Új Néplap, 2004. október (15. évfolyam, 230-254. szám)
2004-10-02 / 231. szám
2004. OKTÓBER 2., SZOMBAT 13 JÁSZKUN KAKAS Hacsak és Sejó - meg a szüret Donkó László Hacsak: - Alászolgája, Sejókám! Honnan, hová? Sejó: - Szüretelni voltam a sógoréknál, falun. Hacsak: - Nocsak, aztán miből mennyit szüreteltek? Sejó: - Először leszedtük a szőlőskertek királynőjét... Hacsak: - Honnan, a trónjáról, Sejókám? Mi az, trónfosztás volt? Sejó: - Ugyan, maga analfabéta hegygazda, az egy szőlőfajta. Aztán estére végeztünk Kocsis Irmával is... Hacsak: - Álljon meg a békemenet! Aztán mivel végeztek vele? Ciánnal, baseballütővel vagy fegyvernek látszó tárggyal? Egyáltalán maguk kinyuvasztot- ták azt a szegény Kocsis Ir- muskát?! Sejó: - Hogy maga milyen bunkó a borászathoz! Egyszerűen kipréseltük a Kocsis Irmát... amíg csak egy csepp lé jött belőle... Hacsak: - Szóval középkori módszerekkel dolgoztak, présbe srófolták a némbert... Hüvelykszorítót használtak-e? Még jó, hogy az Irmát kerékbe nem törték! Inkvizítorokü! Sejó: - Megáll a józan eszem és sendereg! Hogy maga milyen ökör, Hacsak! A Ko-csis Ir-ma az egyik szőlőfajta neve... mint az otelló. Hacsak: - Ahá, az Othello! A Kocsis hölgy után őt is kinyírták? Talán bökölyt nyomtak az oldalába? Sejó: — Maga tisztára megőrült, Hacsak! Az o-tel- ló egy másik szőlőfajta! Akire maga gondol, az Shakespeare drámájának híres Othellója... Egy mór... Hacsak: - Istenkém, Sejó, csak nem a móri gyilkos? Sejó: - Maga, maga egy gyilkos, Hacsak! Slussz, be van fejezve, egy őrült mórral nem lehet vitatkozni! Hacsak: - Ugyan, Sejókám, maga nem egy szüreten, hanem egy valóságos sorozatgyilkosságon vett részt a sógoránál... Sejó: - Hogyhogy? Hacsak: - Úgy, hogy ki- nyuvasztották Kocsis Irmát..., elintézték a mórt... A hírhedt darabolós magukhoz képest jámbor krapek volt! Vége Magyar Gyógy és Magyógy Kefe B. G. osztályvezető főorvos a szobájában megvizsgálta, majd megerőszakolta N. P. háztartásbelit. Diagnózisa alapján N. P.-t megoperálták. Az operáció következtében N. P. maradandó egészségkárosodást szenvedett: bal szemére megvakult, jobb fülére megsüketült, járni, beszélni nem tud, és folyamatosan csuklik. N. P. kártérítési pert indított a D-i kórház ellen. A bíróság a kártérítési igényt elutasította, elmarasztalta viszont G. Szilárd beteghordót, aki vétkes hanyagságból N. P.-t gurította be a főorvos szobájába, L. Zs. 85 éves prosztatabántalmakban szenvedő férfi helyett. B. G. osztályvezető főorvos a cserét nem észlelhette, mert N. P. háztartásbelinek ugyanolyan bajusza volt, mint L. Zs.-nek, egyébként is a diagnózis és az erőszakos nemi közösülés 13 óra 56 perckor történt, ekkor a főorvos - 13 órától - már nem mint köz- alkalmazott, hanem mint szerződéses vállalkozó tevékenykedett a kórházban, így nem vonható felelősségre. Másnap az operáló sebész helyesen döntött, amikor látta, hogy az asztalon fekvő hölgynek nincs prosztatája, tehát eltávolította a lépét, az egyik veséjét, az agyalapi mirigyét és az orrmanduláját. A szakértők szerint 5-6 év alatt felépülhet, és virgoncabb lehet, mint annak előtte. A kórházigazgató főorvos szigorú megrovásban részesítette L. F. portást, mert nem akadályozta meg, hogy L. Zs. bácsi hozzátartozói három nappal azelőtt kolozsvári káposztát, töltött dagadót vegyes zöldségkörettel és csörögefán- kot hozzanak be a három hete tejbegrízen tartott L. Zs. bácsinak. A kórházigazgató megkapta a Nagy Piros Oroszlán Rendjelet, tölgyfalombbal és kardokkal, a gazdasági igazgató a Kis Piros Oroszlánt tölgyfalombbal és kardok nélkül. Mindenki kapott valamit. INTELLEKTUÁLIS BŰNÖZŐ. — Sürgősen erősítést kérek, mert a körözött személy egyértelműen szellemi fölényben van! Hová lett az adófizetők pénze? Kefe Nézze drága Mariska néni, elmondom most magának, hogy mi az az adófizetők pénze, mióta rágja a fülemet, hogy miért kérdezi mindenki, hogy ki tette el az adófizetők pénzét, na tegyen ki ide két tízezrest, ja, hogy kettőt mostanában nem látott egyszerre, na két ötezrest, na most én az egyiket elteszem, ne ijedjen meg drága Mariska néni, ez az ötös a magáé marad, csak inneniül sokkal jobban vigyázok rá, mert ez inneniül az adófizetők pénze, s eztán minden sarkon rendes úriemberek kérdezgetik tőlem, hogy hol van az adófizetők pénze, láttam-e, persze, hogy láttam, de a Karjbin- ger Zoli őrzi, én már nem győztem őrizni, van nekem dolgom elég, ja, hogy a múltkor azt hallotta Mariska néni, hogy lenyúlták az adófizetők pénzét, ezt teljesen félre tetszett érteni, a maga fiatal korában ez a szó még nem volt ismeretes, akkor még azt mondták, hogy lopás, de ez nem az, ez most már megérzést jelent, tetszik érteni, na látom megnyugodott, hát tessék csak figyelni, bekapcsolom a tévét mingyá' kérdezik, hogy hol van az adófizetők pénze, na ugye megmondtam, ez a parlament, figyelje csak erősen, ez a szép bajszos úr éppen kérdezi, hogy hol van a Mariska néni pénze, körülötte az a sok jóarcú úriember, látni, hogy mindenki borzasztóan szeretné tudni, hogy hol van az a pénz, meg is lesz az drága Mariska néni, na most figyeljen, feláll az a kis köpcös, nézze milyen szép nyakkendője van, elmondgya a teljes őszintét, hogy hát odaadták a magas bajuszos sógorának, hagy boldoguljon az is, egy kis szőlőt vett rajta, ottan van a Mariska néni pénze, jó helyen, a szőlő mindig érték, ja, tetszik tudni, na most ha maga a saját két szemével meg akar győződni, hogy hol is van az a kis pénz, ha szép idő van felül a vonatra, esőben ne induljon el Mariska néni, elcsúszik, aztán rögtön megvan a baj, elutazik Abaújszűzmáriafelsőre, ott van a szőlő egy kőhajításnyira, körüljárja, megnézi jól van-e gondozva, ott van a gazda, ő meg is mondja, hogy hová menjen a pénzéért, legközelebb oda is elutazik Mariska néni, és ott is megmondják, hogy hová menjen, maga megy-mendegél, a jó friss levegőn, ez a maga korában borzasztóan fontos, fő az egészség Mariska néni. Pirulakereső Zsoldos György Manapság már csak titokban, asztalfiókból kóstolgatom a meggyes rétest, nehogy azt higgyék, hogy egyszemélyes szimpátiatüntetést celebrálok kigolyózott miniszterelnökünk mellett, hiszen új kormányfő laví- rozgat velünk, de eleddig még nem találtam Gyurcsánnyal fémjelzett étket a gasztronómiai könyvekben. Ámbár volt, aki azt tanácsolta, a patikákban keressek valami keserű pirulát, ha nassolni akarok az új miniszterelnök tiszteletére. De alapvetően optimista lévén félresöpröm a komor jóslatot, hiszen láttam a parlamenti közvetítést, melyben a miniszterelnök-aspiráns zengzetes szavakkal ecsetelte kormánya új programját. Ámbár gyanús volt a dolog, hiszen a szónoki pulpitus leginkább a Sóhajok hídjára ha- jazott, mert a pofás kis ismertető szüneteiben, a mondatok között, mint valami virtuóz szaxofonos, hatalmasat fújt a mikrofonba a felfelé bukott sportminiszter. Máris fulladt szegényke. Viszont a kép, amit leföstött, igazán derűs volt, a kék égen legföljebb néhány pufók bárányfelhő legelészett jámboran, tán azért hogy lássék, lesz még itt birkanyírás a közeljövőben. Aztán feltűnt még egy dolog: nem zizegett annyi papír a szónok kezében, pusztán egyszer pillantott a jegyzetekbe, mikor lovári nyelven biztatta a romákat, meg is fagyott a levegő egy pillanatra, hiszen ez a zseniális pr-fogás (volt, aki így aposztrofálta), eleddig senkinek nem jutott eszébe. No meg a logopédus is jó munkát végzett. Persze az ellenzék ízzé-porrá zúzta ezt a zsánerképet, egy számmágiában jártas honatya dupla nullát mutatott, még jó hogy nem feszegette le az illemhely piktogramját mondandóját demonstrálva. Jól szórakoztam hát (bár már kicsit émelygett a gyomrom), látván, miképp is dúl a hatalmi harc még az utolsó pillanatban is, közlemény kiadására ösztökélve az üzleti vénákkal megáldott jelöltet. Aztán mentő autó érkezett, hogy egy maródi képviselő is gombot nyomhasson. Lehet, hogy mégis valami gyomorerősítő tabletta után kell néznem? — UBUL, KERESD! Akciós mosópor, akciós öblítő, akciós tokaszalonna... TISZTA SURVIVOR. — Mancika, három kiflivel és két kefirrel kell kihúznom még egy hétig. — ICUKA1 Ha már bemégy, hozz a hölgynek egy extra vibrátort! ÓVATOS. — Marhahúst és baromfit már rég nem merek venni. Mondja, nincs füstölt strucc-csülke? BALESET A PÉKÁRUOSZTÁLYON. - Kétezer forintra megbírságolom, mert nem adta meg az elsőbbséget a hús- és hentesáruosztály felől érkezőnek — Elnézni kérem! Itt írva, nem dohányozni...
