Új Néplap, 2004. október (15. évfolyam, 230-254. szám)
2004-10-02 / 231. szám
4 2004. OKTÓBER 2., SZOMBAT MEGYEI TÜKÖR Jégmentes fagyasztás Jászberényből hűtéstechnika Világelső magyar technológiai fejlesztés Magyar mérnökök munkáját dicséri a már sorozatgyártásban lévő új fagyasztóláda. Képünkön Nagy József gyártmányfejlesztési vezető és Takács János vezérigazgató (jobbra) A világon először a jászberényi Electrolux Lehel Kft. fagyasztóládagyára fejlesztőmérnökeinek sikerült megalkotnia a jégképző- désmentes fagyasztóládát. A magyar mérnökök 17 fős csoportja közel egy éven át dolgozott az immár világszabadalomként bejegyzett technológián. A szakemberek által kidolgozott „Frost Free” technológia alapján átalakított fagyasztóládák sorozatgyártása megkezdődött Jászberényben. Banka Csaba Jászberényben évente mintegy 600 ezer fagyasztóládát állítanak elő, s innen a világ számos országában értékesítik ezeket a termékeket. Legfőbb felvevő piac Nyugat-Európa, ezen belül is Franciaország, Anglia és Olaszország. Mint azt Szentpéteri Ferenc gyárigazgató a minap tarAz új ládák sorozatgyártása néhány napja kezdődött el, és rendkívül kedvezőek a visszajelzések. A francia, a skandináv, illetve az angol vásárlók találkozhatnak az új termékkel először, Magyarországon jövő tavasszal jelennek meg a Jászberényi „ládagyár” új fejlesztésű termékei. Takács János, az Electrolux Lehel Kft. vezér- igazgatója elmondta, hogy az egész európai piacot ellátják az új fagyasztóládákkal a jászberényi gyárból. tott sajtótájékoztatón elmondta, eddig az üzemek, gyártósorok fejlesztésén volt a hangsúly, amely tendencia idén megváltozott. Immár jelentősen megemelkedett a gyártmányfejlesztésre fordított beruházási ősz- szeg. A nagyobb ráfordítás tette azt lehetővé, hogy a Nagy József gyártmányfejlesztési vezető által irányított 17 fős magyar mérnökökből álló csapat vadonatúj technológiát dolgozzon ki a fagyasztóláda-gyártásban. A fagyasztóládákkal kapcsolatban problémaként mindig az fogalmazódott meg a vásárlók részéről, hogy rendkívül körülményes a leolvasztásuk. Ezt figyelembe véve kapták a herényi mérnökök feladatul, hogy hozzák létre a fagyasztószekrényeknél már létező jégképződésmentes „Frost Free” technológiával felszerelt fagyasztóládát. A világon először ez a jászberényi csapatnak sikerült. Jim Hanson, a Fagyasztóláda Termékvonal európai igazgatója a tájékoztatón rámutatott: — Óriási igény mutatkozik az európai piacon a jégmentes, leolvasztást nem igénylő új ládák iránt, ez indokolta a gyártmányfejlesztést. Életes képek Valkó Mihály Nem mondanám, hogy izgalmunkban le kellene rágni a körmünket, csakhogy megtudhassuk, mi is lesz akkor, ha végül fény derül a tartogatott titokra, az elhagyott feleség, Éva asz- szony közli volt férjével, hogy gyermeket vár tőle. De az Életképek, Horváth Ádám tévéfilmsorozata - úgy gondolom - nem is efféle izgalmak keltésére pályázna, hogy lázba hozzon és tartson is bennünket, sokkal inkább gondolkodtatni szeretne, s arra ösztönözni, hogy amit elénk tálal, vitassuk is meg, ha netán módunk nyílik rá. Mert olyan helyzetek ezek, hogy életszaguk van, emberszagúak, a valóság szülte és szüli őket. Szereplői fölött a film nem tör pálcát, lásd a váló feleket, ránk hagyja, hogy ítéljük meg mi őket. Kérdések feltevésére ösztönöz, s hogy válaszoljunk is rájuk. Például: vajon mikor tesz helyesen a feleség, hogy az alapkonfliktust vegyük, ha valahogy megpróbálja visszaállítani a család eredeti állapotát, ahogy a gyermekei is óhajtják, vagy pedig ha elutasít konokon minden ilyen gondolatot. Más oldalról, a férj oldaláról: okos döntés-e, hogy a férj őszülő fejjel egy korántsem holtbiztos, új kapcsolatba vág bele, olyan hölggyel, aki mintha maga sem volna igazán biztos a dolgában, turbékol ugyan, de gyanakszik is — otthagyván egyúttal csinos, okos szeretetre méltó hitvesét. Volt idő a sorozat történetében, amikor a film egyes epizódjait követően szakemberek hányták-vetették meg a filmben történteket, mondhatni, pedagógiai szándékkal, akkor szóvá tettem volt, hogy felesleges. Lám, az alkotók is belátták, hogy elég érettek vagyunk mi nézők, mérlegelni, értékelni egyaránt tudunk, nem kell szájunkba rágni a tanulságot. Különben a képek is beszélnek, önmagukban is, nem szükséges hozzájuk a kommentár. Komótosan halad a cselekmény, araszolgatva, tempója lassúdad. így aztán van időnk a részleteken alaposabban elidőznünk. Lázba tehát ha nem is jövünk tőle, de kíváncsiságunkat mindig ébren tartja egy-egy újabb fordulattal. S azon túl, hogy mi lesz végül Kosáriék válásából, a mellékszálak sem érdektelenek. Például a szerkesztő úré, aki miután elvesztette feleségét, özvegyen él fiával, aki meg épp a válófélben lévő család leánytagjába szerelmes. így aztán, bár véletlennek látszik, papája is összekerül annak mamájával. Lehet ebből is valami, sejthetjük máris. Egyébként Kulka Jánost láthatjuk e szerepben, akit méltán szerettünk meg hajdanán a Szomszédokban. Most főleg Hegyi Barbarára összpontosul a figyelmünk, talán szurkolhatunk is neki, aki a feleség szorongásos, idegeket megpróbáló helyzeteit éli meg kitűnően. Az Életképek - úgy vélem - élő képes műsor a képernyőn a maga szolidságával, ismétlem, ha fel nem is kavar, jól szórakoztatja értelmünket, és még érzelmeink húrjait is képes olykor megpendíteni. Magasházi etika A tapasztalat azt mutatja, minél kisebb egy település, annál jobban, többen köszönnek egymásnak, sőt az ismeretleneknek is az emberek. Ahol kertes házak, esetleg két-négy- emeletes épületek akadnak, ott még úgy ahogy ismerik a szomszédokat, de mi van a tíz, tizenöt, netalántán húszemeletes magas házak esetében? Ahová a lakók a világ négy égtája felől érkeztek, korukat, foglalkozásukat, és ami nem mellékes, a szokásaikat tekintve olykor teljesen különböző életvitelű emberekként. Akadnak-e súrlódási lehetőségek, ki lehet-e bírni így, kissé szorosabb közelségben egymást? D. Szabó Miklós A legtöbb magasház vitathatatlanul a megyeszékhelyet „díszíti”. Ez olykor szó szerint értendő. Erről beszél Nagy Ferenc a Móra úton.- 1992-ben költöztünk ide és egy dolog nagyon bosszant. Néhány éve lehetetlen falfirkák tűntek fel. Kezdetben vékonyabbak, mostanság jókorák. Még ha művészi lenne, de krikszkrakszokat ábrázol, elcsúfítva a falat. Srácok csinálják, én már össze is zördültem néhánnyal. Megérdemelnék, hogy a bíróság vagy a lakóbizottság arra kényszerítené őket, hogy vakarják le, mossák le, tüntessék el a fórmedvényeiket! Szilágyi Teréz lakott kertes házban, meg sokemeletes panelben is. Neki más az észrevétele.- Valamikor az volt a szokás, ha új lakó érkezett, becsöngetett, beköszönt a szomszédokhoz bemutatkozni. Ha elment, elbúcsúzott, Isten áldja meg kendteket. Olykor még ma is ez a hagyomány, ha költözök, én is ezt csinálom, mert erre tanítottak a szüleim. Meg egyébként is a bemutatkozás egyféle barátkozást, kedvességet jelent, hiszen a szólás-mondás is azt állítja: jobb egy jó szomszéd, mint egy távoli rokon. Igen ám, de a rengeteg emeletes házaknak akad egy sajátossága, meglehetősen sűrűn változnak a lakók. Ezt említi Bartalos Zoltán is, aki 34 éve lakik hasonló házban, ráadásul lakásszövetkezeti elnök, akikhez három tízemeletes meg egy tizennyolc emeletes magas ház tartozik.- A lakók fele kicserélődött azóta, s az újak sokfelől érkeznek. Akadnak csendes családok meg mozgékonyabbak. Nem mindenkinek tetszik a hétvégi fűrészelés, kopácsolás, bár a költözés sokszor átalakítást von maga után. Albérlők is vannak, akik kiveszik a lakásokat. A zömmel semmi baj, de ha fiatal srácok, lányok is élnek ott, néha este tíz után is dübörög a zene. Ami nem mindig haitik, csak a dob tam-tam- ja. Főleg, ha jönnek a haverok. Nem beszélve a 10 óra utáni mosógépzajról, a fapapucsok éjszakai kopogásáról.- Van házirend?- Igen, benne az együttélés normális szabályai. Ez már nincs időponthoz kötve, minden lakásszövetkezet maga állapítja meg. Olykor elég a figyelmeztetés, máskor szabálysértési üggyé fajul a dolog. Pillér József több mint három évtizede egy magas házban intéző bizottsági elnök.- Az ujjaim sem egyformák, az emberek sem. Volt rá példa, hogy egy tanár vette ki a lakást, és bármilyen hihetetlen, jöttek a lányok meg a stricik. Szerencsére gyorsan megszabadultunk tőlük. Egy másik esetben a fiatalúr úgy zenélt, hogy remegtek a falak. Szóltunk neki, nem használt. Szóltunk a papának, aki Szombathelyen katonatisztként szolgált. Idejött, s hogy mi volt, mi nem, a srácra ettől kezdve egy deka panasz nem érkezett. Összesítve elmondható: szerintem minden probléma rendezhető, nagy probléma nincs, hisz a lakók többsége nyugdíjas. Ami nagy baj, kisnyugdíjasok, akiknek egyre nehezebb fizetni a nagyon megugró szolgáltatások árait. Főleg, ha beteg is van a családban. Ámbár akadnak notórius nem fizetők is, akik ügye a bíróságra kerül. Érdekes, nem mindig a legelesettebbek, legszegényebbek nem fizetik a közös költséget vagy a fűtés, víz, világítás díjait... Többnyire csak lehetőség a tanulmányi kirándulás Egy rendelet szerint az iskola nem kérhet pénzt a szülőktől a tanulmányi kirándulásra, amennyiben az kötelezően, a pedagógiai programban rögzített módon jelenik meg. A fenntartóknak azonban e célra nemigen van pénzük, ám a megyénkben városokban többnyire sikerült valamilyen megoldást találni a nehézségek áthidalására. Molnár G. Attila Az egyik dunántúli nagyváros önkor- mányzata nemrég bejelentette, csak akkor hagyja jóvá az iskolák pedagógiai programjait, ha az intézmények kihúzzák belőle a tanulmányi kirándulásokról szóló részeket. Az indok egyszerű, nincs pénzük a tanulmányi kirándulások, erdei iskolák finanszírozásra. Anyagiakban nálunk sem bővelkednek az önkormányzatok, megyénk nagyobb településein azonban ilyen jelenség nem fordul elő. — Szolnokon nem okozott problémát e rendelkezés, ezzel kapcsolatban ugyanis mindent előre leegyeztettünk az oktatási intézményekkel - tájékoztatta lapunkat Szabó Róza, a polgár- mesteri hivatal művelődési, oktatási és vallásügyi osztályának vezetője. - A tanulmányi kirándulások, erdei iskolák vagy nincsenek benne a pedagógiai programokban, vagy csak nem kötelező tartalomként, a szülő számára felajánlott lehetőségként szerepelnek. A rendelkezés nem okozott nehézséget Törökszentmikló- son sem. Kurucz Anita, a kulturális iroda vezetője elmondta, az iskolák nem jelezték, hogy gondjuk támadt volna emiatt. A pedagógiai programokat az intézményekkel történő folyamatos egyeztetések után fogadták el. Az abban foglaltak végrehajtására az intézmény költségvetése nyújt fedezetet, amely az állami normatív támogatások mellett az önkormányzati kiegészítésből és a saját bevételekből áll. Ez utóbbiak növelésére pedig valamennyi iskolának érdemes törekednie. A mezőtúri Kossuth Úti Általános Iskolában a szülői értekezleteken vitatják meg, legyenek-e kirándulások. Az apukák és anyukák általában támogatják az ötletet, amely azonban sohasem kötelező jellegű. A % Magas házak előtti terefere lenn a padokon, mely aligha zavarja a szomszéd lakót. Képünk Illusztráció
