Új Néplap, 2004. július (15. évfolyam, 152-178. szám)

2004-07-28 / 175. szám

4. OLDAL KÖRNYEZE TVÉDELEM 2004. Július 28., szerda Hlill IB Alföldi katedrálisok Könyv készül a kunhalmokról Nagykunság A kunhalmokról ír könyvet dr. Tóth Albert tanszékveze­tő, főiskolai docens. A könyv az eddigiekhez képest más­képp mutatja be az alföldi „katedrálisokat”. A piramisokkal egyidősek azok az alföldi földépítmények, ame­lyeket kunhalom néven isme­rünk. Illyés Gyula katedrálisok- nak nevezte őket. Az elmúlt évti­zedekben sok kunhalom esett a pusztító kezek áldozatául, sokat elhordták, felszántottak. A hoz­zájuk kapcsolódó legendákat már csak kevesen ismerik. A még meglévő kunhalmokról dr. Tóth Albert készített katasztert, több szempontból gondosan felmérve a halmok állapotát. Az Alföldi ka­tedrálisok címmel közelmúltban megjelent könyvében elolvashat­juk ezeket a történeteket, vala­mint képeket, rajzokat is látha­tunk a kunhalmokról. A szakember most újabb köte­ten dolgozik. Az augusztusban megjelenő könyv címe: A kun­halmokról más szemmel. A mostani munka több szem­pontú összefoglalás lesz, mert a kunhalmokról megjelent írások nagy része eddig valóban isme­retterjesztő munka volt, ami a fi­gyelmet azok értékeire terelte, de a többsége csak a régészet szem­pontjából tárta az olvasók elé a kunhalmokat, mintha ezek a több ezer éves tájelemek csak a régészet számára születtek volna meg, és csak az archeológusok­nak jelentenének értéket. Ezzel j szemben a természetvédelmi törvény kivétel nélkül mint vé­dett tájobjektumot tartja a kun­halmokat nyilván. Mindegyik más-más érték hordozója. Ezt | mutatja be új könyvében dr. Tóth Albert. A tökéletes síkságú Alföldön a néhány méteres kiemelkedés is hegynek számít, s a legtöbb em­ber éppen ezért figyel fel a kun­halmokra, mert a síkságból ki­emelkednek valamiféle földku­pacok. Ha ezeket nem rondíta­nák el, nem lenne rajta felépít­mény, fa, vagy éppen nem hord­tak volna el belőlük egy darabot, akkor csodálatos elemei lenné- j nek a síkvidéki tájnak. Fontosak | mint földrajzi tájelemek, mert mindig a régi vizek peremén raj­zolódnak ki, egyfajta nyomjelző funkciójuk is van ezáltal arról, hol volt az egykori vízterület és a vízmentes hátak találkozása. A halmok egyben a madarak és a növényvilág utolsó menedékei is a teljesen felszántott tájban. J Emellett megannyi legenda, mi- [ tosz, hiedelem, mese és valós történet kapcsolódik hozzájuk. Dr. Tóth Albertnek új kötetével az is célja, hogy felhívja a közvé­lemény, a szakma figyelmét arra, hogy vigyázzanak a meglévő kunhalmokra, azok értékeire. DE GYŰLIK... A - sokszor csak látszólag - gazdátlan, elhanyagolt terü­letek a településeken biztos táptalajt nyújtanak mindenféle szemét­nek, kidobásra ítélt limlomnak, amelyek aztán hosszú ideig csúfítják | a környéket, mint a felvételünkön látható szolnoki hulladékkupac is. FOTÓ: CSABAI ISTVÁN Az oldal a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium támogatásával készül. Szerkeszti: Baranyi György baranyig@axels.hu Új légszennyezési gócpont? Végleges szakhatósági engedély nélkül működik a Szabadság téri körforgalom Száraz, nyári napokon a regge­li és délutáni órákban olykor a megengedett határérték két­szeresét is megközelíti a szálló por mennyisége a néhány hó­napja kialakított Szabadság té­ri körforgalomban. A környe­zetvédelmi felügyelőség illeté­kese szerint feltételezhető, hogy ilyenkor a többi szennye­zőanyag koncentrációja is ma­gas, ám a szakhatóság egyelőre nem rendelkezik erre vonatko­zó mérési adatokkal. Nagy teher a szolnoki belvároson áthaladó gépkocsimennyiség Szolnok Ez elsősorban azért meglepő, mert a beruházónak a csomó­pont végleges használatba véte­léhez el kellett volna végeztetnie ezeket a méréseket - állította a Közép-Tisza Vidéki Környezet- védelmi Felügyelőség osztály- vezetője. Dr. Nagy Tibor szerint ilyen vizsgálati eredményeket eddig annak ellenére sem kap­tak, hogy a május végén lejárt próbaüzemi engedély kiadásának egyik feltételeként ezt kötelezővé tették az építtető számára. így a körforgalom jelenleg az előírt környezetvé­delmi szakhatósági engedélyek hiányában, szabálytalanul működik. A vezetőtől azt is megtudtuk: a szénmon- oxid-, a nitrogéndioxid- és a formaldehid­koncentrációt a városnak ezen a részén leg­utóbb a munkálatok megkezdése előtt, még a kereszteződés átépítésének tervezői mér­ték utoljára. így a mai adatok az akkoriak­kal összehasonlítva valószínűleg szemléle­tesen mutatnák a levegőszennyezettség vál­tozását. Annyit azonban így is gyanítanak a szakemberek, hogy az állandósult kocsi­sorok miatt a statisztikák nem javuló ten­denciáról árulkodnának. Mint ahogy a felügyelőség által — egy fix helyen, az Ady Endre úton felállított és egy mobil műszer segítségével - állandóan mért szállópor-adatok sem adnak okot túl­zott derűlátásra. Dr. Nagy Tibor elmondta, az átlagos mutatókkal nincsen különösebb probléma. A reggeli és délutáni csúcs idején viszont éppen a Szabadság téren emelkedik akár a megengedett határérték közel kétszereséig a talajról és a közeli mezőgazdasági terüle­tekről származó, az autógumik kopásával, illetve a kipufogógáz koromtartalmával pe­dig kiegészülő - és kis mérete miatt az em­FOTÓ: MÉSZÁROS JÁNOS béri tüdőbe is eljutó - szálló porszemcsék sűrűsége. S bár igaz ugyan, hogy ettől függetlenül Szolnok a többi megyeszékhellyel összeha­sonlítva nem áll rossz helyen a rangsorban, a felügyelőség mégis - jogszabályi kötele­zettségének eleget téve - áprilisban intéz­kedési programot dolgozott ki a helyi lég­szennyezettség enyhítése érdekében. A ta­nulmányból kiderül: ebből a szempontból ma már nem az iparterület, hanem a belvá­ros közlekedése jelenti a legfőbb veszélyfor­rást. Az utak áteresztőképessége és a forga­lomszervezés tehát közvetve az itt élők egészségére is befolyást gyakorol. BUGÁNY JÁNOS Miből áll a veszélyes Megyei információ Ökocentrum a tavon Tisza-tó Ősszel elkezdődhet egy tanös­vény kialakítása a Tisza-tavon. Mindez az első lépés a megyénk­kel szomszédos Poroszlón kiala­kítandó ökocentrumhoz. Három esztendeje fogalmazódott meg egy turisztikai és oktatási célokat egyaránt szolgáló ökocentrum terve. Az elképzelések szerint ki­alakítanának egy, a Tisza-tó élő­világát bemutató akváriumot, egy háromdimenziós mozi vetí­tésére és egyéb interaktív bemu­tatók rendezésére is alkalmas ter­met. Első lépésként egy 1200 mé­ter hosszú vízi tanösvényt hoz­nak létre három madármegfigye­lő hellyel. A tanösvény révén az érdeklődők az egyéb módon megközelíthetetlen mocsaras te­rületeken tanulmányozhatják a vízi világ belső, rejtett zugait. A beruházás első ütemét a Gazda­sági Minisztériumból százmillió forinttal támogatják. _______yj. A Közép-Tisza Vidéki Kör­nyezetvédelmi Felügyelőség működési területén a tavalyi év során keletkezett veszé­lyes hulladékok összes mennyisége 38 244 tonna volt Az éves veszélyeshulla- dék-mennyiség 86 százaléka 10 településen — Szolnok, Zagyvarékas, Jászberény, Törökszentmiklós, Cegléd, Jászszentandrás, Kőröstetét- len, Martfű, Szajol, Tarna- szentmiklós — képződött. A felügyelőség tájékoztatása sze­rint a vizsgált évben keletkezett veszélyes hulladékok 33 százalé­ka mezőgazdasági termelésből és élelmiszer-előállításból szárma­zó, amelynek majdnem teljes mennyisége állattartási és vágóhí­di hulladék. E veszélyes hulladé­kok ártalmatlanítására, feldolgo­zására a hatályos állat-egészség­ügyi jogszabályok az irányadók, a felügyelőség a kormányrendelet­ben előírt adminisztrációs kötele­zettségek betartását ellenőrzi. A jegyzékben közelebbről nem meghatározott hulladékok 31 százalékát a szervetlen hulladé­kok csoportja teszi ki. Ennek szinte teljes mennyisége a szol­noki Tiszamenti Vegyiművek Rt. telephelyén keletkezett, nátrium- fluorid tartalmú kovasav. Ezen csoport tartalmazza a selejt ak­kumulátorok (savas és lúgos) mennyiségét is, összesen 4393 tonnát, ami a hulladékfőcsopor­ton belül 55 százalékos rész­arányt képvisel. A selejt akkumu­látorok átvételét, elszállításig tör­ténő gyűjtését a korábbi MÉH-te- lepek, illetve átvevők oldják meg az igazgatóság területén. Az összes keletkezett veszélyes hulladék? hulladék mennyisége mintegy 13 százalékát képviseli az építési­bontási hulladékok csoportja, melyek fő forrása a veszélyes technológiát magába foglaló épü­letek bontása, szennyezett terüle­tek kármentesítéséből származó talajok kitermelése. Ezen hulladékok legnagyobb részét elszállították az igazgató­ság területéről ártalmatlanításra, a szennyezett talaj egy része pe­dig a helyszínen maradt bioló­giai kezelés/ártalmatlanítás cél­jából. Említésre érdemes még a hulla­dékkezelő létesítményekből, szennyvízkezelésből származó hulladék, mely a képződött hul­ladékok 10 százalékát teszi ki. Ennek fele hulladékégetők veszé­lyes hulladéknak minősülő salak­ja, másik fele pedig ipari szenny­víztisztítók iszapja. _______________________________l»GY| Cs úcsforgalom a madárkórházban Túrkeve Nyár eleje óta újra megtelt a Nimfea Természetvédelmi Egyesület helyi irodájának udvarán működő madárgon­dozó állomás. A sérült szár­nyasok és elárvult fiókák fo­gadására létesült „kórház­ban” jelenleg három beteget ápolnak. Az egyik lábadozó egy sérült fehér gólya, amelyet helyi lakosok még májusban találtak Túrke vén - tudtuk meg Monoki Ákostól, a Nimfea programvezetőjétől. Mi­vel sérült bal szárnya szilánkosra tört, és magától soha sem gyó­gyult volna meg, az állatot befogá­sa után nem sokkal egy szakem­ber megműtötte. Az operáció si­került, a gólya azóta is az egyesü­let volierjében éli napjait. A múlt év decemberében érkezett, törött szárnyú egerészölyv - amely az emberi jelenléthez már annyira hozzászokott, hogy mostanában hátrahajtott fejjel kedveskedik gondozójának - júniusban egy barna rétihéja személyében újabb lakótársat kapott. A frissen beke­rült ragadozó jobb szárnyát való­színűleg lövés érte. Még ugyaneb­ben a hónapban egy másik ege­részölyv és egy vörösvércse-fióka is vendégeskedett a kevi madár­kórházban. A hely szűkössége miatt azonban ezeket később a Hortobágyi Nemzeti Park Górés tanyai repatriáló állomására köl­töztették. A közelmúltban egy helybeli családi ház tulajdonosai levertek egy fiókákkal teli molnár­fecskefészket. Az öt tollasodó molnárfecske-csemetét is a termé­szetvédelmi szervezet munkatár­sai vették pártfogásba. Felnevelé­sük kezdetben már-már kilátásta­lannak tűnt, hiszen teljesen új kö­rülmények közé kerültek, és a megszokottól eltérő táplálékot kellett fogyasztaniuk. Az öt apró­ságból kettő - a legnagyobb és a legkisebb - azonban már a máso­dik kísérletre elfogadta a reszelt főtt tojást, túrót, kevés sajtot, né­mi húst és persze rovarokat tartal­mazó „menüt”. A három középső fióka etetése viszont nehezen ment, csak a nyelvük mögé helye­zett falatokat nyelték le. Őket végül olyan molnárfecs­kefészkekbe adoptálták, ame­lyekben közel azonos korú fió­kák cseperedtek. A két másik fi­óka pedig időközben egészséges felnőtt madárként elhagyta „ne­velőszüleit”. BUGÁNY A fecskefiókák felnevelése még a tapasztalt szakembereknek is komoly fejtörést okozott fotói nimfea/monoki Ákos

Next

/
Oldalképek
Tartalom