Új Néplap, 2004. július (15. évfolyam, 152-178. szám)
2004-07-31 / 178. szám
6. OLDAL HATVAN ON TÚL 2004. Július 31., szombat ■ipmi \ m Együtt jóban, rosszban JÁSZA LSÓSZENTGYÖRQY Kobela Tiborné klubvezető szerint jóban, rosszban együtt vannak az Életet az Éveknek Nyugdíjasklub tagjai. Mivel színjátszó csoportjuk és énekkaruk is van, nemcsak a saját szórakoztatásukról tudnak gondoskodni. Részt vesznek a jászladányi, a jászjákóhalmi, alattyáni, jánoshidai klubtalálkozókon, a berekfürdői és a szolnoki rendezvényeken. Van olyan klubtársuk, aki nyolcvankét évét meghazudtolva szerepel. A nyári időszak nem nagyon kedvez a klubéletnek. Sokan rákényszerülnek arra, hogy napszámba járjanak. Beigazolódik az a mondás, hogy a nyugdíjasnak senki sem parancsol, csak a szegénység. így aztán nyáridőben csak havonta egyszer találkoznak a klubtagok. Apartmanházat adtak át JÁSZÁROKSZÁLLÁS Nemrégen adták át a város egyik legnagyobb beruházását, az idősek apartmanháza impozáns, városképet javító épületét, melyben tizennégy, kétszemélyes apartmant alakítottak ki. A szintek megközelítése lépcsővel és lifttel egyaránt biztosított. Minden apartmanban található melegítőkonyha, s a szinteken társalgó és étkező. Az épületben orvosi és nővérszobát is kialakítottak. Az intézménynek jelenleg nyolc lakója van, de az érdeklődés folyamatos iránta, hiszen az idős emberek nem szívesen kerülnek távolabbi intézményekbe. Mivel az épület a város központjában helyezkedik el, lakói közlekedési, egészség- ügyi, bevásárlási, vallásgyakorlati igényeinek kielégítését biztosítja. Az oldalt írta: Simon Béla Fotó: Csabai István A vak szakos rádióamatőr Két klub egy „anyja” Nem állítható, hogy Örkényi Antal képesítése és hobbija egy a sok tucatból. Vak szakos gyógypedagógus diplomával és több mint három évtizedes rádióamatőr múlttal rendelkezik. Szolnok Néhányan azt tartják, hogy a mai mobiltelefonos világban idejétmúlt hobbi az amatőr rádiózás, hiKapcsolatteremtés közben szén manapság könnyű a másokkal való kapcsolatfelvétel. Valóban könnyű, ha tudjuk partnerünk telefonszámát, de próbáljon valaki anélkül kapcsolatot teremteni a különböző országokkal, távolban lakó, ismeretlen emberekkel. Nos, az amatőr rádiósoknak ez nem okoz gondot. Örkényi Antalnak sem. Számtalan, úgynevezett QSL lapot küldtek számára a távoli földrészek lakói, igazolva ezzel, hogy sikerült rádiókapcsolatot létesíteni vele. Megannyi érdekes történet rejlik ezekben a kapcsolatokban. Az egyik Mikulásnap táján például az Északi-sarkkörről kérte Örkényi Antalt az egyik partnere, hogy küldje el neki egy magyar gyermek címét, mert ajándékot szeretne küldeni annak. Örkényi Antal viccnek vélte az egészet, de azért küldött egy címet. S láss csodát, ötkilós csomag hozta a sarkköriek jókívánságait. Örkényi Antal versenyzett is társaival. így emlékezik:- Mindig az első három között végeztünk. Rossz napunk volt, ha csak a harmadikok lettünk. Most ő a szolnoki rádiósklub elnöke. Székhelyük a József Attila úti szakiskolában van. Törzsgárdát érthető okból nem tud kialakítani:- A klub tagjai diákok, s ha befejezik tanulmányaikat, továbbállnak. Olyan csoportot akar most létrehozni, amelyik vizsgát tesz az idén. Anélkül senki sem kezelhet rádióadó-berendezést. A rádiósklub együttműködési szerződést kötött a megyei katasztrófavédelmi igazgatósággal.