Új Néplap, 2004. október (15. évfolyam, 230-254. szám)
2004-10-20 / 246. szám
12 2004. OKTOBER 20., SZERDA MEGYEI TÜKÖR A könyvtárak vonzzák az internetezőket Farkas István A regisztrált olvasók száma közel háromezerrel gyarapodott az előző évi 75 ezerhez képest - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal megyei igazgatósága legfrissebb jelentéséből. Örvendetes tény, hogy egyre többen keresik fel a megye 81 könyvtárát, más kérdés azonban, hogy mely szolgáltatások miatt térnek be az érdeklődők. A könyvekkel, napilapokkal, folyóiratokkal való ismerkedés helyett ugyanis tapasztalatunk szerint egyre inkább az internet csalogatja be a vendégeket, elsősorban a fiatalokat. Ennek tükrében kérdéses, hogy a kultúra, a művelődés iránti fokozottabb érdeklődés, az Arany- és Ady- kötetek kölcsönzőinek megugrása növelte-e meg az olvasói létszámot, vagy a világhálón szörfözők mind népesebb hada. Takács Béla, a Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár igazgató- helyettese érdeklődésünkre elmondta, hogy kétségtelenül a legkedveltebb szolgáltatások egyike az internet, de nem kizárólag ennek tudható be a létszám emelkedése. Véleménye szerint jelentős számban vannak olyan olvasók is, akik a továbbképzés jegyében, a minél szélesebb tudásanyag megszerzése érdekében látogatják a könyvtárakat. Bővülő szolgáltatások hajléktalanoknak Szolnokon jelenleg 130- 140 hajléktalan él. Hétfőtől felmérésekbe kezdtek a szakemberek, hogy kiderítsék, több vagy kevesebb az utcán élő, mint tavaly. Jövő hónap elejétől pedig több segítséget adnak a rászorulóknak. Letenyei Ágnes A napokban megjelent fagypont közeli hőmérsékletek már a tél kezdetére utalnak. Ez nem is jelent gondot azok számára, akik a meleg lakásban hajtják álomra a fejüket. Azok az emberek viszont, akiknek nincs otthona, ilyenkor is a szabad ég alatt élnek. Zsoldos Mónika, a hajléktalanellátás vezetője elmondta, november elsejétől milyen pluszlehetőségeket kínálnak a otthontalanok számára.- A hideg időjárás miatt az éjjeli menedékhelyen telt ház van, de amennyiben lesz igény további férőhelyekre, szivacsok lehe- lyzésével ezt is meg tudjuk oldani. Október 15-től újra bővült a nappali melegedő szolgáltatása. Eddig csak fürödni, enni és a szociális ügyeiket intézni mehettek be az emberek, most viszont már reggel nyolctól délután négy óráig maradhatnak a melegedőben. A kollégáim pedig folyamatosan járják a város utcáit és állapot- és igényfelmérést tartanak. Feltérképezik az új „gócpontokat”, megkeresik a régi embereket, megnézik, érkeztek- e új hajléktalanok a városba. Az sem utolsó szempont, hogy milyen egészségügyi állapotban találják az utcán élőket. November elsejétől újra elindul a „teajárat”, meleg teát, és élelmet kapnak a rászorulók. A krízisszálló pedig előreláthatólag december 15-én nyitja meg kapuit, és már többen jelezték, hogy igénybe veszik ezt a szolgáltatást HÍRSÁV Torony adományból Megépítése óta hiányzott a cserkeszőlői katolikus templom tornya. Az egyháznak most sikerült előteremtenie az építkezéshez szükséges pénzt. Külön érdekessége a történetnek, hogy helyi születésű, de ma már a fővárosban szolgálatot teljesítő pap felajánlotta vagyonát a torony építéséhez A közelmúltban beemelték a torony tetejét, a harang is a helyére került, így hamarosan megtarthatják az első misét, melyet a templom saját harangszava kísér, pe Önerőre is pályáznak Törökszentmiklós önkormányzati képviselő-testülete uniós pályázatok benyújtásáról hozott határozatot. A pályázatokhoz több évi ütemezésben 7, illetve 15,2 millió forint saját erőt biztosított. Mivel Törökszentmiklós is pénzügyi problémákkal küzd, a fejlesztésekhez szükséges önerő egy része a Belügyminisztérium által átvállalható, ha az önkormányzatok érdemleges pályázatokat nyújtanak be a tárcához. A város társadalmi-gazdasági besorolása alapján az önerő 60 százalékának kiváltására lehet jogosult, így biztosítható a szükséges pénz. mg Nagykövet a vendég Frans van Nouhuys, az uniós soros elnökségét adó Hollandia magyarországi nagykövete lesz legközelebb a szolnoki Europartner Klub és az Európai Információs Pont vendége, akivel csütörtökön délután a megyei könyvtárban Verseghy Termében találkozhatnak az érdeklődők. LZ Nem csak gymtüavitja if Molnár Zsigmond már eljutott a negyvenedik születésnapig, és három éve családostul Tiszaszentim- rén lakik. A lakásukat — amelyben négyen élnek - építgetik, építgeti. Szavaival élve: az otthon kialakulófélben van. Zsigának akad egy érdekes tulajdonsága: mintegy tíz éve gyűjti az órákat, és már eljutott néhány százig. D. Szabó Miklós Noha eredetileg Tiszaderzsen született, úgy alakult az élete, hogy dolgozott Miskolcon, Salgótarjánban, Baján, Szekszár- don, illetve az ország nyugati szélén, Ágfalván, valamint Ikerváron. Ágfalváról nősült, két fiuk született, akik már az iskola padjait koptatják. Bizony-bizony az egy főre jutó átlagkereset húszezer körüli, aminek több oka van. Például az, hogy a feleségének, Etelkának, noha diplomás, hiszen postaforgalmi üzemmérnök, amióta itt laknak, nincs munkája, pedig várja is, keresi is az ajánlatokat. Zsiga korábban dolgozott, mégpedig villanyszerelőként Pesten, de egy éve sajnos ő is az állástalanok számát növeli. Bár bízik abban, hogy hamarosan el tud helyezkedni. Tulajdonképpen azért kötöttek ki Szentim- rén, hogy Zsiga ikertestvére, István kertlábas velük, és a két fivér ahol tud és bír, segít a másikon, legyen szó udvarcsinosításról vagy bármilyen belső szakipari jellegű munkáról. Körülbelül tíz éve lehet, hogy Zsiga az órák szerelmese, sőt most már eljutott oda, hogy nemcsak gyűjti, de javítja őket. De csak egyfajtát a sok ketyegő közül: az úgynevezett kézzel felhúzható, régi mechanikusokat. Ma is emlékszik rá, a legelső ezek közül egy szovjet gyártmányú Rakéta volt, amelyet a véletlen hozott elébe, mert egy bokor mellett találta. Azóta a gyűjteménybe a karórákon kívül bekerült rengeteg zsebóra, falióra, kisebb-nagyobb csörgőóra. A kollekció még zsúfoltan sem fér el egy-két asztalon, mert már több száz darabos a gyűjtemény.- Elemes óra egy deka sincs benne, ezek a típusok nem érdekelnek - indokolja gyűjtési szenvedélyét. Hogy miképpen jut az órákhoz, ennek rengeteg a módja. Tudják, messze földön tudják róla, hogy az órák szerelmese, ezért rokonok, ismerősök, egykori munkatársak sűrűn megajándékozzák eggyel-eggyel.- Vidd el, tedd el, hátha te még hasznát veszed, megjavítod, mert már évek óta nem jár. Ami a hatalmas gyűjteményét illeti, a legrégebbi ketyegő már bőven túljutott a százon, de nagyon sok olyan is akad, amelyik fiatalabb ennél, vagy jóval őelőtte szerelték össze valamelyik gyárban, műhelyben. A negyvenéves Molnár Zsiga ugyan eredetileg villanyszerelő, de az órákhoz is nagyon ért És talán akkor a legboldogabb, ha egy réges-régi mesterremeket addig barkácsol, javítgat, néhány alkatrészt cserél benne a nagyító alatt, amíg az évek óta némaságra kárhoztatott szerkezet egyszer csak járni kezd, és mutatja az időt. Válságos helyzetben a mézágazat Az unióba engedték a gyenge minőségű kínai mézet. Kartellbe tömörültek a mézkereskedők? Elmaradt az állami szerepvállalás? A hazai termelők keserű szájízzel beszélnek az „édes ágazat” helyzetéről Válságos helyzetben van a hazai mézágazat, annak ellenére, hogy a méhek és a méhészek is kiválóan dolgoztak. A termelők szerint az eper- és a málnakereskedők után a mézfelvásárlók is „kartellbe” tömörülve tartják irreálisan mélyen az árakat. Mészáros Géza A megye mintegy hétszáz méhészete közel 41 ezer méhcsaláddal foglalatoskodik. A méhészeknek idén a szokaüanul csapadékos időjárás okozott gondot. Az akácméz mennyisége csalódással járt. A vaddohány és a napraforgó szintén átlagosnak mondható mézhozamot produkált. A magyar mézet főleg az EU tagállamaiba exportálják, s noha vámmentesség kérdésében másfél évvel elmaradunk Szlovákiától és Bulgáriától, a nulla- százalékos vámtarifa bevezetése kedvezőbb jövőt sejtetett a termelőknek. Csakhogy a körülményes kormányzati tárgyalások miatt az uniós támogatásokhoz nem lehetett hozzáférni, ráadásul a hazai méhészek szerint ebben az évben a rendszerváltás óta a „leg- megalázóbb” támogatásban részesültek idehaza. Stork Sándor, szolnoki méhész válságosnak ítéli meg az ágazat jelenlegi helyzetét. Az utóbbi években tapasztalt természeti jelenségek okozta károk mellett az állami szerepvállalást - azaz inkább háttérben maradást - jelöli meg a méhészek ellehetetlenülése okaként. A kereskedők - a magas haszon reményében egységesen leszorítják a felvásárlási árakat, ezáltal a termelőknek juttatott támogatásokat is megszerzik. Az állam pedig nem avatkozik be a folyamatokba. Stork Sándor szerint az ágazat könyörög az állami szerep- vállalásért. A nyolcvan százalékban exportra termelt, hazai „nagybani” mézet importáló vállalkozóknak nem érdekük egy határainkon belüli kiszerelő iparágazat létrehozása, amely a magyar méz árát megnövelné. Amíg pedig ezen a gazdaságpolitikán a kormányzat nem változtat, addig a világ egyik legértékesebb termésével javítják fel a jóval drágább, de minőségükben sokkal gyengébb mézeket. Rossz hír továbbá, hogy újból lehetőséget kaptak a kínai méztermelők az unión belüli értékesítésre. Az idei, közepesnek mondható, országosan 20-22 ezer tonnás méztermés értékesítése bizonytalan, vagy inkább megalázó. Miután a európai közösség engedélyt adott a gyenge minőségű ázsiai méz behozatalára, a magyar termelők, áraikkal biztosan nem, csakis kizárólag hagyományosan kiváló minőségű áruikkal kelhetnek versenyre. Mézfelvásárlási árak (Ft/kg) Év 1998 2000 2002 2003 2004 Akácméz 350 330 550 620 560 Vegyes méz 340 270 350 440 360
