számos politi­kai rendszert élt meg a századik születésnapját ünneplő dr. Fábián Edéné, Lenke néni. Meg­annyi küzdélem, szomorúság és öröm után az idős asszony jelenleg a jászberényi Római Kato­likus Szeretetszolgálat Otthonában tölti napjait. K assán született 1904 októberében, a most százéves Lenke néni. Küzdelmes, fordulatokkal teli életet tud­hat magáénak, amit egy évszá­zad után is tökéletes szellemi frissességben ünnepelhetett meg. A zongoratanárnő or­vos férjével Németország­ban élt hosszú éveken át, majd 1933-ban döntöttek arról, hogy Budapestre köl­töznek. Akkoriban ugyanis nemigen volt meg a be­csülete az orvosszakmá­nak germán Lenke néni kiváló egészségi állapotban érte meg századik szüle­tésnapját FOTÓ: SÁRKÖZI JÁNOS földön. A második világégés borzalmai nem kerülték el őket sem. A férj ugyan túlélte a II. Magyar Hadsereg pusz­tulását a Donnál, de egészsége már soha nem lett a régi. Lenke néni egyedül, akkor nyolcéves fiukkal vészelte át Bu­dapest ostromát, a bombázásokat. Fiukat orvosnak nevelték, aki — mily furcsaságokat hoz az élet -, 1964-ben azért hagyta el Magyarországot, amiért annak idején szülei Németországot: nem becsülték meg kellőképp az orvosszakmát. A szülők nem mentek vissza Németországba: mondván azt a kis időt, míg az oroszok benn vannak az országban, fél lábbal is kibírják már... Az ünnepelt minden gond ellenére vidáman élt, egészsé­ge a legutolsó néhány évig mindig kiváló volt. Öt évvel ez­előtt még zongoraórákat adott. A mai napig élénk levelezést folytat Budapesten maradt barátnőivel, s akár öt-hat oldalas leveleket is megír minden héten. A katolikus otthonba tavasszal költözött, ahol a minap a város polgármestere, Magyar Levente is köszöntötte. Banka Csaba

Next

/
Oldalképek
Tartalom