Új Néplap, 2004. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)
2004-08-07 / 184. szám
8. OLDAL G A Z D A S Á G I TÜKÖR 2004. Augusztus 7., szombat Szerény hasznot hoz az erdő Egyre csökken Magyarországon az állami tulajdona erdők aránya 10 8 6 4 2 0 1995-2004 VG-CRAF1KA Forrás; FVM Erdészeti Hivatala Hozzávetőlegesen 250 ezer erdőtulajdonos osztozik az ország területének 19,6 százalékát kitevő 1,823 millió hektár erdőn. Az erdőterület 59 százaléka állami tulajdonban van, nagyrészt az ÄPV Rt. tizenkilenc és a Honvédelmi Minisztérium (HM) három erdőgazdaságának kezelésében. A rendszerváltás után jelent meg a mára 41 százalékig emelkedő magántulajdon, amelynek aránya alighanem tovább nő, mert nagymértékű magán-erdőtelepítések várhatók a gyengébb termőképességű mezőgazdasági területeken. Az új erdőtelepítések 90 százalékát már most is magánterületen végzik - emelte ki Cserép János, a 150 éves múlttal büszkélkedő Országos Erdészeti Egyesület (OEE) elnöke. A Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségének (MEGOSZ) alelnöke, Ódor József úgy látja: változtatni kell a magánbirtokok struktúráján, mert az igencsak elaprózott, egy- egy erdőneklúl sok gazdája van. Az erdőintegrátorok szerint a földcsere és az erdőterületek - államilag támogatott - koncentrációja javulást hozna. Az egyik fejlődési út a magán-erdőgazdaságok térnyerése lehet: állami segítséggel már 35-40 ilyen szervezet jött létre a nagyobb erdészeti magánvállalkozások továbbfejlődésével, amelyek a környező kis erdőgazdálkodókat és -tulajI donosokat integrálják. Gondot okoz az is, hogy a magánerdők 25 százalékának helyzete rendezetlen, így ezeken nem folytatnak erdőgazdálkodást sem. Az elmúlt néhány évben a hazai faipari cégek közel fele beszüntette vagy jócskán visszafogta termelését, ami érezhetően visszavetette a nyersanyag iránti keresletet is. Az ágazat alacsony, két százalék körüli tőkearányos jövedelmezősége az igen hosszú termelési ciklusra vezethető vissza: az erdőt ugyanis - fajtól függően - csak évtizedekkel a telepítése után lehet kitermelni. Ezért az erdészek hosszú távon gondolkodnak, ami stabillá teszi az ágazatot is. Az Állami Erdészeti Szolgálat (ÁESZ) tíz évre előre .minden erdőterületen meghatározza - az egyensúly megtartását figyelembe véve - a kitermelhető mennyiséget és a kitermelés ütemezését. Csakhogy az ÁESZ és a természetvédők érdekei nem mincfig találkoznak az erdőtulajdonosok gazdasági érdekeivel: miközben a magángazdálkodók az idegen eredetű nyár- és akácfa telepítését szorgalmazzák, a zöldek és a hatóság a kevésbé gazdaságos őshonos fajok mellett tör lándzsát. Az őshonos fajok háttérbe szorulásának egyik oka a korábbi faínség volt, ami gyorsan növő fafajok nagyarányú telepítését eredményezte. A hazai erdőterület közel felét már így is idegen fafajok borítják, pedig a klimatikus és földrajzi adottságaink nagy változatosságot tesznek lehetővé. Ráadásul a tönkrement termőterületekre gyakran nem lehetett visszatelepíteni az őshonos fajokat, ezért szakértők szerint az arányok megváltozását differenciált támogatással kellene segíteni. Nem várnak drámai változást az EU-csatlakozástól az érintettek, bár ezáltal könnyebb lesz a nyugati piacokon való értékesítés. Nem fognak tolongani a külföldi tulajdonosok a magyar erdőkért, de biztosan lesznek néhányan, akik megpróbálják majd kijátszani a jogszabályokat. A zömmel külföldön élő kárpótoltak 1400 hektárnyi erdejét gondozó Silva Erdőszövetkezet ügyvezető igazgatója, Szabó Győző úgy látja: itthon rendkívül kusza a tulajdonosi szerkezet, náluk is számos kistulajdonos van a hat nagyobb birtokos mellett. Szerinte az EU-csatlakozás szemléletváltást eredményezhet, ami növelheti az erdő iránti elkötelezettséget. A fejlődést egyrészt az akácosokban látja, hiszen speciális kültéri felhasználása miatt óriási exportigény mutatkozik a fafajta iránt, másrészt előretörhet majd az energiaerdők telepítése is. A jövő más érintettek szerint is az energiaerdőben és az erőművi felhasználás növekedésében van. Csakhogy kevés a megújuló energiaforrást hasznosító erőmű, ezért Ódor József egy-egy település energiaellátását biztosító, kisebb erőművek megépítését tartaná kívánatosnak. A folyamat lökést ad majd az erdő- gazdálkodásnak, ahogy egyre több tulajdonos ismeri fel a benne rejlő lehetőségeket. Cserép János tévhitnek tartja, hogy ez a trend az erdőterület csökkenésével járna. A fás területek ugyanis növekednek: a nyolcvan évvel ezelőtti 12 százalékkal szemben ma közel 20 százalékos az erdősültség, ami egyelőre elmarad az állam 26-28 százalékos célkitűzésétől. Az erdészek egyöntetű véleménye, hogy kívánatos továbbnövelni az erdőterület nagyságát, de forráshiány miatt lassan halad a folyamat. A108 ezer hektárnyi erdőt kezelő, közvetve háromezer embernek munkát adó Észak-magyarországi Erdőgazdasági Rt. (ÉME) az erdőgazdálkodási tevékenységen túl idegenforgalommal is foglalkozik, de faipari és fűrészüzemei is vannak, sőt még az autópálya-építésbe is bekapcsolódtak. Az egyik legnagyobb állami erdő- gazdaság az összesen 971 ezer hektárnyi erdőt ellenőrző ÁPV Rt. tulajdonában van, de a kezelt területet a Kincstári Vagyoni Igazgatóságtól és a Nemzeti Földalapkezelő Szervezettől kapják, amiért meghatározott összeget - hektáronként évi 70-150 forintot - fizetnek. A társaság vezérigazgatója, Cserép János kiemelte: minden olyan munkában részt vesznek, amely nyereséget hozhat a tavaly 80 milliós adózás előtti eredményt produkáló cégnek. A sarokszámok az elmúlt éveket tekintve stabilak, mert a fő feladatok szigorúan behatároltak: minden évben 230-250 ezer köbméter fa kitermelésére van engedélyük Az ÉME-nél folyamatosan nő a honos fajták részesedése, az erdők 43 százaléka tölgyes, 28 százaléka bükkös. A Natura 2000 program miatt a védett erdők 52 százalékos aránya növekedni fog az ÉME-nél is. Itt másfajta gazdálkodást kell folytatni, mert nem a műszakilag, hanem a biológiailag érett fákat lehet csak kitermelni, ez 120 helyett 150 éves kort jelent. így nagy értékvesztést kénytelenek elkönyvelni, mert 60-70 százalékról 50 százalék alá esik a faállomány hasznosított része. Keresztes György, a HM Budapesti Erdőgazdaság Rt. vezérigazgató-helyettese szerint túl nagy az állami elvonás. A 32 ezer hektár erdővel gazdálkodó, 1,2 milliárdos forgalmú és 46 milliós eredményű vállalatnál a bevételek mintegy 35 százaléka visszakerül az államkasszába, míg a támogatások mértéke ennek har- mada-negyede. A társadalmi elvárásokból fakadó többletköltségeket pedig senki sem téríti meg. Az, hogy a gazdaság az összesen 97,5 ezer hektárnyi erdőt felügyelő Honvédelmi Minisztérium kezében van, csak annyi eltérést jelent, hogy sok lőtér, gyakorlótér található a kezelt területeken. A katonai károsítás azonban csupán évi néhány tízmilliós többletköltséget okoz az erdőgazdaságnak. Az erdőgazdálkodás önmagában alig hoz hasznot, a pozitív szaldó elsősorban a kiegészítő tevékenységeknek köszönhető. Ilyen például a nyolc éve sikeresen működő biomassza-tüzelésű hőközpont. Ez a szentendrei Kinizsi Pál Tiszthelyettes Szakképző Iskolát látja el energiával, ahol így 15 százalékos energiaköltség-megtakarítást értek el. Nagy jövőt látnak a megújuló energiában, de elterjedését akadályozza, hogy az emberek nem bíznak ebben a technológiában, és elég nagy a beruházási igény is. Ennek ellenére fejlesztenek: legújabb beruházásuk villanyáramot termel majd biomassza elégetésével. TREZNYÁK TAMÁS Cserep Janos Míg a magánkézben lévő erdőknél az elaprózott, kusza birtokszerkezet nehezíti a gazdálkodást, az állami erdőgazdaságok több tízezer hektárnyi erdei kiegyensúlyozott gazdasági teljesítményt mutatnak. Főként a magántelepítéseknek köszönhetően lassan, de évről évre gyarapszik az erdőterületek nagysága. Budapest * I Erdőtelepítések (ezer hektár) 16 .............................. ■ állami 14 ---------- -............ □ egyéb 12 ........................ Dev izaárfolyamok Cseh korona 7,85 Euró 248,07 Japán jen (100) 184,37 Lengyel zloty 56,47 Svájci frank 161,27 Szlovák korona 6,19 Angol font 375,53 Állásösztönzés Budapest Havonta átlagosan csaknem 14 ezer munkanélküli veszi igénybe az egy éve bevezetett támogatási formát, az álláskeresést ösztönző juttatást, amely számottevően megkönnyíti az elhelyezkedést - közölte Burány Sándor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter. Az állás- keresést ösztönző juttatásra az a munkanélküli jogosult, akinek legalább fél évre állapították meg a munkanélküli járadékát, s ennek folyósítási idejét kimerítette. Feltétel az is, hogy az érintett elhelyezkedése érdekében vállalja a munkaügyi kirendeltséggel az érdemi együttműködést, s maga is aktívan részt ve- gyen az álláskeresésben. ■ Aggódó dinnyések Budapest A dinnye termékbizottság véleménye alapján a Zöldség- Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács azt fontolgatja: a Gazdasági Versenyhivatalhoz fordul amiatt, hogy két nagy magyarországi áruházlánc a beszerzési ára alatt értékesíti a görögdinnyét. Információik szerint az Auchan és a Tesco a görögdinnyét 25 forintos akciós áron kínálja a vásárlóknak, ezzel viszont törvényt sért. Jelenleg a termelőktől a felvásárlók a belföldi piacra 35-40 forintért veszik át az áru kilóját, míg az exportra kerülő portékáért 27- 28, ha dobozban kerül forgalomba, akkor 33 forintot fizetnek kilónként. ■ Elszabadult árak London - New York Londonban a nemzetközi olajtőzsdén a Brent olajféleség szeptemberi ára hordónként 64 centes drágulással 40,34 dollárra szökött fel, miután híre ment, hogy az orosz igazságügyi minisztérium visszavonta azt az engedélyt, miszerint az orosz olajtársaság számláiról fizetéseket teljesíthet. A New York-i árupiac (NYMEX) elektronikus kereskedésében a hír 39, majd 43 centes drágulást idézett elő az amerikai könnyűolaj (WTI) határidős árában, bár az árak emelkedésére különben is számítani lehetett. ■ Egyre több a kintlévőség Gépesítik a bankok a törlesztés figyelését Munkanélküliség az EU-ban Budapest A magyar háztartások az év első hat hónapjában csaknem 132 milliárd forinttal nagyobb hitelt vettek fel, mint amennyi pénzt betétekbe helyeztek eL Más európai országokhoz képest hazánkban alacsony a megtakarítási hajlandóság. Nő a lakosság eladósodása, ezért a bankok kintlévősége is dinamikusan emelkedik. A megtakarítások összetétele is sajátos. Első helyen a rövid távú bankbetétek állnak, és jelentős a hosszú távú, biztosítás jellegű befektetések hányada. Az emberekjsgyre több hitelt vesznek föl többéves lejáratra. A pénzintézetek ezért kénytelenek az eddigieknél nagyobb figyelmet fordítani beszedési tevékenységükre. A nagyszámú hitel nyomon követéséhez ma az egyedüli megoldás a megfelelő szoftverek alkalmazása. Ezek a programok naprakészen követik a jogszabályokat, egyszerűsítik az üzemeltetési feladatokat, csökkentik az élőmunkaigényt, és ellenőrizhető folyamattá alakítják a behajtást. Porcsalmy Imre, a banki szoftverek fejlesztésével foglalkozó Vemsoft Kft. igazgatója elmondta: a gépi feldolgozás az ügymenetet a hatályos jogszabályok alapján hajtja végre. Külön követelmény, hogy leszorítsák a kintlévőség kezelésének és követelésbehajtásának költségeit, ami nemcsak a pénzintézetnek, hanem az adósnak is érdeke. Hiszen minél hatékonyabban működik egy-egy ilyen rendszer, annál olcsóbbak lehetnek a hitelek, hiszen a járulékos adminisztrációs költség is csökken. [toronyi) Brüsszel A 25 tagországban átlagosan 9,1 százalékos volt az év első hat hónapjában a munkanélküliség, az eurózónában ennél egy tized százalékkal alacsonyabb. A legkevesebben maradtak munka nélkül Luxemburgban és Ausztriában - közölte az EU statisztikai hivatala, az Eurostat. Az adatokból kiderül, hogy a nemek közül a nőket érintik jobban az elbocsátások. Lengyelország 18,9 Szlovákia 16,2 Litvánia 11,4 Spanyolország 11,1 Lettország 10,5 Németország 9,8 Franciaország 9,5 Görögország 9,3 Észtország 9,0 Málta 8,9 Finnország 8,8 Csehország 8,8 Belgium 8,6 Olaszország 8,5 Svédország 6,6 Portugália 6,5 Szlovénia 6,4 Dánia 5,9 MAGYARORSZÁG 5,9 Hollandia 4,8 Nagy-Britannia 4,7 Írország 4,5 Ciprus 4,4 Luxemburg 4,2 Ausztria 4,2 ■ 15-20% 10-15% 7-10% H 4-7%
