Új Néplap, 2004. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)

2004-08-04 / 181. szám

2004. Augusztus 4., szerda 7. OLDAL AHOL ÉLÜNK Jegyző: Sipos József Testületi tagok: Buda Istvánná, Boros Benedek, Dancsevics László, Durdonné Imre Györgyi, Lehóczky Imréné, Lengéné Vígh Ildikó, Vargáné Tar Katalin Lakosság: 1137 0-17 éves: 231 fő 18-59 éves: 625 fő 60 évesnél idősebb: 281 fő Polgármesteri Hivatal Béke út 8. Telefon: 56/439-677 Intézmények: Egyesített Szociális Intézmény Ady Endre út 4. Telefon: 56/439-107 Vezető: Hajnal Istvánná Általános Iskola és Napköziott­honos Óvoda Ady Endre út 6. Telefon: 56/439-717 Vezető: Fuder Lászlóné Művelődési Ház és Könyvtár Béke út 8. Telefon: 56/439-677 Vezető: Mártonná Tőzsér Erika Orvosi rendelő Gorkij út 61. Telefon: 56/439-453 Orvos: dr. Palotás Miklós Egészségház Ady Endre út 4. Telefon: 56/439-107 Vezető: Tarné Földes Andrea Történelem: Gyenda Árpád-kori település, az Aba nemzetség birtoka volt a te­rület. A község elnevezése török eredetű szót, a yandi-t takarja, jelentése: az, aki visszatért. Tör­ténelme során a falu többször el­pusztult, majd újraépült. Az első komolyabb veszteséget ismeret­len okok miatt a 15. század ele­jén szenvedte el Gyenda, ugyan­is majd száz évre elnéptelene­dett. Am talpra állt a nehézsége­ket követően, s a történelmi ira­tok azt bizonyítják, hogy 1571- ben még temploma is volt. Az 1683-as török-tatár hadjáratok idején hosszú időre néptelenné vált, csupán néhány katolikus család élt a földeken, a szántókat először a tiszaroffiak használ­ták, majd a Kunhegyesen élők vették bérbe. Településsé csak a 19. század közepén vált ismét, amikor az uradalmi gazdálkodás munkaerő-szükséglete miatt egyre több család költözött a környékre. Önállóságát azon­ban csak jóval később, 1946. március 1-jén nyerte el, a legna­gyobb lélekszáma kétezer fő volt. TISZAGYENDA AZ ÚJ ÉVEZREDBEN VIRÁGOS FALUKÉP. Tiszagyenda kicsiny település, ám annál több virágágyás és park díszíti. Gyönyö­rű ]átványt_nyújt a falusi vendégfogadó, illetve a bokrok mögül kibukkanó templomtorony. __________■ A Tiszához „közeledő” falu Tiszagyenda hamarosan igazi sziget lehet Rá­adásul nem is a szó átvitt értelmében, hanem a valóságban, ugyanis határában két árapasztó tározót is építenek. Ez pedig alaposan megvál­toztathatja a község mindennapjait Tiszagyenda ugyan nem folyóparti település, ám hamarosan mégis egészen közel „költözik” hozzá a szőke folyó. A Tisza árterületének rendezését szabályozó Vásárhelyi-terv értelmében két ár­apasztó tározót építenek a község közvetlen köze­lébe, a nagykunságit és a tiszaroffit. Az új gazdál­kodási forma, a tározók nyújtotta turisz­tikai érdeklődés hosszú távon jelentősen javíthatja az itt lakók életszínvonalát.- Okosan kell gazdálkodnunk azok­kal a lehetőségekkel, melyeket a Vásár­helyi-terv teremt számunkra — beszélt a jövőről Győri Sáruior polgármester. — A tájjellegű gazdálkodás meghonosítása a mezőgazdaságból élőknek jelenthet ko­moly lehetőséget, míg a turizmus és az infrastruktúra javítása mindannyiunk életében pozitív változást eredményezhet. Ám addig sem szeretne ölbe tett kézzel várni az önkormányzat képviselő-testülete, faluszépítő programjuk megvalósításhoz pályázati úton pró­bálnak pénzt szerezni. Ennek lényege az, hogy igazi, a községre jellemző főutcát szeretnének ki­alakítani.- Az itt elhelyezkedő régi épületeket, a paróki­át, az iskolát és a művelődési házat felújítanánk, a kerítések is megszépülnének — magyarázta a község első embere. — Az építkezés negyvenmil­lió forintba kerülne, ennek húsz százalékát kell nekünk előteremtenünk. Könnyítheti a helyze­tünket, hogy sikeres pályázat esetén a belügymi­nisztérium átvállalja az önerő felét. A mindennapokban számos olyan problémára kell megoldást találnia a községet irányító testü­letnek, melyek a település költségvetéséhez vi­szonyítva hatalmas anyagi áldozatot követelnek. Ilyen az ivóvízhálózat korszerűsítése, a csatorná­zás és a belvízelvezetés megvalósítása.- Infrastrukturális beruházásaink egy részét reményeink szerint a Vásárhelyi-terv kormány­zati támogatásából meg tudjuk oldani. Az észak­alföldi régióval közösen beadott ivóvízjavító programunk sikeres uniós elbírálás esetén az utóbbi évek legnagyobb beruházását indíthatja el településünkön. Az azbesztcsövek cseréje, a tisz­títótechnológia korszerűbbre váltása 285 millió forintba kerül. Ezzel kapcsolatban minden szük­séges döntést meghoztak a képviselők, már csak a pozitív elbírálásra várunk, s akkor jövőre kez­dődhet a munka. A Tiszagyendán élők komfort- érzetét javíthatja, hogy már épül a tiszafüredi re­gionális hulladéklerakó, mely 2006-tól megoldja a szemét-elhelyezési gondokat. Még abban az esz­tendőben neki szeretnének fogni a mostani telep rekultiválásához. Győri Sándor szerint a fejlődés anya­gi feltételeinek megteremtése nagyon nehéz, miközben arra kell vigyázni, hogy a költségvetés egyensúlya ne bo­ruljon föl.- Csak addig nyújtózkodhatunk, ameddig a takarónk ér. Természetesen a falu szebbé tétele, az itteni életfeltéte­lek javítása mindannyiunknak érdeke. Igyekszünk a lehetőségeinkhez mérten fejleszteni, a közelmúltban például pá­lyázat útján nyertünk pénzt a Gorkij úti épüle­tünk felújításához, itt számítástechnika tanterem, illetve teleház lesz a 11,5 millió forintos beruhá­zást követően. Ugyancsak örömteli, hogy a családsegítő bőví­tésére négymillió forintot nyert az önkormány­zat, ám további források után kutatnak, hogy a 14 milliós építkezést biztonságosan elkezdhessék és be is fejezzék. A jövő egyik zálogát szinte mindenütt a megfe­lelő színvonalú oktatásban látják. A feltételek javí­tása Tiszagyendán is fontos feladat, már készül az az átfogó rekonstrukciós terv, mely a kor kö­vetelményeinek megfelelő iskolát teremtene a községben.- Mint a legtöbbször, ezúttal is pályázati siker függvénye a százmillió forintos korszerűsítés. Tornatermet szeretnénk építeni, több tanteremre lenne szükség, az elektromos és számítástechni­kai eszközök cseréje is aktuális már, valamint mozgáskorlátozottak számára is megközelíthető­vé szeretnénk tenni az épületet. Azt gondolom, hogy a helyi oktatás megtartása, s a tervezett fej­lesztések együtt megfelelő alapot szolgáltathat­nak településünk fejlődéséhez. Váltás a gazdálkodásban Bár közvetlen Tisza-parttal nem rendelkezik Tiszagyen­da, a folyó árvízvédelmének újbóli beruházásaitól sokat remél a település. Új infrastruktúrát, megváltozott arculatot, illetve munkahelyeket várnak elsősorban a Vásárhelyi­terv környéket érintő beruházá­saitól a gyendaiak. Győri Sándor polgármester szerint ahhoz, hogy megfelelően kihasználják majd a víztározók építésével nak a megélhetési lehetőségek - magyarázta a község vezetője. - Ennek az a legfőbb feltétele, hogy az emberek áttérjenek a tájjelle­gű, az unió által jelentősen támo­gatott gazdálkodási formára. Emellett még komoly építke­zések várhatók a községben, hi­szen az állam fölajánlotta Tisza- gyendá"3k, hogy a Vásárhelyi­terv vidékfejlesztési beruházásai­nak részeként a szennyvízháló­zatot és a csapadékelvezető rend­szert kiépítik.-------------­H * : ' , A község arculatát még szebbé teheti a Vásárhelyi-terv megnyíló lehetőséget, változtatni kell az eddigi gazdálkodási mó­don.- Községünk teljes területének mintegy kétharmadát víztározó­nak jelölték ki, tehát a gyendai határban alaposan megváltozhat­- A szomszédos tározók gát­koronáján kerékpárral már csak hét kilométerre lesz tőlünk Abád- szalók, ez pedig a turizmus terén nyújthat további előrelépési lehe­tőséget számunkra — tette hozzá Győri Sándor.____________■ Tervezett településrendezés A pihenőparkok fontos elemei a rendezési tervnek Idén év végére készül el a Pontosan tartalmazza a terv, község településrendezési hogy a község mely területén le­térve. hét állattartásra, illetve ipari ter­melésre szolgáló létesítményeket Már a szakhatósági bírálatokon is építeni, egyáltalán hol lehet majd átesett Tiszagyenda településren- az előbb említett tevékenysége- dezési terve, s hamarosan a kép- két folytatni. A dokumentum fon- viselő-testület is részletesen meg- tos útmutatás is egyben, hiszen vitatja a dokumentumot. Ennek ennek mentén egységes képet egyik legfőbb eleme az utcaképek szabhatnak a jövőbeni építkezé- egységes kialakítása, a főút széle- seknek, rendezettebb, áttekinthe- sítése, pihenőparkok kialakítása, több lesz a község arculata. ■ A BOLTOS A POSTAI DOLGOZÓ AZ INTÉZMÉNYVEZETŐ AZ ISKOLAIGAZGATÓ A KÉPVISELŐNŐ Dancsevics László debre­ceni, ám Ti- szagyendára nősült. A nagyvárosi fi­atalember jól érzi magát a kicsiny köz­ségben, s szerinte jó irányba ha­lad a falu szekere.- A lehetőségeinkhez mérten haladunk előre. A fejlesztések anyagi fedezetét pályázati pén­zekből próbáljuk meg előterem­teni. Nagy problémánk, hogy sajnos nincs elegendő munka­hely a településen, az emberek­nek jobbára csak a napszám kí­nál átmeneti bevételt. De az is csak ilyenkor nyáron létezik, a szezon elmúltával ismét nincs sokaknak keresete. Én személy szerint megtaláltam azt a nyu­galmat, amit kerestem. A csalá­dom számára pedig a boltunk je- lenti a megélhetést. ■ Lengéné Vígh Ildikó a pos­tán dolgozik. Érthető mó­don azt sze­retné, ha meg- maradna munkahelye, s nem jutna a megszűnés sorsára.- A változások miatt sok ki­sebb településen bezárták a pos­tát, remélem a gyendainak nem ez lesz a sorsra. Úgy látom, hogy helyzetéhez képest szépen fejlő­dik a falunk. Kevés viszont a munkahely, ezen mindenkép­pen jó lenne minél hamarabb változtatni. Útjaink állapota jó­nak mondható, arányaiban elég sok utca aszfaltozott. Nem árta­na, ha bevezetnék a szennyvíz- csatornát, viszont tartok attól, hogy azt a legtöbb gyendai csa­lád elegendő pénz és állás híján nem fogja tudni kifizetni. Hajnal István­ná az Egyesí­tett Szociális Intézmény ve­zetője. — Azt sze­retném, ha Gyenda olyan település len­ne, ahol az emberek születésük­től a halálukig szociális bizton­ságban élhetnek. Olyan falunak látnám szívesen, ahol tényleges az esélyegyenlőség, van munka­hely. Községünk ma is egyedül­álló a környéken abban a tekin­tetben, hogy az óvoda nyáron is nyitva tart. A szociális étkezte­tés, az idősek nappali ellátása, a házi segítségnyújtás jó, két hete működik már a fogyatékosok tá­mogatószolgálata is. Hamarosan elkezdődhet a szenvedély- és pszichiátriai betegek szükséges közösségi ellátása, erről már rendeletet is alkotott a testület. Fuder László­né igazgatónő tart attól, hogy hosz- szabb távon az iskola jövő­je kérdésessé válhat.- Sajnos egyre kevesebb a gyerek, ami nagyon rossz a jövőre nézve. Hi­ába a testületi szándék, ha an­nak gátat vet a törvényi rend­szer. A falunk épül-szépül, egyre több a fejlesztés. Az eltérő neve­lést igénylő diákokra minden­képpen nagyobb figyelmet kelle­ne fordítani. A távlatokat illető­en azt szeretném, ha megma­radna Gyendán az iskola, mert a jövőt a gyerekek határozzák meg. A falusi élet szeretetét igyekszünk átadni a nálunk ta­nulóknak, reméljük megtalálják itt a boldogulásukat, s nem hagyják el a települést. Vargáné Tar Katalin képvi­selőként, az egyik helyi bolt tulajdo­nosaként, va­lamint az egyedüli helyi falusi vendég- fogadósként aktív részese Gyen­da mindennapjainak.- Azt szeretném, ha Tisza­gyendán megmaradna a csodála­tos csend, a nyugalom és a bé­kesség. Sajnos öregedő a falu, ami a jövőt teszi nehezebbé. Jó lenne, ha megmaradna az isko­la, az óvoda és a posta, s legyen saját orvosunk. Az útjaink jók, a környezet rendben tartására és a közbiztonság javítására kelle­ne még több figyelmet fordítani. A turizmusban rejlenek lehető­ségek, remélem mások is felis­merik ezt, hiszen mindig akad turista, aki felkeres bennünket. Az oldal az önkormányzat és a kiadó együttműködése alapján jelenhetett meg. A költségeket az önkormányzat viseli.

Next

/
Oldalképek
Tartalom