Új Néplap, 2004. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)

2004-08-08 / 32. Vasárnapi szám

2004. augusztus 8. vasárnap Közelről 3 Szép feladat: segíteni másokon Örkényi Magdolna nap mint nap kisiklott életpályák­kal találkozik. Hivatása a munkájukat, megélhetésüket vesztett emberekkel való foglalkozás, és erre képzett­ségén, szándékán kívül már életének indulása is kész­tette, aminek körülményei meghatározóak voltak pá­lyájának alakulására. S zületése idején édesapja egy szelle­mileg sérült gyermekeknek otthont adó intézet vezetője volt. Magdolna 'gyermekkorát ebben az elesett, de végtelenül szeretetre vágyó közegben töl­tötte el. Habár iskoláit a közeli faluban jár­ta, ahol édesanyja is tanított, de hazaveze­tő útja mindennap visszavitte intézeti is­merősei közé. Szinte észre sem vette, szá­mára természetes dolog volt, hogy ők más­ként viselkednek, másként élik az életü­ket, mint családban élő társaik. Egy olyan világot ismert meg ott, ahol egészen más jelentősége van minden kimondott szó­nak, minden cselekedetnek, mint az egészségesek között. Később, felnőtt fejjel az egészségügyi pá­lyára képezte magát. Kezdetben kórházi neurológiai, illetve felnőttpszichiátriai osztályon dolgozott, majd az akkoriban létesült munkapszichológiai labo­ratóriumban ténykedett. Innen egyenesen vezetett már az útja a munkaügyi központba, ahol egy na­gyon szép feladat várt rá. Itt is emberekkel, embe­rek problémáiban való ta­nácsadással kell foglal­koznia. Olyan emberek­kel, akik hosszabb-rövi- debb időre a magyaron szági változások munka­erőpiaci következményei­nek veszteseivé váltak, el­vesztették megélhetései forrásaikat, lehe­tőségeiket. Számukra kell segítséget nyúj­tania. Nincsenek könnyebb vagy nehezebb esetek, mindet meg kell oldani valahogyan Névjegy: Örkényi Magdolna 1958-ban született, és a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Munkaügyi Köz­pontban dolgozik humán tanácsadóként Egészségügyi szakos pedagógus, ergonómiai és munkapszichológiai szakasszisztens, okleve­les grafológus, általános ápolónő Középfokú jelnyelvi vizs­gával (jelnyelvi segitö si­ketnémák számára) ren­delkezik lehetőséget megpróbált az álláskereső. Az igaz, ennek mértéke változó annak megfe­lelően is, hogy kinek milyen a személyisé­ge, milyen erős az egyénisége. Van, akit egy rövidebb időszak is már jobban meg­visel, másnál lassabban jelentkeznek a annak a kimenete, eredménye sikeres le­gyen. Vannak régebben húzódó ügyeik, mert sokan élethelyzetükből adódóan, is­koláiktól, végzettségüktől függetlenül na­gyon nehezen tudnak gondjaikra megol­dást találni, de ha már megmarad a ta­vim... Akik ide betérnek, azok: egyfajta gya^ fa nyomasztó állapotának hatásai. Mintázó («hácskérőknek az, hogy valakihez fordul- ■korlati segítségért, az'újbóhelhelyezl<edésiP«,adott'9zemély lelki kondícióit kell felmér-«^atnaky áz már számukra egy iszonyú lehetőségének megkönnyítéséért keresik niük, hogy hogyan éli meg ezt. Ennek el- nagy segítség. Hiszen van valaki, aki az ő fel a központot, de lelki támaszt is keres- lenére nincsenek könnyebb vagy nehe- problémájukban segít, s ez már egy jó ki­nek. A munkanélküliség állapota megvi- zebb esetek, mindet meg kell oldani vala- menetel ígéretét jelenti számukra, sei mindenkit, különösen ha már minden hogyan. Olyan tanácsot kell adniuk, hogy Szathmáry Kaktuszerdő az udvaron A sivatagok, félsivatagok ezerszínü és kinézetű kaktuszvilága elevenedik meg a Tiszaörsön lakó Fekete Zoltánék kertjében. A harmincnégy éves fiatalember korábban vasbetonszerelőként dolgozott Németországban. Bizony, ez nem kis­asszonyoknak való „kímélő” munka, még az ő erős fizikumát is megviselte, hi­szen hat térdműtéten, illetve gerincműtéten jutott túl. Akadnak aprókák, meg akkorák, mint egy gyerek Z oltán ma leszázalékolt rokkantnyugdíjas, és a község Új Néplap-ter­jesztője, kézbesítője. Azonkívül a baromfiudvaron jószágokat is tart, hiszen kecs­ke, malac, liba, pulyka, tyúk kéri a porciót. A felesége gye­sen van a kislányukkal. A há­zaspár udvarában még akad Fekete Zoltán tiszaörsi portájának büszkesége a sivatagot, félsivatagot Idéző sziklakért egy érdekesség: mutatós szik­lakért. A bátyja kezdte a kiala­kítását, ő meg átvette tőle. Kaktuszait jószerével a világ minden részéről szerezte: Hol­landiától kezdve Észak-Ameri- káig. Akadnak köztük apró­kák, meg akkorák, mint egy gyerek. Részben veszi, részben cserélgeti őket, szabadidejé­ben a szakkönyveket bújja, hogy miképpen kell gondozni a tüskés szépségeket. Ha nagy a szárazság, havonta egyszer megöntözi őket, egy-egy ki­adós eső után pedig jöhet a gyomlálás, mert a sziklakért is olyan, akár a többi, a gyom akkor is megterem és nő, ha soha nem vetette el a gazda. Persze ezekhez a borostás lé­nyekhez óvatosan kell közelí­teni, mert még a simogatásra is sajátosan, rájuk jellemzően válaszolnak. A kislányuk nem is olyan régen beletenyerelt az egyik­be, és a rendelőben több mint egy órán át szedegették a te­nyeréből a töviseket. Zolinak egyébként még akad egy hobbija: a horgászat. A legnagyobb fogása egy har­mincnégy kilós harcsa, de akasztott már tizennégy kilós amurt is. Visszatérve a sziklakertre, ottjártunkkor hetvenöt külön­böző fajta kaktusz virágzott, pompázott ezen a húsz négy­zetméteren. Lehet, azóta már ez a szám megint gyarapodott, és még jobban közelít a száz­hoz. JEGYZET Csúnya szavak listája t Az Oktatási Minisztérium rendeleti szinten nem szabályozza, és feltehető­en a közeljövőben sem fogja az állami iskolákban a csúnya beszédet. Ugyan­akkor a magyar oktatási intézmények­nek lehetőségük van arra, hogy saját házirendjükben szankcionálják az is­kolában előforduló obszcén nyelvezet használatát. Mindez azért lehet érdekes, mivel a Dán Pedagógiai Intézet egyik professzora szerint hazájában a tanárok túl sokáig voltak elnézőek a diáktársaikkal és tanáraik­kal szemben egyre közönségesebb nyelvet használó ta­nulókkal. A pedagógus szerint a megoldás az lehetne, ha összeállítanának egy listát, amely az iskolában til­tott szavakat tartalmazná. S hogy mindenki tisztában legyen annak tartalmával, jól látható helyre kellene ki­helyezni vagy bármely más módon a diákok tudomásá­ra kellene hozni, hogy pontosan tudják, milyen obsz­cén szavakra vonatkozik a tilalom. Persze valamiféle szankciót is be kellene vezetni az összeírásban szerep­lő trágárságokat használó nebulókkal szemben. Első körben talán elég lenne az elbeszélgetés, viszont rend­kívüli esetben az oktatási intézmények vezetői nyu­godtan élhetnének akár a felfüggesztés lehetőségével is. Ám ettől teljesen eltérő büntetési rendet is kivitelez­hetőnek tart. A dán professzor egyébként az ötletét megfontolásra javasolja valamennyi európai ország­nak. Nos, egyelőre meglehetősen nehéz magunk elé kép­zelni azt a magyar osztálytermet, ahol a periódusos rendszer, történelmünk nagy alakjainak portréi vagy éppen az ember felépítését szemléltető ábra mellett a válogatott trágárságok jegyzéke virítana a falon. Nem okozna gondot megjósolni, hogy ezeket minden bi­zonnyal sokkal hamarabb elsajátítanák a tanulók, mint az egyéb oktató jellegű feliratokat. Sőt, az sem elkép­zelhetetlen, hogy e téren tovább gyarapodna szókin­csük is. Miként tanáraiké is. Hiszen a dán professzor javaslata alapján a válogatott átkozódások gyűjtemé­nyével kellene bevonulniuk minden órájukra, hogy azt folyamatosan tanulmányozva kiszűrhessék az azon szereplő, s a diákoktól elhangzó kifejezések közötti azonosságot. Mindezek alapján elég valószínűnek lát­szik, hogy a cél jó, de a hozzá vezető úton némileg még finomítani lehetne. Molnár G. Attila Elsőre első lett FOTO: BAKOS JUDIT A tizenkilenc éves, mezőtúri Papp Lili, aki az idén érettsé­gizett a Teleki Blanka Gimnázium és Közgazdasági Szakkö­zépiskolában, még soha nem indult szépségversenyen. Igaz, az arca már ismerősnek számított, hiszen többször szerepelt ifjúsági újságokban, heti- és havilapokban, rek­lámfilmekben, sőt néhány óriásplakát is megjelent róla. Ilyen értelemben nem számított újoncnak a szépiparban. A barna szemű, 170 centi magas, 87-60-87-es méretek­kel megáldott, törékeny kisasszony úgy tűnik, megnyerte a Tisza-tó zsűrijének rokonszenvét, mert őt javasolták a ki­rálynői címre. Először is kapott százezer forintot a korona mellé, illetve egy ajándékcsomagot afféle különdíjként. Ő magát is meglepte a győzelem, és a hónap hátralévő idejé­ben még pihenni szeretne, hiszen ősztől Szolnokon folytat­ja felsőfokú tanulmányait. A vidám természetű diáklány­nak kedvenc ételei a tenger gyümölcsei, itala a kóla. Köze­lebbi elképzeléseiben még a fotózás szerepel - minél több plakáton, helyen, újságban -, a távlatiakban pedig család gyerekekkel. FOTÓ: BAKOS JUDIT D. SZ. M. DSZM

Next

/
Oldalképek
Tartalom