Új Néplap, 2004. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)
2004-09-15 / 216. szám
2004. SZEPTEMBER 15., SZERDA 5 MEGYEI TŰKÖR Elnöki szemle a közmunkásoknál Tóth András A Közép-Tisza Vidéki Környezet- védelmi és Vízügyi Igazgatóság 1997-től napjainkig tizenkét köz- munkaprogramot hajtott végre. Ezek keretében összesen 718 millió forint támogatásban részesültek, amelyhez a Köti-Köví- zig 90 millió forint saját forrásból származó összeget tett hozzá. Ezen összegből 74 százalékot árvízvédelmi, 19 százalékot belvízvédelmi művek fenntartására, 7 százalékot pedig erdőfenntartásra, környezetvédelmi célú munkákra, valamint árvízvédekezésre fordítottak - tudtuk meg Varga László igazgatótól. A nyolc év alatt átlagosan 126 közmunkás volt állományban, melynek mintegy negyven százaléka volt roma nemzetiségű. A működési területükön a Tisza mentén jelenleg is több helyen folyik Köti-Kövízig által szervezett közmunka. Ezek jelenlegi állapotának megtekintésére - a Köti-Kövízig meghívásának eleget téve — holnap az igazgatósághoz látogat Sándor László, az Országos Közmunkatanács elnöke. Vasúti szárnyvonalak veszélyben (FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL) Hozzátette: végső soron előbb vagy utóbb mindenképpen komolyan hozzá fognak nyúlni a szárnyvonalakhoz. Hogy aztán ezt milyen rendszer szerint kezdik meg és hogyan oldják meg, az a közeli jövő zenéje lehet. Mellesleg vasutaskörökben nemcsak 10 százalékos járat- számcsökkenések keringenek, hanem 20, 25 százalékosak is. Ezek pedig rendkívül nagy számok, és ha mondjuk tényleg megvalósul a 25 százalékos járatleépítés, akkor az már érinti a fővonalakat is. Az ügyvivő azt tartja a leginkább szomorúnak, hogy az unióhoz csatlakozott országban azon munkálkodnak, hogy csökkentsék a vasúti forgalmat. Máshol nem a felszámoláson van a hangsúly, hanem a fejlesztésen és a színvonal javításán. Ráadásul teszi ezt a MÁV úgy, hogy még nincs is megállapodás a kormány és a vasút között arról, mennyi pénzből gazdálkodhat jövőre a társaság. A MÁV ennek ellenére már elébe ment az eseményeknek, és beharangozta a 10 százalékos csökkenést. Ezt öncsonkításnak nevezte Velkei Béla. Vagy felújítják, vagy megszüntetik játszótereiket az önkormányzatok (FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL) Ráadásul nem elég azt egyszer elvégeztetni. A pecsétes papírt — melyet jelenleg az országban csupán öt cég adhat ki — időről időre meg kell újítani. Nem olcsó mulatság a játszóterek jogszabályban foglaltaknak megfelelő átépítés sem. Egy átlagos játszótérnél akár 4-5 millió forintba is kerülhet. Boros Zoltán, Szolnok főkertésze szerint a települések vezetői két rossz közül választhatnak. Vagy elviselhetetlenül nagy terheket vesznek a nyakukba, vagy felvállalva a népszerűtlenséget, bezárják játszótereik egy részét. A szolnoki képviselő-testület elé szeptemberben kerülő rendelettervezet például azzal számol, hogy megszüntetik a játszóterek többségét. Azok állapotát, elhelyezkedését, kihasználtságát figyelembe vevő elemzés alapján 69-et megszüntetésre, míg 43at felújításra javasol a hivatal illetékes főosztálya. Hasonló elképzelés már 1999-ben is megfogalmazódott, akkor azonban a lakosság és a képviselők ellenállása kisiklatta a terveket. Most azonban ezt a jogszabályok aligha engedik meg. Idén a játszóterekre szánt 15 millió forintból mindössze négyet sikerült újjá építeni. így körülbelül hat jászótér menne át első nekifutásra a minősítésen. Az 1990- es évek vége óta épült 17 játszótéren kisebb-nagyobb felújításra volna szükség, míg a többit vagy le kell bontani, vagy teljesen újjá kellene építeni. Mindez a fennmaradásra ítélt 43 játszótérrel számolva is 200 millió forintjába kerülne a városnak. Szabvány ide, szabvány oda, a szakemberek szerint a gyerekek így sem lesznek teljes biztonságban a játszótereken. A szülő óvó tekintetét ugyanis semmi sem tudja pótolni. Megszépült környezetben a növényvédők Az új laboratóriumban a legkorszerűbb eszközökkel dolgoznak A megyei növény- és talajvédelmi szolgálat (NTSZ) jogelőjének ötvenéves jubileumát rendezték meg tegnap Szolnokon, s ez alkalommal avatták fel annak a beruházásnak az első ütemét, amelynek révén megszépült a főépület és újjászületett laboratóriumok kezdhették meg működésüket. Laczi Zoltán A 300 millió forintot meghaladó beruházás első ütemét, a felújított épületeket és laboratóriumokat dr. Eke István, az agrártárca növény- és talajvédelmi főosztályvezetője adta át, majd Magyar János igazgató idézte fel az 50 évvel ezelőtt, Kenderesen, a volt Pádár-kas- télyban létrejött megyei szervezet történetének főbb állomásait. Kiemelten szólt a „hőskorról”, amikor még csak tíz dolgozóval és négy permetezőszabadságharc alatt is született döntés növényvédelmi szabályokról, 1872-ben pedig már az USA-ból származó burgonya behozatalának tilalmáról határoztak, megelőzendő a krumprekvés hazánkban, hiszen már a 19. század végén törvény rendelkezett a hasznos fajok védelméről. Az ünnepi rendezvényen Eke István a földművelésügyi tárca nevében elismeréseSzeretnék „szabad” ember lenni Magyar János igazgató utolsó munkanapjait tölti a szolgálat élén, mivel hamarosan nyugdíjba vonul. — Eddig mindig más mondta meg, mit csináljak. Mostantól szeretnék szabad ember lenni, s a hobbimmal foglalkozni, kertészkedni, barkácsolni, fát esztergálni, horgászni, kirándulni, pingpongozni — fogalmazott a megyeszerte ismert és elismert agrár-, illetve növényvédelmi szakember. Hozzátette: 43 év munka alatt nem sok ideje maradt olvasni, ezért szeretné a magyar és világirodalom remekműveit kézbe venni A szolgálat jövőjével kapcsolatosan megjegyezte: az itt dolgozó szakembergárda sokkal többet tudna tenni a termelőkért, ám addig, amíg az a fontos, hogy a papírok rendben legyenek, az adminisztrációs terhek miatt szakmai szempontból sokszor csak tűzoltómunkát tudnak végezni. egységgel szálltak szembe a libogár hazai kártételét. Ez az két nyújtott át a szolgálatnál kitermést fenyegető károsítókkal intézkedés egészen 1947-ig ha- magasló munkát végző dolgoszerte a megyében. tékonynak bizonyult. Azt is zóknak, a megyei NTSZ kollekEke István emlékeztetett ar- megtudhattuk, hogy a környe- tívájának pedig oklevelet adóra, hogy már az 1848—49-es zet megóvása sem újkeletű tő- mányozott. Látható és Legyen az gyerek, idős, vak vagy látó ember, Kunszentmártonban mindent megtudhat a régi mesterségek rejtelmeiről. Pókász Endre Különleges kiállítást álmodtak meg a város helytörténeti múzeumának munkatársai. A településen egykor virágzó szűcsmesterséget, rézművességet, fazekasságot mutatják be hamarosan nyíló tárlataikban, egészen egyedi módon.- Az volt a tervünk, hogy mindenkinek tudjunk látni-, illetve tapintanivalót mutatni — beszélt a kiállításról Pusztai Gabriella, a múzeum vezetője. - Az udvaron két birka él majd ezentúl. Bárki megsimogathatja az állatokat, megismerheti, miből is készültek a kiállítótermekben található alkotások. A régi fazekasok munkáját is hasonló módon próbálják közkinccsé tenni. Felépítenek egy kemencét, ahol a szakma rejtelmeibe vezetik be a látogatókat.- A Mesterek és mesterségek címet viselő felújított állandó kiállításunk, valamint a kunszentmártoni szűcsöket bemutató tárlatunk, reméljük, sokaknak tetszik majd. A régi mesterek mai követőinek munkáiból szűcs divatbemutatót is tartunk. A szűcstárlat egyik különlegessége a képünkön látható szűr, melyet Szolnok szüle- tésnapjának tiszteletére készí- tett hazánk egyik legismertebb, többszörösen kitüntetett szűcsmestere, az azóta már elhunyt Parti József. RÖVIDEN TELEPÜLÉSEINK ÉLETÉRŐL Kisújszállás. Az Ember és környezete a Nagykunságban címmel indított programsorozatot az Arany János Városi Könyvtár. Az állatok világnapja alkalmából a Nagykunság állatvilága címmel írásbeli feladatlapot készítettek a könyvtárosok a felsős tanulók részére. DE KUNHEGYES. A Nagy László Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium pályázatot nyújtott be a cukrásztanulók képzésének, gyakorlatának támogatására. Ennek eredményeként négymillió forintot nyertek a konyha korszerűsítésére, különböző, speciális berendezések (hűtő, munkaasztal, fagylaltospult, mérlegek stb.) vásárlására. DSZM szászberek. Példás összefogás eredménye, hogy a közelmúltban szépen felújított óvodát vehettek birtokba a település legifjabb lakói. Az épület egészének külső vakolása, festése és tapétázása ugyanis mindössze a tatarozáshoz szükséges anyagköltséggel, azaz kétszázezer forinttal terhelte a község költségvetését. Mindez persze csak oly módon valósulhatott meg, hogy a rekonstrukciót társadalmi munkában a helyi önkormányzat dolgozói, szakemberei, valamint közhasznú foglalkoztatottjai végezték el a nyári vakáció idején, bj Szolnok. A megyei pedagógiai intézetben rendszeresen tartanak kiállításokat. Szeptember 14-től egy hónapon át Tóvízi Katalin munkáiból rendeznek tárlatot, október 15-től pedig egy időben két kiállítást is megtekinthetnek az érdeklődők: Paróczai Norbert fotói és Meggyes László festményei láthatók majd az intézetben 9 és 16 óra között, ba Szolnok. Jótékonysági gálát szerveznek október 1-jén Szolnok megyeiek Szolnok megyéért címmel a Szolnok Városi Sportcsarnokban. A rendezvény bevételét a résztvevők a Hetényi kórház gyermekosztályának ajánlják fel egy lélegeztetőgép vásárlására, szs Tiszafüred. A helyi vagyonkezelő szervezet segítségével a nyári karbantartás időszakában megújulhatott az Észter- lánc óvoda udvari babaháza. A külső-belső tisztasági meszelést, s a nyílászárók festését követően hétfőn kezdődött el a tető javítása, pm tószeg. A két keréken száguldás szerelmesei adnak egymásnak randevút e hét végén a Tisza-parti településen. Tószeg első nagyszabású motoros találkozóját — amelyen az eddigi visszajelzések szerint legalább kétszáz érdekesebbnél érdekesebb jármű és gazdáinak részvételére lehet számítani — a „műfaj” helyi megszállottái szervezik a vadászház udvarán. A hagyományteremtő szándékú, kétnapos program során egyebek mellett községi motoros felvonulás, kaszkadőrbemutató és könnyűzenei koncertek szórakoztatják majd a vendégeket. BJ Közel kettőszáz üzleti partner látogatta meg tegnap a 7. Őszi Golf-napokat a szolnoki Tiszaligetben. A programok között hajókirándulás és traktorverseny Is szerepelt.
