Új Néplap, 2004. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)

2004-08-15 / 35. Vasárnapi szám

2004. augusztus 29., vasárnap Közelről 3 Rotarysok Eastwoodból Az elmúlt hét végén az Eastwoodi Rotary Club tagjai közül heten - feleségeikkel együtt — a Rotary Klub Szolnok vendégeként a me­gyeszékhelyre látogattak. D avid. Jackson, az eastwoodi és Váci László, a szolnoki klub el­nöke közösen tett nyilatkozata­ikban megerősítették a három évvel ezelőtt megfogalmazott céljaikat: ápolják a két klub és tagjaik közötti ba­ráti kapcsolatokat, támogatják a — közö­sen kezdeményezett — két város között alakuló testvérvárosi kapcsolatok felvé­telét, valamint folytatják a két éve elkez­dett 14-16 éves korosztály részére szer­vezett közvetlen diákcsereprogramot. Váci László lapunknak elmondta, Eastwood Közép-Angliában található, amely egykor bányászvidéknek számí­tott. Minthogy a bányászattal fel kellett Váci László (balra) és David Jackson A vendégek a Hozam Klubban hagyniuk az ott élőknek, tömeges mun­kanélküliséggel küzdöttek. Tudhatnak viszont valamit ezek az emberek, mert a nehéz helyzetben magukra találtak, és immár viszonylagos jólétet teremtettek. Az eastwoodi kapcsolat azért is különle­ges, mert a két civil szervezet úgymond alulról jövő kezdeményezéseként lehet most elmondani, hogy előrehaladott az a folyamat, amelynek eredményeként minden valószínűség szerint a nem túl távoli jövőben a 11 ezres lélekszámú angliai és a 70 ezres lakosú magyar vá­ros hivatalosan is a testvéri kapcsolatok útjára léphet. Az angolok tavasszal már látogatást is tettek Szolnokon. Mellesleg nemcsak udvariasságból érdeklődnek hazánk iránt, hanem konkrétan is. En­nek köszönhetően az angolokhoz ké­pest szokatlanul sokat tudnak rólunk. Az elnöktől megtudtuk, hogy az east­woodi szervezet megalakulására szerve­zett november 4-i ünnepségre Szolnok­ról kiutaznak. További programjuk szerint a Sza­badkai Rotary Klub delegációját fogad­ják a szeptember eleji szolnoki gulyás­fesztiválon. A szerbeket, horvátokat is soraikban tudó klubtól elég népes csoport jelezte érkezését. A délvidékiekkel együtt egyébként azt tervezik, hogy bábáskod­nak a zentai Rotary Klub megalakításá­nál, közösen nyújtanak segítséget létre­jöttéhez. A szolnokiak a szabadkaiak lá­togatását még szeptemberben viszonoz­zák, amikor 18-án a palicsi szüreti fesz­tiválon vesznek részt. Tóth AndrAs Harc a trükkös tolvajok ellen Az utóbbi időszakban meglehető­sen elszaporodtak azok a bűncse­lekmények, amelyekben a trükkös tolvajok, csalók szedik áldozatai­kat. A megyeszerte megfigyelhető jelenség kárvallottjai többnyire egyedül élő, idős emberek, akik aligha hibáztathatok jóhiszeműsé­gükért. A m épp ez a tulajdonságuk az, amire a bűnözők „utaznak”. A csalók, tolvajok valami elképesz­tően különleges érzékkel szeme­lik ki, majd keresik fel ezeket az embere­ket, hogy az adott helyzethez alkalmaz­kodva rászedjék, meglopják őket. Rend­szerint ez sikerül is. Sajnos nincs olyan hét, amely során ne gyarapodna az is­meretlen tettesek bűnlajstroma. Ez a bűncselekményfajta is azok kö­zé tartozik, amellyel kapcsolatban el­sődleges lenne a megelőzés. Utólag ugyanis borzasztó nehéz dolga van a rendőrségnek. Egyáltalán, nagyon ne­héz felkutatni őket, a megkárosított idős emberek ugyanis csupán a legritkább esetben figyelik meg a lakásukba betérő embert, akiről csak később derült ki a simlisség. Jó személyleírás és más egyéb, a nyomozást segítő információk híján a tettest leginkább mint tűt a szé­nakazalban kereshetik a rendőrök. A Szolnoki Rendőrkapitányság már szóró­lapok segítségével is felhívta veszélyre a figyelmet, de úgy tűnik, hiába: a sok fel­hívás és az eddigi esetek tanulságai elle­nére, mindig akad olyan ember, aki ál­dozata lehet az efféle bűncselekmények­nek. A megyei rendőr-főkapitányság bűn- megelőzési osztálya összegezve a trük­kös lopásos esetek tapasztalatait, tájé­koztatta lapunkat. Az esetek többségében alkalmanként általában két-három személy jelenik meg, akik valamilyen közüzemi szolgál­tatónak adják ki magukat. Előfordul, hogy számlaegyenleg-eltérésre hivatkoz­va kérnek pótdíjat vagy a különbözetet akarják kifizettetni a jóhiszemű embe­rekkel. Arra is ügyelnek, hogy tettüket hivatalos eljárásnak álcázzák, így az át­vett pénzről elismervényt is adnak. A legtöbb esetben azonban ezzel nem érik be. Kifigyelik ugyanis, hogy a házigazda honnan veszi elő a pénzét, majd onnan az alkalmas pillanatban elveszik a többit is. Ezért van szükségük arra, hogy töb­ben legyenek, mert ezáltal nyílik mód az áldozat figyelmének elterelésére. Egy másik gyakori trükk az, amikor jó hírrel kopogtatnak a „szolgáltató” cég émberei. Túlfizetés tényét közük a fo­gyasztóval, aki örömében megfeledkezik a legalapvetőbb körültekintésről is. A tolvajok felmutatnak egy 20 ezrest, majd amikor a tulaj a visszajáró keresgélésé­vel van elfoglalva, addig ellopnak min­dent, amit csak tudnak. Ugyancsak bevált csel, hogy a tette­sek a fogyasztásmérő órák ellenőrzésére hivatkozva jutnak be a kiszemelt áldozat lakásába, ahol, amint egy kicsit magukra maradnak, nyomban lecsapnak a moz­dítható értékekre: pénzre és különféle értéktárgyakra. Miként lehet a gátlástalan csalók, tol­vajok ellen védekezni? Elsősorban nem árt, ha az alapvető jóhiszeműség mellé társul egy kis „egészséges” gyanakvás a lakásba becsengető idegen emberekkel szemben. A leggyakrabban ugyanis a szolgáltatási díjak helyszíni beszedői ugyanazok az emberek, akik az adott te­lepülésen vagy körzetben ismert, köz- tiszteletben álló polgárok. Az idegen díj­beszedő megjelenése tehát alapot adhat a gyanakvásra. Ilyen esetben minden­képpen célszerű elkérni az igazolványt. Jó esetben kiderülhet, hogy csak helyet­tesítésről van szó, rosszabb esetben pe­dig beigazolódhat a gyanú. Jó tudni, hogy az áramszolgáltató vállalat nem al­kalmaz helyszíni díjbeszedést, a számla kiegyenlítése postai befizetéssel törté­nik. Ugyanez vonatkozik a nyugdíjbizto­sítási igazgatóságra és az egészségbizto­sítási pénztárra is. A szolgáltató cég kép­viselőjének hitelességét bizonyíthatja még a cégre jellemző egyenruha, a céges jelzésű gépkocsi is. Amennyiben nem si­került a gyanút eloszlatni, semmiképp sem ajánlatos az idegent beengedni a la­kásba. Az esetleges vitás ügyet a házon kívül kell megoldani. Ha pedig már meg­történt a baj és hiányzik valami érték­tárgy, nem szabad tétovázni: mielőbb ér­tesíteni kell a rendőrséget. Ilyen esetben a gyorsaság nagymértékben növeli a nyomozás sikerének lehetőségét. Horváth Győző JEGYZET Válaszolt az iskola t Nemrég készült egy felmérés a közép- iskolások életmódjáról, amely a Vála­szol az iskola című tanulmánykötet­ben jelent meg. Nos, az elnevezésből kiindulva az oktatási intézmények saj­nos elég csúnya feleletet adtak. Az eredmények szerint a középiskolások harmada soha nem jár színházba, húsz százalékuk tá­volról elkerüli a könyveket és a családjuk sem igazán fontos a számukra. Hetente alig egyszer-kétszer tölte­nek hosszabb időt a szeretteikkel. A rendszeres sporto­lás sem igen fér bele a mai tinédzserek programjába. El­lenben szinte mindig sikerül időt szakítaniuk a zene- hallgatásra, a baráti eszmecserékre vagy éppen a tévé­zésre. A mobiltelefont pedig csaknem a legjobb barát­juknak tartják. Lassan a legnélkülözhetetlenebb társuk­ká vált a mindennapokban. Mindezzel tulajdonképpen nem sok új dolgot fogal­maztak meg a tanulmány készítői. Gyakorlatilag annyi látható az eredményekből, hogy folytatódik egy hosszú évek óta tartó tendencia, amely fokozatosan elértéktele­níti a fiatalok körében a kultúra, a műveltség jelentősé­gét. Olyan értékek válnak lényegessé, amelyek minden bizonnyal jó néhány felnőtt nemtetszésével találkoz­nak. A fenti megállapításokra különösen most érdemes odafigyelni, amikor napokon belül becsengetnek az is­kolákban. Nyilván sokan elvárják, hogy a pedagógusok oldják meg a rossz magaviseletből és a szorgalom eset­leges hiányából fakadó problémákat. Annyi valóban re­mélhető, hogy az ismét elkezdődő iskola jótékony ha­tással lesz a diákokra, azok kapcsolataira, tanulmányi eredményére, életszemléletére. Arra azonban semmi­képp ne számítsunk, hogy a vakáció végeztével egy csapásra minden megváltozik majd. Ehhez az iskolák nem bizonyulhatnak elegendőnek. A fiatalok környe­zetéből érkező hatásoknak is meg kellene változnia. Gondoljunk csak az esetlegesen rossz családi légkörre, de akár a tévéműsorokból, filmekből rájuk ömlő nega­tív hatásokra. Ezekben kellene leginkább gyökeres vál­tozást elérnünk, hogy egy következő felmérés már szebb képet mutasson. Erre azonban minden bizony­nyal még jó ideig várnunk kell. Molnár G. Attila Aranylábú táncosok Ragyogó programokat bemutatva, kiváló ered­ményt ért el a Ruska Norbert—Katona Rita pá­ros a napokban megrendezett tizedik zánkai táncfesztiválon. A szolnoki Pelikán Táncsport Egyesület fiatal kettőse aranyérmet szerzett kor­osztályában. A z idei hagyományos zánkai táncfesztivál egyben a harmadik társastánc diákolimpia is volt, így egy­szerre két dicsőséget zsebelhetett be Norbi és Rita. Az országból egyébként mintegy száz egyesület több mint hatszáz párosa vett részt több kategóriában a megméretéseken. A Pelikán TSE tíz párost indított, ebből öt duó bejutott a hatos döntőbe, melyek a fináléban négy ér­met szereztek. Az említett Ruska-Katona (D-osztály, juni­or II. kategória) kettős eredményén túl Erdődi Zoltán, Ká- csor Adriennel az oldalán (E-osztály, ifjúsági) ezüstérmet táncolt össze, míg a Csortos Norbert-Nagy Georgina, vala­mint a Molnár Bence-Kovács Krisztina párosok gyakorlata­it egyaránt a dobogó harmadik fokára ítélte a zsűri. A dön­tő ötödik pelikános résztvevője, a Matus Zoltán-Papp Ber­ti Ruska-Katona páros aranyéremmel tért haza Zánkáról nadett kettős ezúttal a hatodik helyen végzett. A szolnoki egyesületet a szerzett érmek és helyezések által a 6. helyre rangsorolták. A táncfesztivál kiemelkedően legeredménye­sebb klubja a szentesi Szilver lett, megelőzve a nyíregyházi Fanat-X-et, a fővárosi Feelinget és a Talentumot, valamint a szegedi B.E.S.T.-et. Mészáros Géza

Next

/
Oldalképek
Tartalom