Új Néplap, 2004. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)

2004-09-23 / 223. szám

12 / 2004. SZEPTEMBER 23., CSÜTÖRTÖK MŰVÉSZBEJÁRÓ Emberi hang Jean Cocteau Emberi hang című monodrámá­ját mutatják be október 16-án a Szobaszínház­ban. Az előadás különle­gessége, hogy előbb pró­zában, majd operaválto­zatban dolgozza fel a történetet. Egy asszony. Szeretett. Meg­csalták. Most ül egyedül a kö­zös lakásban, és a telefonhívást várja. Türelmes és türelmeüen. Csak nehogy elrontsa. A tele­fonzsinór köti össze a múltat a jelennel. A boldogságot a jelen poklával. Az európai avantgárd nagy klasszikusának színpadi műve igazi hang-játék. Játék a hanggal. A történet mindössze néhány telefonbeszélgetés és néhány téves kapcsolás... A színpadi művet a Magyar Állami Operaházzal közösen mutatják be a Szobaszínház­Melkvi Bea ban. Az est első részében a Cocteau-mű prózaváltozatát láthatjuk Melkvi Bea főszerep­lésével. A darabot Quintus Konrád viszi színre. Az est második részében a Cocteau- mű Francis Poulenc által kom­ponált operaváltozata hangzik el Kerényi Mihály rendezésé­ben. Az asszony szerepét a ki­tűnő szoprán, Kővári Eszter Sára énekli. Kővári Eszter Sára A két rendező véleménye egy ponton tökéletesen egye­zik: óriási kihívásnak tartják egy olyan párbeszéd megjele­nítését, amelyben csupán az egyik felet halljuk:- Ötéves kapcsolat utolsó te­lefonbeszélgetése ez, amely­ben csupán a nőt halljuk - me­séli Quintus Konrád, a prózai rész rendezője —, a végén még­is kirajzolódik mindkét fél jel­lemrajza. Ezt tartom a legfonto­sabb rendezői feladatnak elv ben a darabban: úgy megolda­ni ezt a helyzetet, hogy a látha­tatlan és hallhatatlan férfit is bemutassam a közönségnek. Egyfajta „kukucskaszínház” ez, a néző gyakorlatilag kihall­gatja a beszélgetést Kerényi Mihály évekkel ez­előtt New Yorkban már rendez­te ezt a darabot:- A zenével gyakorlatilag minden kifejezhető, minden rezdülést, apró hangulatválto­zást éreztetnek a dallamok. Válaszolnak a nő kérdéseire, érzelmeket közvetítenek, gya­korlatilag megjelenítik a pár­beszéd másik felét. Érdekes, hogy az eredetileg nagyzene­karra írt művet már a szerző átdolgozta zongorára. Mi is így adjuk elő: egyetlen zongo­rával, amely talán bensősége­sebb, intimebb hangulatot te­remt a Szobaszínházban. Erik, a Viking - újra fergeteges humor Szolnokon Sokaknak vált kedvencé­vé az elmúlt évben a Szig­ligeti társulatának telje­sen „saját gyártású” elő­adása, a Gyalog-galopp. Artúr király és lökött kí­sérete után most megér­kezik Erik, a viking. A X. században az Európának ne­vezett hatalmas kontinens északi, kietlen szélén élt a vikingek bátor népe. A rideg föld vitéz harcoso­kat nevelt, kiket nem puhított el semmiféle fényűzés. Gyűlölködés nélkül éltek szomszédaikkal, aki­ket olykor lerohantak és kifosztot­tak, mert az élet fenntartásához szükséges dolgokat időről időre pótolni kellett Bár mit sem tud­tak róla, hogy Itáliában az étke­zéshez villát használnak, hogy az arabus számok elterjednek Euró­pában, a szerzetesek szenet bá­nyásznak, a kínaiak feltalálják a puskaport és a betűnyomtatást, Perzsiában szélmalmok működ­nek, egy arab orvos leírja, hogyan készítsünk alkoholt, a magyarok pedig feltalálják a versenyíjásza­tot és a Maggi levespor ősét, még­is, ezek a harcos viking férfiak ta­lálták fel a világbékét Vezérük a Vörös Erik volt Tudósok egyönte­tű véleménye szerint a világ törté­netét két szakaszra lehet bontani. Volt a világ Erik előtt — de erről nem is érdemes beszélni. És volta világ Erik után - amikor már semmi említésre méltó dolog nem történt Az ismert Világunk törté­nelme tehát - mindössze néhány év: és a történések tengelyében egy páratlan férfiú áll, akit min­denki csak így nevez: Erik, a vi­king. (Hitelesnek tűnő történeti forrás nyomán) Ő pedig egy szép napon, nem, dehogy szép, egy randa, ködös, átdorbézolt, átütlegelt éjszakát követő viking napon, amikor északi sörpárában úszik az agy, és teremtett lénynek semmi használható nem jut eszébe, nos, ezen a napon Erik elhatá­rozza, hogy felkutatja a titokza­tos földrészt, Atlantiszt, meg­szerzi a Csodakürtöt, hogy fel­ébressze vele az alvó isteneket. A puding próbája az evés, a tett halála az okoskodás, követke­zésképp: válogatottan kétbalke­zes banda száll tengerre. A fergeteges sikerű Gyalog- galopp után Molnár László újra arra vállalkozik, hogy elterel­gessen egy újabb „lehetetlen bagázst”. A címszerepet Petri- disz Hrisztosz alakítja, ám erő­sen tiltakozik, amikor arról esik szó, hogy ő a főszereplő:- Ez valóban igazi csapat, amelyből Erik sem magaslik ki. Épp ez a jó a darabban. Nagyon jó hangulatú próbafolyamat vé­gén járunk, túlzás nélkül állít­hatom, hogy fergeteges huínor- ral fűszerezett a film Matuz Já­nos által színpadra írt változata. A Gyalog-galopp sikerei után úgy gondoltuk, hogy megpróbá­lunk egy hasonló hangulatú előadást létrehozni. Remélem, sikerült, de ezt majd a közönség dönti el... Diótörő - családi musical Otven éve önállóan A székesfehérvári Vörösmarty Színház több alkalommal is vendégszerepei eb­ben az évadban Szolnokon a Diótörő és egérkirály című darabbal. Az egész csa­ládnak nagyszerű szórakozást nyújtó mesemusicalt első alkalommal október 15-én láthatja a Szigligeti közönsége. Karácsony éjjelén sok furcsaság történhet, így az sem meglepő, hogy a játékok megelevenednek, és a fából készült Diótörő vezérletével harcba in­dulnak az őket megtámadó gonosz Egérkirály és egérserege ellen, akik elvesztették az emberek szeretetét. Diótörő azonban nem volt mindig fából, hiszen ő csak az elvarázsolt Mantonate hercegnő meg­mentésekor változott diótörő fabábbá, így aztán Diótörő már fából faragott konyhai segédeszköz­ként került Marika kezébe. Marika szeretete, hű­sége és kitartása végül ismét emberré változtatja őt. Mert a szeretet a legfontosabb dolog a világon! Minden eszközzel meg kell küzdenünk érte! Va­lóban minden eszközzel? A dagadt egérkirály és gonosz anyja szerint: igen! Pirella - a vad dene­vérlány - szerint: igen! Marika viszont egyszerű­en csak szerelmes lesz Diótörőbe. És átváltoztat­Igazl családi mesét hoznak a fehérváriak ja és visszaváltoztatja és megmenti és megmene­kül általa. Pedig nem varázsló, csak egy kislány. Egy kislány, aki álmodik. Valóságot álmodik a szeretetről... A darab főbb szerepeit Keller János, Csizmadia Ildikó, Quintus Konrád, Dzsupin Ibolya alakítja, de többek között Szabó Gyulát és Zsurzs Katit is köszönthetjük Szolnokon. A Szomor György, Szurdi Miklós és Valla Attila nevével fémjelzett musical hanganyaga CD-n is kapható. Moszkvai vendégjáték: Tavaszi áldozat A Moszkvai Kamarabalett vendégszerepei október 11-én 19 órai kezdettel a Szolnoki Szigligeti Színházban. Az orosz kulturális évad keretében a Hungarofest Kht. rendezésében bemutatott Ta­vaszi áldozat című darabot Régis Obadia rendezte és koreografálta Igor Sztravinszkij zenéjére. Jubileum a Szigligeti Színházban A Szigligeti Színház 2004. október 9-én színháztörténeti ki­állítással és ünnepi társulati üléssel szeretne méltóképpen megemlékezni az évfordulóról, melyre mindazokat a művé­szeket meghívja, akik itt éltek-alkottak, öregbítették a szín­ház, Szolnok kulturális hírnevét Az ünnepi társulati ülésen az elmúlt ötven év sikereinek felidézésén túl fellépnek a tár­sulat jelenlegi és egykori tagjai. A Szigligeti Színház igazgatósága arra kéri azokat a nézőket, akik húsz éve vagy ennél régebb óta folyamatosan rendelkez­nek színházbérlettel, és szeretnék megtekinteni az ötven éve önálló társulat október 9-i ünnepi ülését és jubileumi gála­műsorát, hogy szándékukat a színház szervezfr és jegyirodá­ján személyesen vagy telefonon szeptember 30-ig jelezzék. Az 1912-ben megnyitott Szolno­ki Városi Színházban egészen 1949-ig, az államosításig, ma­gántársulatok léptek fel. Az ép­pen szerződött társulat tavasz- szal és késő ősszel tartott egy- egy szezont, összesen 60-90 ját­szási nappal. A színháznyitó, kitűnő művé­szi erőkből álló Mariházy-társu- lat az első világháború alatt el­szegényedett, a szolnoki színé­szet ettől kezdve élte meg jó másfél évtizedes mélypontját. Színészsztrájkok, öngyilkos­ságok, gyenge előadások jelle­mezték ezt a kort. Az 1920-as évek végén, az 1930-as években is befogadó színház volt Thália Tisza-parti hajléka. Az egyik társulat jött, a másik ment. A város csekélyke anyagi támoga­tása hamar elfogyott. Az Állami Szigligeti Színház neve először 1951-ben jelent meg a színlap­okon, falragaszokon. Ekkor — egészen 1954-ig - Békéscsabá­val közös társulata volt Szol­noknak. 1954 jelentős dátum a város színháztörténetében. Megszűnt a Kecskeméttel, majd Békéscsa­bával kötött „kényszerházas­ság”, önálló társulatot kapott a Szigligeti Színház. Október 9- én este egy magas fiatalember lépett a függöny elé:- Messziről jöttünk, nagy az út mögöttünk, kocsmákban, vá­rosokban kezdtük régen, na­gyon régen... Itt vagyunk ismét, de most már mint állandó szín­ház. Azért jöttünk, hogy nagy szerzők nyomán a legélőbb for­mában adjuk a világról, az em­berekről véleményünket... Bo­londos kedv, sok-sok szeretet hozott össze bennünket, itt va­gyunk, játszani fogunk... - mondotta megnyitó beszédében Keres Emil, az új igazgató. Igazán forró este volt — írta a korabeli tudósító —, a közönség szűnni nem akaró tapssal ün­nepelte a „szolnoki színésze­ket”. Valószínűleg ez a premier volt a Csárdáskirálynő sok min­dent megélt történetében a leg­hosszabb előadás - de feltétle­nül az egyik leghosszabb! -, hi­szen öt és fél óráig tartott. Ter­mészetesen az ismétlésekkel. Az első, önálló szolnoki társu­latnak harminchét színésze volt. A közönség kedvencei vol­tak - méltán - Benyovszky Béla, Farkas Annie, Gelley Kornél, Gozmány György, Győri Ilona, Hídvégi Lajos, Juhász János, Mentes József, Paál László, Ser­főző Ilona, Varga D. József, a nagy nevettető, és Móricz Lili, Móricz Zsigmond leánya és mások... Szolnokon rendezett Orbók Endre, Szendrő József, Kalmár András. Az oldal a színház és a kiadó együttműködése alapján jelenhetett meg. A költségeket a megrendelő viseli. Bemutató: szeptember 24. Igazi lökött viking banda száll hajóra

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom