Új Néplap, 2004. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)
2004-09-17 / 218. szám
2 2004. SZEPTEMBER 17., PÉNTEK VILÁGTŰKÖR HÍRSÁV Gerhard Schröder a határnyitásról MAGYARORSZÁG 1989- ben nagymértékben hozzájárult Európa szabadságához és egységéhez - hangsúlyozta Gerhard Schröder német kancellár csütörtökön Budapesten. A hivatalos látogatáson Magyarországon tartózkodó politikus a Szent Család-plébániatemplomban a határnyitás 15. évfordulója alkalmából mondott beszédet azt követően, hogy Medgyessy Péter miniszter- elnökkel meglátogatta a Magyar Máltai Szeretetszolgálat zugligeti épületét, amely keletnémet menekülteknek adott otthont 1989-ben. A Sinn Fein kész a feloszlatásra újrakezdődnek a tárgyalások Észak-írország önkormányzatának felfüggesztése után két évvel a helyzet rendezésére. A London közelében megrendezendő konferencia előtt a Sinn Fein vezetője, Gerry Aadams bejelentette, hogy alapjaiban készek a republikánus párt katonai szárnyának, az IRA-nak a feloszlatására. A duma vizsgálja a beszlani túszdrámát BIZOTTSÁGOT ALAKÍT az orosz parlament alsóháza a beszlani túszdráma kivizsgálására - jelentette be Borisz Grizlov, a duma elnöke csütörtökön Moszkvában. A bizottság létrehozásához egy hete járult hozzá Vlagyimir Putyin orosz elnök. Bonyodalmak az iszlám kongresszus körül elhatárolta magát a Német- országi Muszlimok Tanácsa az október elejére tervezett iszlám kongresszustól, amelynek engedélyezéséről Ehrhardt Körting, a német főváros belügyi szenátora legkésőbb a jövő héten dönt. A berlini politikus szerint kétséges, hogy az internetes felhívás a találkozóra törvényes keretek között történt-e. A Simon Wiesenthal Központ becslése szerint az iszlám platformot nyújt az iszlám politikának, s a fiatal európaiak számára vonzó lehet. Orosz-grúz pengeváltás vita tört ki a grúz és az orosz elnök között a Független Államok Közösségének (FÁK) asztanai csúcsértekezletén a terrorizmussal és az Abháziéval kapcsolatos kérdésekben. Abházia elszakadt Grúziától, és bár nem ismeri el, de Moszkva pártfogolja. A csúcson Putyin váltotta fel Leonyid Kucsma ukrán államfőt a FÁK-vezetők tanácsának élén. Jugoszláv fegyverek a bécsi erdőben géppisztolyokat, lőszert és robbanószert találtak az osztrák hatóságok az Al-es nyugati autópálya Bécshez közeli szakasza mentén, a bécsi erdőben. A gondosan műanyag zsákokba csomagolt 22 Kalasnyikov géppisztoly, mintegy háromtucatnyi kézigránát, több betárazott lőszer, páncélököl és TNT robbanóanyag a volt Jugoszláviából származik. Zsiguliba rejtett pokolgépek robbanószerrel megrakott gépkocsira bukkantak az Oroszországhoz tartozó, Csecsenfölddel határos Dagesztán fővárosában, Mahacskalában. A Zsiguliban 400 gramm trotilt, 20 liter benzint és egy rádiós távirányító szerkezetet rejtettek el. A robbanószereket nem messze a szerdai robbanás helyszínétől találták meg. A köztársasági elnök Szent István-emlékérmet ajándékozott a Sötét családnak Európa lépéseket szorgalmaz kézzelfogható eredmény Olyan rendőrség felállítását követelik a vajdaságiak, amelyben a magyarok lélekszámúknak megfelelően képviseltetik magukat Szabadkán tegnap Mádl Ferenc és felesége felkereste Sötét Deniszt és hozzátartozóit. Ez az a vajdasági család, amely elsőként hozta nyilvánosságra, hogy több ízben támadás érte őket magyarságuk miatt. Toronyi Attila A megvert Denisz édesapja, Sötét László elmondta a köztársasági elnöknek, hogy 19 éves fiát kétszer verték meg - csupán magyarsága miatt, és ezért távozni akarnak Szerbiából; politikai menedékjogot kérnek Magyarországon. Az államfő azt tanácsolta nekik, hogy ne döntsenek elhamarkodottan. A vajdasági magyar vezetők közben vegyesbizottság létrehozását szorgalmazzák a magyarellenes incidensek kivizsgálására. A magyar államfő szerbiai látogatásának azonnali eredménye is volt, miután tegnap fenyegető falfirkák jelentek meg egy szabadkai magyar család házán, és a rendőrség korrekt módon azonnal intézkedett. A kiadott közlemény szerint nagy erőkkel folyik a nyomozás. Szabadkai tájékoztatóján Mádl Ferenc kifejtette: a kettős állampolgárságnak segítenie kell a határon túli magyarság önbizalmát, biztonságosabb életét, megerősödését és megmaradását szülőföldjén. A köz- társasági elnök szerint az elmúlt évtized háborúi során sok feszültség halmozódott fel, több tízezer menekültnek kellett otthont találni Szerbiában, ami feszültségeket okozott. Mádl szerbiai tárgyalásain szó esett a két ország javuló politikai, kulturális és gazdasági kapcsolatairól is. Az infrastruktúra, kiváltképpen a közlekedés és a határ menti forgalom terén azonban még sok a javítanivaló. Polgármesterjelöltek A vajdasági tartományi parlamenti választásokra csak a Vajdasági Magyar Szövetségnek sikerültérvényes listát állítania. Vasárnap azonban Szerbiában önkormányzati választások is lesznek, ezen az összes vajdasági magyar párt indít jelölteket Ágoston András (képünkön), a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) elnöke: - Az a célunk, hogy ott legyünk tizenkét vajdasági község önkormányzatában, öt polgármesterjelöltünk közül legalább kettő bejutó legyen. Tényfeltárás EUtÖWWI M8UAAK8T Az Európai Parlament tényfeltáró bizottságot küld a Vajdaságba az ottani magyarok elleni atrocitások miatt. A tegnap hozott stras- bourgi határozat a helyi hatóságokat arra sürgeti, hogy tegyenek haladéktalan és hatékony intézkedéseket az újabb esetek megakadályozására, illetve a már megtörténtek kivizsgálására. A köztársasági elnök az újságírók előtt hangsúlyozta: Ma- rovics szerbia-montenegrói államfő, Borisz Tadics szerb elnök és Vojiszlav Kostunica miniszterelnök megígérte, hogy lépéseket tesz a jogellenes, erőszakos és a magyar kisebbség békéjét és nyugalmát érintő incidensek felszámolására. Törvénytelen háború iraki beavatkozás Annan szerint megsértették az ENSZ alapokmányát Távol az otthontól, új otthonra várva menekültügy Az elmúlt években csökkenő számban és a korábbitól eltérő összetételben érkeznek Magyarországra menedéket kérők Az ENSZ menekültügyi főbiztosságának új irodáját a szervezet vezetője, Ruud Lubbers volt holland kormányfő nyitotta meg csütörtökön Budapesten. Gyulay Zoltán Magyarországon a 80-as években megváltozott a helyzet: míg a menekültek esetében korábban „küldő” ország volt, „cél-”, illetve „fogadó” országgá vált. A 80-as, 90-es években két nagy menekülthullám érte el hazánkat: előbb Romániából érkeztek - főleg magyar nemzetiségűek - nagy számban, majd a délszláv háború idején túlnyomórészt bosnyákok töltötték meg a fogadóállomásokat. A hazánkba érkezők száma és összetétele - a világméretű folyamatok tükrében - az elmúlt esztendőkben csökkent. A menedékjogot kérők összetétele is megváltozott. A legtöbben (6,2 millióan) Ázsiában, Afrikában és Európában (4,3-4,3 millióan) hagyták el otthonukat. Egy statisztika szerint 2002 első félévében ötvenötén folyamodtak sikerrel menedékjogért, míg az elutasítások száma 3106 volt. Kiugróan sokan érkeznek Ázsiából és Afrikából. A rendszerváltozás óta Magyarország az összes szomszédos országgal és több európai állammal úgynevezett tolonc- egyezményt kötött, amelynek értelmében az illegális bevándorlókat abba az országba küldik vissza, amely felől a határt engedély nélkül átlépték. Ez alól egyedüli kibúvó, ha az illető menedékjogot kér és kap. Ennek is feltételei vannak azonban: azokra vonatkozik, akik azért menekültek el, mert faji, vallási vagy etnikai hovatartozásuk miatt üldözik; az adott országot külföldi hadsereg megszállta; az országban polgárháború vagy etnikai ösz- szecsapás zajlik. Mi a menedékjog? Jogcím a Magyar Köztársaság területén való tartózkodásra, egyidejű védelem a visszaküldés, a kiutasítás és a kiadatás ellen. Jogellenesnek és az ENSZ alapokmányával ellentétesnek nevezte az iraki háborút a világ- szervezet főtitkára. A brit külügyminisztérium és az ausztrál kormány visszautasította Kofi Annan kijelentéseit. Gyulay Z. Kofi Annan a BBC adásában kijelentette: az Irak elleni katonai fellépésről nem egyoldalúan, hanem biztonsági tanácsi határozattal kellett volna dönteni. A főtitkár szerint az iraki háborúból az Egyesült Államoknak, Nagy-Britanniának és minden tagországnak „fájdalmas tanulságokat” kell levonnia. Az ENSZ főtitkára reméli, hogy a világnak hosszú ideig nem kell még egy „iraki típusú” hadműveletet végignéznie, amely ENSZ-jóvá- hagyás és sokkal szélesebb nemzetközi támogatás nélkül megy végbe. Annan szerint az iraki háború az ENSZ alapokmánya értelmében illegális volt. A brit külügyminisztérium szóvivője ragaszkodik a háború előtt kiadott hivatalos állásfoglaláshoz, amely törvényesnek ítélte az újabb ENSZ-határozat nélküli iraki katonai beavatkozást, mert arra a már addig elfogadott biztonsági tanácsi határozatok is jogalapot adtak. Az ausztrál kormányfő visz- szautasította a bírálatot. John Howard kijelentette: „Az ausztrál kormány által beszerzett jogi szakértői vélemény szerint az akció teljes egészében megfelelt a nemzetközi jog előírásainak”. Ausztrália az elsők között csatlakozott az Egyesült Államok vezetésével Irak ellen hadba vonuló országokhoz.
