Új Néplap, 2004. október (15. évfolyam, 230-254. szám)

2004-10-20 / 246. szám

2004. OKTÓBER 20., SZERDA 7 AHOL ÉLŰNK Tízmilliárdokkal gazdagodott Szolnok A Szandál réten új kereskedelmi központ alakul ki A szolnokiak sokáig úgy érzékelték, hogy városuk nem fejlődik, vagy leg­alábbis fejlődése elmarad más hasonló nagyságú és adottságú városoké mö­gött. Botka Lajosné pol­gármestertől arra kér­tünk választ, hogyan látja ma Szolnok helyzetét. — A4 éves választási ciklus fél­idejéhez érkeztünk. Időarányo­san megvalósultak-e a város gaz­dasági fejlődését érintő elképze­lései? — Két évvel ezelőtt az ipari park még mezőgazdasági terü­let volt, ma pedig 40 hektárja el van látva közművekkel, és az első nagy munkahelyteremtő beruházás is megtörtént ott. A kétpói hulladéklerakóról két év­vel ez előtt egy tervet örököl­tünk, 2005-re pedig elkészül, egyúttal a válogatómű és a hul­Botka Lajosné ladékudvarok építkezése is el­indult. A szandai réten nemrég még gombát szedő és sétáló em­bereket láthattunk, mára fel­épült három nagy bevásárló-üz­letközpont. A Mester úti laktanya évek óta üresen állt. Az önkormány­zat kezdeményezésére kaptuk meg ebben az évben a 18 hektá­ros területet, amelynek értéke milliárdokban mérhető. A Tiszamenti Vegyiművek la­kótelepén a privatizációt köve­tően az önkormányzat a lakók­kal együtt kialakította azt a te­rületet, amelyen saját tulajdonú lakásokban laknak az emberek. Három üres ingaüan áll ezen a területen, amelyre állami támo­gatással 91 szociális bérlakás építésébe kezdtünk 2005. már­ciusi átadással. Régi vágya a szolnokiaknak a kerékpárút. Erről is csak beszéltünk, de eb­ben az évben a Gazdasági Mi­nisztérium pályázatával és az önkormányzat jelentős anyagi támogatásával az építése közel 5 kilométeren elindult. Tavasz­ra új kerékpárút-rendszer fogja összekötni a Széchenyi város­részt a Kertvárossal és Szandaszőlőssel. Több mint 500 civil szervezet működik a városban, működé­süket segítendő átadtuk a Civil Házat, felépítésére több mint 30 millió forintot fordítottunk. A buszmegállók és a buszöblök építését a Széchenyi városrész­ben befejeztük. A Tallinn város­részben megépítettük az autó­busz-fordulót, Szandaszőlősön és a Kertvárosban pedig fedett buszmegállók építésével pótol­tunk évtizedes hiányokat. Uta­kat építettünk a útkoncepció- nak megfelelően, és elindítot­tuk az elmúlt évben az útfelújí­tási programot. Pótoltuk a 2001-es elmaradást, 2004-ben az elmaradt utak építését is programunkba vettük. — Számos pályázatot nyújtott be az önkormányzat különböző területeken, és jó néhány sikeres­nek is btonyult. Melyek a legje­lentősebbek? — A Városi Művelődési és Ze­nei Központ a 25 éves épületére nem költött az előző időszakban a város. 1,2 milliárd forint állami támogatással ebben az évben el­indul az építkezés és a felújítás, 2006-ra pedig befejeződik. Rendkívül korszerű konferen­cia-, illetve hangversenyterem is szerepel a programban. A Gépi­pari Szakközépiskola ebben az évben 75 éves. Felújítására 2004-ben 860 millió forint cím­zett állami támogatást nyertünk. Elindulhat tehát az épület teljes rekonstrukciója. 1996 óta beszé­lünk arról, hogy logisztikai köz­pont szerepe lehet Szolnoknak, de nem volt a logisztikai köz­pontnak elkészített programja. Elkészítettük tehát a programot, és PHARE-támogatással elnyer­tünk 1,3 milliárd forintot, amely fedezete lehet a logisztikai köz­pont megépítésének a vasút te­rületén, a hozzá kapcsolódó vá­rosrészben pedig a fejlesztést szolgálja a program részét képe­ző 800 milliós útépítés. —Mit tud tenni az önkormány­zat a nehéz helyzetbe jutott csa­ládok sorsának javításáért?- Az élhetőbb városhoz az is hozzátartozik, hogy a rászoruló embereken hogyan segít az ön- kormányzat. Elindítottuk az adósságkezelő programot. En­nek nem volt hagyománya az előző években. Szeretnénk segí­teni a krízishelyzetbe jutó csa­ládokon, amelyek mondjuk a közüzemi díjaikat nem tudják fizetni. Az első lakáshoz jutó fi­atalok lakhatási támogatása azt jelenti, hogy ma már 600 ezer forint értékig juthatnak önkor­mányzati támogatáshoz a Szol­nokon letelepedni szándékozó fiatalok, 2003-ban ez több mint 100 fiatal családot kötött Szol­nokhoz.- Vitathatatlan, hogy Szolnok a térség közlekedési, gazdasági központja, de mennyire tekinthe­tő kulturális központjának?- Kulturális értékeink közül az idén 50 éves Szigligeti Szín­házat mindenképpen ki kell emelnem. Büszkék vagyunk ar­ra is, hogy 40 éves a Szolnoki Szimfonikus Zenekar, önálló önkormányzati kamarakórus­ként működtetjük a Bartók Béla Kamarakórust és a Liszt Ferenc Kamarazenekar továbbra is ön- kormányzati támogatásunkkal működik. A művésztelep felújí­tása befejeződött, egy nyitott művésztelepprogramot szeret­nénk erősíteni. Kulturális éle­tünkben a fesztiválok igen ran­gos események, a tavaszi és az őszi zenei fesztivál világhírű vendégeket fogad. A fesztiválok mellett nagyon fontosak azok a szakmai konferenciák, amelyek egyre nagyobb számban Szol­nokot választják színhelyül. A konferenciaturizmus, az ide­genforgalom fejlesztésének egy lényeges lehetősége. A szabad­idős és sportprogramokról is beszélni kell. Gondoljunk az el­múlt évek nagy sportbemutató­ira, a profi ökölvívásra, a Szumó Európa-bajnokságra, vagy a Kézilabda Magyar Kupá­ra. A fesztiválok sorában a gu­lyásfesztivál ez évben a 6. volt és minden évben nagyobb tö­meget vonz. Augusztus 20-án az állami ünnephez kapcsoló­dóan újraélesztettük a Tiszai Vízi Karnevált és a Tiszát be­vontuk az ünnepek helyszínei közé. Az elmúlt két évben projekte­ket dolgoztunk ki, programokat valósítottunk meg, olyan fej­lesztéseket, amelyek 10 milliár­dos nagyságrendben bővítet­ték, növelték a város anyagi le­hetőségeit, és hosszú távra meghatározzák a város fejlődé­sét. Épül a campus Szolnok iskolarendszere folya­matosan fejlődik. Ebben a tan­évben új programok indultak, mint az informatikai képzés fejlesztése és az idegennyelv­oktatás továbbfejlesztése az in­duló előkészítő évvel. Három szakközépiskolában három fel­sőoktatási intézménnyel, köz­tük a Szolnoki Főiskolával együttműködve megkezdődött a felsőfokú szakképzés. Az ön­kormányzat támogatja a Szol­noki Főiskola fejlesztését is, így a Tiszaligetben félmilliárd forint értékben egy 5,5 hektá­ros területet biztosított számá­ra. Sikeres pályázat nyomán megkezdődhet a főiskolai cam­pus építése, amely 2007 végé­re várhatóan be is fejeződik, s ez újabb állomás lesz a szolno­ki felsőoktatás fejlődésének történetében. A FOTÓMŰVÉSZ Tabák Lajos, túl a 100. évén a magyar fotó­művészek do­yenje, a szo- ciofotó élő le­gendája:- 1918 végé­től élek Szolnokon. Erdélyi me­nekültként érkeztem ide 15 éve­sen, és megrémültem, amikor először megláttam. A gyönyörű erdélyi városok után porosnak, fejletlennek látszott. Később azonban változtak az érzelme­im. Itt jártam középiskolába, itt kezdtem hivatásszerűen fotóz­ni, nagyszerű emberekkel is­merkedtem meg, akik jelentős szerepet játszottak a fejlődé­semben. A háború szakított el innen néhány évre, ám utána visszatértem, mert megszeret­tem Szolnokot Ez egy eleven, fejlődő, változó, szépülő város. AZ ORVOS- IGAZGATÓ Dr. Rotyis György a város egészségügyi szolgálatának orvos-igazga­tójaként sokat tett és tesz az egészségügy fejlesztéséért:- Közel 35 éve élek Szolno­kon, s kezdettől fogva a gyer­mekgyógyászat a területem. Úgy vélem, a szűkösség ellené­re igen sokat javult az utóbbi években a gyermekek egészsé­gi állapota és környezete egy­aránt. Nagy szerepe lehet eb­ben a megelőzésnek is, illetve annak, hogy olyan alapellátási rendszert sikerült kialakítani, amely országos szinten is kor­szerűnek számít. A további fej­lődést azonban csak egy ciklu­sokon átívelő program hozhat­ja meg az egészségügyben. Kovács Mihály az elmúlt há­rom évtized­ben művelő­désszervező­ként, pedagó­gusként és a Tisza Tánc- együttes elnökeként egyaránt elkötelezte magát a megye- székhely mellett.- Ezer szállal kötődöm a vá­roshoz, ahol eddigi alkotó éveim nagy részét töltöttem. Az idei különösen sok élménnyel aján­dékozott meg. Örömmel tapasz­taltam tovább tanuló és munká­ba állt diákjaim boldogulását, Szolnok japán kapcsolatainak látványos fejlődését és. a tiszá- sok újabb rendezvényeken ara­tott fergeteges sikereit Remé­lem: a jövőben is részese lehe­tek az említett értékek megőr­zésének és gyarapításának. AZ ISKOLA- IGAZGATÓ Csilléi Béla, az „Integrált Ok­tatásért” Dr. Hegedűs T. András Szakis­kola igazgatója:- Toleráns vá­ros, barátságos lakókkal, számomra ez Szol­nok. Amikor létrehoztuk a hát­rányos helyzetű fiatalok esély­növelését segítő iskolánkat, csak reméltem, hogy a város segíti céljaink valóra váltását. Az eltelt közel egy évtized ab­ban erősített meg, hogy a tisz­tességes jószándék itt mindig támogatókra találhat Az intéz­ményünkben végzett több száz fiatal esélyt, kapott, és otthonra is talált Szolnokon. A tanult em­berek megtartása mindannyi­unknak jó. Ha ebben egy kis részt iskolánk is vállalhat, arra büszkék vagyunk. AZ ESPERES. PLÉBÁNOS A Börzsönyből idekerült Timii János atya 1999 óta szolgálja a híveket a Belvá­rosi Nagytemp­lomban.- Szolnok egyházi híre nem volt kimon­dottan jó, viszont az utóbbi években pozitív változás történ e téren, mivel az egyházközös­ség egyre odaadóbban vesz részt a vallási életben. Sikerült beilleszkednem, a legkülönbö­zőbb emberek veszik igénybe szolgáltatásaimat. Ebben az esztendőben ünnepelte 250 éves jubileumát a templom, és az ünnepségsorozátot több száz lelkes hívő érdeklődése kísérte. Nagy örömmel töltött el az is, hogy a négy évvel ez­előtti árvíz idején hatalmas összefogást tapasztaltam. SZOLNOK 1 Polgármester: Botka Lajosné Alpolgármesterek: Radócz Zoltán Barta István Berta István Jegyző: dr. Szakali Erzsébet Aljegyző: dr. Molnár Tibor Polgármesteri Hivatal: 5000 Kossuth tér 9 T.: 56/ 503-503 Fax: 56/503-504 A képviselő-testület: Bállá György, Barta István, Bencsik Mihály, Berta István Botka Lajosné, dr. Bozó And­rea, Bozsányi István, Csák László, Csépány Sándor, dr. Csoór György, Erdei Péter, Feketéné Tóth Rozália, Fodor György, German Sándor, Hegmanné Nemes Sára, Hor­váth Péter, dr. Karsay Kop­pány, László Tibor Zoltán, Lits László, M. Román Béla, dr. Nagy Rózsa, Radócz Zol­tán, Szalay Ferenc, dr. Szege­di Károly, Szikszai Ferenc, dr. Tóta Áron, Treffler Tamás A lakosság száma: 77 631 Vonzáskörzet: 135 000 Muríl<anélküliek aránya: 3,66 százalék (mintegy 1865 fő) GDP: 2938 euro/fő A város története Szolnok Jász-Nagykun-Szol- nok megye székhelye, me­gyei jogú város a Tisza két partján. Első írásos említése a garamszentbenedeki apátság alapítólevelében maradt ránk Zounok formában. Tízszer pusztult el, ezért a régi Szol­nokból semmi sem maradt Legrégibb épületei a 18. szá­zad első feléből származnak. 1552-ben török kézre került. Többször gazdát cserélt a Rá- kóczi-szabadságharcban és az 1848-49-es sza­badságharcban. 1848 márci­us 5-én a magyar csapatok nagy győzelmet arattak a vá­rosnál az osztrákok ellen. 1919-ben 72 napig frontváros volt, a harcok során súlyos károkat szenvedett. 1944 nya­rán az angol-amerikai bom­bázások miatt szinte elnépte­lenedett. A szovjet csapatok 1944 november 4-én szabadí­tották föl. Szolnok gazdasági fejlődése kezdettől összefüg­gött a vízi majd a szárazföldi közlekedéssel. A vasút 1847- ben érte el a várost, és meg­határozó jelentőségű lett szá­mára. A jó közlekedési viszo­nyok miatt jelentős ipar tele­pült Szolnokra, és bár a rendszerváltás után ipara át­alakult, ma is meghatározó jelentőségű. Az oldal az önkormányzat és a kiadó együttműködése alapján jelenhetett meg. A költségeket az önkormányzat viseli.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom