Új Néplap, 2004. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)

2004-08-14 / 190. szám

2004. Augusztus 14., szombat AHOL ÉLÜNK 7. OLDAL TISZAJENŐ AZ ÚJ ÉVEZREDBEN Vágó Béla kő- röstetétleni la­kos, de egy éve a helyi ál­talános iskola, óvoda és könyvtár ösz- szevont intéz­ményének ve­zetője.- Tiszajenőt rokonszenves és fejlődőképes településnek tar­tom, ahol egyaránt biztosítottak az oktatás személyi és tárgyi fel­tételei. A demográfiai „apály” persze nálunk is érezteti hatását. A tanulók létszáma azonban az újonnan letelepülőknek köszön­hetően még ennek ellenére is csekély növekedést mutat. Jó lenne ezt az állapotot minél hosszabb időn át megtartani. Emellett olyan pályázati lehető­ségekre volna szükségünk, ame­lyekből ; az iskola tornaterme mellé egy sportudvart is kialakít­hatunk a diákoknak. ■ Gyümölcsöző hagyományok Idén úgy tűnik, a bőséges termés okoz gondot a tisza- jenői gazdáknak. Néhány hete a meggy értékesítésével küszködtek, most a szilva eladásával bajlódnak az ül­tetvénytulajdonosok. A ter­melők többsége azonban változatlanul kitart a község szimbólumává vált gyümöl­csösök mellett ros földterületen, vagy akár saját portáján, keresetkiegészítésként foglalkozik a mezőgazdaság e speciális ágával. A téeszek idő­szakában telepített ültetvények többsége ma már kiöregedőben van. Az elmúlt néhány esztendő azonban a gyümölcsösök kor szerinti összetételében számotte­vő változást hozott, miután az akkori támogatások eredménye­Tartalomhoz a forma Az infrastrukturális beruházások után elérkezett a falu szé­pítésének ideje — adta ki tavaly a jelszót Tiszajenő önkor­mányzata. S hogy a helyi képviselő-testület e tárgykörben sem maradt meg az elképzelések szintjén, arról ma már a község számos arculatformáló „látványeleme” tanúskodik. Itt vannak rögtön a formálódó tek birtokba a tiszajenői lurkók a külcsín múlt évben elkészült első falu két játszóterén. „hírnökei”. A közlekedők számá- Idén azonban az is kiderült: ra igazi áldást jelentő három új — még korántsem fogyott ki a tele­A gyerekek ma is örömmel használják a tavaly átadott szabadtéri fajátékokat és nem utolsó sorban reprezenta- pülésszépítők ötlettára. A virágo- tív - fából készült autóbuszváró, sítási program keretében egyre Persze a község vezetői nem csak vonzóbbá váló parkok és közte- a felnőttekre, a gyermekekre is rületek mellett ugyanis néhány gondoltak. Ezt bizonyítják azok a napja immár a községbe érkező szabadtéri fajátékok, amelyeket vendégeket is mutatós üdvözlő és még ugyancsak 2003-ban vehet- eligazító táblák fogadják.______■ AZ IGAZGATÓ A kiöregedő gyümölcsösöket lassan felváltják a termőre forduló új ültetvények Érthető ez a ragaszkodás, hiszen ként számos új telepítésű kerttel a zöldség- és gyümölcs-előállítás gazdagodott a község határa, hosszú évtizedek óta meghatáro- Ezek többsége lassan termőre zó tevékenység a településen, fordul, így biztosítva a kiváló mi- Akadnak, akik főállásban műve- nőségű jenői meggy és szilva lik, ám a többség néhány hektá- utánpótlását. ________________■ Se bhelyi Ibo­lya egy éve költözött Ken­deresről a falu­ba, ahol a pos­ta vezetője.- Új mun­kahelyem ki­választásának elsődleges szempontja volt, hogy Tiszajenő belopta magát a szívembe. Csendes, barátságos település­nek ismertem meg, amely köny- nyen megközelíthető. Egyszerre van elég távol a megyeszékhely­től és elég közel Szolnokhoz. A helybeliekben sem csalódtam. Az emberek segítőkészségének köszönhetem, hogy jól érzem itt magam. A község fejlődése szá­momra létkérdés, hiszen az utak aszfaltozása sokat könnyítene kollégáim közlekedésén. A lélek- szám növekedése pedig megte­remtené a posta hosszú távú lét­jogosultságát ______________■ Sz lovák Mi­hály tősgyö­keres tiszaje­női. Világéle­tében a mező- gazdaságból élt. Ma a köz­ség falugazdá­sza.- A maga szerény lehetőségeivel, korlátái­val együtt szeretem ezt a kis te­lepülést. Különösen azóta járok- kelek az „őslakosok” elfogultsá­gával az utcáin, amióta látom, hogyan szépül a falu arculata. A virágos közterületek, a szépen zöldellő parkok látványa mindig jóleső büszkeséggel tölt el. Ez af­féle szakmai ártalom. Az előrelé­pés jelei tehát már mutatkoz­nak. A fejlődés ütemének fel- gyorsításához viszont szerintem új munkahelyekre és a Tisza- part természeti értékeinek haté­konyabb kiaknázására is szük- ség volna. _________________■ vá llalkozása­ként számon tartott jenői tüzép- telepet.- Álmaink megvalósításának színtere ez a telep. Szinte csak aludni járunk haza, a napjaink nagy részét itt töltjük. A község­hez fűződő erős érzelmi kötődé­sünk azonban nem csupán eb­ből ered. A helybeliek szeretete és megbecsülése varázsolta szá­munkra igazi otthonná ezt a fa­lut. így mi is örömmel tapasztal­juk az utóbbi időben látható for­mát öltő fejlődést, amely remél­jük, hamarosan egy gyalogátke­lő-hely megvalósítását is lehető- vé teszi a környéken. ________■ Pu skás Béla lassan másfél évtizede köl­tözött a me­gyeszékhely­ről Tiszajenő- re. Jelenleg a község alpol­gármestere.- Földrajzi elhelyezkedésére nem panasz­kodhat a település. Az ebből adódó lehetőségeinkből azon­ban keveset tudunk profitálni. A fejlődéshez ugyanis pénz kelle­ne. Persze azért próbálkozunk. Az infrastruktúra kiépítettsége akár derűlátásra is okot adhat. Az úthálózat minősége azonban komoly beruházásokat igényel­ne. A hulladékkezeléssel is akadnak még teendőink. Ám a legfontosabb feladat talán a munkahelyteremtés, hiszen a mezőgazdaságból ma már ezen a vidéken is egyre kevésbé lehet megélni. __________________■ Az oldal az önkormányzat és a kiadó együttműködése alapján jelenhetett meg. A költségeket az önkormányzat viseli. FORMÁLÓDIK A FALU ARCULATA. Az elmúlt néhány esztendő - a nagy tiszai ár-, illetve belvizek el­lenére — vitathatatlanul az építkezés, a fejlődés időszaka volt Tiszajenő életében. Bizonyság erre az álta­lános iskola és óvoda 2000-ben felújított épülete, a gondozott park, benne a II. világháborús emlékművel, a felújított művelődési ház, a község új, modern élelmiszerüzlete, az ezredforduló évében átadott temető, illetve ravatalozó, valamint az azóta teljesen kiépült szennyvíz-elvezető csatornahálózat. A munka mos­tanában a település arculatának kialakításával, szépítésével folytatódik, amelynek látványos eredményei a falu határában nemrégiben felállított, mutatós üdvözlőtáblák.__________________________________■ Építenek a község adottságaira Tiszajenő számára a település kedvező föld­rajzi elhelyezkedése és könnyű megközelít­hetősége mellett annak természeti adottságai biztosíthatnak igazi kitörési pontokat Ezek hatékonyabb kiaknázása ugyanis megte­remtheti a jövőben a község hosszú távú fej­lődésének tehetőségét — állítja a falu polgár- mestere. Adottságok tekintetében a teremtő nem bánt túl ságosan szűkmarkúan a községgel — állítja idő sebb Horthy Csaba, aki immár a negye­dik ciklusát tölti a tiszajenői önkor­mányzat élén.- Tiszajenőn a lakosság évszázado­kon keresztül mezőgazdasággal foglal­kozott - emlékeztetett a vezető. A falut fekete, homokos földje elsősorban szőlő- művelésre tette alkalmassá. Emellett ma is jellemző erre a vidékre a szántóföldi növénytermesztés, illetve a gyümölcster­mesztés. A gazdák meggy-, szőlő- és szilvaültetvényei egykor tisztes megélhetést, ma már többnyire csak jövedelemkiegészítést bizto­sítottak tulajdonosaiknak. A falu határában található Mira-telep területén országszerte egyedülálló glaubersós gyógyvíz tör a felszínre. A természet kedvelői az úgynevezett „Bábolna”-részen lépten-nyomon különleges ma­dárritkaságokban gyönyörködhetnek. A Tisza- part nagy része a Közép-Tiszai Tájvédelmi Kör­zethez tartozó természetvédelmi terület, ahol él­ményekben gazdag kikapcsolódás várja az ártéri flóra, illetve fauna, valamint a folyóvízi horgászat szerelmeseit. A vadászok pedig a helyi vadásztár­saság segítségével hódolhatnak szenvedélyük­nek. A település lakói és irányítói mindehhez — amit csak lehetett — igyekeztek hozzátenni az utóbbi időben. A polgármester példaként a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítését, az intéz­mények felújítását és Tiszajenő arculatának ta­valy kezdődött formálását említette. Szólt azon­ban arról is, hogy a továbblépés minden nap újabb kihívás elé állítja a helyi képviselő-testület tagjait.- A meglévő infrastruktúra fenntartása időről- időre mindannyiunknak komoly fejtörést okoz. A fejlesztések közül pedig mostanában az eddig hi­ányzó belvízelvezető-rendszer kiépítésén, a közel félszáz éves, azbeszt tartalmú eternit vízvezetékcsöveink cseréjén, szociális bérlakások, illetve mezőgazdasági elke- rülőút építésén, valamint a Körös-ér holtág rendbetételén és vízi mesevilág­gá változtatásán gondolkodunk. Ezek mindegyike fontos eleme lehetne a to­vábblépésnek. Jónéhányukat a község jelenleg for­málódó és jövőre elkészülő rendezési terve is tartalmazza majd. Helyi költ­ségvetésből azonban aligha volna esély a megva­lósításukra. Éppen ezért elsősorban az Európai Uniós pályázaü lehetőségekben, illetve az új Vá­sárhelyi-tervhez kapcsolódó beruházások állami támogatásában bízhatunk - magyarázta Horthy Csaba. A vezető úgy vélte: elképzeléseik nem csupán az itt élők életminőségének javítását, de a falu tu­risztikai lehetőségeinek fellendítését, továbbá vonzerejének megtartását is szolgálnák. Ennél pedig aligha lehet fontosabb célja egy olyan kiste­lepülésnek, amely az elmúlt években éppen az újonnan betelepülő családoknak köszönhetően őrizte meg lélekszámút - és ezzel együtt a jövő­be vetett hitét. A FALUGAZDÁSZ A VÁLLALKOZÓ AZ ALPOLGÁRMESTER A POSTAVEZETŐ Polgármester: id. Horthy Csaba Alpolgármester: Puskás Béla Jegyző: Gyapjasné Sepsi Erzsébet A képviselő-testület tagjai: Ba­dariné Báli Zsuzsanna, Bajnok Ferenc, ifj. Horthy Csaba, Kato­na Róbert, Kátainé Sinka Tünde, Péli Pál Ferenc, Terjéki Pálné, Vígh Lóránt Polgármesteri Hivatal: 5094 Tiszajenő, Vasút út 11. Telefon: 56/434-550 Fax: 56/434-134 E-mail: tjenoonk@axelero.hu Lakosság száma: 1640 fő 0-18 éves: 307 18-59: 944 fő 60 év felett: 389 fő Intézmények: Általános Iskola, Óvoda és Könyvtár Széchenyi út 28. Telefon: 56/434-501 Háziorvosi Rendelő Köztársaság út 1. Telefon: 56/434-004 Fiókgyógyszertár Köztársaság út 1. Körzeti megbízotti iroda Vasút út 11. Telefon: 56/434-500 Múltidéző Tiszajenő Szolnoktól délnyu­gatra, a megye határán fekszik. Ezen a vidéken már a neoliti- kumban is éltek emberek. A ré­gészek bronzkori lakóházat, szkíta, szarmata leleteket tártak fel. Temetője honfoglalás kori emlékeket őriz, írásos források azonban csak 1469-ben említik először. Elnevezése az ómagyar Jenő törzshöz való kötődésre utal. A helység a török időkben el­pusztult, 1693-ban az áttelepült falvak egyike. Eredeti birtoko­sai csak 1800-ban szerezték vis­sza, majd bérbe adták Vezseny földesurának, aki engedélyezte jobbágyainak, hogy szőlőt tele­pítsenek. Pusztajenő 1949-ben kérte, hogy a vezsenyi szőlők­kel együtt önálló községgé ala­kulhasson. így jött létre 1954. november 28-án Tiszajenő. Fia­tal településként műemlékkel, építészeti jellegzetességgel alig rendelkezik. Az itt élők azonban joggal büszkék az elmúlt években épült és megújult intézménye­ikre, valamint a falu fejlődő inf­rastruktúrájára.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom