Új Néplap, 2004. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)

2004-09-08 / 210. szám

4. OLDAL TŰK Ö R 2004. Szeptember 8., szerda MEGYEI Nem hajózható a Körös Kunszentmárton Régóta szorgalmazza a vá­ros önkormányzata, hogy te­gyék hajózhatóvá a Hármas- Köröst Egy minisztériumi levél most szertefoszlatta az álmokat. A Körös-parti települések számára komoly lehetőséget jelenthetne a folyó hajózhatóvá tétele. A régóta tartó lobbizásra most egy ideig minden bizonnyal pontot tett a víz­ügyi tárca helyettes államtitkárától, dr. Varga Miklóstól érkezett levél. Eszerint az 1987-ben üzemen kívül helyezett, éppen a Körös hajózhatósága miatt megépített bökényi duzzasztót elsősorban pénzhiány miatt nem újítják fel. Dr. Varga Miklós szerint a „mil­liárdos nagyságrendű rekonst­rukció megkezdését állami alap­feladatból következő vízügyi ér­dek nem motiválja, és azt a víz­ügy saját anyagi lehetőségei sem teszik lehetővé”. A helyettes ál­lamtitkár azt is leírta a kunszent­mártoni polgármesternek cím­zett levelében, hogy nincs olyan átfogó igény, ami ilyen mértékű víziút-fejlesztést indokolna, s többek között megemlíti, a tiszai hajózási lehetőségek kihasznált­sága is alacsony. Más a vélemé­nye dr. Czuczi Mihálynak, Kun­szentmárton polgármesterének.- Térségünk régóta keres kitö­rési pontokat, melyek mentén a fejlődés végre látható módon megindulhatna - magyarázta a városvezető. - A Körös hajófor­galmának megindítása turiszti­kai és gazdasági szempontból is jelentős hasznos hozhatna szá­munkra, s ezt többször hangoz­tattuk is. A helyettes államtitkár úr által említett milliárdos felújí­tás szerintem túlzott, néhány éve még ötszázmillió forint kö­rüli összeggel szerepelt a tervek­ben. Mivel Szolnok alatt a Tisza sem hajózható a homokpadok miatt, így több szempontból is fontos lenne a fejlesztés. Különösen az lepte meg a kun­szentmártoniakat, hogy a már említett levélben leírtak szerint csak akkor tud érdemben foglal­kozni a vízügyi tárca a duzzasz­tó felújításával és újbóli üzembe helyezésével, ha a térség telepü­lései a gazdaságosságot, a hasz­nosítási lehetőségeket, illetve költségvállalási kötelezettségei­ket is közük a minisztériummal. Elsősorban ez utóbbi miatt alig­ha találkoznak a tárca munkatár­sai a térség önkormányzatainak kérelmével az elkövetkezendő években. pókász endre Táblák vízi turistáknak Tisza-tó Végéhez közeledik a turista- szezon, a tisza-tavi horgá­szok azonban még hosszú hónapokig maradnak. A Ti­sza-tó Térségi Fejlesztési Ta­nács már jóval korábban rá­érzett arra, hogy hiányos, esetenként elégtelen a tájé­kozódáshoz a vízfelületen kihelyezett táblarendszer. A jobb útbaigazítás érdekében már megtették az első lépést A Tisza-tó természeti értékeinek megőrzése és a térség turisztikai vonzerejének további növekedé­se miatt is kiemelt jelentőségűek az idelátogatók tájékoztatását se­gítő információs rendszerek. Ilyen a tó vízfelületén jelenleg nem létezik, ám az idegenforgal­mi információs táblarendszer ki­építéséhez biztosította a pénz­ügyi hátteret a Magyar Terület és Regionális Fejlesztési Hivatal. Mint Scitovszky Angelika igazga­tótól megtudtuk, ebben a témá­ban két éve készült egy anyag, melynek felhasználási jogát a Magyar Turizmus Rt. térítés- mentesen a Tisza-tó Térségi Fej­lesztési Tanács rendelkezésére bocsátotta. Ez azonban csak lát­ványtervként minősíthető, ezért pályázatot írtak ki a kiviteli terv elkészítésére. — A tanács döntött arról, hogy az öt pályázó közül a legkedve­zőbb árajánlatot adó szolnoki cég kapja a munkát. Ennek a tervnek már olyannak kell lennie, hogy megfeleljen a szükséges szakha­tósági engedélyigényeknek is. A Tiszai Vízi Rendészeti Rendőrka­pitányság alezredese, Busi László azt hangsúlyozta, hogy hajózási szempontból a tavon átfolyó élő Tiszát érdemes külön kezelni. Az élő mederben úgynevezett hajó­zási eligazító táblák vannak, amelyek éves karbantartására ál­lami fedezet van. Ha sérülnek, hi­ányoznak, esetleg benőtte a vízi­növényzet, rendre megtörténik felújításuk, pótlásuk. Ezt a vízi rendőrök rendszeresen ellenőr­zik. A kiskörei duzzasz­tómű közelében hajó­zást segítő táblákat he­lyezett ki a vízügy egy évtizede. Ezek többsége azóta már nincs a he­lyén, esetleg nem áll szabályosan, korrodáló­dott, számos helyen ki­egészítésre szorul, egy­séges s talán bővíthető rendszerben. A tanács kezdeményezését ezért örömmel veszi a vízi rendészet. SZILVÁSI ZSUZSA Amíg a hajózást eligazító táblákról a KRESZ rendelkezik, közismert példával illusztrálva, egy áthúzott horgony a Kikötni tilos! szabály piktogramja, addig a szabadidős vízi tevé­kenység hódolói számára nincs előírt jel­rendszer. Várhatóan a Poroszlóknedence vízfelületén láthatjuk majd először az új út­baigazító táblákat. Ezek nyilakat tartalmaz­nak és alatta azok a helyek olvashatók majd, ahová az irányt követve el lehet jutni. A táblarendszer a partról indul, hiszen már a kikötőben pontosan tudni kell, merre in­duljon a motorcsónak, ha az óhalászi holt­ágat, netán a kis-Tiszát, vagy a madárrezer­vátumot akarja elérni. Hasznos kiegészítő lehet egy új térkép, az új jelölésekkel. Ismerkedés az olasz szövetkezeti bankokkal Tiszafüred és vidéke A tavalyi lengyelországi út szakmai sikerét követően idén olaszországi utazást szervezett a régió takarékszövetkezeti bankja. A delegáció - pénzügyi szakem­berek, polgármesterek, önkor­mányzati képviselők — tagjai az európai uniós, illetve a nemzetkö­zi tapasztalatszerzés céljából az olasz szövetkezeti bankok helyze­tével is megismerkednek. A teg­nap útra kelt delegáció Tiszafü­redről indulva Velence, Padova, Verona, Buranó és Törelló érinté­sével négynapos programot bo­nyolít le, természetesen az olasz nevezetességek, történelmi, épí­tészeti és kulturális örökségének, értékeinek megismerésével együtt. Az olaszországi vizit ré­szeként kerül sor arra a találko­zóra és tanácskozásra, melynek során a pénzügyi és önkormány­zati szakemberek a del Venezia- nó hitelszövetkezet alkalmazot­taival megismerkedve nyerhet­nek betekintést az olasz bank munkájába. _________percze mikló« Ne gyven év után először 1964-ben, Tiszaburán harminc­négy nyolcadikos végzett ebben az osztályban és vágott neki a jö­vőnek. Azóta csak azok találkoz­tak, akiket a vakvéletlen összeho­zott valahol, mert hivatalos talál­kozó nem volt Most azonban Dob- ler Erzsi jóvoltából, aki sokszor megfordul Burán az édesanyjánál, összejöhetett egy szervezett ren­dezvény az új iskolában. Régi osztálytársak újra együtt Tiszaburán. Öt volt tanáruk is megtisztelte jelenlétével a negyvenéves találkozójukat. Bizony, néhányan furcsán méreget­ték egymást.- Jaj, Istenem, meg se ismerlek! Csupa ezüst a hajad, meg megszé­lesedtél! - így az egyik.- Te se panaszkodhatsz, bizto­san jól tart az urad - ugratták a másikat nevetve. A harmincnégyből öten, ha akar­tak volna se jöhettek el, hiszen már befejezték eléggé rövidre szabott földi létüket. Tisztelegtek az ő em­lékük előtt is, majd Raffay Gyulá- né, egykori osztályfőnökük ugyanolyan pergő és érdekes rendhagyó órát „vezé­nyelt" le, mint egykoron. Kiderült, érdekes osztálynak számítottak, hiszen akadtak jó tanulók, remek sportolók, jó focisták, szor­galmasak és remek eszűek, de kevésbé szorgalmasak. Gondos István már csak vendégségbe jár haza. Egyetemet végzett, doktorált és igye­kezett utat találni a mezőgazdaság saras ös­vényein. Úgy érzi, sikerrel. Hubai Éva is diplomás: dolgozott Gyendán, Örménye­sen, majd Fegyvernek, a Magyar Vendéglő következett. Két unoka is érkezett eddig a családba. A mindig mosolygós Karmazsin Erzsit Szolnokra vezette a sors, sajnos hat éve özvegy, de a gyerekein kívül már van három unoka. Sz. Kovács Eszter Tiszafüre­den munkaügyi nagyfőnök. Diplomás, két gyerek édesanyja. Mészáros Ica leszázalé­kolt és sajnos ő is özvegy. Papp Eszter dip­lomás tanár, de a mezőgazdaság sem áll tá­vol tőle. Szabó Imre remek mozgású sporto­ló srác volt, és még az artistaképzővel is próbálkozott, akár Szimics Magdi. Imre Roffon lakik, a vízműnél dolgozik, Magdi Pesten, és már négy unokával is dicseked­het. Trunkó Erzsi a kereskedelemben talál­ta meg a helyét. Mindannyian elmondták, nem volt kön­nyű ez a négy évtized, hiszen a szocializ­mus építésétől eljutott az ország annak a rombolásáig, majd a kapitalizmus felemás megvalósításáig. Albert Géza, az egyik diák állította:- Az akkori tanáraink tisztességes, be­csületes útravalót pakoltak a tarisznyáink­ba, hiszen ahogy hallom, úgy alakult az éle­FOTÓi LÉVAI SÁNDOR tünk, se börtöntöltelék, se milliárdos nem lett senki közülünk. Legfeljebb lelkiekben lettünk nagyon gazdagok - mondta. Felelevenítették az egykori közösen töl­tött délutánokat, a modellezés, a színjátszó szakkör, a sakk, a focizás óráit. Mert ezek a közös programok, a tanárok szigorúsága, következetessége emberségre, komolyság­ra, az élet nehézségeinek elviselésére taní­tották őket. A találkozó a kultúrházban remek vacso­rával, beszélgetéssel, tánccal folytatódott. Hogy nem lehetett akármilyen a hangulat Tiszaburán, az is mutatja, hogy a legkitar­tóbbak hajnalig maradtak. És megfogadták, nem várnak negyven újabb évet, hanem 2009-ben megint összejönnek. De ezt a negyvenöt éveset már a fiúk szervezik... D. SZABÓ MIKLÓS Különleges paradicsom Öcsöd Négy méter magasból szedik a paradicso­mot a község határá­ban egy fóliás kerté­szetben. A különleges technológia egyedülál­ló megyénkben. A hagyományos fóliasát­rakhoz tulajdonképpen csak a borításában ha­sonlít az az építmény, melyet az egyik öcsödi cég valósított meg a kö­zelmúltban. Pályázati pénzből, valamint önerő­ből eddig 2,1 hektárnyi növényházat készíttet­tek el, mely szinte min­den elemében különle­ges. A speciális fémvá­zat dupla fóliaborítással fedték be. A tetőszerke­zet 33 százaléka nyitha­tó, ráadásul ezt egy szá­mítógép irányítja. A mi­ni meteorológiai állomás érzékeli a hőmérsékle­tet, s ennek megfelelően nyitja, illetve zárja az ablakokat.- Kizárólag paradicso­mot termelünk a két új növényházban - mond­ta lapunknak az Enyedi Dezső, az egyik tulajdo­nos. - Csak kőzetgya­potba ültetünk, a táp­anyagot minden egyes tőhöz a számítógép által szabályozott rendszer juttatja el. így tervezhe­tő a termés, kiszűrjük a földben élő kórokozó­kat, s jelentősen lecsök­kenti ük a kockázati té­nyezőket. Az új kertészetben a növényt hagyják négy méter magasra megnőni, ennek köszönhetően egy négyzetméteren hetente négy kilogramm termést tudnak leszedni. Hamarosan elkészül a harmadik fólia is. Együttesen már 3,2 hektár nagyságon dolgozhatnak ezzel a Öcsödön még négy méter magasan is paradicsom terem módszerrel. A fejlesztésnek kö­szönhetően harminchét ember­nek adnak munkát az új növény­házakban. A modern technológia sem vál­toztathat viszont azon, hogy ko­moly problémákkal küszködnek manapság a termelők. Enyedi Dezső elmondása szerint csak hatvan-hetven százalékát adják a felvásárlók a tavalyi árnak. Meg­oldást csak az értékesítési szövet­kezetek összefogása, illetve az egységes piacra jutás eredmé­nyezhet. Addig viszont nehéz lesz érvé­nyesülni az unióban. PÓKÁSZ ENDRE Kapuk a székelyektől Tiszatenyő Két gelencei asztalosmes­ter, a Both testvérek fogják kifaragni a település sétáló­utcájának végeibe tervezett két székely kaput. A székelyföldi Kézdivásárhely közelében fekvő Gelence község számos egyediséget jegyez. Megtalálták itt a székely rovás­írással kapcsolatos bizonyítéko­kat, továbbá, legalább 137 nagy- gombafajt regisztráltak a telepü­lés környékén. Ebben a faluban található a világ legnagyobb szé­kely kapuja, a község közepén áll a nemzetközi érdeklődésre is számot tartó idegenforgalmi lát­ványosság, az értékes freskókkal és táblaképekkel díszített felsze­gi műemlék templom, amelyet a világörökség részeként az UNESCO is jegyez. És nem utol­sósorban érdekesség az is még, hogy Gelence minden második lakója fafaragó, vagy asztalos mesterember. A Both testvérek, Tibor és József is innen származ­nak, ők fogják kifaragni Tiszate­nyő két hatalmas székely kapu­ját. Kazinczi István polgármester érdeklődésünkre elmondta, a látványtervek már elkészültek, s ha az elképzelések szerint a gelencei asztalosok az elkövet­kező hónapokban megkezdik a munkát, a kapuk tavasszal már állnak a település Szent István parkja előtt 200 méteren húzó­dó sétálóutcájának két végében.- A tenyői Szent István Álta­lános Iskola többéves testvér- kapcsolatot ápol a sepsiszent­györgyi tanintézménnyel. Az erdélyi iskola igazgatójának fe­lesége gelencei, innen az isme­retség a két mesteremberrel - utal arra a polgármester, miért éppen Bothék lettek a kiválasz­tottak. A két székely kapu kifaragá­sának költségei — amelyet cé­gek és magánszemélyek visel­nek - közel egymillió forintot tesznek ki darabonként. MÉSZÁROS DÉZA FOTÓ: CSABAI I.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom