Új Néplap, 2004. október (15. évfolyam, 230-254. szám)

2004-10-09 / 237. szám

4 2004. OKTÓBER 9., SZOMBAT MEGYEI TŰKOR Próféta nem, de tanár lett szűkebb hazájában Él egy közmondás, mi­szerint senki sem próféta a saját hazájában. Ennek ellenére mindig akadnak olyanok, akik ott szeret­nének bizonyítani, ahol születtek, iskolába jár­tak, ahol felnőttek. Közé­jük tartozik a most negy­venegy éves tiszaburai Lévai Sándor is, aki a he­lyi, Recsky Klára nevét viselő iskola és művelő­dési központ igazgatóhe­lyettese. D. Szabó Miklós Burán született, járt iskolába, majd Kunhegyesen érettségi­zett. Másfél évig Sopronköves- den védte a hazát, majd leszere­lése után a Közép-Tisza Vidéki ÁFÉSZ-nál lett bolti eladó. Nem sokáig, hiszen 1985 februárja óta a helyi iskola, kultúrház lett a munkahelye. Kezdetben hat évig a kultúrházban afféle min­denes, ügyintéző, aki műsoro­kat, rendezvényeket szervezett. 1992-től képesítés nélküli neve­lő az iskolában. Ott, ahová 388 kis- és nagydiák jár, és a munka jellegét meghatározza, hogy a tanulók döntő többsége roma. Ráadásul a felnőttek, szülők 70 százaléka munkanélküli, ebből kifolyólag a gyerekek hátrányos helyzetűek.- Nem könnyű tanítani egy olyan helyen, ahol nemcsak a tananyagot, de bizonyos szoká­sokat, emberi magatartásfor­mákat is el kell sajátíttatniuk védenceikkel. Itt bizony min­den kis eredményért alaposan meg kell dolgozni, de azt hi­szem, ez a szép benne. Minden végzősünk tovább tanul Kunhe­gyes, Szolnok, Kisújszállás kö­zépiskoláiban. Legújabban él nálunk az úgynevezett utánkö- vetési rendszer. Ennek az a lé­nyege, hogy az általánosban végzett középiskolásainkat nyo­mon követjük: jár-e iskolába, megmarad-e az új környezet­ben, hiszen ezek a gyerekek ad­dig a családjukhoz kötődtek. Nem könnyű egy roma vagy hátrányos helyzetű 14-15 éves­nek beilleszkedni a számára teljesen ismeretlen közösségbe, kollégiumba. Közben nemcsak a gyerekek tanulnak, de Lévai Sándor is képezte magát. Főiskolát vég­zett Egerben, és ma a számítás- technika tanára. Rajong a szak­jáért. A felesége is az iskolában dolgozik, és két lánya közül a nagyobbik, aki ötödikes, úgy tű­nik, édesapja nyomdokaiba lép, már ami a számítástechnikát il­leti. Kitüntetése egy van: az iskola névadójáról, Recsky Kláráról el­nevezett díjat kapta meg, amelyből évente egyet adnak ki. Recsky Klára mint földbirto­kos a falu jótevőjének számított, aki a maga korában többek kö­zött sokat áldozott a művelődés­re, helyi iskolára is. Lévai igazgatóhelyettes úr boldog embernek vallja magát Tiszaburán.- Ez az én szülőföldem, ide­kötnek a gyökerek, és úgy ér­zem, romák, nem romák elfo­gadnak mint embert és mint ta­nárt is. Hálásak, sokszor felke­resnek, hozzám fordulnak napi gondjaikkal is. Úgy vannak, le­hetnek vele, akár tudok segíte­ni, akár nem, legalább jól „kibe­szélik” magukat. Amikor arról faggatom, hogy ezek szerint a lányai majd foly­tatják édesapjuk hivatását, és szintén pedagógusok lesznek, a fejét rázza.- Nézze, én férfi vagyok, és másképpen élem meg, dolgo­zom fel a kudarcokat, sikereket, a mindennapok ügyeit. Nekik mást szánok: olyan szép, csodá­latos a számítástechnika, és egyre nagyobb a jövője. És úgy veszem észre, mint efféle sza­kos tanár, kellően beoltottam őket, és szeretném ha ezen a té­ren szerzett ismereteik, jártas­ságaik révén bejutnának egy Harc a gyerekekért? Alapfokú művészetoktatásban egyaránt részesülhetnek a gyermekek önkormányzati fenntartású iskolákban, de ma­gán- és alapítványi iskolákban is. Az azonban nem mindegy, hogy melyik intézmény kapja utánuk az állami normatívát. Az alapfokú művészetokta­tásban részesülő gyermekek után központi normatív finan­szírozás jár az oktatást végző intézménynek. A finanszírozás módja azon­ban néha gondokat és feszültsé­geket okoz. Egy tanuló ugyanis több iskolában több művészeti alapoktatásban is részt vehet, mondjuk táncol, zenélni vagy éppen rajzolni tanul. Ám a nor­matív finanszírozás szabályai szerint egy gyermek után csak egy intézmény igényelhet álla­mi normatívát. Hogy adott eset­ben melyik, azt a jogszabályok meghatározzák. A szülőknek tehát nyilatkozniuk kell, hogy más intézménybe jár-e a gyer­mek valamilyen alapfokú mű­vészeti oktatásra. Ebből tudja meg az intézmény vezetője, hogy jogosult-e az állami nor­matíva igénybevételére. A feszültség a „gyerekért ver­sengő” intézmények között ke­letkezhet. Az intézmények vitá­ját pedig, mint általában történ­ni szokott, a gyermekek sínylik meg, akiknek olykor választa­niuk kell, hogy kedvenc foglala­tosságaik közül melyiket kény­telenek abbahagyni, ha szüleik például nem tudják vállalni a gyakran borsos tandíjat vagy a magánórák költségeit. Már üzleti alapokon, szolgáltató szemlélettel működik a posta világnap Az ország második legnagyobb állami vállalatánál az egyik nap feladott levelet másnap biztosan kézbesítik bármelyik településre Ma a postásokat köszönti a világ, s a Magyar Pos­tának is van minek ör­vendenie. Az idei az első év, amikor a többletbevé­telek nem a díjemelke­désből származnak. A vállalat 2002-ben még 9 mil­liárd forint veszteséggel zárta az évet, tavaly viszont már 3 milliárd forintos nyereséget könyvelhetett el. Ami a több mint 37 ezer postás életében azt jelentette, hogy elő­ször kaptak 13. havi fizetést, ez az öröm idén is éri őket majd - tud­tuk meg Szabó Pál vezérigazgató­tól. Hiszen az idei évben a posta várhatóan 5,1 milliárd forint nye­reséget könyvelhet el. Hosszú idő óta a 2004-es az el­ső olyan év a társaság életében, amikor a többletbevételek nem­csak a postai tarifák emelkedésé­ből, hanem a forgalom növekedé­séből, tehát valódi többletteljesít­ményből adódnak. Mindez első­sorban annak köszönhető - érvelt Szabó Pál -, hogy az elmúlt há­rom évben példátlan méretű válto­zások történtek a vállalat életében. A korszerűsítési program a Magyar Posta új pályára állítását tűzte ki célul, ami a szolgáltatá­sai és hálózata fejlesztését jelen­ti, erős költség- és létszám-meg­takarítással, valamint a beszállí­tói háttér ésszerűsítésével. Olyan változtatásokat kell két- három év alatt véghezvinniük, amelyeken az elmúlt tíz évben a legtöbb nagyvállalat átesett. Eh­hez az üzleti alapon működő, A piac szinte kikö­veteli, hogy a pos­ták szolgáltatási központokként működjenek, ahol az ügyfél fejével gondolkodnak. szolgáltató szemléletű posta megteremtéséhez hatékony, tel­jesítményelvű, termelékeny, fel­készült munkatársakra van szükség. A korábbi hét regioná­lis igazgatóságból három terüle­ti igazgatóságot alakítottak ki, je­lentősen csökkentve ezzel az irá­nyításban dolgozók számát. Jelentős változást hozott a pos­ta életében a Budaörsön 9 milli­árd forintos beruházással meg­épített és az idén átadott Országos Logisztikai Központ (OLK), amely 1300 emberrel képes ellátni a na­pi 2-2,5 milliós levél és 40-80 ezer csomag feldolgozását. A kez­deti pánik, a hegyekben tornyo­suló levélküldemények elsősor­ban abból adódtak, hogy 300 dol­gozó búcsút intett a munkahely­ének, de mára a posta úrrá lett a nehézségeken - jelentette ki Sza­bó Pál. A legfrissebb mérések sze­rint a társaság teljesíti törvényi kötelezettségeit, a ma feladott el­sőbbségi levelek 85 százalékát másnap kézbesíti. A cél azonban az, hogy 2005-ben ez a mutató el­érje a 95 százalékot, vagyis az Eu­rópai Unió legfejlettebb országa­inak szintjét ▲ Mobiljáratok száma 354 Érintett települések száma 946 Ebből korábban nem volt posta a településen 542 Korábban is volt posta a településen 404 Címhelyek száma összesen (db) 123 681 Lakosok száma összesen (fő) 303 483 Csomagküldés házhoz szállítással (települések száma) 1088 Forrás: Magyar Posta Házhoz szállított csomagok Ma már mobilposta viszi a külde­ményeket ezer településen A közelmúlt fejlesztéseinek egyik eredménye a kistelepülé­seken bevezetett mobilposta. Ez ugyan kezdetben nagy-nagy el­lenállásba ütközött, de amit a posta ígért, teljesítette - hangsúlyozta a vezérigaz­gató. A mobilpostások minden­nap megjelennek a kistelepülé­seken, és kézbesítik, illetve fel­veszik a küldeményeket. A mobilpostákra eddig össze­sen 17 panasz érkezett, holott a szolgáltatás csaknem ezer tele­pülést érint, s eb­ből több mint öt­százon korábban egyáltalán nem működött posta- hivatal. A mobil­postával érintett településeken a postacsomagok házhoz szállítá­sa rendkívül jó fogadtatásra ta­lált. A Magyar Posta ezzel is hozzájárult, hogy a települé­sek lakóinak ki­szolgálása széle­sebb körű legyen. A mobilpostával érintett településeken a postacsomagok ház­hoz szállítása rendkívül jó fo­gadtatásra talált. Ezzel is sze­retnék a lakosság kiszolgálá­sát javítani, és nem utolsó sor­ban a kis települések foglalkoz­tatási gondjait enyhíteni. Tiszaburán dolgozik, ismeri a települést, hiszen idevalósi Lévai Sándor Szabó Pál büszke az elmúlt három év példátlan változásaira magasan jegyzett szakirányú főiskolára vagy egyetemre. Ah­hoz az alapokat már itt, az álta­lánosban ajánlatos megszerez­ni...

Next

/
Oldalképek
Tartalom