Új Néplap, 2004. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)
2004-08-08 / 32. Vasárnapi szám
Riport, interjú 2004. augusztus 8., vasárnap Horthy és a holokauszt Sebők János újságíró ősszel megjelenő könyvében ízekre szedi a Horthy Miklóst övező legendát. A Bűnös?! Nem bűnös?!- A Horthy-mítosz és a valóság - Országomat a zsidóságért? című kötetben a kortárs leírások alapján panoptikumi figuraként jellemzi az egykori kormányzót, aki a tiszti becsületkódex szerint tárgyalt a diktátorokkal, és akiről azt állítja, nem volt zsidó- és országmentő. Sőt. Együttműködött a németekkel, és felelősség terheli a majd félmilliós vidéki zsidóság deportálásáért. vet több Horthy- legendának. Joggal mondhatnák szakmai körökben, hogy egy újságíró miért üti az orrát a történészek dolgába.- Számos mozaikkockából raktam össze azt képet, amely nem ugyanazt a Horthyt ábrázolja, akit eddig ismertünk. A hetvenes évektől foglalkozom történelmi témákkal. Akkor írtam cikkeket a magyar királysírok sorsáról, amikor ezzel még nem foglalkoztak. A Top Gun című lapban pedig a második világháború ellentmondásos történeteit tártam fel, és azt gondolom, hogy még sok mindent kellene újragondolni. Ennek a könyvnek a megírására egy, a Bazilikában Horthy emlékére megtartott emlékmise ösztönzött, mert az ott elhangzó beszédek hangvétele egyenes folytatása volt az újratemetéskor megütött hangoknak, amelyek szerint Horthy a huszadik századi magyar történelem legnagyobb erkölcsi erőt adó példaképe.- Biztos lehet abban, hogy könyvével aktuálpolitikai csatatérre téved, és érzelmi, politikai vihart kavar majd, hiszen Horthy személye és a zsidókérdés változatlanul szerepel a pártcsatározások érvrendszerében. SEBÓK JÁNOS Született: 1951. július 11. Foglalkozás: újságíró Tanulmányok: Közgazdaság- tudományi Egyetem (1975) Fontosabb publikációk: Magyarock 1-2 (1984), A kard és kereszt országa (2002), Rock a vasfüggöny mögött (2003)- A deportálások hatvanadik évfordulója a mismásolások évfordulója volt. Az emlékezés most is a politika erőterébe került, mint a rendszerváltást követően, amikor a pártok még a történelmi múltban keresték a felvállalható kapcsolódási pontokat. A rendszerváltás utáni első kormány több tagja ott volt Horthy újratemetésén. A baloldal viszont a lényegi kérdésekben: felelős, nem felelős?, nemrégen megjelent egy el- bűnös, nem bűnös?, kollaborált képesztően elfogult könyv. A a németekkel?, tapad-e zsidó jobboldal az egekbe dicsérte, a vér a kezéhez?, azóta is hallgat baloldal hallgatott. A vélemé- a korábban fasisztának is nyék más esetekben is gyakran minősített Horthy személyéről, a politikai mezsgye mentén fo- Az óvatoskodás mögött az áll- galmazódnak meg. Ha van is villát, hogy reális értékelése feite- ta, az nem a tisztázásról, a meg- hetőleg olyan indulatokat válta- oldásról szól, hanem relativizál, na ki (például az antiszemitiz- méricskél. Holokauszt-Gulág, mus feléledését), amelyek nem Horthy-Rákosi, nyilasok-kom- kívánatosak a magyar politikai munisták. Egy történészvitának váltógazdaságban. Gondoljuk csak akkor volna értelme, ha végig, hogy ilyen végletesen két- végre kiderülhetne, hogy kinek tészakított országban, ilyen - a kormányköröknek, Hor- hiszterizált politikai érzékeny- thynak, az egyházaknak, az úri ségek közepette megvitathatók- középosztálynak, az értelmiség- e higgadtan, objektiven - kriti- nek, a csendőrségnek vagy épkával és önkritikával! -aHorthy pen a Zsidó Tanácsnak - mek- személyével összekapcsolható kora a felelőssége a deportálá- események. A Teleki Pál-szo- sokban. Az kevés, hogy bocsá- borral kapcsolatos vita mutatta, natot kérünk a deportálásokért, aligha. Érvek helyett sokkal in- de a bűnről, a felelősségről és kább érzelmeket, indulatokat a felelősökről nem beszélünk, dobott a felszínre. Pedig az idő Ehelyett inkább azon vitázunk, nagyon szorít bennünket, ezt a hogy jó helyen van-e a fölösleges terhet már nem sza- Holokauszt Emlékmúzeum, s badna továbbcipelni! ki legyen az igazgatója. A rend- Ezért maradt el eddig ná- szerváltás óta eltelt csaknem ti- lunk a német típusú történész- zenöt évben sem voltunk képe- vita, amely Németországban se- sek szembenézni önmagunk- gítette a nácimúlt feldolgozását? kai. Ahogy Horthy sem volt- A történészszakma is meg- képes erre. Emlékirataiban - az osztott, s párbeszéd, vita helyett éppen feltárt dokumentumoktól a történészek is „elbeszélnek” függően - mindig csak módosít- egymás mellett. Horthyról gáttá a „vallomását”. S forrásműveletben. Vagyis megzsarolta Horthy-t, akit „árulóként” az őrizetbe vétel veszélye is fenyegetett. A harmadik tárgyaláson azonban Horthy „megértette” és elfogadta Hitler feltételeit, s számos forrás utal rá, hogy megegyezés született köztük. A németek feltételül szabták többek között a zsidókérdés maradéktalan megoldását. Hitler megígérte, hogy ezek teljesülése esetén Magyarország visszakapja a szuverenitását. Horthy.elfo- gadta, országa pedig a megszállás után rohamtempóban teljesíteni kezdte a feltételeket. Erről június 6-án ő maga „jelentett” a németeknek. Horthy titkos iratai között van egy levél, amelyben felsorolja, mit teljesítettek a magyarok a megegyezésből, s cserébe kérte, hogy most már Hitler is teljesítse az ígéretét, a németek vonuljanak ki. A Führer azonban közölte, hogy ez csak a zsidókérdés maradéktalan megoldása után jöhet szóba.- Ez lehet a magyarázata, miért történt olyan példátlan gyorsasággal a deportálás?- A németek maguk is meglepődtek azon a buzgalmon, ahogy a magyarok hozzáfogtak a „zsidótlanításhoz”. Ők csak a know how-t hozták ide, az ügyintézőket, a munkaerőt mi adtuk, a költségeket mi álltuk. A zsidótlanító különítmény tagjai is tudták, ha gyorsan végrehajtják a deportálást, hamarabb kaphatjuk vissza a függetlenségünket. A klesshei- mi alkuban egyébként a deportálás álcázására a munkára vitel szolgált. Ez volt az a fügefalevél, amellyel a gyalázatot megpróbálták álcázni, eltakarni.- Horthy azt írja az emlékirataiban, hogy csak júliusban szerzett tudomást a szörnyűségekről.- Horthy pontosan tudta, milyen sors vár az elszállított zsidókra. 1938 óta folyamatosan kapott és kért információkat a zsidókérdés megoldásairól. Márciustól pedig egyházi és zsidó vezetők, ismerősei, bizalmasai is figyelmeztették, mi történik az országban.- Végül is a történetírás eddiStern Samu, Chorin Ferenc a bi- gi Horthy-képével szemben mi- zalmasa, Goldberger állandó lyen az-ön Horthy Miklósa? kártyapartnere volt. Horthyt - A köztudatban ma is a más befolyásos zsidók is folya- snájdig, jó svádájú magyar úr, matosan tájékoztatták, így pon- a remek pozőr és legfőbb Had- tosan tudta, mi történik a vidéki úr, a köztiszteletben álló korzsidósággal. De a deportálások mányzó képe él. A kortárs jelelső heteiben nem akart beavat- lemzések szerint azonban Hor- kozni a vérebei munkájába, thy egy operettfigura volt. Egy Magyar Pilátusként mosta ke- koncentrálásra képtelen, érzel- zeit egészen addig, amíg előbb mi gyengeségre hajlamos, ha- Hitler, majd a szörnyűségekről tározatlan ember, aki tanácstudomást szerző szövetségesek adói nélkül nem tudta történel- nem figyelmeztették, hogy köte- mi feladatait megoldani. Már- let kaphat a nyakába. Ekkor cius 19. után már egy a történe- kezdte leállíttatni a deportálá- lem szemétdombjára került sokat. így lett zsidómentő. Való- rendszert vállalt. Valójában az jában elsősorban magát mentet- országépítő és országszerző te, mert a fenyegetések már a címek mellé az országmentő személyének is szóltak. címet is meg akarta szerezni.- Könyvében azt állítja, hogy A Trianon óta követett revíziós Hitler Klessheimben egy-a vidé- politikát akarta Hitler pártfogást zsidóság számára - végzetes sával betetőzni. Ezért hagyta alkut kötött Horthyval, bár erről megtörténni a szörnyűségeket, a megállapodásról semmiféle s ezért jutott vezetésével zsák- jegyzőkönyv nem maradt fent. utcába az ország. Ki kell ven- Klessheimben három tár- nünk a csontvázakat a szek- gyalás zajlott le Hitler és Horthy rényből, s el kell végre bocsáta- között. Az első kettőn a kor- nunk a halottakat. A könyvvel mányzó megpróbálta Hitlert el- azt szeretném elérni, hogy ha tántorítani Magyarország meg- már a jogi megítélés elmaradt, szállásától. A Führer azonban Horthy személyével kapcsola- közölte, hogy döntése végleges, tosan a történelem mondjon s ha kell, akkor a szomszédos, végre ítéletet: Bűnös?! Nem revánsra és prédára váró orszá- bűnös?! gok is részt vesznek a had- Csontos Tibor ként még ma is ezt a „magamentségét” fogadják el hitelesnek. Holott nyilvánvalóan gyakran hazudik. A török követségre menekült Kállay Miklós írja emlékirataiban, hogy ő ott is hallotta a vidékről felhangzó halálüvöltést, amikor Horthy még mindig nem tudott semmiről. S a személyéhez kapcsolt mítoszok szerint ezt még most is ténynek fogadjuk el.- Goebbels azt írja a naplójában 1944. június 7-én, hogy a Klessheimbe érkező miniszter- elnök, Sztójay szerint azért halad nehézkesen a magyarországi antiszemita politika, mert Horthy az őt körülvevő zsidó klikk karmaiban van. Ámyalja-e ez a Horthy deportáláshoz való viszonyáról kialakított képét?- Horthy büszkén állította magáról, hogy egész életében antiszemita volt. Csakhogy az ő úri antiszemitizmusa erősen kontraszelektív volt: zsigerből utálta a vidéken élő, galíciai kiszsidókat, ugyanakkor megbecsülte az asszimilálódott budapesti zsidóságot, amelynek prominens tagjaival szoros kapcsolatokat ápolt. Családtagjai, feleségének és menyének a rokonai is bent ültek a zsidóérdekeltségek igazgatótanácsaiban. SZITA SZABOLCS történész- Súlyos vád, hogy Horthy kollaborált a németekkel, ezt így senki nem mondta még ki. Kollaborált is meg nem is, inkább sodródott. Az biztos, hogy beleegyezett a megszállásba, németbarát köz- igazgatást szervezett, és tudott a zsidók deportálásáról. A család emlékiratai szerint aggódott a zsidóságért, pedig dehogy: a történelmi felelősség miatt aggódott, miután figyelmeztették, háborús bűnösként vonhatják felelősségre. Szabad kezett adott Sztójaynak a deportálásokban, ő maga pedig mosta kezeit. Nem véletlen, hogy máig nincs érvényes Horthy- elemzés, mert a történészek fáznak a témától, a politika ugyanis még mindig beleszól. Ez a gond. FÜR: HORTHY CSAK HIBÁZOTT Horthy Miklós 1993. szeptember 4-i kenderesi újratemetésén az Antall- kormány képviseletében részt vett Boross Péter, Kádár Béla, Für Lajos és Balsai István. Az alábbi interjúrészlet 1993- ban jelent meg a Pesti Hírlapban Für Lajossal „ Horthy Miklós bűnös volt vagy nem?- Semmiképpen nem mondom, hogy bűnös volt, csak azt, hogy hibázott.- Akkor viszont nagyon gyenge politikus volt.- Azon a ponton, amelyen ő állt, hibázni nagyon végzetes következményekkel jár a nemzet egészére. Hibázott. Bűnös az, aki szándékosan követ el . gazemberséget, gyilkol vagy elpusztít embercsoportokat. Horthy a nem kellő módon tisztázott fehérterror időszakát leszámítva nem követett el ilyen cselekményeket.” SZAKÁLY SÁNDOR történész- Nem tudom, milyen újdonságokkal szolgálhat a könyv, mindent közzétettek .már. Mindenkinek lehet saját koncepciója, de ahogyan mindenki, úgy Horthy is tudta, mi lesz a zsidók sorsa. Kizárt, hogy Horthy a szuverenitásért cserébe vállalta a zsidókérdés megoldását:egyetlen megszállt ország sem kapta vissza a függetlenségét. Másrészt a németeknek nem kellett arra várniuk, hogy Horthy beleegyezzen a békés megszállásba, a németek enélkül is lerohanták volna Magyar- országot. Korábban démo- nizálták a Horthy-rendszert, pedig ez a korszak a szociális helyzetet, az oktatást tekintve megelőzte Európát.
