Új Néplap, 2004. július (15. évfolyam, 152-178. szám)

2004-07-12 / 161. szám

i mmm 2°°4- Július 12., hétfő 3. OLDAL HAZAI TŰKOR Rövid a nyár Brüsszelben Július 23-án megkezdi munkáját az Európai Parlament Július 23-án ül össze az Európai Parla­ment, immáron kiegészülve az új tagor­szágok képviselőivel Összeállításunk­ból kiderül, mit is csinálnak a magyar delegáltak; milyen tisztségeket töltenek be; milyen gyakran üléseznek; mennyit keresnek, és milyen egyéb juttatásokat kapnak. Budapest Az Európai Unió történetében a leglátvá­nyosabb „karriert” befutott intézmény kétségtelenül a mai Európai Parlament. Megalakulásakor csupán a nemzeti parla­mentekből delegált tagjai voltak, és hosz- szú éveken át kizárólag véleménynyilvá­nító testület volt. Ma már tagjait közvetle­nül választják, és az európai uniós törvé­nyek mintegy 80 százaléka meg sem szü­lethet az EP valamilyen formájú egyetér­tése nélkül. A képviselőket 1979 óta közvetlenül választják 5 évre, a mandátumok száma a tagállam népességétől függ; 2004 júliusá­tól 732 honatya dolga, hogy a 450 millió európai uniós állampolgárt érintő ügyek­ben véleményt nyilvánítson, illetve társ­törvényalkotóként eljárjon. Magyarországnak 24 képviselői helye van a parlamentben (Fidesz-MPSZ 12, MSZP 10, SZDSZ 2, MDF 1 fő), a delegál­tak a július 13-i választásokon szerezték a brüsszeli mandátumot. Az európai parlamenti képviselők alap­fizetését a delegáló országok határozzák meg, így a magyarok alapfizetése 761 euró, azaz nem egészen 200 ezer forint. Ehhez rengeteg juttatás jár: megtérítik a képviselők utazási és szállásköltségeit, kérésükre a parlament pénzén irodát tart­hatnak fenn magunknak. Ezen és az alap­béren felül minden képviselő napidíjat kap, és a bizottsági tagságokért szintén pluszfizetés jár a különböző tisztségekért. Az Európai Parlamentben a képviselők nem országonként, hanem pártonként ülnek a frakciókban. A frakcióalakítás­hoz legalább két különböző országból ér­kező képviselőnek kell összeállnia, és mi­nimum huszonhármán kell lenniük. Há­rom országból elegendő 18 képviselő, míg négy országból már 14 is megteszi. Akik formálisan sehova sem tartoznak, azok alkotják az Európai Parlamentben is A fényképen még a Parlament kupolacsarnokában állnak az Európai Parlament magyar képviselői Három város, egy parlament Az Európai Parlament működése jelenleg három európai város - Brüsszel, Strasbourg és Luxembourg - között oszlik meg. Az EP a „nagy plenárisait” - évente legalább tizen­kettőt - Strasbourgban, a másfél-két napos „mini plenárisokat" viszont Brüsszelben tartja. A szakbizottságok és a politikai frakciók többnyire Brüsszelben üléseznek, míg a főtitkárság egy része változatlanul Luxembourgban dolgozik. ismert „függetlenek” csoportját. A Fidesz képviselői a jelenlegi legnagyobb frakció­hoz, az Európai Néppárthoz csatlakoz­nak, az MSZP delegáltjai pedig a második legnagyobb tömörüléssel, az európai szo­cialistákkal vállalnak közösséget. Az Európai Parlamentben sok szem­pontból ugyanúgy működik minden, mint bármely nemzeti törvényhozásban. Egy-egy plenáris ülés között itt is szakbi­zottságokban zajlik a munka, amelyeken az álláspontokat itt is a parlamenti frak­ciók által képviselt vélemények alapján alakítják ki. A munkát a házelnök irányít­ja, akit helyettesek - alelnökök - segíte­nek. Sajátos vonás ugyanakkor, hogy az EP tisztségviselőit (beleértve a szakbi­zottságok, valamint sok esetben a frak­ciók vezetőit is) a képviselő-testület öt­éves mandátumának fele idejére választ­ják csak, így az EP mindenkori elnökének mandátuma is csak két és fél évre szól. El­nökjelölt az lehet, akit egy vagy több frak­ció, illetve legalább 32 képviselő erre ajánl, majd titkos szavazás nyomán meg­szerzi a leadott voksok abszolút többsé­gét. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke - bár nem európai parlamenti képviselő -, már 2002 októbere óta az Európai Néppárt al- elnöke. A múlt héten az Európai Néppárt frakcióvezető-helyettesévé jelölte a fide- szes Szájer Józsefet, az európai szocialis­ták pedig alelnökké választották Kósáhé Kovács Magdát. Az újonnan csatlakozott országokból érkezett képviselők közül ő volt az egyetlen, aki bekerült a frakció al- elnökei közé, ráadásul ő lett a csoport első alelnöke, ami azt jelenti, hogy távol­Baloldali piknik Kisgyón A Magyar Szocialista Párt tar­talmi és stratégiai megújulása volt a témája a Fejér megyei Kis- gyónban rendezett poli­tikai piknik fórumának szombaton. Az MSZP- nek sokkal nyitottabb politikai párttá kell átalakulnia, olyanná, amely megfelel a balol­dali politikai értékrend­nek. Ehhez több főállá­sú pártvezetőre van szükség - jelentette ki Újhelyi Ist­ván elnökségi tag. A szocialista párt akkor találja meg jövőjét, ha az alapszabály-módosítás és az új program eljut a baloldali társada­lomhoz - tette hozzá. Mesterházy Attila elnökségi tag azt mondta, hogy nem generációs határvonalat kell húzni a párton belül, hanem az alkalmasság és a teljesít­mény alapján kell dönteni. Az őszi kong­resszuson olyan veze­tést kell választani, amelynek eredménye­ként az MSZP az újko­ri magyar történelem­ben elsőként tud egy­mást követő két cik­lusban kormányt ala­kítani. Az MSZP megújulási fo­lyamatában egy dinamikusabb szakasz következik - mondta Herczog Edit európai parlamen­ti képviselő. Feltámadás Sátoraljaújhely A Trianon utáni időkhöz hason lóan ma is egyre többen hisz nek abban, hogy lesz magyar feltámadás, új­jászületik a nemzet - mondta Pálinkás Jó­zsef, a Fidesz-MPSZ kulturális tagozatának elnöke, az Orbán-kor- mány oktatási miniszte­re a magyar diákok és tanárok találkozójának megnyitóján a Kálvária-hegyen. Megítélése szerint „a magyarság ismét elfoglalja mind gazdasági, mind kulturális értelemben azt a helyét, amelyet több évszázadon keresztül betöltött Európában”. A hatnapos rendezvényen 190, a Felvidékről, a Vajdaságból, Kár­pátaljáról és Erdélyből .érkezett magyar diák és pedagógus vesz részt. „Egyetlen nemzet sem létezhet nemzeti öntudat és ösz- szetartás nélkül, a mos­tani rendezvény is en­nek erősítését szolgálja” - közölte Szamosvölgyi Péter, Sátoraljaújhely polgármestere. A Ma­gyar Kálvária megalko­tói olyan nemzeti bú­csújárás céljára szánták az emlékhelyet, amely erőt, bizta­tást, vigaszt, kitartást ad azoknak, akik hazájukért önzetlenül tenni akarnak - tette hozzá. A kálvá­ria állomásai, stációi a trianoni békediktátum miatt elvesztett 14 magyar vármegyének állítanak emléket. mti Rázzák az adókulcsot ______ Budapest__________ Ar ra kellene törekedni, hogy az emberek bízzanak a jövőben, ám a kormány éppen „adóeme­lésekkel bombázza a frakciókat” - mondta Orbán Viktor Fidesz- elnök. A volt kormányfő - aki közölte, hogy „a hazai pályára” kíván összpontosítani - a Nap­kelte című műsorban úgy fogal­mazott, hogy ősszel abba az irányba kell a politikában lépé­seket tenni, hogy az emberek nagyobb biztonságban érezhes­sék magukat, és bízzanak a jövőben. Orbán Viktor Fidesz-elnök folytatja a választási kampányban elkezdett hisztériakeltést - reagált közleményében Göndör István. Az MSZP frakcióvezető-helyette­se szerint Orbán Viktor nem vesz tudomást a magyar sajtóban is közzétett adócsökkentési szán­dékról, s „valószínű, hogy Orbán Viktor és környezete is észrevet­te, hogy a kormány erőfeszítései­nek eredményeként a magyar gazdaság több mint fél éve növek­szik, és most adócsökkentés kö­vetkezik, ezért megpróbálja el­rontani az emberek jókedvét”. Magasra tett mérce Az MSZP kitart a 48 százalékos adókulcs bevezetése mellett; sze­rintük a középső adósáv meg­emeléséből adódó bevételkiesés így részben pótolható. A közép­ső, 26 százalékos adókulcs sávját 1,5 millió forintról 1,8-2 millióra akarja emelni az MSZP, hogy az átlagos keresetűek jövedelme ne csússzon bele a 38 százalékos sávba. A 48 százalékos kulcs a 6 millió forint feletti éves jövedelem esetében lépne életbe, és mint­egy 40 ezer adózót érintene. FOTÓ: EUROPRESS/KERÉK ÁGNES Egy ciklus, 24 ülés Az Európai Parlamentben a következő ciklus­ban összesen 24 ülésnap lesz, ezeket öt négynapos és két kétnapos blokkban tartják. Az első ülést július 23-án, az utolsót pedig december 16-án tartják. Hatalmi háromszög Az EU híres intézményi háromszögére - az Európai Bizottságra, az Európai Parlamentre és az EU Tanácsra - alapjaiban jellemző, hogy egyik sem abszolút, viszont többnyire egyik sem nélkülözhető. A nemzetek feletti bi­zottság csak kezdeményezhet és végrehajt­hat, de nem dönthet. Dönteni csak a Miniszte­rek Tanácsa tud, amelyben minden ország je­len van Ők viszont többnyire csak arról dönt­hetnek, amit a bizottság kezdeményezett. A tanács alapvetően a nemzeti érdekeket tart­ja szem előtt, a bizottságot mindenek előtt a közösségi, európai szempontok vezérlik. létében ő helyettesítheti Martin Schulz elnököt. FARKAS MELINDA INDIAI SZEKÉRKARNEVÁL. A hagyományok szerint emberek húztak végig a főváros utcáin egy 18 méter magas, fából készült, díszes, faragott szereket a Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége szervezésében. A menetet zenészek és táncosok kísérték. fotói europress/kirék áones _________Hírek_________ Me ghívás Mádl Ferenc köztársasági elnök magyarországi látogatásra hívta meg Vlagyimir Putyin orosz el­nököt. Az orosz elnök megkö­szönte magyar partnere szemé­lyes meghívását, és úgy fogal­mazott, hogy a látogatást fon­tosnak tartja, és arra belátható időn belül módot talál - közölte Schillinger Erzsébet, a magyar államfő sajtóirodájának veze­tője. MTI Együttműködés Egészségügyi együttműködési keretegyezményt ír alá a jövő­ben Magyarország és az Egye­sült Államok - jelentette be Kö­kény Mihály egészségügyi mi­niszter Washingtonból hazatér­ve. Az együttműködés elsősor­ban a prevenciót helyezi előtér­be a népegészségügyben, az in­formációs technológia alkalma­zásában, a bioterrorizmus elle­ni védekezésben, mti Bejelentés Nem kell bejelenteni az alkalmi munkavállalási könyvvel foglal­koztatott dolgozókat az Egysé­ges Magyar Munkaügyi Adatbá­zisba (EMMA). A Foglalkozta­táspolitikai és Munkaügyi Mi­nisztérium szerint a rövid ideig tartó foglalkoztatásnál ez feles­leges adminisztrációs terhet je­lent a munkáltatóknak, a mi­nisztérium ezért kezdeményez­te a törvénymódosítást, mti Új képviselők Bemutatkozott Budapesten az MSZP két leendő országgyű­lési képviselője, Garai István Levente és Kapás Zsolt az Euró­pai Parlamentbe (EP) távozó Tabajdi Csaba és Herczog Edit helyét foglalja el szeptember­ben. Garai István Levente, Kis­kunfélegyháza orvos végzettsé­gű alpolgármestere, Kapás Zsolt, a Dunaferr védelmi főmérnök­ségének szakértője, eúröpréss Eskütétel A Magyar Honvédség Kinizsi Pál Tiszthelyettes Szakképző Iskolájának 189 végzőse tett es­küt a budapesti Hősök terén rendezett avatási ünnepségen szombaton. Az átalakulóban lé­vő honvédség gerincét egyre in­kább a tiszthelyettesek adják - mondta Szenes Zoltán altá­bornagy, a Magyar Honvédség vezérkari főnöke, mti Elismerés Az erdélyi magyar egyetem te­vékenységét méltatta Orbán Viktor Fidesz-elnök vasárnap Kisvárdán, a Tőkés László Ala­pítvány egyéni díjának ünnep­ségén. A posztumusz elismerést Tónk Sándor, a Sapientia Egye­tem alapító rektora kapta, mti Emberek közé Az egyházaknak nem csak az a feladatuk, hogy várják a temp­lomba a híveket, hanem az is, hogy kimenjenek a templomból az emberek közé - mondta Márkus Mihály, a Dunántúli Református Egyházkerület püs­pöke szombaton Győrött, a re­formátus egyházi napokon, mti Matyóhímzés A magyar népi hímzés verse­nyének pályamunkáit állították ki Mezőkövesden, a XXIV. Or­szágos Kis Jankó Bori Hímző­pályázaton. Idén 500 pálya­munka érkezett, mti Tiltakoztak A melegek felvonulása ellen tiltakozott a Vér és Becsület Kulturális Egyesület szomba­ton Budapesten. A Felvonulási téren, az 1951-ben lerombolt Regnum Marianum templom helyén tartott Hideg büsz­keség napja elnevezésű de­monstráción több mint százan vettek részt. A demonstrálók magyar zászlóval és Árpád­sávos lobogókkal voltak fel­szerelkezve. MTI ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom