Új Néplap, 2004. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)

2004-09-30 / 229. szám

6 2004. SZEPTEMBER 30., CSÜTÖRTÖK AHOL ÉLÜNK KENDERES Polgármester Baranyi Mihály Alpolgármester dr. Almássy Antalné Jegyző: Pádár Lászlóné A képviselő-testület tagjai: Dr. Almássy Antalné, Ács Andrea Éva, Baktai Kálmán, Barna Gyula, Bogdán Péter, Csató Sándor, dr. Juhász István, Krokavecz László, Kuczeráné Sípos Judit, Oláh József Pál, Őzse Mária, Tapasztó Szabolcs, Ulveczki Sándorné Polgármesteri hivatal: Szent István út 56. Tel/fax :59/328-251, fax: 59/321-139 E-mail: polghivk@enternet.hu lélekszám: 5296« 0-17 év: 1150« 18-59 év: 3048« 60-év: 1098« Kenderes! Szakiskola, Középiskola és Kollégium Szent István út 27. Tel.: 59/328-227 idegenvezetés: (06) 30/ 455-3485 Általános Iskola Szent István út 36. Tel: 59/528-010 Vízmű Szent István út 56. Tel.: 59/328-206 Könyvtár Szent István út 33. Tel.: 59/328-366 Móricz Zsigmond Művelődési Ház Szent István út 33. Tel.:59/328-141 Óvoda Szent István út 60. Tel.:59/328-322 Területi Gondozási központ Szent István út 58. Tel.:59/528-036 Településtörténet A település már a réz- és bronzkorban lakott volt. 1352- ben a Kenderes, vagy Kér né­ven említik először oklevelek­ben. A XVII. század második felében a török-tatár hadak pusztításaitól sokat szenve­dett a falu. A XIX. század köze­pén a nagybányai Horthy csa­lád szerzett itt birtokot A két világháború között a szegény lakosság magas aránya ellené­re látványos fejlődés volt itt. A falu szülötte, Horthy Miklós személyes támogatásával köz- és iskolai épületek emelked­tek, kiépült a víz- és villanyhá­lózat, korszerű egészségügyi és szociális ellátás alakult ki. A település augusztusban is­mét városi rangot kapott A megye legfiatalabb városa A megye legfiatalabb városában az önkormányzat szeretné a városháza előtti főteret és a meglévő látnivalókat — Horthy-kastély, liget, Horthy-krlp- ta, tengerészeti gyűjtemény, védett fasor — egyre jobban vonzóvá tenni A megye legfiatalabb vá­rosában szeretnék kiépí­teni a teljes csatornaháló­zatot, az idegenforgalom érdekében csinosítani kí­vánják a főteret. Az önkormányzat tervei között bentlakásos idősek otthona megépítése is szerepel - tudtuk meg Baranyi Mihály polgármes­tertől.-Kenderes augusztustól ismét városi rangot kapott. Nem volt könnyű az ide vezető út.- Valóban nem, az önkor­mányzat 1990-ben célul tűzte ki, hogy a falusi körülménye­ket, községi hagyományokat megőrizve, igazi alföldi, mező- gazdaságból élő településünk városi életminőséget biztosít­son a lakosságnak. Ennek érde­kében sok mindent megtet­tünk. Másfél évtizede a két főut­ca kivételével csak sáros utcák voltak. Mostanra csaknem 90 százalékos a szilárd burkolatú utak aránya. Kiépítettük a teljes vízhálózatot, az akkori 25 tele­fonállomással szemben ma több mint ezer vonal van Ken­Baranyl Mihály deresen. A szennyvízcsatorna­hálózat megépítése a napi 250 köbméteres befogadóképességű tisztítóval ma is tart. A 31 kilo­méteres, 825 millió forintos be­ruházáshoz 340 millió forint a céltámogatás, a többit pályáza­tokból, lakossági és önkor­mányzati erőből biztosítjuk. A csatornahálózattal párhuzamo­san építjük a kábeltévé-hálóza­tot is. Az elmúlt évtizedben a helyi vállalkozások mellett megjelen­tek a településen a tőkeerős, multinacionális cégek is. Jelen­leg 180 egyéni és társas vállal­kozás működik és több száz a mezőgazdasági őstermelő is.- Az önkormányzat a legna­gyobb munkáltató. Sikerült-e minden intézményt működtetni­ük?- Eddig még nem kellett intéz­ményeket összevonnunk. A leg­nagyobb intézményünk a Ken- deresi Szakiskola, Középiskola és Kollégium, amely a város ék­szerdobozában, a Horthy-kas- télyban és a hozzáépített épüle­tekben található a 150 hektáros tangazdasággal. Jelenleg több mint 500 diák tanul itt, akik Kenderes környékéről és az or­szág számos településéről érkez­tek. Az általános iskolában több mint 400 diák tanul. Az elmúlt években az épületek karbantar­tása mellett 9-10 millióból sport­udvart is kialakítottunk. A jövő­ben folytatni kívánjuk az épüle­tek felújítását. Az óvoda, mint a legkisebb egység, a ’90-es évek­ben épült. Most 150-200 között van a létszám. Nagyon jól felsze­relt, minden igényt kielégítő in­tézményünk ez. Gondunk a rossz állapotú bánhalmai óvoda­épület. Itt pályázunk, és a jelen­legi iskola bővítésével korszerű iskola-óvoda épületegyüttest akarunk ott létrehozni. A terüle­ti gondozási központunkat is szeretnénk bővíteni, úgyneve­zett bentlakásosra. A művelő­dési házat, a könyvtárt és a Hor- thy-tengerészeti közgyűjte­ményt is az önkormányzat mű­ködteti. Rajtuk kívül 18 civil szervezet működik itt, a nyug­díjasklubtól a lovas baráti kö­rön át a népdalkörig széles a skála. A város életébe mindany- nyian bekapcsolódnak, progra­mokat szerveznek. Munkájukat az önkormányzat évente 7-10 millió forinttal támogatja.- Mit tart a következő évek nagy feladatának?- Leglényegesebb, hogy 2005-ben sikeresen tudjuk mű­szakilag üzembe helyezni a szennyvízcsatorna-hálózat első ütemét a tisztítóval, és hogy a több mint ezer ingatlan tulajdo­nosa rákössön a hálózatra. A második ütembe terveink sze­rint bekapcsolódna Bánhalma is. Az évenkénti feladatok közé betervezzük a családsegítő köz­ponthoz kapcsolódóan a negy­vennégy fős bentlakásos nyugdíjasotthon megépítését, Bánhalmán az iskola-óvoda ösz- szeépítését. Távlatokban a 4. számú út elkerüli Kenderest, ennek lesznek előnyei és hátrá­nyai is, de várjuk ezt a beruhá­zást is. Miután város lettünk, folytat­ni kívánjuk a főtér rendezését, csinosítását éppúgy, mint a meglévő úthálózat karbantartá­sát, a város virágosítását, hi­szen az idegenforgalomra még jobban számítunk. Most 5-10 ezer fő látogat el városunkba, ez jövőre bővülni fog. Éppen ezért szeretnénk a kenderesi látnivalókat - Horthy-kastély, liget, Horthy-kripta, tengerésze­ti gyűjtemény, védett fasor - egyre jobban vonzóvá tenni. A város középiskolája A Kenderesi Szakiskola, Kö­zépiskola és Kollégiumban szeptemberben a 22 osztály­ban 514 tanuló kezdte meg ta­nulmányait. A diákok jó része a környékről érkezett, de tata­bányai, oroszlányi, szegedi és hajdúnánási is van köztük. A diákok vendéglátó-idegenfor­galmi, mezőgazdasági, ven­déglátó, eladói, gazda, mező- gazdasági gépész, növényter­mesztő gépész, lótenyésztő és gimnáziumi képzésben vesz­nek részt Az iskola a felnőt­tek részére is indít tanfolya­mokat. Folyamatosan várják az érdeklődőket a különböző gazdatanfolyamaikra, a mező­gazdasági vállalkozói és a nö­vényvédelmi képzésre. Az elmúlt években több milliós pályázati forrásokból korszerű taneszközöket és gé­peket szerezhettek be, me­lyek segítik az oktatást. A tan­órák mellett a diákok rend­szeresen részt vesznek a tan­termi követelményeknek megfelelően az iskolai tangaz­dasági munkában. Ezeken a gyakorlatokon elsajátítják a növénytermesztési feladato­kat, a gépészeti, a fémmeg­munkálási, az állattartási és tenyésztési, a vendéglátó-ipa­ri és a lótenyésztési ismerete­ket. A FALUGAZDÁSZ Bogdán Péter tíz éve dolgo­zik falugaz­dászként és önkormány­zati képvise­lőként, ahol a mezőgaz­dasági és településfejlesztési bizottság elnöke. Itt a város kommunális, agrár-, közvilágí­tási és környezetvédelmi prob­lémáival foglalkoznak. A váro­si rang elnyerésével bízik ab­ban, hogy a település további fejlesztéséhez sokkal több pá­lyázati lehetőségük lesz. Falu­gazdászként igyekszik segíteni az 1500 helyi őstermelőnek és a 23 bejegyzett családi gazdál­kodónak a támogatások igény­lésében és egyéb problémáik megoldásában. Idén majd 300 regisztrált termelőnek intézte az állami támogatás igénylését. AZ IDEGENVEZETŐ Faragó Edit korábban óvó­nőként dolgo­zott, jelenleg pedig a tele­pülés idegen- vezetője. Az idelátogatók részére egész évben megmu­tatja a Horthy-kastélyt, a temp­lomokat, a Horthy-kriptát és a tengerészeti gyűjteményt. Ter­vei között szerepel az ideláto­gatóktól eddig kapott könyvek, újságok, anyagok bemutatása és egy Horthy István-emlékszo- ba kialakítása. A könyvtárban helyet kapna a Horthy-kor- szakról eddig összegyűjtött összes írás is. Bízik abban, hogy az önkormányzat Kende­resen és Bánhalmán is meg­nyit majd egy-egy tájházat, me­lyekben egy kis kenderesi múl­tat alakíthat ki. Kurucz Sza­bolcs a szakis­kola 11. a osz­tályos tanuló­ja. Vendéglá­tást és idegen- forgalmat ta­nul, érettségi után vendéglátó-ipari főiskolá­ra készül. Nagyon szereti a gya­korlati órákat, ahol elsajátítják a főzési, felszolgálási alapokat. Tetszik neki, hogy a korszerű konyhában megtanulják a kis- és nagyüzemi módszereket is. Versenyeken is részt vesz, ott volt a békéscsabai, a budapesti és a tiszafüredi megméretésen. Nemcsak enni, de készíteni is szereti a lakodalmas, a nemzeti és a tájjellegű ételeket. Édes­anyjának is segít a főzésben. Kedvence az egyik iskolai spe­cialitás, a sertésérmébe burkolt máj kastély módra. *■» {aIamUa^aM «M. A DÍSZPOLGÁR Sípos Gyula több évtize­den át vezette a Közép-tiszai Medosz-sport- kört. Mindig arra töreke­dett, hogy a település hírnevét öregbítő, ki­emelkedő sportélete legyen Kenderesnek. A sport terüle­tén végzett munkáját idén Ken­deres Díszpolgára címmel is­merték el. A ma már nyugdí­jasként élő sportember nagy on büszke családjára és unokáira. A sportkörben ma a gazdasági ügyek intézésben segédkezik. Nagyapaként szeretné még megélni unokái boldogulását és azt, hogy a városi cím elnye­résével a sporttelep fejleszté­sét, a sportolási lehetőségek megteremtését is biztosítani tudja az önkormányzat. A NYUGDÍJAS Barabás Amb­rus korábban ‘ a helyi szövet­kezetben dol­gozott ágazat­vezetőként, 12 évig részt vett a képvi­selő-testület munkájában is, ahol legutóbb alpolgármester volt. Három éve ment nyugdíjba. Azóta sem pihen, hiszen őster­melőként 21 hektáron gazdál­kodik, főleg gabonaféléket ter­meszt. Nagyapaként büszke unokáira. Ügy véli, hogy a nyugdíjas évek az unokák nél­kül sivárabbak lennének szá­mára. Szaktudásával ma is se­gíti a testületet, a településfej­lesztési bizottságban dolgozik. Jó érzéssel tölti el, hogy Kende­res város lett és az, hogy ezt megélhette. A rw

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom