Új Néplap, 2004. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)
2004-09-18 / 219. szám
Egy település egyedül nem boldogul A németországi Brandenburg tartományban minden év szeptemberének első szombatján megrendezik a Brandenburg napja elnevezésű rangos turisztikai fesztivált. Az idén Eberswalde adott otthont az eseménynek, melyen a Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Önkormányzat testvérmegyei kapcsolata révén képviseltette magát. Hanga Valéria A német kiállítók és megyénk mellett hat lengyel város mutatta be turisztikai kínálatát. Jász-Nagykun-Szolnokot a Tinyok segítségével tájékoztatták az érdeklődőket szűkebb pátriánk idegenforgalmi értékeiről, látnivalóiról, szolgáltatóiról. A legkeresettebb turisztikai termék a gyógy- és termálturizmus, ezen belül a wellness, valamint az ökoturizmus volt. Megyénk turisztikai látványosságai vonzották a brandenburgi polgárokat. A kiállítás idején sokan érdeklődtek a turisztikai programok iránt. Eberswaldéban több, mint száz magyar él, akik még a 70- es évek végén, munkavállalás céljából mentek Németországba, majd ott telepedtek le. A honfitársainkat befogadó város lakói közül ennek köszönhetően sokan jártak már Magyarországon, ismerik Budapestet, a Érdeklődők a megyénk idegenforgalmi kínálatát bemutató standnál szainform Idegenforgalmi Szolgálat munkatársai - Hering Krisztina igazgató és Zsemberi Zsuzsanna idegenforgalmi előadó - képviselték. Az intézmény munkatársai a népi kézművesség termékeivel dekorált standon, színvonalas kiadváBalatont, de többen érdeklődtek a Tisza-tó iránt is. A több mint 14 ezer látogatót vonzó rendezvényen részt vett, valamint a megyei standhoz is ellátogatott Matthias Platzeck tartományi elnök és Reinhard Schulz polgármester. Dr. Tóth János jászalsó- szentgyörgyi polgármesternek, a megyei közgyűlés mezőgazdasági és területfejlesztési bizottsága elnökének vezetésével megyei delegáció tartózkodott nemrég Brüsszelben, az Európai Unió központjában. A látogatás céljáról és a tapasztalatokról a delegációvezetőt kérdeztük. Bistey- Sok találkozót bonyolítottunk le - kezdte dr. Tóth János -, többek között találkoztunk Klaus Klippel, az Európai Régiók Gyűlése főtitkárával, aki a véleményünket kérdezte a látottakról. Azt válaszoltam neki, hogy az unió kívülről törvények közé szorított káosznak látszik. Mosolyogva egyetértett, hozzátéve, hogy valóban ez a látszat, a dolgok azonban összetettebbek. Meg is győződhettünk róla, hogy ez így van. Az izgatott fut- kosás, a sokféle tárgyalás, program mögött tudatosság, rendszeresség és előrelátás van. Nagyon tanulságosak voltak a különböző régiók képviseletein tett látogatások. Azt érzékeltük, hogy a régiók képviselői pontosan tudják, mire van szükségük, mit akarnak megoldani, és milyen módon. Ha mi ebben a körben eredményesen akarunk dolgozni, más szemléletmódra lesz szükségünk. Még küldöttségünk tagjai körében is hangot kaptak olyan vélemények, hogy mire ez a sok program meg pályázat, adják ide a pénzt, azután mi majd tudjuk, A megyei delegáció (balra) több régió brüsszeli képviseletének munkatársaival tárgyalt hogy mit csináljunk vele. így azonban nem megy. A sorrend más: először föl kell mérni a szükségleteket, programot kell készíteni, és a jó program megvalósításához lehet pénzt szerezni. Ehhez ismerni kell az EU működési mechanizmusát, kapcsolatokat kell kiépíteni, és lobbizni is szükséges. Mindezek érdekében fölmerült a gondolat, hogy az északalföldi régiónak képviseltetnie kellene magát Brüsszelben. Ez nem föltétlenül és azonnal önálló képviseletet jelentene. Amikor a dél-finnországi régió EU- irodájának vezetőjével, Tuula Loikkanennel találkoztunk, ő fölajánlotta, hogy a régiónkból fogadnának egy embert a képviseleten, aki élvezné a segítségüket, és használhatná az infrastruktúrájukat. De a brandenburgi tartomány brüsszeli képviseletén dr. Markus Wenig is ígérte segítségképpen tapasztalataik megosztását. Ezeknek a lehetőségeknek a kihasználását meg kellene fontolni régiós szinten. Másik fontos tapasztalatom az volt ezen a tanulmányúton, hogy egy település egyedül semmire sem megy. Ha valamit el akarunk érni, akkor több településnek kell összefogni, olyan projektet kell készíteni, amelyik mindegyik számára hasznos. Az ilyet könnyebben támogatja az EU. Sőt még köny- nyebb támogatást szerezni olyan projektekhez, amelyekben egész térségek fognak ösz- sze, nem is egy országon belül, hanem országhatárokon átnyúlva. Vonzó megyénk turisztikai kínálata Gulyásfesztivál 2004 A szolnoki Tiszaligetben, mint minden évben, idén is képviseltette magát a megyei önkormányzat. Ez alkalommal Kiss Lászlónak, az ellátószolgálat szakácsának jóvoltából kóstolhatták meg az ízes gulyást, akik felkeresték az önkormányzat sátrát. A rendezvényen Tokár István, a megyei közgyűlés elnöke köszöntötte a résztvevőket, majd Elek Sándor alelnökkel magyar zászlót adtak át a főzésben részt vevő vajdasági települések képviselőinek, Zenta Délibáb Népzenei Csoportjának, valamint a Zentagunarasi Művelődési Egyesületnek. Képünkön a szakácsok és a résztvevők egy csoportja. Jászságiak a sedani vásáron A kiállításon részt vevő gabonl delegáció Is megtekintette a jászságiak standját Hanga Valéria Lóczi Miklós, a megyei önkormányzat alelnöke a franciaországi Sedan városában az elmúlt hét végén megrendezett mezőgazdasági kiállítás alkalmával előadáson mutatta be Magyarország, megyénk, valamint a Jászság mezőgazdaságát. A kiállításon kilenc jász település (Jászapáti, Jász- szentandrás, Jászivány, Jászkisér, Jásztelek, Jász- jákóhalma, Jászdózsa, Alattyán és Jánoshida) mintegy négyszáz négyzetméteren mutatta be mezőgazdasági és fafeldolgozó iparát, népművészetét, kulturális, turisztikai értékeit. Szabó Lajos, Jászapáti polgármestere elmondta, hogy településük három éve ápol kapcsolatokat Carina régióval. Egy év múlva átadják az otthont 2005 szeptemberében a tervek szerint átadják a Jász-Nagykun-Szolnok megyei fogyatékosok ti- szaugi felújított és kibővített Szőke Tisza Otthonát. Bistey András Az otthon, amely 1950 óta működik, alapfeladatként súlyos és közepesen súlyos felnőtt korú értelmi fogyatékosok ápolásával, gondozásával és a lehetőségek szerint fejlesztésével foglalkozik. Ez utóbbi tevékenységet szolgálják a különféle egyéni és csoportfoglalkozások, valamint a kert és az üvegház. Jelenleg 75 személynek biztosít ellátást, és 16-an várnak felvételre. Az átlagos kihasználtság 105 százalékos. A lakók elhelyezése zsúfolt, egyes részeken nem elegendő a vizesblokkok száma. Az otthon 2008. december 31-ig érvényes ideiglenes működési engedéllyel rendelkezik. A határozatlan idejű működési engedély kiadásának feltétele az akadály- mentes közlekedés megteremtése, az előírt lakószoba-alapte- rület biztosítása és a szakdolgozói létszámnorma teljesítése. Mindezek érdekében a megyei önkormányzat címzett állami támogatásra nyújtott be igényt, s annak kedvező elbírálása nyomán megkezdődött a beruházás, amelynek költsége 718 millió 661 ezer forint. Ebből 40 millió a saját erő. A beruházás során az eddigi 75 hely 49- cel gyarapodik. Az összesen 124 helyből 100 két lakópavilonban, 24 pedig két, egyenként 12-12 személyes lakóotthonban lesz, amelyek közül az egyik az intézet területén, a másik Kunszentmártonban kap helyet E lakóotthonokban az otthon önállóbb életvitelre képes lakókat helyezik el. A régi épület átalakítása lehetővé teszi a maximum négyágyas elhelyezést, és a lakóterületi minimumfeltételek teljesülését. A fejlesztés javítja a lakókörülményeket, a foglalkoztatás, a mentálhigiénés ellátás tárgyi feltételeit, és megteremti az alapot a jelenlegi ideiglenes működési engedély helyett a határozatlan idejű működési engedély megszerzéséhez. Tokár István, a megyei közgyűlés elnöke nemrég megtekintette a beruházást, és a helyszínen egyeztette a további tennivalókat a kivitelező Klpszer Kft. képviselőivel Az oldal a megyei önkormányzat és a kiadó együttműködése alapján jelenhetett meg. A költségeket az intézmény viseli.
