Új Néplap, 2004. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)

2004-08-09 / 185. szám

10. OLDAL KÉK TÜKÖR 2004. Augusztus 9., hétfő Fabatkányi hamis forintok Budapest Leszóljuk sokszor a hazai fizetőeszközt, de a hamisítók másként vélekednek: szin­te nincs olyan hét, amikor ne foglalnának le hamisított bankjegyeket Az elmúlt hét végén pékiául kétmillió forintnyi fénymá­solt forintot talált a rendőrség Debrecen­ben. Összeállításunk arról tanúskodik: fennállása óta sokszor próbálták a forin­tot hamisítani. 1946: megszületett a forint. Szép, tartós és nehezen hamisítható. Jellemzője a vékony, ismétlődő, összetett díszítő vonalrendszer. Már a XVII. század bankjegytervezői is készítettek vonalrend­szereket a bankók védelmében. Ezek az úgynevezett gilos-rajzi elemek, s mintáza­tuk nagy fejtörést okozott és okoz a hami­sítóknak. A bankjegyeken alkalmazott meghatá­rozó nyomdai eljárás a metszet-mély- nyomtatás. A festékréteg vastag, és a papír anyagából jól kiemelkedik. Ujjbeggyel, kö­römmel könnyen érzékelhető, és még a sokéves használat során sem kopik telje­sen simára. Az 50-es, 60-as években megfelelő tech­nikai berendezések nélkül - értendők itt a még fel nem talált fénymásolók és más szí­nes sokszorosító berendezések - a hamisí­tók ügyes kezű „grafikusok” voltak, akik megrajzolták a bankjegyek elő- és hátolda­lát. Hamisítványaik példányszáma alig ha­ladta meg a pár tíz darabot. Szinte minden „művésznek” megvolt a maga egyedi stílu­sa, hogy mit tudott, vagy nem tudott jól le­másolni. Az akkori rendőrség nyomozói ezen ismertetőjegyek alapján megtudta ál­lapítani, hogy vajon ki lehet az elkövető. Ha szabadlábon volt, már kopogtattak is az ajtaján, és jó időre megszűntek a hamis bankók. Békés, nyugodt kor volt. Ekkor­tájt szinte mindenki megnézés, ellenőrzés nélkül eltette pénztárcájába a papírpénzt. A 70-es és a 80-as évek elejei hamisítvá­nyok kiszínezett fekete-fehér fénymásola­tok voltak. Gyakran az elő- és a hátoldalu­kat külön papírra másolták, majd kivágták és összeragasztották, színezték. Igen si­lány minőség jellemezte ezeket a papírda­rabokat. Szinte csak 1-2 darabot lehetett rásózni a sötétben dolgozó, és talán a ven­dégénél is kapatosabb kocsmárosokra. Ezt az időszakot jellemezte még az ér- téknöveléses hamisítási módszer is. Ekkor a kisebb címletekre nullákat ragasztva megnövelték azok értékét. Kizárólag olyan emberekre tudták rásózni, akik nem is­merték az adott értékű bankjegy elő- és hátoldali képét. Ilyenek voltak például a külföldiek. A hamis bankók példányszáma az 1990-es évek elejétől növekedett meg. Ek­kor jelentek meg hazánkban az első színes fénymásoló gépek, amik nagyobb cégek irodáiban kaptak helyet. Az ezeken a gépeken készült másolatok gyakran nem voltak színhűek, és a met- szet-mélynyomtatás jegyeivel sem rendel­keztek és rendelkeznek. Nincs árnyalatos vízjelük sem, ami az eredeti bankjegyek egyik legfontosabb, és mindenki számára legköny-nyebben ellenőrizhető védelmi eleme. Baloldalon található a címletre jel­lemző portré árnyalatos tükörképe. Olyan, mintha régi dagerrotípiát látnánk. A vízje­let a bankjegypapír anyagában alakítják ■3vtn*>í ■’ iífcT'MFr í, ~<í \i UiUB U «71 TI BANK ' ' /? ■ ' '■ £;:-­.# ■fi 4 $888* *■> ki, és nem utólag kerül rá, ellentétben a hamis pénzeken látható utánzattal, ame­lyet a hamisítók a hátoldalra nyomtatnak. A múlt század végén és napjainkban a rohamos technikai fejlődés lehetővé és el­érhetővé tette mindenki számára a fejlett informatikai, másoló- és nyomtatóberen­dezéseket. Bárki vehet számítógépet, scannert és színes printert. Még nyomdai ismeretekre sincs szükség az otthoni fo­rintok kivitelezéséhez, hiszen a fejlett kép- feldolgozó programok nagyon jó ered­ményt produkálnak. De nem éri meg. A lefülelt maszeknyomdászok akár 2-8 év börtönt is kaphatnak, amint erre már volt is példa. A fénymásolók, színes printerek nem képesek reprodukálni a bankjegyen talál­ható széles, hologrammal ellátott fóliákat. Ezek a vízjel mellett jobbra találhatók és a magyar címert, az MNB feliratot és a cím­let értékjelzését tartalmazzák. Az árnyala­tos vízjel mellett ez a bankjegy második, szabadszemmel pár pillanat alatt is ellen­őrizhető biztonsági eleme. Ezek a fóliák a 2000, 5000,10000 valamint a 20000 forin­tos címleteken találhatók. További fontos biztonsági elem a bank­jegysorszám. Minden bankjegynek egyedi a sorszáma. Nincs két egyforma. Fénymá­solt vagy nyomtatóval készített példányok esetében nem változik a bankjegysor­szám. Kissé kínos egy kötegnyi 4296162-es sorszámú kétszázforintossal kifizetni a csekkeket a postán. A hamisítók minden eddigi kísérletét figyelembe véve kijelenthető, hogy egy kivételével sohasem használtak nyomdai berendezéseket. A pénzhamisítás megma­radt a manufakturális keretek között. Ez az eset 1999-ben történt. A hamisít­ványokat biztonsági papírra, nyomdai ofszettechnológiával készítették. Előzményeként 1997-ben eltűnt egy ka­mion biztonsági papír. Ez a papír nem volt azonos a bankjegypapírral, csak nagyban hasonló, ami megnövelte az eredetivel való összetéveszthetőséget. Tartalmazott biztonsági fémszálat, UV-fényben fluo­reszkáló rostszálakat, de árnyalatos víz­jelet nem. Erre a papírra a „régi” ötezerforintost nyomtatták, amit elsősorban az ország ke­leti és déli részében használtak fel. Töme­ges megjelenésének az MNB azonnali intézkedése parancsolt megálljt. Kivonták a forgalomból a címletet. Manapság a leggyakrabban hamisított címlet az 1000 forintos. Ez az összes fény­másolt vagy házilag nyomtatott bankónak körülbelül 70 százaléka. GIGOR CSABA Papír Kinek mi jut eszébe erről a szóról? Ha sorba rendeznénk a válaszokat, akkor talán ezt kap­nánk: újságok, könyvek, szalvéta, papír zseb­kendő, csomagolóanyagok és legvégül a pénz. Pedig a 7. század óta használtak Kínában pa­pírpénzt. Ezek úgynevezett kőnyomatok voltak értékjelzéssel. A bankjegyekkel talán egy idős a hamisítás mestersége is. Európában elsőként 1660-ban Svédországban hoztak forgalomba papírpénzt. 1762-től Magyarország lakói is ke­zükben tarthatták a ropogós bankókat. Minden korabeli és mostani bankjegyen szerepel a ha­misítás tilalma. Sőt a Kossuth-bankókon még a jogkövetkezményként megjelölt tizenöt év bör­tönbüntetés is. Ennek ellenére mindig akadnak vállalkozó kedvű emberek, akik megpróbálják lemásolni, utánozni az eredeti bankjegyet. Az eredeti és a hamis 1000 forintos vízjele 7 496 mLmm% Az eredeti bankjegy árnyala- Az eredeti bankjegy árnyala­tos vízjelének átnézeti képe tos vízjelének átnézeti képe A 20 OOO forintos bankjegy néhány biztonsági eleme Árnyalatos vízjel. Vízjelmező hatású fémcsík. Alatta a két betűből UV-fényben. Az MNB felirat és hét számjegyből álló Sétáló pár, kora és köztársasági bankjegysorszám beli öltözetben címer váltakozik Meggondolt öngyilkosság Berhida beteg gyermek felnevelése. Az anya és fia keresésére 65 rendőr Tízéves fiával együtt akart vé- és három polgárőr indult el. A nő gezni magával egy 50 éves nem jutott messze otthonuktól, a asszony, ám később meggon- gyermek ugyanis elfáradt és el- dolta magát, és nem követte el aludt. Ekkor az asszony vissza- a bűncselekményt A rendőr- ment a településre, hogy élelmet ség eljárást indított ellene. szerezzen ismerőseinél. Ők látták utoljára az anyát, aki mit sem sejt- Az ötvenéves berhidai asszony ve a hatóságok akciójáról, elhatá- búcsúlevélben tudatta családjával, rozta, hogy mégsem viszi véghez hogy tízéves gyermekével és ma- tettét, és másnap reggelre haza- gával is végezni akar, ezért a kis- megy. A rendőrök az ismerősök- fiúval ismeretlen helyre távozott, tői kapott adatok alapján megta- Később kiderült: az anya azért lálták a nőt és gyermekét, döntött így, mert nem bírta elvi- Annak ellenére, hogy az asz- selni az élettársa italozásai miatt szony gondoskodott a kisfiúról, a kialakult konfliktusokat. A kisfiút tervezett gyilkosság alapján kisko- is magával vitte, nehogy halála rú veszélyeztetése miatt eljárást után másnak gondot okozzon a indítottak ellene. europrem Újabb gyanúsítottak Törökbálint Újabb gyanúsítottakat hallga­tott ki a rendőrség a törökbá­linti robbanás miatt, s őrizet­be helyezte a cég ügyvezető, illetve gazdasági igazgatóját A detonáció után elrendelt nyomozás során a raktár szomszédságában levő ház­ban talált lőszerek miatt to­vábbi két személyt fogtak el a hatóságok. A műszaki igazgató és az üze­meltetési vezető mellett a cég ügyvezető igazgatója és gazdasá­gi igazgatója ellen is eljárást indí­tott a rendőrség robbanóanyag­gal való visszaélés miatt - tájé­koztatta lapunkat a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóügye­letese. Belicza Andrea hozzátette: a hatóságok ma kezdeményezik a gyanúsítottak előzetes letartóz­tatását. Mint ismert, csütörtök délután felrobbant egy raktár Tö­rökbálinton, a telepen petárdákat tároltak, így a veszélyes anyagok sorozatos detonációkhoz vezet­tek. A nyomozás során kiderült: a cég engedély nélkül tárolt fekete lőport, s az idézte elő a robba­nást. A környékbeli házakban 150 milliós kár keletkezett; a kár­felmérők nem csak a biztosítot­tak adatait rögzítik. Értesüléseink szerint a károsultak többsége nem rendelkezett biztosítással. A rendőrség a nyomozás során a raktár szomszédságában, egy családi házban engedély nélkül tárolt lőszereket talált. Az ügy­ben két személyt hallgattak ki gyanúsítottként. Egyikük sza­badlábon védekezhet, társát egy korábbi bűncselekményéért ld- szabott büntetése miatt az illeté­kes büntetés-végrehajtási intézet­be szállították. NAGY ESZTER DÓRA Olajszennyezés a Dunán Ercsi A katasztrófavédelmi szak­emberek szerint feltehetően gázolaj-szennyeződés került Százhalombatta és Ercsi kö­zött a Rába-patakba és onnan a Dunába a Mól százhalom­battai kőolaj-finomítójának záportározójából Az ok min­den bizonnyal a nagy meny- nyiségű lehullott csapadék. Fodor István, a Fejér megyei ka­tasztrófavédelmi igazgatóság ügyeletes igazgatója szerint „a szombat délutáni 15-20 millimé­teres lehullott csapadék követ­keztében kerülhetett a szennye­ződés a patakba”. Hozzátette: a víz felszínén úszó vékony filmré­teg parti kutakat nem veszélyez­tet. A szennyeződés mértékét egyelőre még nem tudták megál­lapítani a szakemberek, annak utánpótlását azonban a Mól már megszüntette. Sehen Gábor, a Közép-dunántúli Vízügyi Igaz­gatóság szakaszmérnöke azt mondta: ha szükséges, merülő­fallal és egyéb eszközökkel távo- lítják el a szennyeződést a víz felszínéről. A szakaszmérnök szerint „nem valószínű, hogy ennyi idő alatt nagymértékű szennyeződés került a Dunába”. Lukács Bea, a Mól szóvivője el­mondta: az özönvízszerű esőzé­sek miatt túlterhelődött az egyik záportározó, amelyből így mini­mális mennyiségű szénhidro­gén-szennyeződés került a Rába- patakba. Hozzátette: a túlfolyást azonnal megszüntették. „Való­színűsíthető, hogy nem történt környezetterhelés” - mondta a szóvivő. Jelenleg vízügyi szakér­tők bevonásával folytatnak vizs­gálatot. ÜGYELETI NAPLÓ este 6-tól este 6-ig Drukkerbotrány Négy könnyű sérültje van a szombati Videoton-Újpest labdarúgó-mérkőzésen kiala­kult szurkolói rendbontásnak. A drukkerek feltehetően félreér­tés miatt csaptak össze, europress Visszaeső Letartóztatták azt a 19 éves fia­talembert, aki bántalmazta, majd kirabolta nagybátyját Zalaegerszegen. A büntetett előéletű rabló egy hónapja sza­badult előzetes letartóztatásá­ból. EUROPRESS Bolti szarka Őrizetbe vett a rendőrség egy 28 éves fiatalembert Budapes­ten. K. Sándor egy XIII. kerüle­ti élelmiszerboltba próbált betörni, europress FRONTÁLIS ÜTKÖZÉS. A helyszínen belehalt sérüléseibe az 22 éves fiatalember, aki autójával eddig ismeretlen ok miatt sodródott át a túloldali sávba, majd ott ütközött egy teherautóval szombaton hajnal­ban a 4-es számú főúton Ebes és Debrecen között. A hajnali három óra körül történt balesetben a teher­autó az árokba csúszott, sofőrjét súlyos, a személyautó utasát pedig könnyebb sérülésekkel szállították kórházba. FOTÓ: CZEGLÉDI ZSOLT Csalók paradicsoma Moszkva Elkeseredett és sokszor re­ménytelennek látszó harcot folytatnak az oroszországi biz­tosítók a csaló autósok ellen. Az Ingosszsztrah biztosítóintézet visszaélés-megelőzési osztályve­zetője szerint az orosz biztosítók sok vonatkozásban védtelenek a csalókkal szemben. Önálló nyo­mozati joguk nincs, a közlekedés­rendészet nem ad betekintést saját adatbázisába, s a biztosítók sem tudtak létrehozni közös informá­ciótárat. Ezért aztán a visszaélé­sek felderítésében leginkább a szi­mat és a szakmai tapasztalat segít. Szergej Karlsz igazgató az Interfaksz hírügynökségnek el­mondta: az orosz autósok köré­ben a legnépszerűbb csalási forma a baleset megrendezése; persze, ezt csak nagyon profik tudják csi­nálni. Drága külföldi márkatulaj­donosok inkább úgy próbálnak pénzhez jutni, hogy ütközést színlelnek egy hazai modell magá­nyos vezetőjével, majd megzsa­rolják, hogy helyben fizesse meg a kárt. (Ha el akarna menni, meg­fenyegetik a rendőrséggel, amely súlyosan bünteti a cserben- hagyást.) A visszaélők egy része Orosz­országban (is) összejátszik a rendőrökkel, vagy lefizeti őket. Ki­találnak egy karambolt, vásárol­nak tanúkat, és egy korrupt rend­őrrel olyan jegyzőkönyvet írat­nak, hogy a biztosító fizessen, és végső soron ( a biztosítót kivéve) mindenki jól járjon. A népszerű biztosítási csalások sorában tekin­télyes helyet foglal el emellett a kötvénylopás és -hamisítás, a dup­la biztosítás, és a műszaki vagy az orvosi vizsgálat „átfogalmazása”. (CSÁK)

Next

/
Oldalképek
Tartalom