Új Néplap, 2004. október (15. évfolyam, 230-254. szám)

2004-10-09 / 237. szám

2004. OKTÓBER 9., SZOMBAT 7 MEGYEI TŰKOR A legidősebb uszodalatogato Ma kétségkívül Szolnokon a Damjanich uszoda legidősebb rendszeres látogatója Pa tó La­jos, aki immár a kilencvenötö- dik évéig ért. D. Szabó Miklós Víg kedélyű, szellemileg száz- százalékos, és ami nem lényeg­telen, a saját lábán jut el minden kedden az uszodába. Tévedések elkerülése végett nem a szom­szédból, hanem Törökszentmik- lósról. Busszal, vonattal, mikor mivel, majd a pályaudvartól irány az uszoda. Vajon minek köszönhető közel a százhoz ez a szellemi frissesség? - többek kö­zött erről is szól az írás. Pató Lajos virtigli törökszent­miklósi, akit 1910. május 30-án jegyeztek be a matrikulába. Édesapja gazdálkodott, nyolc köböl földjüket művelte. Igen ám, de közbejött a szarajevói merénylet, az első nagy világ­égés, amelyik Patóék életét is fenekestül felforgatta.- Édesapámat behívták kato­nának, és én mint négyéves kislegény, attól kezdve csak fényképről láttam. Bizony, bizony olyan se volt, aki a családra keressen. Ugyan a távoli keleti frontról, Galíciá­ból még hazajött az apukája, de néhány nap múlva meghalt.- Úgynevezett cserefogoly, egy orosz hadifogoly dolgozott nálunk, művelte a földet. Rá­látnál helyezkedett el, és végigjárva a ranglétra minden fokát, harminc- nyolc munkásév után főnökként került nyugdíjba. Az úszás a világ legegészségesebb sportja, hiszen minden izmot megmoz­gat, még kilencvenöt évesen Is — állítja a törökszentmiklósi Pató Lajos sőbb ahogy nőttem, csepered­tem, átvettem tőle. Testvére nem született több: özvegy édesanyjával ketten ma­radtak. Az anyja taníttatta, el­végezte a négy polgárit, majd lakatosinas lett. A vasúthoz ke­rült, és amikor 1944 nyarán az angol-amerikai gépek nagyon megszórták Szolnokot, ő csodá­val határos módon élte túl a szőnyegbombázást. A háborút követően egy do­hány-nagykereskedelmi válla­— Azt gondolják, végigfüstöl­tem az életemet? Holott az úgy alakult, hogy a harmincnyolc év után biztosan nem szívtam el harmincnyolc cigarettát. Ami a magánéletét illeti, öt éve özvegy. Gyerekük nem szü­letett, egy kertes házban lakik. Néhány tyúk kapirgál az udva­ron, meg egy macskája van. He­tente egyszer, keddenként be­utazik a megyeszékhelyre. Úszik pár száz métert, beszél­get az ismerősökkel, hiszen le­het annak vagy negyven éve, hogy a Damiba jár. Mivel még kilencvenöt évesen is semmi néven nevezhető baja, nyava­lyája nincsen, pirulát egy ne­gyedet sem szed, sokan kérde­zik tőle: mi a hosszú, egészsé­ges, tevékeny élet titka? — Az egyszerű életmód, ame- lyik valami olyasmit jelent, hogy semmit ne vigyünk túlzás­ba. Zsírosat nem eszem, soha nem számítottam ivónak. Van még egy titok: mindig mozogni kell. Mert az élet nem más, mint maga a mozgás. Szóval tenni, csinálni, dolgozni valamit. Vé­gül, de nem utolsósorban: sze­retni az embereket, az életet. Valamikor, jó néhány évvel ezelőtt elment egy alapos ki­vizsgálásra. Nagyjából min­dent rendben találtak, de azért az orvos felírt egy-két pirulát. Köszönte, de soha nem váltot­ta ki.- Tüdőm másokról, minden művi, szóval mesterségesen elő­állított gyógyszer áldás is, átok is. Legalább annyi a mellékhatá­sa, szóval a kára, mint a haszna. Ezért én inkább magamban, a szervezetemben bízok, mint a tablettákban. Ezt ki ne felejtse, ha a kilencven-egynéhány esz­tendő titkaira kíváncsi. Dehogy felejtem, hiszen La­jos bácsi életszemlélete, élet­módja is egyféle recept. Még­pedig ezek szerint sikeres re­cept. Hatéves terv sportpályák felújítására A közterületeken lévő sza­badidősport-pályák felújí­tásáról szóló hatéves tervet tárgyalt meg legutóbbi ülé­sén a szolnoki közgyűlés. Bistey Ismert ellentmondás, hogy mi­közben a magyar élsportolók számos kimagasló nemzetközi sikert érnek el, a lakosság egész­ségi állapota nemzetközi össze­hasonlításban nem tekinthető jó­nak. Az egészség megőrzésének egyik fontos feltétele a testmoz­gás, a szabadidősport. Ehhez azonban megfelelő feltételekre van szükség. Szolnokon ezek a feltételek csak korlátozottan áll­nak rendelkezésre. Kevés a köz­területen kialakított jó minőségű, mindenki számára nyitott pálya. A helyzet javításához anyagi for­rások szükségesek, amelyek megszerzéséhez állami és uniós támogatások igénybevétele is szükséges. A szabadidősport cél­jait szolgáló, közterületen lévő sportpályák fejlesztésére, bővíté­sére előterjesztés készült, ame­lyet a szolnoki közgyűlés a leg­utóbbi ülésén tárgyalt meg. Az előterjesztés része egy hatéves létesítményfejlesztési terv, amely 2004. évi árakon, készült. Kétezerötre három sportpá­lya felújítása-fejlesztése szere­pel a tervben. A Szandaszőlősi Általános Iskola szomszédságá­ban lévő Munkácsy úti kétpa- lánkos aszfaltborítású pályán kisebb mértékű bővítés és víz­nyelő beépítése szerepel a terv­ben 537 500 forint értékben. A Tabán melletti pálya aszfalt­borítása rossz minőségű, ám így is sokan használják. Ott szüksé­ges új aszfaltburkolat terítése és labdafogó háló fölszerelése 2 millió 207 ezer forint értékben. A Szolnok ispán körúton, a tízemeletes házak között lévő te­rületen általában igen leromlott állagú pályák vannak. Ezeknél az egész terület gaztalanítása után legalább a labdarúgópálya körbekerítése, valamint a pályá­ra új aszfaltborítás terítése sze­repel a tervekben. Szükséges to­vábbá a lábteniszpályára fémhá­ló felszerelése, egy kosárlabda- palánk felállítása, és a meglévő felújítása. A kosárlabdapálya melletti füves területen lehető­ség van egy tollaslabdapálya ki­alakítására is. Itt a költségek 4 562 500 forintot tesznek ki. A terv a 2010-ig tartó időszak­ra további tíz pálya felújítását és bővítését tartalmazza. Készítői azonban megjegyzik, hogy mi­_ vei a város szabadidősport-pá­lyái nem csupán elöregedettek és rossz állapotban vannak, de számuk sem elegendő, ezért a felújítás, bővítés mellett újak lé­tesítése is szükséges. A konkrétan megtervezett munkálatok mellett szerepel a tervben több kiemelt beruhá­zás, amelyek költségkalkuláció­ját és a szükséges pályázatokat kedvező döntés után kell elké­szíteni. Ilyen a műfüves labda­rúgópálya létesítése, a tiszalige- ti tanmedencés épület felújítá­sa, egy BMX-gördeszkapálya ki­alakítása, a Zöld Ház szabad­idős- és sportudvar létesítése, a Széchenyi-városrészi sportköz­pont kialakítása, valamint a Mester úti volt magyar laktanya területén lévő egykori sportléte­sítmények alkalmassá tétele szabadidősportra. Adieu, Darwin! A nagy természettudós, aki egykoron megalkotta a származástan híres elméletét, Darwin Károly ugyancsak foroghatott sírjában, amikor emlegették őt vasárnap este a Tv2 új szórakoztató műso­rában, annak az elején. Merthogy micsoda oktondiság, együgyű dolog őt összehozni egy olyan show-val, amely különböző tulaj­donságú emberek vetélkedését a fajok versenyeként szeretné be­állítani. Egyébként a fajok szerinti megkülönböztetés önmagában is kellemetlen képzeteket kelt, hisz volt abból már nem kis baja az emberiségnek. De hagyjuk. Ami magát, történetesen e játékos­nak mondott vetélkedőt illeti, a Csaó, Darwin! látványosságban aligha szenved hiányt, külső megjelenésében impozáns, a színek tobzódnak, pompás táncosnők állnak sorfalat stb... Ugyanakkor mindezzel korántsem áll arányban a szellemi befektetés: a felad­ványokba. Kezdve a műsorvezetővel, Bochkor Gáborral, akit bár ez alkalomra küllemében, ruházatában hozzáigazítottak a muta­tós miliőhöz, legyen csak fess ő is, ám amikor megszólal, kiderül, maradt ő ugyanaz, az olcsó duma, a közönséges poénok bájolgó embere, nem tagadván meg régebbi önmagát. A játékosokat oly­kor úgy „inti” magához, mint mondjuk kedves pincsijét a gazdi: Gyere ide hozzám - édelegve. Szerfölött lelkendezik, neki akkor is drága, isteni a versenyző énekes, ha irtó hamisan dallászik. „Baromira fel vagy forrósodva” - viccelődik a szaunából épp csak kilépő játékossal, aki a benti nagy forróság miatt már-már közel járt az ájuláshoz. (Hülye egy ötlet, mondhatom!) De akadt itt já­tékból kegyetlen is, amikor a hölgyeknek egy hatalmas pókkal kellett ágyba bújniuk, irtóztató, így bizonyítván a bátorságukat. De az se volt semmi, amikor a versenyző szájáig ért már a víz, kö­zel ahhoz, hogy megfojtsa, az „üvegkalitkában”. Amikor pedig két hölgy szinte totálkárosra püföli egymást bokszolóként a ringben, szörnyű volt látni. Persze kínált a műsor csábító vetkőzőszámot, akár csak egy éjszakai lokálban. A kreativitást, az alkotóképessé­get pedig azon mérték le, vajon a kisorsolt játékosok felismerik-e egy furcsa tárgyban a légyfogót. Egy nagyszabású show-ba sok minden belefér, kétségtelen, de ha abban az van túlsúlyban, ami öncélú érdekesség, ami értelmetlen, az elszomorító. Ezúttal a szőke és barna hölgyek összecsapásából az előbbiek kerültek ki győztesen - a „felsőbbrendűség” jegyében. Ezek sze­rint ők vinnék tovább a nőket majd az újabb évezredbe? Csak­hogy jönnek majd az alacsonyak és a magasak, aztán a hajta- lanok meg a sűrű hajúak, akkor pedig ki lesz majd közülük a győztes? Dőreség lenne itt választ keresni - várni az efféle kér­désekre, és nem kellene zavarni szegény Darwint sem az ő bé­kés, nyugalmas halhatatlanságában. Munkalehetőség 45 év felett Mészáros Géza A megyei munkaügyi központ a szaktárcához benyújtott „A tar­tós munkanélküliség megelőzé­se 45 év felett” elnevezésű pá­lyázatán 30 millió forintot meg­haladó támogatást nyert el. A program célja a munkaerő-piaci folyamatok befolyásolása annak érdekében, hogy a hátrányos helyzetben lévő 45 feletti mun­kanélküliek foglalkoztatását elősegítse személyre szabott szolgáltatások és támogatások biztosításával. Továbbá annak megelőzése, hogy az egyén a tartós munkanélküliek rétegébe kerüljön. A program már elkezdődött, jelenleg zajlik a munkavállalási, az álláskeresési és a képzési ta­nácsadás, valamint az egyéni akciótervek szerint kidolgozott megfelelő munkahelyekre törté­nő kiközvetítés. A színvonalas műsorban Erdélyi Erzsébet énekelt Az ekhós szekerek fejedelemasszonyára emlékeztek szülővárosában Jászberény nem feledi híressé vált művészét A hazai operaéneklés, a magyar nyelvű színjátszás egyik megteremtőjére, a 132 évvel ezelőtt meghalt Déryné Széppataki Rózára emlékeztek szülővárosá­ban, Jászberényben. A magyar dal, a magyar színját­szás „fejedelemasszonyaként” is emlegetett Déryné emlékét féltve őrzik a Jászságban. járva élte meg. Szülővárosá­ban már hagyomány, hogy minden évben megemlékez­nek róla. A Déryné Művelődési Köz­pontban tartott ünnepségen Erdélyi Erzsébet magánénekes­nő Déryné repertoárjából éne­kelt virágénekeket, felelevení­tette Kodály műdalait. Az énekestet zongorán kísérő Nagy Erikával méltóképp adóz­tak a nagy előd emlékének. A jászberényi Városvédő- és Szépítő Egyesület, valamint a Déryné Művelődési Központ közösen hozta létre a Déryné- díjat, amellyel minden évben két olyan személy vagy csoport munkáját ismerik el, akik so­kat tettek a kistérség kultúrájá­nak fejlődéséért. Ebben az évben az énekkul­túra terén végzett több évtize­des oktatómunkája elismerése­ként a jászjákóhalmai Fodor Dénes ve­hette át az emlékpia kettet. A másik ju talmazott a jász­apáti Kökény Gábor volt, akinek kultúraszerve­zői munkáját, illetve az éne­kes-zenés színjátszás hagyo­mányainak felelevenítésé­ért végzett tevékenységét ismerték el. Banka Csaba A színésznő még ekhós szeke­reken járta az országot, vándor- színészként hirdette apostol­ként: lehet magyar nyelvű szín­házat meghonosítani Magyar- országon. Az ünnepelt opera-énekesnő megérhette az első magyar kő­színház megalapítását, de fénykorát mégis az országot

Next

/
Oldalképek
Tartalom