Új Néplap, 2004. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)

2004-09-22 / 222. szám

2004. SZEPTEMBER 22., SZERDA 7 AHOL ÉLÜNK ! * f Nagyiván a puszta kapuja, igazi hamisítatlan mezőgazdasági település A hamisítatlan, igazi puszta Nagyivánnál kez­dődik. Ez a kietlenségé­ben is gyönyörű táj azon­ban tartogat nehézsége­ket is az itt élők számá­ra. A hortobágyi turizmus nem érinti Nagyivánt, mivel a nem­zeti park területére csak szerve­zett túraútvonalakon lehet be­jutni. így profitálni az igazi ma­gyar pusztából nem tud a tele­pülés.- A külterületünkből hétezer hektárnyi, a régen bombatér­nek használt rész tartozik a Hortobágyi Nemzeti Parkhoz - mopdta lapunknak Orosz Gyu­láné polgármester. - Ugyan a természeti érték, a hazánkban páratlan látnivaló itt van a szomszédságunkban, de ennek eddig inkább a hátrányait érez­zük. Ily módon az idegenforgalmi ágazat nem nyújt megélhetési lehetőséget a nagyivániaknak, marad tehát a hagyományos mezőgazdaság. Ez pedig ma­napság nem a legjobban fizető szakma. Orosz Gyuláné- Önkormányzatunk számá­ra a működőképesség fenntar­tása, a falu létének biztosítása is komoly nehézségekbe ütkö­zik. Minden fejlesztésünk arra irányul, hogy növeljük a telepü­lés megtartóerejét. Erőfeszítése­inket úgy tűnik, végre siker ko­ronázza, mivel idén először megállt az elvándorlás. Ám a feltételek javításán magunktól nem tudunk érdemben változ­tatni. A foglalkoztatás problémája is élő gond, a magas munkanél­küliségi mutatók javításában nagy szerepet szánnak a tele­pülésen működő vállalkozók­nak.- Községünkben ötvenkét vállalkozás működik, emellett még van 609 őstermelőnk is. Reméljük, a körülmények, az új uniós lehetőségek biztosabbá tehetik az ő sorsukat, s ezen ke­resztül a helybéliekét is. Ez azért is fontos, mert az eredmé­nyesen gazdálkodó cégek az ön- kormányzati költségvetés ne­hézségeitől függetlenül is meg­élhetést nyújthatnak. A problémák ellenére nem akar semmiféle feladatot leráz­ni magáról az önkormányzat, éppen ezért nem támogatják például a többcélú kistérségi társulást sem. A község első embere szerint féltik önállósá­gukat.- Elkészítettünk egy gazda­ságossági intézkedési tervet. Ennek a jövő évi költségvetés tervezésekor lesz különösen nagy szerepe. Mivel saját erő­ből, pályázatok nélkül nem tud­nánk számottevő fejlesztésbe fogni, ezért fontos minden egyes forint helyének a megter­vezése. Ily módon szeretne az önkor­mányzat pénzt szerezni a sport- létesítmények felújítására, az ivóvízjavító programra, vala­mint egy szennyvíztisztító meg­építésére. — A régi mozit alakítanánk át tornateremmé, összesen ötmil­lió forintot költenénk erre a cél­ra. A ivóvizünk minőségének javítása uniós program, ez gya­korlatilag el is viszi minden jö­vő évi fejlesztési forrásunkat. Összesen tizenhárom millió fo­rintot kell előteremtenünk, eh­hez is hitel felvételére lesz szükségünk. A szennyvíztisztító pedig egy nagy álmunk, a teljes szenny­vízhálózat kiépítésére egyelőre semmiképpen sem vállalkozha­tunk, elsőként a tisztítót szeret­nénk megépíteni. A képviselő-testület egyértel­műen letette voksát a létesít­mény mellett, jelenleg az enge­délyes terveket készítik, s majd később próbálkozunk megfele­lő pályázati lehetőségek felku­tatásával. Nagyiván mindennapjai, csakúgy, mint a többi hasonló nagyságú településé, elsősor­ban a túlélés feltételeinek meg­teremtésével telnek el. Az igazi nehézséget az jelenti, hogy eb­ben a csöppet sem könnyű hely­zetben, amikor a költségvetés 57 millió forintos forráshiány­nyal küzd, még a fejlesztésre is muszáj kisebb-nagyobb össze­geket félretenni. Az itt élők mindig is szorgal­mas, igazi pusztai emberek vol­tak, nem kerülték a munkát, a maguk erejéből teremtették meg a mindennapi betevőt, mint ahogyan azt teszi a község önkormányzata is. Nádaratók a mocsárban Korábban minden nagy- iváni kijárt a falu hatá­rába, hogy nádat szed­jen házának tetejéhez vagy éppen kerítésének építéséhez. Ma egy cég folytatja az ősök munká­ját. A Csukás Kft kuriózum, nem csupán a településen, hanem az egész megyében. A kunká- polnási mocsáron aratják le a nádat, hogy aztán különféle előkészítési módoknak kö­szönhetően értékesítsék az növényt.- November közepétől feb­ruár közepéig összesen hat­száz hektárnyi mocsárrészen arathatjuk le a nádat - beszélt a különleges munkáról Kapás József, a cég vezetője. - Idény­munkában akár nyolcvan-ki­lencven embernek is munkát adunk. Kétféleképpen készítik elő a levágott növényt, az úgyneve­zett ipari nádból készített nád­szövetet tetőfedéshez viszik, míg a nádlemezből egyéb hasz­nálati tárgyak készülhetnek.- A termés kilencvenöt szá­zalékát külföldön értékesít­jük. Elsősorban Hollandiában, Dániában és Németországban keresik a nagyiváni nádat. Az aratási területet a nemzeti parktól béreljük, így több elő­írást is be kell tartanunk, az egyik legfontosabb ezek közül a már említett aratási idő. A tizenhárom esztendős vállalkozás a régi termelőszö­vetkezeti melléküzletágat folytatja tovább, s őrzi meg az európai piacon a község hatá­rában termő nád hírnevét. A VÁLLALKOZÓ 1 A KISEBBSÉGI VEZETŐ A CSALÁDSEGÍTŐ A MEZŐGAZDÁSZ A VÉDŐNŐ Horváth József a megye enge­déllyel rendel­kező húsüze­mei közül az egyiknek, a nagyiváni Horváth Hús Kft.-nek a tulajdonosa.- Hatvanöt embert foglalkozta­tunk a vágóhídon, a következetes fejlesztéseinknek köszönhetően már megkaptuk az uniós csatla­kozás utáni működés feltétel­ének számító EU-számot Első­sorban a fővárosba és környéké­re szállítunk, naponta 200-250 sertést vágunk. A jövőt illetően nem is lehet más a célunk, mint az életben maradás. Ezt kizáró­lag úgy tudjuk elérni, ha folya­matosan modernizáljunk üze­münket, mert ellenkező esetben nem leszünk versenyképesek, s be kell zárnunk a vágóhidat Illés Rudolf azon túl, hogy vezetője a ki­sebbségi ön- kormányzat­nak, s tagja a képviselő-tes­tületnek, még edzi a helyi labdarúgócsapatot is.- Nagyon jó az együttműködés a község vezetése és a kisebbségi önkormányzat között Ennek el­lenére szeretném, ha a jövőben ez a viszony még jobbá válna Nagy pozitívuma ennek a telepü­lésnek, hogy itt nem lehet hallani semmiféle megkülönböztetésről, csak az emberek tettei alapján ítéljük meg egymást A kisebbsé­gi önkormányzat elsősorban pá­lyázatokon próbálja meg előte­remteni azt a pénzt, mellyel segí­teni tud a cigányságon. Ezen be­lül elsősorban a roma gyerekek taníttatását támogatjuk. Smignóczkiné Gyöngy Anikó az önkormány­zat családsegí­tő szolgálatá­nak vezetője.- Mivel el­öregedő a falu, így talán nem meglepő, hogy nagyon sok fiatalt szeretnék látni Nagyivánon. Sajnos nagy az inaktív népesség száma, így pedig előbb-utóbb elfogyunk. A szolgálatunk hetvenöt házigon­dozásra szoruló embert lát el, emellett hozzánk tartozik az idősek nappali segítése. Ez utóbbi nagyon népszerű, sokan eljönnek, elhozhatják például mosnivalójukat, itt a tisztítá­son kívül kérésükre még a va­salást is megoldjuk. Bevásáro­lunk annak, aki igényli, egy­szóval igyekszünk igazi segítői lenni a rászorulóknak. Lajtos István a Nagyiváni Kft. ügyvezető igazgatója. A mezőgazdasá­gi cég nincs könnyű hely­zetben a piaci versenyben.- Ebben a faluban csak a mező- gazdaság jelent gyakorlatilag megélhetést, enélkül elnéptele­nedne. Nehéz a dolgunk, mivel rossz minőségűek a szántóföl­dek, így a termésmennyiség sem a legjobb. Öszszesen 1800 hektárnyi szántón és 1600- 1700 hektárnyi legelőn dolgo­zunk, elsősorban kukoricát, napraforgót, repcét és árpát ter­melünk. Ezen túl van ötszáz­húsz anyajuhunk is. A fejlesz­tésben az apró lépések taktiká­ját követjük, jelenleg gépeink korszerűsítését végezzük. Urbán Antalné nagyiváni születésű, mindenkit is­mer a telepü­lésen. A fel­nőttek jelen­tős részét cse­csemőkoruk óta gondozta.- Rengeteget változott a falu az utóbbi évtizedekben. Többen kiköltöznek ide valamelyik vá­rosból, elsősorban azok, akik itt születtek. Nagyon szeretném, ha a jövőben jobban élnének a családok, elsősorban az anyák, növelnék a gyes öszszegét, hogy a korszerű táplálkozásra is jus­son elegendő pénz. Nálunk, bár nagy a munkanélküliség, az emberek nem éheznek, gondo­san nevelik a gyerekeket Szük­ség lenne még munkahelyekre, remélem, ezen a téren jobbra fordul a sorsunk hamarosan. NAGYIVÁN Polgármester: Orosz Gyuláné Alpolgármester: Czlnege Flórián Jegyző: Kissné Horváth Piroska Képviselőtestület Bereczki Lajosné, Ebner Gábor, Illés Rudolf, Kurucz Rudolf, Lajtos István, Szabó Lászlóné, Ur­bán Antalné Kisebbségi önkormányzat Illés Rudolf, Balogh József, Jónás Zoltán Polgármesteri Hivatal Hősök tere 5. Telefon: 59/415-103 Lakosság száma: 1278 0-18 éves korig: 243« 19-59 éves korig: 683« 60 év felett: 352« Intézmények: Általános Művelődési Központ Fő út 65. Telefon: 59/415-214 Igazgató: Urbán Csaba Óvoda Hősök tere 2. Vezető: Földiné Kovács Julianna Telefon: 59/415-200 Családsegítő Központ Fő út 70. Vezető: Smigróczkiné Gyöngy Anikó Telefon: 59/ 415-066 Történelem Nagyiván már a 12. század előtt is lakott település volt, az oklevelekben először 1277-ben említik. A 16. szá­zad végén a tatár seregek el­pusztították, s egészen a 18. század első harmadáig nem találkozhattunk a nevével. Aztán az 1700-as években többször is próbálkoztak az újratelepítéssel, ez több si­kertelen kísérlet után végül a század második felében sike­rült. Az új Nagyivánt már mérnökök tervezték, határá­ban nem voltak tanyák, csu­pán majorsági épületek. So­káig Tiszaörshöz tartozott, önállóságát 1990-ben kapta vissza. A/ oldal az nnknrmánvzat és a kiadó ee-viittműködése alanián jelenhetett mev. A költségeket az önkormánvzat viseli. Az igazi puszta széfén

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom