Új Néplap, 2004. október (15. évfolyam, 230-254. szám)
2004-10-10 / 41. Vasárnapi szám
2004. október 10., vasárnap Közélet, gazdaság, politika 5 A szorongó reklámnemzedék A fiatalok tele vannak szorongással, miközben rajonganak a márkákért, és nem mindegy, kinek milyen a mobiltelefonja. Holtidőnek tartják a családdal eltöltött vasárnapokat, s rettegnek, hogy majd napi nyolc órát kell dolgozniuk.- A magyar fiatalok tele vannak szorongással - idézi Győri Adél, a TGI Magyarország munkatársa a Fiatalok a jelenről, a jövőről és a félelmeikről című kutatás egyik következtetését. - Bebizonyosodott, hogy félnek az ún. „felnőtt” dolgoktól, mégsem jellemző rájuk a kelet-európai felnőttekről már korábban kialakult pesszilán ezért is tervezi ötven százalékuk azt, hogy külföldre megy majd dolgozni, és egészségük elvesztésétől félnek. Mi több, a korrupciótól is tartanak. Ebből is látszik, hogy a felnőttek világa mennyire rányomja bélyegét saját kis világukra. Mégsem élik meg látványosan e félelmeket, esetleges depressziójuk legfeljebb egy másik ország, mondjuk, Anglia fiataljaival való összevetésben lehet feltűnő. A kutatás arra is választ keresett, kik a legkedveltebb sztárok közöttük. Ezt a listát Vágó István vezeti, a második helyre Sebestyén Balázs, a Balázs-show műsorvezetője került. Ez utóbbi azt is jelentette a kutatók számára, hogy az RTL Klub e délutáni műsorát nagyon sok fiatal nézi, és az ott megismert, olykor cseppet sem vidám történetek hatással vannak rájuk. Győri Adél szerint ez az internetező korosztály is, márpedig az internet hatása is egyértelmű a fiatalok jelenét, jövőjét, félelmeit befolyásoló tényezők között.- Mindezek ellenére nem élik meg drámaként a jelent és a jövővel kapcsolatos esetleges félelmeiket - magyarázza. - Fogyasztásorientált ez a nemzedék, melyre hatnak a márkák, és melyre jellemző a márkaimádat. Rendkívül nyitottak a fogyasztói világra, figyelik a márkákat, a reklámokat. Minden márka mögé valamilyen jelentést helyeznek el, illetve igyekeznek megfelelni a reklámok sugallta világnak. Fontos számukra, milyen cuccokban járnak, szerintük a márkás ruha teszi az embert. És persze a legújabb típusú, kamerás mobiltelefon. Ha van választóvonal a fiatalok és a harminc felettiek között, az a márkatudatosság. Hozzáteszi, hogy ennek köszönhetően a fiatalok rendkívül magabiztosan közlekednek a marketingvilágban. A vizsgálatból az is kiderült, hogy a tinédzserek vágyvilága, értékrendje majdhogynem egyforma, miközben anyagi lehetőségeik különbözőek.- A családi kapcsolatokat illetően a fiatalok negyede találta például unalmasnak a vasárnapot - mondja az elemző. - Ez azt jelenti, hogy ennek a korosztálynak a hétvégén, a családdal eltöltött idő haszontalan holtidő. Majdhogynem időpazarlás, akármilyen programot is szerveznek a szülők. Tizennyolc százalékuk szerint szinte alig beszélgetnek otthon, viszont nyolcvan százalékuk határozottan állítja, hogy bármiben számíthat a családra. Meglepő, hogy csupán a korosztály fele állítja: másként szeretne élni, mint a szülei, és ugyanennyi gondolja, hogy szemlélete gyökeresen eltér a szülőkétől. A megkérdezettek majd1 kilencven százaléka az egészséget tartja a legfontosabbnak, majd a barátság következik az értékek sorában. A biztos állást hetven százalékuk reméli, de érdekes végeredmény, hogy a sok pénzt mindkét csoportban mindössze ötven százalék tartotta igazán fontosnak saját életében. Győri Adél döbbenetes adatnak tartja, hogy a megkérdezettek harmincnégy százaléka erősen dohányzik, és tizennégy százalékukra jellemző a túlzott alkoholfogyasztás. Könnyű drogokat rendszeresen használ tíz száMIÉRT AGGÓDNAK A 1519 ÉVESEK? I Forrás: TGI Magyarország ►► magyar » angol L ...................... ™ 22E2 75% üyereKek oantaimazasa —64% 55% A drogfogyasztás veszélyei rrrrrrrrrr.r' 45% ***”= 53% A levegő szennyezettsége 23% Az egészségügyi ellátás minősége 52 /o 18% A munkanélküliség 50% 17% 46% renz ...... : 3 3% L.................. 38% un nom gonooK 19%-----*-------* 32 % Az alkoholfogyasztás veszélyei -,™~ 14% zalékuk, a nyerőgépek és játékautomaták áldozatainak tizenhat százalékuk tartja magát. Cs. T. FONTOS MONDAT Gyurcsány Ferenc miniszterelnök „A kormány összeállításának időszakában van, ahol én változtattam, és van, akinek magának kell változnia." Orbán Viktor volt kormányfő „Messze jutottak a kormánypártok a 2002-ben meghirdetett programtól. A jóléti rendszerváltás helyett kaptuk a gázáremelést, a villanyáremelést, a gyógyszerárak emelését, és az összes gazdasági bajt, amelytől Magyarország ma szenved.” Dávid Ibolya, az MDF elnöke „A Fidesz ezzel a kezdeményezésével balról előzi az MSZP-t, és ismét egy platformra kerül a Munkáspárttal, most a privatizáció leállítását akarják, legközelebb a magántulajdon eltörlését fogják követelni.” Keller László volt közpénzügyi államtitkár „Sorsomat igazából a vadászati érdeklődésem pecsételte meg, márciusban kezdtem áttekinteni a somogyi erdőgazdaságok működése kapcsán a vadászati szokásokat, és ez a tevékenységem nem váltott ki nagy elismerést a szereplők részéről.” Csurka István, a MIÉP elnöke „A Fidesznek illenék változtatni a fő jelmondatán: a Hajrá Magyarország! helyett ildomosabb volna Hajrá Gyurcsány!-t mondani.” turMIX ÚTHENGER. Lassacskán az is bolond, aki Budapestre téved, hát még, aki itt lakozik, jár-kel, uram bocsá’ autózik. Helyesebben: autózna. Mert a világ eme szegletében bizony csak krosszozni lehet. Elegendő mostanság átbumlizni a rommá rombolt, viszont csigalassúsággal épülgető (?) Baross utcán, és máris megbánjuk, hogy nekivágtunk egy szimpla négykerekűvel. A mogyorós csokira emlékeztető fővárosi úthálózatot járva az embernek az az érzése támad, üdvös lenne már beszerezni egy tankot, netán egy úthengert. Említett járgányokkal ugyanis jobban menne a manőverezés, a parkolással azonban még mindig akadna gondunki Ördögi kör - Demszky Gábor ajánlásával. * ERTEKELES ***** Ez már döfi BATIZ. A Fókusz című bulvárszériában múlhatatlan érdemeket szerzett Batiz Andrást tették meg kormányszócsőnek. Nem tudni, ki ajánlotta be Gyurcsány miniszterelnöknek, de az illető remek munkát végzett: elérte, hogy a kereskedelmi kanálisok sztárjai a jövőben már ne csak higgyék, de egyenesen biztosra vegyék, hogy a helyes ösvényen járnak, amikor a súgógépre sandítanak. Lám, kormányzati szinten is eljött az Okik, Bucik és Nócik ideje. ** **** Elmegy *** Átlagos ** Gyengus * Bukta ÁLMUNDÉROSOK. Az albioni hirharsonák szerint a Fradi-Millwall meccse előtt, alatt és után nemcsak a zöld drukkerek arénáztak, de a kigyúrt rendezők is bemutatót tartottak kulturálatlanságból. Állítólag az angol szurkolók telefonjait, fényképezőgépeit ellopták, kamerájukat összetörték, mi több, az általuk vásárolt tikettek egy részét összetépték. Megmutatták magukat Európának. * TASNÁDI. Már megint őrizetben van az egyik kereskedelmi kanálison a napokban még jóravaló üzletemberként, sőt pingpongtehetségként mutogatott „probléma- megoldó szakember”. No comment. * Magyar egyházak: lépéshátrányban Nagy vihart kavart a kancellária vizsgálata, miszerint egyre kevesebben követik az egyházi tanításokat. Az egyházak szerint rossz kérdésekre csak rossz válaszok születhettek, a vallásszociológus úgy véli, az emberek többsége igénybe veszi az egyház szolgáltatásait. i| vallás, az egyházak megítélé- / % séről régóta hosszú vita folyik. Sokan úgy vélik, a magyar tár- JL JLsadalom jelentős hányada egyre kevésbé tekinthető vallásosnak, a templomba járók átlagéletkora nagyon magas, emellett gondot okoz a paphiány, és beárnyékolják az egyházak megítélését a homoszexuális és pedofil- botrányok. Az egyházakat sokkolta a Miniszterelnöki Hivatal megbízásából végzett vizsgálat eredménye. Eszerint ugyanis a magyar társadalom csaknem 90 százaléka nem követi az egyházak tanításait, tehát nem tekinthető igazán vallásosnak. A megkérdezettek csupán 13 százaléka kötődik valamely nagy keresztény egyházhoz, s több mint a fele a „maga módján vallásos”, azaz nem azonosul semmilyen egyház dogmatikai, liturgikus és hierarchikus rendszerével. Az emberek több mint fele szerint az egyházi vezetőknek és tisztségviselőknek nem szabad befolyásolni sem a politikai döntéseket, sem a hívek politikai meggyőződését, és csupán 14 százalék tartja fontosnak, hogy az adott egyház együttmunkálkodjon a vele azonos értékeket valló politikai erőkkel, pártokkal. Az egyházak nem tartják mértékadónak a felmérést. Szerintük leegyszerűsített kérdések könnyen vezethetnek hamis válaszadáshoz, másrészt túl kevés embert kérdeztek meg ahhoz, hogy reális képet lehessen minderről kapni. Úgy gondolják, az emberek egyházhoz, valláshoz fűződő viszonyát sokkal jobban meg lehet ítélni a legutóbbi népszámlálási adatokból, valamint abból, hányán ajánlják fel a személyi jövedelemadójuk meghatározott hányadát ilyen célra. Ugyanakkor kijelentik, nyilvánvaló, hogy az egyházaknak nem kell politizálniuk, és ez nem is történik meg. Viszont felelősséggel tartoznak a társadalom ügyei iránt. Tomka Miklós lapunknak azt mondta, a kutatásból levont eredmények téves és rosszindulatú következtetésekhez vezettek. A vallásszociológus szerint az a megállapítás például butaság, hogy az az 57-60 százalék, aki a „maga módján vallásos”, nem számít vallásosnak, s az sem felel meg a valóságnak, hogy ezek az emberek elutasítják az egyházak tanításait. Legfeljebb arról lehet szó, ők nem maradéktalanul fogadják el a liturgikus, dogmatikus és szervezeti rendszerét, s nem maradéktalanul azonosulnak minden kitételével. De közöttük is nagyon sok komolyan elkötelezett, harcosan vallásos ember van, aki ugyan alkalmazkodik az egyház alapvető tanításaihoz, de személyes meggyőződésből a hitét más formában gyakorolja. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem bölcsészkarának tanára állítja: mindezt alátámasztja, hogy az emberek nagy számban veszik igénybe az egyházi szolgáltatásokat. A vallásszociológus nem tagadja, a templomba járók többsége idős és hiányzik a középkorosztály, viszont sok a fiatal, akik már magukkal hozzák a gyermekeiket, így fokozatosan nőni fog az istentiszteleteken részt vevők száma. Bár kevés a pap, de a 80-as évek közepe óta egyre többen választják ezt a hivatást, csak most sokkal több helyen - kórházakban, iskolákban, katonaságnál - van rájuk szükség. Tomka elismeri, nem tesz jót az egyházak megítélésének a sok meleg- és pe- dofilbotrány. De míg ez előbbin azok szörnyülködnek, akik maguk is szorgalmazzák a homoszexuálisok házasságát, addig a gyermekek zaklatására nincs mentség. A katolikus egyház mindent meg is tesz, kizárja ezek megismétlődésének lehetőségét, és, hogy ezeket az embereket eltávolítsa soraiból. Az egyetemi tanár azt mondta, az egyházak közéleti befolyásának ügyében sem hozott semmi rendkívülit ez a vizsgálat. Csak nagyon lényeges, miVALLÁSOSSÁG SZÁMOKBAN I forrás : KSH (Népszámlálás 2001.) I Összes állampolgár Egyházi felekezetim tartozik 10 198 315 7 610 613 ebből: katolikus 5 558 961 református 1 622 796 evangélikus 304 705 izraelita 12 871 Nem tartozik egyházi felekezethez 1 483 369 Nem kívánt válaszolni 1 034 767 A mai gyerekek valósággal félnek a munkától. A fizikai munkát megalázónak tartják. Elképzelhetetlennek tartják, hogy napi nyolc órát kell m<gd dolgozniuk, mert mikor fognak élni? mista-depressziós imázs. A szülőktől például állandóan azt hallják, hogy csak el ne veszítsék állásukat, és ne legyenek betegek. Ezért mutatják az eredmények azt, hogy a 15-19 évesek a legjobban a munkanélküliségtől, taAz ünnepnapokon templomba járók aránya 30-35 százalék, ennyien beíratják gyermekeiket hittanoktatásra, a gyermekek több mint kétharmadát megkeresztelik, egyházi házasságot köt a párok 70 százaléka. ként teszik fel a kérdéseket. Ha úgy, hogy közvetlenül politizáljanak-e az egyházak, beleszóljanak-e a kormány tevékenységébe, befolyásolhatják-e a pártok véleményalkotását, akkor teljesen egyértelmű, hogy nagy az elutasítók aránya. Viszont ha az a kérdés: föllépjen-e az egyház a társadalmi igazságtalanságok felszámolása, egy óvoda létesítése érdekében, állást kell-e foglalnia az eutanázia problematikájában - ezek is súlyos politikai ügyek! akkor a társadalomnak legalább a fele igennel válaszol. AlmAsi B. Csaba