- Katasztrófa esetén, áram- kimaradás, telefonpóznák kidőlése idején sokat segíthetnénk a hírközlésben - véli. Zsebbe nyúlós hobbi a rádiózás. Egy adó több százezer forintba is kerülhet. Ezért kérték a honvédséget, hogy leselejtezett készülékeiket adják át a klubnak. A kapcsolatfelvétel eddig egyoldalú. Eredménytelen a pályázataik benyújtása is. Úgy tűnik, a sikeres kapcsolat megteremtése nehezebb a szomszédokkal, mint a japán vagy más nemzetiségű amatőrökkel.________________■ Irány a Hargita Számvetés a Kék Ibolyánál ___ Zagyvarékas Évad záró összejövetelt tartott a napokban a Kék Ibolya műkedvelő művészeti csoport. Fekete Gáborné, a csoport vezetője adott számot egyévi tevékenységükről Köszönetét fejezte ki a tánctanárnak, a zenészeknek, az énekkar és a tánccsoport tagjainak azért, mert minden szerdán próbálnak, lelkiismeretesen készülnek gyakori fellépéseikre. Az előző évadban hajtogatták, hogy „nem kell ez a nagy hajtás, nem kell eleget tenni minden meghívásnak, nem kell mindig megmérettetni magunkat”. S lám, mi lett a vége: huszonöt, sikerekben gazdag fellépés Szolnokon, Gyömrőn, Cserkeszőlőn és a többi településen. Tiszafüreden hetvenkét csoport között a harmadik helyet szerezték meg. Kevés az olyan együttes, mint a Kék Ibolya, melyet már úgy is invitálnak más településre, hogy a szíves vendéglátás mellett fizetik helyettük az autóbuszköltséget. A három Arany Páva-díj fémjelzi műsorszámaik színvonalát. Neve, híre van a csoportnak, ezért is hívják őket számtalan helyre. Nem is tudtak eleget tenni minden meghívásnak. Földes Imre, az énekkar vezetője azt hangsúlyozta, hogy sikerekben gazdagabb lett a csoport. Igazi értéknek mégis az tekinthető, hogy harminckét ember minden héten az együvé tartozás érzésétől telve összejön, s jól érzi magát. A továbbiakra nézve fontosnak tartotta, hogy legyen célja a csoportnak, ezután is mérettessék meg magukat. Legyen értelme erőfeszítéseiknek, hogy ne váljék monotonná az együttes munkája. Megemlítette, hogy szeptemberben Erdélybe, Hargita megyébe kapott meghívást csoportjuk, s minden feltétel adott ahhoz, hogy eleget tegyenek annak. Szólt arról is, hogy a Kék Ibolya csoport megméretésére több alkalom is kínálkozik a közeljövőben, köztük az Egerben rendezendő énekkari találkozó. A csoport nevében többen köszönték meg a vezetőség áldoza- tos munkáját. ______________■ Kar cag Az Egyetértés Vasutas Nyugdíjasklubot és a művelődési központ „Életet az éveknek” Nyugdíjasklubját Scher- mann Mihályné Kása Erzsébet vezeti. A következőkről számolt be:- Az utóbbi időszak legnagyobb eseménye az unokák és nagyszülők egész napos találkozója volt, aminek az Aratók emlékezete címet adtuk. A találkozót a szélmalmi fogadóházban rendeztük meg. Próbáltuk felidézni azt, hogy az aratás milyen nagy esemény volt annak idején a Nagykunságban. Vezérmondatunk az „Értünk Kunság mezején ért kalászt lengettél” volt. A napot apró rendezvényekkel töltöttük. Voltak beszélgetősarkok, ahol az idősek felelevenítették aratási emlékeiket, a marokszedéstől a cséplőgépnél végzett munkáig. Közben megfőtt a lebbencs. Köztudott, hogy lebbencs nélkül nagy esemény nincs Karcagon. Kenyeret is sütöttünk. A szélmalmi fogadóház udvarán lévő kemencében sült ki a helyben dagasztott kenyér. A cipóból mindenki kapott. Nem aratási, inkább böjti étel a kacsanyak sütemény, de azt is sütöttünk. A gyerekekkel régi játékokat játszottunk. Óriási nyüzsgés volt délután négy óráig. Nagyszerűen telt a nap. Mire ez a cikk megjelenik, már a négynapos zempléni kiránduláson is túl leszünk. Nálunk ugyanis mindig történik valami... Táncruha palacsintából Mesterszállás Szaszkó Mátyásáé, az Együtt Egymásért Nyugdíjasklub vezetője arról tájékoztatott, hogy az 1980-ban néhány idős ember által létrehozott klub létszáma rohamosan emelkedett, s ma már száz körül alakul. Persze nem minden tagjuk számít aktívnak, az öregedés miatt egyre nehezebb a mozgósítás. A klub megalakításának huszadik évfordulójára tánccsoportot alakítottak, hogy színesebb legyen a program, s a csoport azután is együtt maradt. Tagjaihoz hasonlóan lelkesek az éneklő, daloló csoportba tömörültek is. Sikert aratva több helyen - legutóbb a mezőtúri fazekastalálkozón - léptek fel. Korábban évente tíz-'ti- zenötezer forintot kapott a klub az önkormányzattól, de mivel forráshiányos a község, ez a támogatás elapadt. A művelődési házban kapott viszont egy berendezett helyiséget a klub. Ez is nagy segítség számára. A klubtagok megpróbálnak ön- magukon is segíteni. A falunapon például palacsintát sütöttek, s a bevételt táncruhákra fordították. Azok beszerzéséért is a saját zsebükbe kell nyúlni. KIRÁNDUL A KLUB. A szajoli Szegfű Vasutas Nyugdíjasklub tagjai sok kiránduláson vesznek részt. Legutóbb Esztergomba és Párkányba látogattak. Albumukból egy erdélyi emlékfotót kölcsönöztünk. ■ Tiszaszentimre: idősbarát önkormányzat Meqyei információ A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Nyugdíjasok Kulturális és Érdekvédelmi Egyesülete a közelmúltban klubvezetői értekezletet tartott A megjelentek tájékoztatót hallgattak meg a szakápolási szolgálat, valamint a Medical Infó Média szolgáltatásairól. A klubokat érintő témákról Demény Istvánná, az egyesület elnöke számolt be. Földes Imre vezetőségi tag az Idősbarát önkormányzat című pályázat elbírálását ismertette. Mint azt korábban lapunk is hírül adta, a megyei idősügyi tanács ilyen címen pályázatot írt ki a megye települései részére. A megyei közgyűlés ezt követően határozatban rendelkezett arról, hogy az Idősbarát Ön- kormányzat címet elnyert települést százezer forinttal támogatja. A kiírásra hét pályázat érkezett. Az első helyre a tiszaszentimrei- ekét sorolták. A díj és a cím átadására októberben, az idősek világnapján kerül sor. Sebők György, a megyeháza nyugdíjasklubjának vezetője állandó meghívottként vesz részt a megyei idősügyi tanács ülésein, s így módjában állt végig kísérni az Idősbarát önkormányzat című pályázat sorsát. Azt kérdeztük tőle, hogy klubvezetői szemmel nézve, milyen ez a pályázat?- Többféle szempontból támogatásra és ismételt kiírásra érdemes ez a pályázat - hangzott a válasz. - Elősegíti, hogy tudatos, szervezett idősbarát politika alakuljon ki a településeken. A nyugdíjasklubok érdekvédelmi tevékenysége is jobban kibontakozhat ezáltal, s erősödik a korosztályok kapcsolata. A pályázat - a megyei közgyűlés példáját követően - jobban ráirányítja az önkormányzatok figyelmét az idősek helyzetére, lehetséges segítésükre.- Falunapok szervezésében, községszépítésben és egyéb ön- kormányzati feladatok végrehajtásában a települések vezetői elsősorban a nyugdíjasokra számíthatnak. Ennek ellenére a hetven- egynéhányból csak hét település pályázott az Idősbarát Önkormányzat címre. Mi lehet ennek az oka?- Többféle magyarázat is felvetődött. Vannak, akik keveslik a százezer forintos pályázati díjat. Ha a megyei közgyűlésnek módjában áll, bizonyára emeli majd ezt az összeget, de véleményem szerint elsősorban a díj erkölcsi értékét kellene megőrizni. Meggondolandó az a javaslat, hogy kategorizálni kellene a településeket, hiszen nem azonos feltételek mellett dolgoznak, bár a kategorizálás sem egyszerű feladat. Abban, hogy kevés pályamű érkezett, bizonyos fokú kishitűség és kényelemszeretet is közrejátszott. Az a nézet is, hogy majd előbb ezt meg azt csináljuk, s azután pályázunk. Ha jól meggondoljuk, elsősorban nem is a pályázatokról van szó, hanem arról a tartalmi munkáról, ami a pályázatokban tükröződik. A helyi idősügyi tanácsok megalakítása egyébként segítséget jelenthetne a pályázatok megírásához is.- A tiszaszentimreiek mivel nyerték el az Idősbarát Önkormányzat címet?- Hosszú lenne felsorolni, ezért csak részleteket említek a pályázatukból: Tiszaszentimrén három, az idősekhez kapcsolódó civil szervezet működik - nevezetesen a nyugdíjas-egyesület, a Margaréta népdalkor, valamint a Tiszaszentimre Időskorú Lakosságáért Alapítvány. Ezek tevékenységét pénzbeli támogatásokkal és természetbeni juttatásokkal segíti az önkormányzat. Az utóbbi négy év során a pénzbeli támogatás több mint kétmillió forintot tett ki. Ami pedig a természetbeli juttatásokat illeti: helyiséget, telefon-, fax- és fénymásoló-, szükség szerint gépkocsihasználatot térítésmentesen biztosít számukra az önkormányzat. A község szociális ellátórendszere révén napi egyszeri meleg ételt biztosítanak hatvannégy személynek, és házi segítségnyújtásban tizen- ketten részesülnek. Az idősek klubjának húsz tagja van. Az idősek otthonában ötven emberről gondoskodnak. A tiszaszentimrei önkormányzat a szociális rendszerben több, az időseket érintő modellprogramot is működtet. így a Szociális és Családügyi Minisztérium pályázatának megnyerése eredményeként 2001-től térségi modell- kísérleti programként hat településre kiterjedő támogató szolgálatot működtet. Bár a támogató szolgálat célcsoportjai a mozgás, látás-, hallás-, értelmi sérült személyek, a szolgálat működése számottevően érinti az idős korosztályt. A szolgálat működését fémjelzi, hogy tavaly 125 esetben végzett szállítást, tizenöt ember" nek nyújtott személyi segítést, s emellett számosán vették igénybe szolgáltatásait. Ugyancsak minisztériumi pályázat révén 2002-től a tiszaszentimrei önkormányzat „Önkéntes hálózat kísérleti jelleggel történő kiépítése, a generációk közötti együttműködéssel az idősgondozás területén” című programot is működteti. Jelenleg tíz felnőtt- és húsz gyermeksegítő vesz részt ebben a programban. Hetvenegy időskorúnak nyújtanak segítséget. Sikeres pályázat eredményeként az idősek otthona és az idősek klubja tagjai részére két számítógép térítésmentes használata, interneteléréssel biztosított. A tiszaszentimrei önkormányzat jövőbeni terveiben is kiemelt szerepe van az időskorúakról való gondoskodásnak, a helyi társadalmi életben betöltött szerepük növelésének. Ezt jelzi például az is, hogy elkészültek a község apartmanházainak tervei. Ezekben az épületekben az önkormányzat színvonalas bentlakásos elhelyezést tud majd biztosítani az idős embereknek. 2005-ben pályázati pénzek felhasználásával tervezik az Idősek Közösségi Házának kialakítását a helyi civil szervezetek, s az egyház bevonásával, ahol a szociális ellátás mellett tér nyílik az időskorúak ön- szerveződő, kulturális és szabadidős tevékenységére.- Mindez elismerésre méltó, és kiemeli Beleznay Sándor polgár- mester tevékenységét, az időskorúakhoz való, követésre méltó viszonyát is. — így igaz, hiszen ebben a tekintetben nélkülözhetetlen szerepük van a polgármestereknek. Ezért illeti elismerés a pályázatban részt vett valamennyi önkormányzatot és polgármestert.
