Új Néplap, 2004. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)

2004-09-14 / 215. szám

2004. SZEPTEMBER 14., KEDD 7 AHOL ÉLÜNK Nehéz helyzetben is optimistán Nem vágynak el szülőfalujukból a fiatalok Pusztamonostor templomát 1793-ban építették a nemesi Thassy Ilona Jóvoltából. A faluban az évszázadok során több Jelentős neme­si családnak volt birtoka. Közülük megemlíthető a Monostor csa­lád, Fáy család, Várkonyi család, báró Nemes dévai Dévay Anna, Thassy család, Tahy család, Széchy család, gróf Almássy János. Az urak több alkalommal adakoztak a település fejlődéséért. A temp­lomhoz tartozó plébániát 1839-ben építették. Belül barokk stílusú oltárt, oltárfalat találunk, a templom orgonáját 1912-ben az Amster cég készítette. A falu elnevezése az Idők folyamán több változáson Is átment, 1331-ben Poopmonustura, 1387-ben Petermonostora, 1838-ban Monostor, 1895-ben Puszta Monostor, 1910-ben pedig Pusztamonostor néven Jegyezték fel. Már a 2004-es költségve­tési koncepció elkészíté­sekor egyértelművé vált a település önkormányzati képviselői előtt, hogy az idei esztendő pénzügyi szempontból rendkívül nehéz lesz Pusztamonos­tor számára — tudtuk meg Perez László polgár- mestertől. Komoly gondot jelentett az intézmények működőképességének megtartása. A költségvetést úgy kellett elfo­gadni, hogy a feladatok ellátá­sához 18 millió forint hiányzott. A 172,9 millió forinttal elfoga­dott költségvetésben ez a nagy­ságrend egyértelműsítette, hogy a havi kiadások - villany­M Perez László számla, telefon, gáz - fedezése is gondot okozhat a település­nek. A racionalizációs program, a szigorú takarékosság azon­ban eredményre vezetett.- Nemcsak az volt a problé­mánk - mondja a polgármester -, hogy az állami normatíva összege nem fedezi a kötelező feladatok ellátását, hanem rá­adásul az önkormányzat saját bevételei is drasztikusan csök­kentek. A korábban raktárbázi­sát helyben működtető Sam­sung Electronics megszüntette pusztamonostori „lerakatát”, az Electrolux Lehelnek pedig — most már jogerős bírósági íté­lettel - nem kell fizetnie telepü­lésünkön működtetett logiszti­kai bázisa után iparűzési adót. Mindezek tetejébe, még egy in­gatlaneladást követően nekünk járó vételár utolsó részletét sem kaptuk meg. Többmilliós bevé­teltől estünk el, így átmeneti za­varba került a település gazdál­kodása.- Hogyan sikerült túljutni a nehéz helyzeten?- Külön bizottságot hoztunk létre, amely áttekintette a költ­ségmegtakarítás lehetőségeit. A legapróbb részletekig áttekin­tettük az intézmények gazdál­kodását, s ahol lehetett, ott visz- szafogtuk a kiadásokat. Ne­künk kellett lépni, mert a költ­ségvetésünk legjelentősebb ré­szét az intézmények fenntartá­sára fordítjuk, de a falu életé­ben alapvetően fontos elv, hogy megtartsuk az óvodát, az isko­lát, a művelődési házat.- A kistelepülésről sok gyer­meket visznek a közeli városok­ba?- Egyáltalán nem. A szülők nem gondolkodnak azon, hogy az alapvető ismereteket, a kész­ségfejlesztést az általános isko­la nyolcadik osztályáig máshol kapja meg csemetéjük. A prob­lémánk nem ez, hanem hogy alapvetően kevés gyermek szü­letett az elmúlt néhány évben, s most ez meglátszik az iskola gyermeklétszámában is. Jelen­leg összesen 113 gyermek jár az általános iskolába. Egyértelmű­en biztató jel, hogy az óvodába viszont már több mint hetvenen iratkoztak be erre az évre.- Kizárólag takarékossággal ki tudták gazdálkodni a 18 mil­lió forintot?- Ez irreális elképzelés lett volna. Nagyon sokat faragtunk a kiadásokon, de ez önmagá­ban nem lett volna elegendő. Több pályázatot is beadtunk a Belügyminisztériumhoz pénz­ügyi gondjaink enyhítésére. Sokat tett azért a térség or­szággyűlési képviselője, Gedei József, hogy pályázataink pozi­tív elbírálást kapjanak. A kö­zelmúltban hatmillió forint fo­lyószámlahitelt vettünk fel, amely a legnagyobb gondok enyhítésére elegendő volt. Azt mindenképpen eredménynek tartom, hogy feladataikat mindeközben is el tudták látni az önkormányzat intézmé­nyek. Egyértelmű célunk to­vábbra is, hogy a település megőrizze megtartó erejét. A közeli városokban található nagyvállalatok, illetve a telepü­lésen működő kisebb üzemek, vállalkozások elegendő mun­kahelyet kínálnak az álláskere­sőknek, így a munkanélküli­ség településünkön nem jelent gondot. Fejlesztésekről csak akkor tudunk gondolkodni, ha számunkra megfelelő pályáza­tot írnak ki. Ilyeneken azon­ban rendre sikerrel szerepe­lünk. Most például a falu leg­hosszabb utcájának, az Alkot­mány útnak az aszfaltozását kezdhetjük meg, amely önkor­mányzati pályázat, illetve az érintett lakosok példás össze­fogásából és anyagi teherválla­lása mellett épülhet meg. Kevésbé kilátástalan a helyzet A falu múltját, jelenét és jövőjét egyértelműen meghatározza a mező- gazdaság helyzete. A szántóföldi termelés, a kertészkedés a mai na­pig fontos szerepet tölt be a településen élők mindennapjaiban. Ezen a területen is meghatá­rozó az egykori szövet­kezet, ma már mezőgaz­dasági részvénytársaság működése. szakmában. A faluban 1949- ben alakult meg az első szö­vetkezeti csoport, majd több­szörös egyesítések után 1961- ben jött létre a mostani rt. jog­elődje, a Búzakalász Tsz. Fóli­ázás, virág-, zöldség-, gyü­mölcstermesztés, baromfi-, sertés-, szarvasmarha-te­nyésztés mind a profilba tar­tozott. A vezérigazgató 32 év­vel ezelőtt kapcsolódott a tevé­kenységhez. Sokáig a jászbe­rényi Zagyvamenti Tsz telepe­ként működtették a puszta­monostori szövetkezetét, majd 1991-től ismét önállóak. 2000- től részvénytársasági formá­ban próbálnak talpon marad­ni. A gazdasági környezet, a támogatási rendszerek, no meg az időjárás változásai ala­posan megtépázták az egykor virágzó gazdaságot. A múlt év végén fel kellett számolni szarvasmarhatelepüket is, már csak a szántóföldi nö­vénytermesztés maradt.-Az elemi csapások soroza­tát hozó évek után mostanra az is csodaszámba megy, hogy egyáltalán talpon tudtunk ma­radni. Az idei termés nagyon jó volt, s így elérhettük azt, hogy az adósságok kifizetése után már nem látjuk annyira kilátástalannak a helyzetet, és nagyobb biztonsággal tudjuk felvenni az újabb hiteleket ah­hoz, hogy a következő évi ve­tőmagot, növényvédő szereket beszerezzük, működtessük a gépeinket, hogy meg tudjuk művelni az 1200 hektárnyi földet A piaci bizonytalanság még mindig óriási, s a mező- gazdaság jövedelemtermelő képessége továbbra sem moz­dul el a holtpontról. ALPOLGÁRMESTER Varga László több mint harminc éve szereplője a falur közéleté­nek, volt a sportegyesü­let elnöke, alapítója és aktív tagja a pol­gárőr-egyesületnek, parancs­noka a helyi önkéntes tűzoltó­egyesületnek.- Soha nem voltak még ilyen alulfinanszírozottak a kistelepülések. Csak a takaré­kos gazdálkodásnak, valamint az országgyűlési képviselőnk közbenjárásának köszönhető, hogy sikerült talpon tartani az intézményeket, az önkor­mányzat működését. A falu­ban a szennyvízhálózat bőví­tése, illetve a burkolt utak ará­nyának növelése a legfonto­sabb infrastrukturális feladat. A KERESKEDŐ Varga Jánosné, aki 32 éve dol­gozik a helyi áfész, majd a Coop Star Rt. áruházában, nemrégiben ve­hette át a Szö­vetkezeti Érdemérem kitüntetést - Hat évvel ezelőtt épült fel az új, esztétikus kivitelű áruház. A faluban az általános iskolán kí­vül az utóbbi évtizeden ez volt a legjelentősebb építkezés. Amel­lett, hogy nap mint nap ellátjuk a szükséges cikkekkel az embe­reket, munkahelyet is teremtett a bővítés, jelenleg tízen dolgoz­nak itt. Rendkívül pozitívnak ítélem, hogy a fiatalok nem ván­dorolnak el innen, mivel nyu­godt, kiegyensúlyozott telepü­lésről van szó. ló, hogy a lehető­ségekhez mérten gondot fordíta­nak az utak rendbetételére. A PÉNZÜGYEK TUDÓJA Bognár Sándor­rá, a polgármes­teri hivatal pénz­ügyi főelőadója.- Rengeteg hasonló gond­dal küszködő kistelepülés van, az ország költségvetése azonban olyan, mintha erről nem venne tudomást Költségve­tésünkből a szükséges fejleszté­sekre, beruházásokra nem, vagy csak nagyon nehezen lehet előte­remteni a szükséges anyagiakat. Az önkormányzat saját bevétele minimális, így javarészt az álla­mi támogatás által biztosított le­hetőségeket igyekszünk kihasz­nálni. Településünkön kevés a vállalkozó, van ugyan munkale­hetőség, de a körülöttünk lévő óriási multicégek által ajánlott álláslehetőségekkel aligha kelhet versenyre egy kisvállalkozó. A VÁLLALKOZÓ Csuka Judit családja évtize­dek óta a virág­kertészetből él, eleinte egyéni vállalkozási formában, majd 1997-től kfL-t hoztak létre. A virágkerté­szet mellett kis- és nagykereske­delemmel is foglalkoznak.- Pusztamonostor fejlődőké­pes falu, jó lehetőségekkel. Nagy települések mellett, főút­vonal mentén helyezkedik el, ami sokak szemében hátrány­ként jelenik meg, de szerintem egy jó lehetőség. A vállalkozá­sok a maguk erejéből fejlődhet­nek, az önkormányzat nemigen tud támogatást nyújtani. A mai világban csak abban az esetben lehet jó eredményeket elérni, ha folyamatosan fejlesztik tevé­kenységüket. AZ IGAZGATÓ Gaál End- réné, az Ál­talános Mű­velődési Központ igazgatója.- A közép­iskolát, felső­oktatási intézményt végzett fi­ataljainknak is vissza kellene térniük a faluba ahhoz, hogy a település helyzete hosszú tá­von is javuljon. Mindehhez azonban megfelelő körülmé­nyeket kellene teremteni a fa­luban, hogy a képzett, értelmi­ségi rétegnek is lehetőséget mutasson. Szükség van tehát az otthonteremtés, a lakásvá­sárlás könnyítésére, az óvoda, az iskola jó működésére. Re­mélem, egyszer eljuthatunk oda, hogy az állam nem a kis­települések leépítésén, hanem fejlesztésén gondolkodik majd. PUSZTA­MONOSTOR Polgármester: Perez László Alpolgármester: Varga László Jegyző: Babucs László A képviselő-testület tagjai: dr. Dajkó György, Gáspár Sándor, Litkei Lajos, Nagy Gáborné, Csesznyikné Far­kas Éva, Bobák József, Sós Zsolt, Kissné Pető Brigitta Polgármesteri Hivatal: Pusztamonostor, 5125 Szabadság út 74. Tel./fax.: 57/421-001 lélekszám: \\ - 1710 0—17 éves 4HMMI 18-59 éves 1049 60 év felett 374 Intézmények: Általános Művelődési Központ (ÁMK) Általános Iskola, Szabadság út 60. Tel.: 57/421-009 ÁMK Napközi Otthonos óvoda Szabadság út 26. Tel.: 57/421-084 ÁMK Művelődési Otthon Szabadság út 25. Tel.: 57/421-091 Orvosi Rendelő Szabadság út 27. Tel.: 57/421-007 Védőnői Szolgálat Szabadság út 74. Tel.: 57/421-001 Gyógyszertár Szabadság út 84. A településről: A község Jász-Nagykun-Szolnok megye északnyugati részén he­lyezkedik el, határos Heves és Pest megyével. A falu Setében meghatározó volt, hogy 1872- 73-ban megépült a község észa­ki határán a Hatvan-Szolnok vasútvonal Másik jelentős né­pességmegtartó tényező a 32-es közlekedési főútvonal A kezde­ti időszakkal kapcsolatban meg­lehetősen kevés adat áll rendel­kezésre. Annyi bizonyos, hogy az Árpádkorban monostorhely volt Feltételezhető, hogy a falu már Szent István idején létezhe­tett A hagyomány szerint 1042 körül Aba Sámuel alapította mint monostort, felmerült az is, hogy egykoron a Templomos Lo­vagrend birtokába is került a te­rület Első bizonyítható említése 1331-ből való, amikor Kerekud­var határainak leírásakor tesz­nek említést róla. Számos ne­mesi család rendelkezett itt bir­tokkal, de a török időben szinte teljesen elnéptelenedett Az 1780-as évektől kezdődően jász­árokszállási, hevesi családok te­lepedtek meg itt, akiknek le­származottai ma is a faluban él­nek. Az oldal az önkormányzat és a kiadó együttműködése alapján jelenhetett meg. A költségeket az önkormányzat viseli. iMSíTínDEííM

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom